„12. a kerettanterv neve: a magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve a kerettanterv benyújtója: Magyar Waldorf Szövetség ”

A fenntartók: Jogilag és gazdaságilag törvényesen, valamint az alapítói céloknak megfelelően működjön az intézmény.

A pedagógusok és egyéb munkatársak: Aktív szereplői lehessenek az iskola életének, a döntési folyamatoknak, valamint visszajelzést adhassanak és kaphassanak a pedagógiai munkáról. Különösen fontos elvárásuk a Waldorf-pedagógusoknak, hogy munkájukat teljes szabadságban tudják kibontakoztatni.

Az iskolából kilépők következő élethelyszínei: A Waldorf-iskolák számára igazán az fontos, hogy tanítványai hogyan állják meg helyüket életük következő lépéseiben. (Hogyan tanulnak tovább? Megtalálják-e a helyüket? Mennyire képesek alakítói lenni környezetüknek? Milyen emberi kapcsolatokat tudnak kialakítani? Elégedettek-e életükkel? Egészséges családban élnek-e? stb.) Vagyis az életben való „beválás” fontos számunkra.

A Magyar Waldorf Szövetség: Felelős együttműködést

A fenti igények összehangolásakor kiinduló pontunk a steineri Waldorf-pedagógia. Ehhez mérjük, és ehhez viszonyítjuk a felmerülő igényeket, mikor azok kielégítéséről gondolkodunk.

4. MILYEN MÓDON, ÉS MILYEN ESZKÖZÖKKEL „MÉRJÜK” A FENNÁLLÓ IGÉNYEKET?

A gyerekek jóérzése pedagógiai felelősség. A gyermekek igényeit folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mégpedig elsősorban indirekt módon. A Waldorf-iskolákban, a hetente tartott tanári konferenciákon, a gyermekmegbeszélések során erre rendszeresen sor kerül.

ESZKÖZ: Gyermek- és osztálymegbeszélések. Ezek tartalmát a tanári konferencia jegyzőkönyvében, egyes iskolákban külön gyermek-megbeszélési naplóban (mely az előzőnél bizalmasabban kezelendő) rögzítik.
A szülők vélemény-nyilvánítására a szülők részvételét az iskola életében biztosító (iskolaszék vagy egyéb) szervezeten keresztül, valamint a pedagógusokkal való személyes találkozások során van lehetőség. A fent említett szervezetnek élő organizációnak kell lennie, hiszen ez a pedagógia nem tud működni a szülők támogató figyelme és együttműködése nélkül.

ESZKÖZ:

• 
  A pedagógussal folytatott személyes beszélgetések a fogadóórákon, szülői esteken, családlátogatások alkalmával.
  
• 
  Szülőtárssal, osztályképviselővel folytatott személyes beszélgetések, melyek tapasztalatai a szülői szervezeten keresztül jutnak el a konferenciához, ahol választ, megoldást keresnek rá.
  
• 
  Egyes iskolákban van ún. „konfliktus-szabályzat”, mely arra az esetre ad útmutatást, hogy mi a teendő, ha valakinek problémája támad. (pl. Kihez lehet a kéréssel, kérdéssel fordulni, ha az gazdasági, vagy ha pedagógiai jellegű?)
  
• 
  A személyes, vagy bizalmas problémák orvoslására a nagyobb iskolák egyfajta ombudsman-szervet hoznak létre, melynek tagjai olyan bizalmi emberek, akik mind a szülők-, mind a pedagógusok körében elismertek. Az ombudsman-szervhez fordulások-, valamint a „konfliktus-szabályzat” használatának száma, és a problémák tartalma jól megmutatja a szülői igényeket.
  
• 
  Egy átfogó igényfelmérés esetén: kérdőívek, interjúk.
  

A fenntartó elvárásait az intézmény Alapító okiratában rögzítette.

ESZKÖZ:

• 
  Ellenőrzések
  
• 
  Beszámolók, előterjesztések elfogadásának arányszáma.
  
• 
  Egy átfogó igényfelmérés esetén: kérdőívek, interjúk.
  

A pedagógusok igényei, mint az iskola pedagógiai életét érintő összes kérdés a heti konferencián kerülnek megbeszélésre.

ESZKÖZ:

• 
  Önértékelés
  
• 
  Intervízió, azaz minden pedagógus személyes beszélgetést folytat egy általa kiválasztott személlyel önmagáról (évente 21,5 óra), amikor is 4 témát érintenek:
  

1. Hogy van?

2. Van olyan érzése, hogy ebben az iskolában fejlődik?

3. Mi a véleménye a tényleges pedagógiai munkájáról? Jól megy?

4. Mit tegyünk, ha az első három pont valamelyike megkívánja?

Az intervízióról rövid jegyzőkönyv készül.

• 
  Mentori rendszer: az új kollégák segítésére
  

Az óvodából és az iskolából kilépők következő élethelyszínei felől érkező visszajelzésekkel szintén a heti konferencia foglalkozik. Bizonyos esetekben az óvodapedagógusok is részt vesznek a konferencián, vannak olyan iskolák, ahol az óvónők is tagjai a tanári kollégiumnak, így a konferencián való részvételük állandó. Az iskolákból kilépő fiatalok életútkövetése fontos tapasztalatokkal szolgálhat az iskola pedagógiai munkájának belső értékeléséhez. Ezzel foglalkozni, pedagógaiai következményei lévén, szintén a konferencia dolga.

ESZKÖZ: Nyomon-követéses vizsgálatok, felmérések, mélyinterjúk.
A Szövetség elvárásai elsősorban a Waldorf-pedagógia magyarországi megvalósulásának értékvédelméből fakadnak. Ez egyrészt jelenti a folyamatos jelzést a magyar iskolák felé a minőségi működés szempontjainak érvényesítése érdekében, másrészt annak a felelősségnek az érzékelését és érzékeltetését, hogy az egyes Waldorf-iskolák munkája szervesen illeszkedik a Waldorf-iskolák nemzetközi családjának tevékenységébe, eredményei és kudarcai hatással vannak a többi iskolára, amiként azok eredményei és kudarcai visszahatnak rá. A Szövetség szoros kapcsolatot ápol az egyes iskolák képviselőivel, akik az iskolák elvárásait továbbítják a Szövetség felé, másrészt gondoskodnak a közös feladatok sorsáról az iskola megfelelő szervezeteiben (tanári kollégiumok, szülői és fenntartói szervezetek).

ESZKÖZ: Tantervi kutatómunka gondozása, útmutatások, irányelvek kidolgozása az iskolák működésének minőségi megoldásaihoz, élő kapcsolatok kialakítása és gondozása a nemzetközi szervezetekkel és a mozgalom külföldi intézményeivel, szakirodalom és szakmai tanácsadás biztosítása, szakmai találkozók szervezése, képzési és továbbképzési lehetőségek megteremtése.

Mint látható az iskolával szemben támasztott igények előbb vagy utóbb, de mindenképpen a tanári konferenciára érkeznek. Ott kell rájuk választ, megoldást találni.

4. A MINŐSÉGGONDOZÁS JÖVŐKÉPE

4.1 INTÉZMÉNYI SZINTEN

A saját minőségfogalom meghatározása után s ahhoz mérten az intézmények képesek lesznek (rendszeres önértékeléssel, esetleg külső értékeléssel, valamint elégedettség-vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével) megtalálni a javítandó, fejlesztendő területeiket. S tudatosan meghatározzák a javítás szándékából adódó feladataikat (a PDCA-SDCA logika szerint). Az önértékelések ciklikusságát és formáját az intézmények maguk határozzák meg (mindaddig, amíg az iskolák közös döntésén alapulva létre nem jön egy egységes Waldorf-minőséggondozási rendszer.)

4.2 A MAGYAR WALDORF SZÖVETSÉG SZEREPE

4.2.1 Az iskolák képviseleti fóruma

A Magyar Waldorf Szövetség 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy a magyarországi Waldorf-mozgalom országos hatáskörű értékvédelmi és érdekképviseleti szervezete legyen, továbbá hogy fórumot biztosítson az intézmények közötti együttműködéshez. A Szövetség egyesületi formában jött létre, tagjai óvodák és iskolák, azokat fenntartó alapítványok és egyesületek, Waldorf-tanárképzések és magánszemélyek voltak. Az intézmények és szervezetek képviselőik útján vesznek részt a munkában.

A Szövetség 1998-tól közhasznú szervezet, döntéshozó szerve a közgyűlés, mely évente háromszor ül össze. Képviseletét és irányítását egy háromtagú képviselőtestület látja el, mely megbízását a közgyűléstől kapja, s feladatait társadalmi munkában végzi. Ez a testület gondoskodik a Szövetség jogi képviseletéről, a közgyűlések összehívásáról, a döntések előkészítéséről, a tagok tájékoztatásáról és a két közgyűlés közötti időben az ügyek viteléről.

A Szövetségen belül, az alapszabály értelmében, a közös munkálkodás fórumaiként tagozatok, azokon belül pedig munkacsoportok jönnek létre.

Minőségbiztosítási munkacsoport, a közoktatási törvény módosításából adódó minőségbiztosítási feladatok végzésére.

4.2.2 Tanterv

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 1999. évi LXVIII. tv általi módosítása, rendelkezik a kerettantervek 2001. szeptember 1-i bevezetéséről. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet gondoskodik. Az államilag kiadott kerettantervektől eltérő tanterveket e rendelet 4. számú mellékletében szabályozott engedélyeztetési eljárás lefolytatása után lehet alkalmazni.

Mivel a Waldorf-pedagógia tanterve a minőséggondozási folyamat egyik alapdokumentuma, fontos, hogy szerves felépítése ne sérüljön, valóban az iskolák pedagógiai munkájának alapvető segédeszköze lehessen. A Magyar Waldorf Szövetség, a kerettantervi rendelet megismerése után még intenzívebben folytatta tárgyalásait az Oktatási Minisztériummal a Waldorf-tanterv engedélyezése érdekében. 2001. augusztus 6-án megszületett az a határozat mely engedélyezi, hogy a Waldorf-iskolák alapításánál és működtetésénél a Waldorf-pedagógia sajátos követelményeit figyelembe vegyék.

Ennek a Határozatnak értelmében készítette el a Waldorf Szövetség 'A magyar Waldorf-iskolák kerettantervét', mely rögzíti a pedagógia nemzetközi gyakorlatát, de gyökereket ereszt a magyar kultúra talajába. A tanterv valamennyi Waldorf-iskola aktív közreműködésével és elfogadásával jött létre.

4.2.3 Tanácsadói rendszer működtetése

A Szövetségen belül működik egy Tanácsadói kör, mely az induló és kiépülés alatt álló iskolákat segítő tanácsadó tanárok munkáját fogja össze.

A pedagógiai munkát segítő tanácsadókon túl szükséges egy olyan tanácsadói, szakértői háttér kiépítése is, mely a minőséggondozási feladatokat segítheti a Waldorf-iskolákban. Ehhez olyan szakemberekre van szükség, akik mind a Waldorf-pedagógiában, mind a minőségbiztosítás területén járatosak. Ezen szakemberek az iskolák kérésére segítik majd a helyi minőséggondozási rendszerek kiépítését.

4.2.4 Képzések, tréningek szervezése iskolák, közösségek és tanárok részére

Amikor elkezdődik az iskolákon belül a minőséggondozási munka, tapasztalni fogjuk, hogy bizony néha a tudásunk és gyakran a képességeink hiányoznak ahhoz, hogy ezzel a feladattal megbirkózzunk. Például kevés az ismeretünk az intézményeink sajátos vezetési, strukturálódási módjáról. Képességbeli hiányosságokat pedig a szociális együttműködés területén fogunk – nagy valószínűséggel - tapasztalni.

Ezért előbb-utóbb szükségessé válik képzések, tréningek szervezése, ahol e képességeket és ismereteket lehet megszerezni a következő két témakörben:

1. Csoportfejlődés, csoportépítés. Avagy szociális készségek fejlesztése

2. Az iskola szerkezeti felépítése és vezetése, döntéshozatal a közösségben

4.2.5 A névvédelemmel kapcsolatos feladatok

A minőséggondozás egy folyamat-szabályozási rendszer, a névvédelem pedig egy kritérium- rendszer. Ennek a kritériumrendszernek a kidolgozása a Magyar Waldorf Szövetség keretein belül történik, a Waldorf-iskolák konszenzuson nyugvó közös alapvetéseit rögzítve. Ennek alapján érvényesíthető a 'Waldorf' név - mint pedagógiai védjegy - jogi úton történő védelme.

4.2.6 A minőséggondozással kapcsolatos nemzetközi feladatok

A minőséggondozás igénye a Waldorf-iskolák körében nemcsak kor szellemének egy kívülről érkező kihívása, hanem belülről megteremtődő szükséglet is volt. Már az elmúlt évtizedekben megkezdődött az egyes országok nemzeti szövetségeiben a Waldorf-pedagógia minőséggondozási feladatainak, szempontrendszerének, modelljeinek és eszközrendszerének kidolgozása. Ezen munkák tapasztalatainak összevetésére jött létre két nemzetközi konferencia, 1999-ben Rotterdamban és 2001-ben Zürichben. Az itt közreadott modellek és gyakorlati tapasztalatok rendelkezésre állnak a hazai minőséggondozási rendszer további kidolgozásához is. A Szövetség feladata a kétirányú kapcsolatok gondozása a hazai és a nemzetközi fejlesztő csoportok munkája között. Mivel ez a tevékenység nem lezárható, mindig megújulást és megújítást kíván, ezért a továbbiakban is rendszeres egyeztető konferenciák sora várható a nemzetközi együttműködésben, melyeken már a hazai tapasztalatok is ismertethetőek lesznek.

5. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK
Ahol egy iskola elkezd a minőséggondozás kérdésével foglalkozni, és kiépíti a saját minőséggondozási rendszerét, ott várhatóan:

• 
  Élni fog a fejlődés igénye a intézményen belül, s ez lesz a fejlődés igazi biztosítéka.
  
• 
  Sok figyelem fog fordulni a iskola-közösségen belüli szociális viszonyokra. Ugyanis csak akkor várható, hogy a munka eredményes lesz, ha nem húzódnak a mélyben személyes ellentétek, rejtett konfliktusok.
  

Mivel a Waldorf-pedagógia egyik fontos célja a szociális megújhodás elősegítése, ezért nagyon fontos, hogy a Waldorf-pedagógia az élet minden területén, így a minőséggondozásban is megtalálja azt az utat, mely egy új szociális hozzáállást tud megvalósítani.

Ahhoz, hogy ezt elérjük, nagyon sokat kell tanulnunk egyéni, és csoportszinten egyaránt. El kell sajátítsunk egy sor olyan szociális képességet, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy szabad egyénekből álló közösség egy önmaga által választott cél elérése érdekében jól tudjon működni, és ezen keresztül minőségi munkát tudjon végezni.

Ha ezt a célt sikerül elérni az intézményeinken belül, akkor jó példaként állíthatjuk őket azon emberek elé, akik az új utakat keresnek az emberi viszonyok, szociális kapcsolatok alakításában.
A WALDORF-ISKOLÁK NEVELŐ MUNKÁJÁHOZ SZÜKSÉGES HELYISÉGEK, BERENDEZÉSEK ÉS ESZKÖZÖK JEGYZÉKE

I. HELYISÉGEK

Eszközök, felszerelések	Mennyiségi mutató	Megjegyzés
tanterem	osztályonként 1
szaktanterem	a helyi tantervben foglaltaknak megfelelően	a szaktantermet igénylő tárgy belépésének évfolyamától
egyéni fejlesztő szoba	iskolánként 1
tornaterem	iskolánként 1	a 3. évfolyamtól, kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel
tornaszoba	iskolánként 1	ha az iskolának nincs saját tornaterme
sportudvar	iskolánként 1	helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel
ügyviteli helyiség	iskolánként 1
nevelőtestületi szoba	iskolánként 1	a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi
könyvtár	iskolánként 1	kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el
könyvtárszoba	iskolánként 1	ha az iskolában nincs könyvtár vagy a székhelyen, telephelyen nem működik könyvtár; amennyiben nem működik az iskolában legalább négy osztály, a könyvtárszoba tanteremben is kialakítható
orvosi szoba	iskolánként 1
Kiszolgálóhelyiségek:
sportszertár	iskolánként 1
aula (előtér, közösségi tér)	iskolánként 1	attól az évfolyamtól kezdve, melyben a tanulók létszáma eléri a 120 főt
ebédlő	iskolánként 1	kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg
főzőkonyha	iskolánként 1	ha helyben főznek
melegítőkonyha	iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1	ha helyben étkeznek
tálaló-mosogató, ezen belül felnőttétkező	iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1	ha helyben étkeznek
öltöző	iskolánként és nemenként 1
hideg-meleg vizes zuhanyozó	iskolánként és nemenként 1
személyzeti WC	épületenként, nemenként 1
tanulói WC	épületenként, szintenként, nemenként 1
mosléktároló	iskolánként 1	ha helyben étkeznek
éléskamra	iskolánként 1	ha helyben főznek
szárazáru raktár	iskolánként 1	ha helyben főznek
földesáru raktár	iskolánként 1	ha helyben főznek
egyéb raktár	iskolánként 1
szertár	épületenként 1

II. A HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Eszközök, felszerelések	Mennyiségi mutató	Megjegyzés
1. Tanterem
tanulói asztalok, székek	tanulók létszámának figyelembevételével	életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál - szükség szerint - egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
nevelői asztal, szék	tantermenként 1
eszköztároló szekrény	tantermenként 1
tábla	tantermenként 1
ruhatároló (fogas)	tanulók létszámának figyelembevételével
szeméttároló	helyiségenként 1
sötétítő függöny	ablakonként	az ablak lefedésére alkalmas méretben, csak a funkciót igénylő termekben
2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények)
a) számítástechnikai terem
tábla vagy flipchart	1
számítógépasztal	kettő tanulónként 1
számítógépek és tartozékai	kettő tanulónként 1 felszerelés
nyomtató	1
programok	szükség szerint	a pedagógiai program előírásai szerint
lemeztároló doboz	2
b) idegen nyelvi szaktanterem		nem kötelező, csak ha a helyi pedagógiai program előírja
nyelvi labor berendezés	tíz-tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására	számítógépes nyelvi oktatással kiváltható
magnetofon	1
írásvetítő	1
c) természettudományi szaktanterem		Önálló szakterem nem kötelező, de az alábbi felszerelések szükségesek
vegyszerálló asztal	1	a tanári demonstrációs kísérletekhez
elszívóberendezés	1	a tanári demonstrációs kísérletekhez
vegyszerálló mosogató	1
fali mosogató	1
poroltó	1
mentőláda	1
eszköz- és vegyszerszekrény	2
méregszekrény (zárható)	1
eszközszállító tolókocsi	1
d) művészeti nevelés szaktanterem		nem kötelező, a foglalkozások az osztálytermekben szervezhetők
rajzasztal (rajzpad, rajzbak)	tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely
tárgyasztal (állítható)	tantermenként 1
mobil lámpa	2
vízcsap (falikút)	1
pianínó	iskolánként 1
tábla	tantermenként 1
CD vagy lemezjátszó, magnetofon	tantermenként 1
tárolópolcok	tantermenként 1
e) mesterségek szaktanterem	csoportbontásos foglalkoztatásra	berendezése a helyi tantervben szabályozottak szerint, a tantárgy megjelenésének évfolyamától szükséges
3. Egyéni fejlesztő szoba (berendezése a pedagógiai program szerint)
4. Tornaszoba
kislabda	5
labda	5
tornaszőnyeg	2
tornapad	2
zsámoly	2
bordásfal	2
mászókötél	2
gumikötél	5
ugrókötél	5
medicinlabda	5
stopper	1
kiegészítő tornakészlet	1
egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések		a pedagógiai programban foglaltak szerint
5. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá)
kosárlabda palánk	2
gyűrű	1
mászórúd	2
6. Sportudvar
szabadtéri labdajáték felszerelése	1	bármelyik játék kiválasztható
magasugró állvány, léc	1
távol-, magasugró gödör	1	homokkal vagy szivaccsal
futópálya	1	lehetőség szerint kialakítva
egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések	egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben	fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint
8. Nevelőtestületi szoba
asztal	pedagóguslétszám szerint 1
szék	pedagóguslétszám szerint 1
napló és folyóirattartó	1
könyvszekrény	1
ruhásszekrény vagy fogasok	pedagóguslétszám figyelembevételével
9. Ügyviteli helyiség
asztal	felnőtt létszám figyelembevételével
szék	felnőtt létszám figyelembevételével
iratszekrény	1
lemezszekrény	1
számítógép	1
telefon	1	közös vonallal is működtethető
fax	1
10. Könyvtár
tanulói asztal, szék	egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben	életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval
egyedi világítás	olvasóhelyenként 1
könyvtárosi asztal, szék	1-1	asztal egyedi világítással
szekrény (tároló)	háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére
tárolók, polcok, szabadpolcok	2
létra (polcokhoz)	1
telefon	1	közös vonallal is működtethető
fénymásoló	1
számítógép, nyomtató	1-1
video (lejátszó, felvevő) televízióval	1
CD vagy lemezjátszó	1
írásvetítő	1
11. Könyvtárszoba
asztal, szék könyvtári dokumentum (tanári, tanulói felkészüléshez)	3 6 ötszáz	legalább hat tanuló egyidejű foglalkoztatásának feltételeiről, illetve az iskolai könyvek, tankönyvek, segédkönyvek elhelyezéséről gondoskodni kell
könyvespolc vagy szekrény	ötszáz könyvtári dokumentum elhelyezésére

III. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

ÁLTALÁNOSAN SZÜKSÉGES ALAPFELSZERELÉSEK:

• 
  fehér és színes táblakréták
  
• 
  sima, nagyalakú füzetek
  
• 
  méhviasz kréták
  
• 
  méhviasz gyurma
  
• 
  akvarell festék, akvarell papír, vastag ecset
  
• 
  filc, gyapjú, fonalak
  
• 
  színes papírok (selyem, transzparens stb.), olló
  
• 
  vastag és vékony színes ceruzák, grafit, vonalzók
  
• 
  agyag (edények a használatához)
  
• 
  babzsákok
  
• 
  furulyák
  
• 
  ütőhangszerek
  
• 
  gyertyák, csengők
  
• 
  rajzgyűjtő dossziék
  

Technikai eszközök:

• 
  diavetítő,
  
• 
  magnetofon,
  
• 
  CD-lejátszó,
  
• 
  televízió,
  
• 
  videomagnó,
  
• 
  személyi számítógép (konfiguráció)
  

1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

• 
  méhviasz kréták (tégla és ceruza formájú)
  
• 
  méhviasz gyurma, agyag
  
• 
  fonalak
  
• 
  színes selyempapír, olló
  
• 
  lúdtoll, tollszem, tollszár, tinta, nádtoll, itatóspapír, töltőtoll
  
• 
  golyóstoll
  
• 
  vékony színes ceruzák, grafitceruzák,
  
• 
  vonalas füzetek,
  
• 
  osztálykönyvtár, szakkönyvtár
  
• 
  saját készítésű szemléltető eszközök
  
• 
  akvarellfesték, ecset
  
• 
  akvarellpapír
  
• 
  rajztábla
  
• 
  filc, gyapjú
  
• 
  színes selyempapír
  

2. SZÁMTAN ÉS MATEMATIKA

• 
  szemléltető eszközök (termények, termések, kövek, hétköznapi tárgyak stb.)
  
• 
  méterrúd, térfogatméréshez eszközök, mérleg + súlyok
  
• 
  táblai vonalzók, körzők, szögmérő
  
• 
  négyzethálós füzetek
  
• 
  saját készítésű szemléltető eszközök
  
• 
  fonalak, kartonpapír, műszaki rajzlap
  
• 
  abacus, zsebszámológép
  
• 
  függvénytáblázat, feladatgyűjtemények
  

3. TÖRTÉNELEM

• 
  falitérképek, atlaszok
  
• 
  saját készítésű és speciális szemléltető eszközök
  
• 
  jelmezek, tárgyi kiegészítők
  

4. HONISMERET ÉS FÖLDRAJZ

• 
  a tervezett ház építéséhez szükséges építő és kötőanyagok
  
• 
  a választott mesterségek alapanyagai és szerszámai
  
• 
  a földműveléshez szükséges vetőmagok és kézi szerszámok
  
• 
  iránytű, létra, homok, agyag, papír
  
• 
  atlaszok, térképek, földgömb, éggömb, távcső
  
• 
  saját készítésű és speciális szemléltető eszközök
  
• 
  tárgyi kiegészítők
  
• 
  földmérő eszközök (kölcsönzéssel is megoldható)
  
• 
  ásványok, kőzetek
  

5. TERMÉSZETRAJZ ÉS BIOLÓGIA

• 
  ásványok, kőzetek
  
• 
  saját készítésű és speciális szemléltető eszközök, tárgyi kiegészítők
  
• 
  koponya, csontváz
  
• 
  anatómiai atlaszok
  
• 
  mikroszkóp
  
• 
  bonceszközök
  

6. FIZIKA

• 
  a fizikai kísérletekhez szükséges szemléltető- és mérőeszközök, anyagok
  
• 
  saját készítésű és speciális szemléltető eszközök, tárgyi kiegészítők
  

7. KÉMIA

• 
  a kémiai kísérletekhez szükséges szemléltető- és mérőeszközök, laboratóriumi felszerelések, alapanyagok
  
• 
  védőfelszerelések
  

8. IDEGEN NYELVEK

• 
  bábok és speciális szemléltető eszközök
  
• 
  szótárak, hangzó- és képanyagok
  

9. MOZGÁS ÉS TESTNEVELÉS

• 
  zsonglőr és akrobatikai eszközök
  
• 
  szalagok, fonalak, kötelek, botok, kislabdák, frizbik, nagyméretű szivacslabdák
  
• 
  saját készítésű és speciális eszközök, tárgyi kiegészítők
  
• 
  gerelyek, diszkoszok, súlyzók
  
• 
  sportági felszerelések, labdák
  

10. KERTMŰVELÉS

• 
  kerti (kézi)szerszámok
  
• 
  vetőmagok, hagymák
  
• 
  kertészeti felszerelések
  

11. INFORMATIKA

• 
  számítógépek és azok perifériái
  
• 
  internet kapcsolódások
  
• 
  kapcsolások alkatrészei (diódák, vezetékek, tranzisztorok, kapcsolók stb.)
  
• 
  szoftverek
  

12. TECHNOLÓGIA

• 
  saját készítésű és speciális szemléltető eszközök, tárgyi kiegészítők
  

13. MŰVÉSZETI NEVELÉS

Kézimunka: filc, gyapjú, kötőtűk (faanyag az elkészítésükhöz és kész tűk), fonalak, papír, ragasztó, cérna, olló, tű, vastag fonal, kongré, hímzőfonal, nagylyukú himzőtű, gyöngyök, textíliák, szövőkeret, varrógép és minden olyan (segéd)eszköz, amely a tantervben megadott oktatási témákhoz kapcsolódik

Kézművesség: a különböző mesterségek – a fa-, a fém-, a bőrmegmunkálás – eszközei, speciális kézi-, (amennyiben az iskola kiépített műhellyel rendelkezik) gépi szerszámai, a plasztikához és a szobrászathoz szükséges anyagok és kéziszerszámok

Művészettörténet: diavetítő ( vagy más szemléltető eszközök), diák, művészeti albumok, reprodukciók, filmek

Rajz-festés, formarajz: rajz- és festő papírok, különböző festékek és kréták, ecsetek, tinta, rajzszén, különböző minőségű ceruzák, saját készítésű és speciális szemléltető eszközök, művészeti albumok