„12. a kerettanterv neve: a magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve a kerettanterv benyújtója: Magyar Waldorf Szövetség ”
Yüklə 3,32 Mb.
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- Nyelvtan
- Írás és olvasás
Írás és olvasás:
Nyelvtan:
6. évfolyam BESZÉD ÉS FIGYELEM A hatodik osztály irodalmi anyagának fókuszában Arany János költészete áll, különös tekintettel a Toldira. Egy epocha keretében foglalkozhatunk a költővel és művével, de a tanév során a gyerekek 10-15 verset is megtanulhatnak, megismerkedhetnek a balladákkal. Dramatizálhatják a Toldi első két énekét vagy a költemény más részeit. A gyermekek legyenek képesek mondanivalójuk tömörítésére, ismerjék meg a mottó fogalmát, tegyenek különbséget a költői nyelv és a próza nyelve és eszközei között. Beszélgessenek a nagyobb lélegzetű irodalmi mű szerkezeti sajátosságairól, a bonyodalom, tetőpont és a megoldás szerepéről. Ezen felül jó, ha a gyerekek továbbra is természetről szóló költeményeket szavalnak az évszaknak megfelelően, klasszikus és modern, XX. századi műveket egyaránt. A nyilvánosság előtti beszédet és alapvető retorikát rövid beszámolók tartásával, lelkesítő beszédek, utasítások készítésével és tartásával (a gyerekek Rómát tanulják!) lehet tanítani. Az ókori római birodalomban játszódik Móra Ferenc Aranykoporsó című regénye, a Honfoglalástól az Árpád-házi királyokig tartó történelmi időszakról szól Hegedűs Géza Az egyetlen út és Gárdonyi Géza A láthatatlan ember, Isten rabjai című műve. NYELVTAN Hatodik osztályban a cél, hogy a nyelv belső mobilitása iránti erős érzék a gyerekek nyelvérzékének részévé váljon. Ebben segít, ha a szófajok rendszerét teljessé egészítjük, azt vizsgáljuk, hogy például hogyan változik meg az ige jelentése, ha igenévvé alakítjuk, az ige tárgyas és tárgyatlan ragozásának árnyalatbeli különbségeit érzékeltetjük, vagy a szófajok hogyan alakulnak át mondatbeli szerepükben (melléknév-jelző, ragozott főnév-határozó stb.). Ezért is foglalkoznak a 6. osztályban a gyerekek a tárgyas és tárgyatlan igékkel és az igenevekkel. Hivatkozva az igemódokra remek lehetőség kínálkozik a közvetlen erkölcsi tanításra a szükségesség, lehetőség, kötelesség és törvényesség, képesség, óhaj és kívánság kapcsán. A 6. osztályban kezdődik el a mondatelemzés tanítása, az alany, az állítmány, a tárgy, a határozók és a jelzők fogalmának és mondatbeli szerepének megismertetésével. A magyar történelem tanítása kapcsán (honfoglalás) meg lehet beszélni a magyar nyelv szókincsét. Lehet keresni olyan szavakat, melyek az ősi alapnyelvi készletbe tartoznak, lehet beszélni a jövevényszavak eredetéről (török, szláv, latin, német jövevényszavak), esetleg lehet beszélni a gyerekekkel arról, hogy mi is az a nyelvcsalád, s hogyan alakult ki belőle a mi nyelvünk.
Ebben az évben folytatódik az 5. osztályban megkezdett munka. Több hangsúlyt fektetnek a kísérletek pontos leírására, a történelmi események gazdag, képszerű és drámai elbeszélésére. A gyerekek a természet tanulmányozásával és földrajzzal kapcsolatban leírásokat is készítenek és természetesen továbbra is gyakorolják a helyesírást. Javasolt témakörök: BESZÉD ÉS FIGYELEM
NYELVTAN
FOGALMAZÁS
DRÁMA
Ajánlott szépirodalom: Móra Ferenc: Aranykoporsó; Hegedűs Géza: Az egyetlen út; Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember, Isten rabjai; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Kodolányi János: Julianus barát; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Cervantes: Don Quijote Várható eredmények: Beszéd és figyelem:
Írás és olvasás:
Nyelvtan:
7. évfolyam BESZÉD ÉS FIGYELEM A diákok kedvenc versei megjelenhetnek az órákon, bátoríthatjuk őket ezek bemutatására. Egy epocha keretében foglakozhatunk a nyelvtani összefüggések taglalásával, vagy akár a reneszánsz irodalom stíluseszközeinek (szonett, epigramma óda, himnusz, dal elégia) karakterizálásával. Szóba kerülhet Shakespeare életének és műveinek tükrében a színház belső világának taglalása, amely már előkészítheti a jövő évi színdarabot is. ELBESZÉLŐ TARTALOM ÉS OLVASMÁNYANYAG Olyan szövegeket érdemes választani, amelyek a diákoknak más népekhez és kultúrákhoz való kapcsolatát elmélyítik. A történelemtanítás témakörei adják a szövegválasztáshoz az anyagot a főoktatásban, ezek elsősorban a nagy földrajzi felfedezésekhez, a feltalálok életéhez és a reneszánszhoz kapcsolódnak. A gyermekeket ezeken a szövegeken, olvasmányokon keresztül arra ösztönözzük, hogy önállóan is olvassanak és kutassanak olyan területeken, amelyek az órai munkából merítve megérintették őket. Önálló munkáik eredményeit különböző módon ismertethetik: tanulmányt készíthetnek belőle, kiselőadást tarthatnak, írásban vagy szóban könyvismertetéséket végezhetnek. NYELVTAN A leíró nyelvtan keretében eljutnak az összetett mondatok elemzéséig. A gyerekeknek érezniük kell a minőségi különbséget az alárendelés és a mellérendelés között. A nyelv vizsgálatának másik előnye, hogy alkalmat ad a metaforák és költői képek világának felfedezésére. A költészet különböző megközelítési módjainak feltárása is izgalmas terület a fiatalok számára. Itt nem az irodalmi művek esztétikai elemzéséről van szó, hanem a nyelvnek, mint jelenségnek a megtapasztalásáról. ESSZÉÍRÁS Az önálló fogalmazások, tanulmányok, esszék írása tovább folytatódik ebben az osztályban. A reneszánsz világa, a felfedezők és feltalálók élete, távoli országok földrajzi sajátosságai, a kémiai jelenségek, a csillagok világa számos önálló munkára buzdító témával szolgál. A diákoknak azon kell dolgozniuk, hogy miként figyeljenek meg természeti vagy kultúrtörténeti jelenségeket, és mérlegeljék, hogy mit érdemes ezekkel kapcsolatban elmondani, úgy, hogy mondandójuk közvetlenül a tényekre vonatkozzanak. Írásban és szóban egyaránt pontos leírásokat kell adniuk folyamatokról, jelenségekről, eseményekről és más megfigyelésekről. Javasolt témakörök: BESZÉD ÉS FIGYELEM
ELBESZÉLŐ TARTALOM ÉS OLVASMÁNYANYAG
NYELVTAN
FOGALMAZÁS
DRÁMA
Ajánlott szépirodalom: Marco Polo életrajza; Bodo Kühn: Gutenberg mester élete; Barabás Tibor: Máglyák Firenzében; Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor élete; Leonardo da Vinci írásai; Erdődy Sándor: Így élt Magellán; Sasoknál magasabban; Így élt Husz János; Rónaszegi Miklós: Hínáros tenger; Karliczky Margit: Janus Pannonius; Eve Curie: Madame Curie; Hegedűs Géza: Megkondulnak a harangok, A menekülő herceg; Csingiz Ajtmatov: A fehér hajó; Gerald Durrell: Madarak, állatok és rokonok; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, A két koldusdiák; Jókai Mór: Az utolsó budai pasa; Törökvilág Magyarországon; Lamb: Shakespeare-mesék; Irwing Stone: Michelangelo; Majtényi Zoltán: Az utolsó ítélet; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Aszlányi Károly: Kalandos vakáció; Tarkovszkij: Az én nagy barátom; Mark Twain: Tom Sawyer
Írás és olvasás:
Nyelvtan:
8. évfolyam BESZÉD ÉS FIGYELEM A megismert versek és más irodalmi művek a többi főoktatás témáihoz kapcsolódnak, mint például: Juhász Gyula: Párizsi elégia, József Attila: A Dunánál, Levegőt, Elégia; Radnóti Miklós: Nem tudhatom; Ady Endre: Föl-földobott kő. ELBESZÉLŐ TARTALOM ÉS OLVASMÁNYANYAG Elsősorban az életrajzok, a történelmi eseményekről és a modern történelemről szóló regények tartoznak ennek az évnek a legfontosabb olvasmányai közé. A XIX. század minőségi irodalmából érdemes meríteni: világirodalomban a világtörténelemhez kapcsolódva Dickens regényeiből, vagy nem regény jellegű munkákból, mint Jefferson Függetlenségi Nyilatkozatának nyitó sorai, Martin Luther King beszédei, Voltaire, Rousseau, Diderot felvilágosult gondolatai. A magyar történelemhez kapcsolódva Kossuth Lajos és Széchenyi István beszédeiből ismerjenek meg részleteket, Kölcsey Parainesisének részleteit, a Himnuszt, Vörösmarty Szózatát. Ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy fedezzék fel saját érdeklődési körüket, ez egy egész éves munkájuk lehet, amelyet egy írásbeli dolgozat elkészítésével, egy szóbeli előadás megtartásával és egy hozzákapcsolódó művészi munkával zárnak le. Az irodalomepocha kiemelkedő témája lehet a romantika, a romantikus látásmód, mely mintegy ellenpólusává válik a forradalmakban megfáradt európai polgárosodásnak. Választhatjuk például Vörösmarty életrajzát, költészetét, középpontba állítva a Csongor és Tünde című művét, Maeterlinck Kék madár című mesejátékát. Választhatunk azonban a XX. század irodalmából életrajzokat és műveket, pl.: Kosztolányi Dezső vagy József Attila életrajzát. A 8. osztály először ismerkedik meg egy jelentősebb drámai művel. Természetesen osztályként már adtak elő színdarabokat az osztálytanítói évek során. Sok előkészülettel kell az utat kikövezni, ha a cél egy teljes színházi alkotás. Ebben a korban még mindig lehetséges, hogy az osztálytanító maga írja meg vagy adaptál egy színdarabot az osztály szükségleteire és képességeire szabott részekkel és témákkal. Ami a szereposztást illeti, még mindig előnyös, ha a szerep pozitív kihívást jelent a diákok képességeinek fejlesztéséhez.
Nyolcadik osztályban összefoglalják az eddig tanult nyelvtani ismereteket, és a tanárnak törekednie kell arra, hogy a gyerekek előtt egységében jelenjen meg a magyar nyelv rendszere, a különböző nyelvi szintek (hangok, szavak, szófajok, mondatok). Új dolog a tanításban a szöveg felőli megközelítés, mind írott formában, mind az élő beszédben. Egy-egy mondat megismerése egyszerre több nyelvi szinten történhet, sőt egy-egy szépirodalmi idézet esetében a hangtani, szófajtani, mondattani megközelítés mellé hozzátehetik a stilisztikai ismérveket is. Javasolt témakörök: BESZÉD ÉS FIGYELEM
ELBESZÉLŐ TARTALOM ÉS OLVASMÁNYANYAG
NYELVTAN
DRÁMA
Ajánlott szépirodalom: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, És mégis mozog a Föld; Fekete gyémántok; Egy magyar nábob; Mikszáth Kálmán: A gavallérok; Dumas: A három testőr; Monte Christo grófja; Jules Verne regényei; Dickens: Twist Olivér, Karácsonyi ének; Harriet Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója; Kertész Erzsébet: Harriet regénye; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Pipacsok a tengeren; életrajzi regények
Írás és olvasás:
Nyelvtan:
9–12. évfolyam Célok és feladatok: Évente általában két magyarepocha van 9–12. osztályban. Az epochák tartalma, ahogy az alábbiakban leírjuk, nem kötelező. Annál, hogy ragaszkodnánk hagyományosan sikeres epochatartalmakhoz, fontosabb az, ha megfigyeljük az adott osztályba járó gyerekeket, és erre alapozzuk a téma választását. Az alábbiakban javasolt tartalom több éven át kipróbált és tesztelt anyag, tehát bármilyen új anyagot hasonló körültekintéssel kell kezelni. A néhány irodalmi javaslatot csak példaként kell kezelni. Szándékosan nem állítottunk össze javasolt irodalomlistát, hogy elkerüljünk minden esetleges „félre-értést” – nem lehet és nem is szabad, hogy legyen olyan irodalmi megközelítés, amihez a tanároknak igazodni kell! Egyébként is, minden irodalmi megközelítésnek olyan változatosnak kellene lennie, hogy a különféle kulturális közegeknek megfeleljen. Az alább felsorolt epochaminták több évtizedes nyugat-európai tapasztalat alapján, és részben már a Magyarországon megformálódott felső tagozatos gyakorlaton alapulnak. A felső tagozatos magyartanterv szellemiségével és struktúrájával olyan – már alsóbb évfolyamokon megkezdett – folyamatokat kíván továbbvinni, amelyek a magyarországi "irodalmi és anyanyelvi nevelésben" is a legkorszerűbb nézetekkel egyeznek. Egy olyan országos változási folyamat katalizátora is lehet egyben, amelyet már a nagy magyar pedagógiai gondolkodó, Karácsony Sándor Az irodalmi nevelés című művében több mint hatvan éve így igenelt: az „irodalomra tanítani akarják a növendéket, nem nevelni. Ebbe a hibába csak az eshetik bele, aki azt hiszi, hogy a növendék egyéni-lelkének a tartalmává válhat az irodalom, (holott az társas lelki viszonyulás)… … Irodalmi nevelés pedig csak irodalommal lehetséges, egyébbel nem.” S metodikailag is osztható Karácsony Sándor véleménye: „Az irodalomra, úgy látszik, csak rábukkanni lehet és szabad. Ezért nem lehet irodalmat akarni vagy csinálni. Poeta non fit, sed nascitur.” Ezért van az, hogy bár antropozófiai megfontolásokon alapuló megbizonyosodások tükröződnek a felső tagozatos tananyag javasolt tartalmaiban, mégis fenntartjuk annak a lehetőségét, hogy a szaktanár „maximális szabadsági fokokkal” kezelhesse az irodalmat és a magyar nyelvet mint anyagot. Szeretnénk kitérni arra is, hogy mint alsóbb osztályokban, a felső tagozatokon is elképzelhetőnek tartjuk a heti rendszerességű (két-három) gyakorló órá(ka)t. Ennek meglétét, strukturálását a helyi tantervekben szabályozandónak gondoljuk. Irányelvként azonban fontosnak tartjuk, hogy az irodalom- és nyelvtanszakórák a gyermekek megszerzett, illetve az epochák közötti „alvási időszakban szunnyadó” készségeit továbbmélyítsék. Lényeges továbbá, hogy a különböző tantárgyak által amúgy is tudatosan célzott, az adott életkorban szükséges gondolkodási irány és jelleg megmaradjon ezeken az órákon, és a művészeti, készség és főtárgyak között fennálló kongenialitást kiteljesítő, nagyrészt gyakorlati munka folyjon. 9. évfolyam
A tanítás egyre inkább a gondolkodás és az ítéletalkotás ébredő erőihez igazodik. Ez az intellektus fejlesztését és gondolkodás egyre tisztább használatát teszi szükségessé. A gyerekek tudatosabban élik meg a szépség, igazság és jóság iránti bizalmatlanságukat. Az ebből fakadó nevelési feladat, hogy erősítsük a világgal szembeni morális elvárásaikban a fiatalokat, s ugyanakkor segítsünk nekik elfogadni a valóságot. A kilencedik osztály magyarepochái olyan anyaggal, témákkal foglalkoznak, amelyek fejlesztik fiatal erőiket és egyben lehetővé teszik, hogy az őket foglalkoztató kérdésekről beszélhessenek. Az emberi világ létező és látszólag áthidalhatatlan ellentétei, melyeket feloldani tragikus és komikus módon egyaránt lehet, a szenvedő egyén előtt feladatként jelennek meg. A nyelvvel való tudatos munka, írás és olvasás útján egyaránt, eszközt ad a gyerekek számára, hogy „rendet vigyenek” impulzív érzéseikbe, és segít, hogy elvezesse őket saját világukból a külvilág objektivitásába. Az irodalmi témákkal való munka mellett a gyerekek lehetőséget kapnak, hogy nyelvkészségüket szóban és írásban egyaránt fejleszthessék.
Ezt az időszakot nevezik Idealizmus-epochának is. Goethe életrajza, barátsága Schillerrel, s a Don Carlos kiváló lehetőséget adnak, hogy nemzeti és történelmi karakterében maga a korszak megszólítsa a tizenöt éves diákot. Arany János életpályája, barátsága a világszabadság legelkötelezettebb költőjével, Petőfi Sándorral, vagy akár a Toldi mint a magyar nyelvből fakadó legtisztább forrás kiváló alternatívát jelentenek. De ugyanígy, ha a dráma történetét tanulják az ókori rituálé eredetétől a modern színház kialakulásáig, nagyszerű fordításokban állnak rendelkezésünkre világirodalmi alkotások: akár a Don Carlos, de például a Rómeó és Júlia is (vagy még sok más alkotás szóba jöhet) olyan művek, melyek a megszólíthatják a kamaszok „idealizmus-igényét”. Így lehet az epocha esetleges csúcspontja az Erzsébet-kori (vagy francia klasszicista) színház és színjátszás virágzása. Egy konkrét darabot tanulmányozhatnak a diákok. Példaként több jelenettípussal ismerkedhetnek más darabból. De ha a klasszikus görög színházhoz találunk vissza Szophoklész műveiben az Antigonéban, Oidipusz királyban vagy az Elektrában is az emberi lét alapvető kérdése a legtisztább formában vetődik fel. Nagy lehetőség a társadalmi és vallási aspektusok felvillantásával egybevetni a görög színház fejlődését: az Elektra-történet felbukkanásai a Kr. e. V. század Görögországában. A görög színház valóságának szembesítése a későbbi korok, illetve a jelen színjátszásával rendkívül tanulságos lehet. Általában jó egy teljes színdarabra építeni a közös munkát. Az időszakot egy modern színdarabbal is lehet zárni. Természetesen egy előadás és színházi látogatás a téma fontos kiegészítői lehetnek. S bár a dráma műfajiságában hordozza azt a lehetőséget, hogy a világra sokszor szélsőségesen reagáló kamaszt megszólítsa és egyszersmind észrevétlenül tükröt állítson neki, a drámaiság felé hajló vagy a drámai léthelyzeteket feldolgozó epikus művek is adhatják az időszak anyagát: Leonhard Frank: Jézus tanítványai; William Golding: A legyek ura; Tamási Áron: Ábel a rengetegben. S így összességében az „alapkérdés” is többféleképp tehető fel: Rend és szabadság; Az ember drámája – a dráma embere; … Yüklə 3,32 Mb. Dostları ilə paylaş:
|