„12. a kerettanterv neve: a magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve a kerettanterv benyújtója: Magyar Waldorf Szövetség ”

Célok és feladatok a 9–12. évfolyamon

A felső tagozatba való átmenet együtt jár a tanár tevékenységének megváltozásával. Míg az osztálytanítói időszakban a gyermek lelke igényelte a legtöbb odafigyelést, felső tagozaton a gondolkodó szellemet kell felébreszteni benne. A tanuló olyan eszméket keres ebben az időszakban, melyek saját tevékenységén keresztül az ideálok megtalálásához vezeti őt. A felső tagozatos tanuló nemcsak azt várja el tanáraitól, hogy szakember, hanem azt is, hogy hiteles személyiség legyen, akinek ideálja munkájában, sőt, saját életében gyökerezik. A nevelés központi feladata mindazonáltal, hogy megerősítse az ’Én’-t, minden egyes tanuló szellemi magját. Az oktatás során azt próbáljuk elősegíteni, hogy az ’Én’ integrálódjék a test organizmusaiba, hogy önnön ritmusára találjon, és hogy olyan képességeket alakítson ki, melyek segítségével kifejezheti önmagát, illetve szociálisan érzékeny viszonyt alakíthat ki a világgal és a többi emberrel.

A felső tagozatban a földrajztanítás feladata, mint minden más tantárgyé is, hogy figyelemmel kísérje a tanuló fizikai, lelki és szellemi fejlődését. Ebben az időszakban egységes egésznek tekinti a Földet. Kezdve a kőzetek fizikai sűrűségével, valamint a Föld életfolyamataival (vegetációs zónák; a Föld belsejében, illetve víz- és levegőburkában lejátszódó ritmikus folyamatok), befejezésül az emberi beavatkozás hatása a Földre (humán földrajz). Kerülni kell a teljesen absztrakt ismeretek átadását és a fizikai-matematikai oksági láncolatok túlhangsúlyozását. Nem a körülmények, hanem a folyamatok leírása a fontos, melyek a különböző régiók népességének kulturális helyzetére vonatkoznak.

A felső tagozatban a földrajztanításnak öko-földrajzzá kell továbbfejlődnie. Példákkal kell bemutatni az emberi tevékenységnek a különböző életfeltételekre gyakorolt ökológiai hatásait (esős és száraz évszakok, sztyeppék, esőerdők, monszun, és Golf-áramlat klímahatásai stb.), valamint a különféle társadalmak nagymértékben adaptált életstílusait és ipari gyakorlatát (a gyarmatosítás és újragyarmatosítás hatásai az ökoszisztémákban, a társadalmi és kulturális rendszerekben). A felső tagozat vége felé a földrajz ’a Föld fejlődésének tanává’ változik át. Ha tanulunk az őshonos lakosság képességeiből, azzal a ’partneri viszony a természettel’ szemlélet első magjait vetjük el. Egy emberléptékű társadalmi rend szempontjai a jövő perspektíváját tárják a diákok elé.

9. évfolyam

Célok és feladatok:

Steiner kifejezésével élve, elérik a „Földi érettséget”, és testileg jobban hat rájuk a gravitáció. A biológiában például ebben a korukban az emberi test „legföldiesebb” részeiről, a csontvázról és az érzékszervekről tanulnak. A földrajzban ennek a „Föld vázszerkezete”, vagyis a kőzetek világa, valamint a kontinensek és kialakulásuk (a Föld szilárd kérge) felel meg. A döntő tényező itt az az elevenség, amellyel a teleologikus erők magyarázhatók.

A kontinentális mozgásoknak, a hegyek kialakulásának, a vulkáni tevékenységnek, a vetődéseknek és földrengéseknek a makrociklusait dinamikus folyamatokként kell felfogni, nem szabad redukálni absztrakt és emiatt megfoghatatlan diagramokká, grafikonokká. A tanuló legyen képes átérezni például a vetődési árok kialakulásának háromdimenziós erőit, amit egész testükkel ragadnak meg, nem pedig pusztán értelmükkel fognak fel.

Ezt nevezzük életteli, résztvevő tanításnak, amely finomítja a természet erőiről alkotott élő és plasztikus elképzelést. Bár nélkülözhetetlen a képanyag használata, a tanulónak először ki kell alakítania a szóban forgó folyamatról a saját belső képét.
Javasolt témakörök:

• 
  A kontinensek és az óceánok formája, elhelyezkedése és felosztása.
  
• 
  A Föld mozgásai és annak következményei.
  
• 
  A gyűrthegységek képződésének folyamata.
  
• 
  A Föld „hegységkeresztjei”.
  
• 
  A kontinensek mozgásai a lemeztektonika elméletének alapján.
  
• 
  A kémiai elemek szerepe az ásványok keletkezésében, főbb kristály típusok.
  
• 
  A vulkanikus, üledékes, átalakult kőzetek főbb jellemzői, kőzetek körforgása.
  
• 
  A vulkánok keletkezései, formakincsei, a mélységi magmás ércképződés.
  
• 
  A Földtörténeti korok áttekintése.
  
• 
  A geológiai rétegek, mint a Föld története.
  
• 
  A külső és belső erők harca a felszínformálásban.
  

Várható eredmények:

• 
  A diák legyen képes megérteni a Naprendszer kialakulását, és a Föld, sajátosságait a bolygók rendszerében.
  
• 
  Ismerje meg a lemeztektonika alapjait, valamint a kőzetlemezek mozgásainak típusait.
  
• 
  Tudja bemutatni a hegység-képződés folyamatát, és szerepét a Föld domborzati viszonyainak kialakításában.
  
• 
  Tudja értelmezni a kőzetek körforgásának folyamatát.
  
• 
  Tanuló ismerje meg vulkáni tevékenység főbb típusait és szerepét
  

10. évfolyam

Célok és feladatok:

A 9. osztályos tanuló viszonylag homogénnek látja a Földet. A 10. osztályban megkezdődik ennek a széthullása, néha egymásnak ellentmondó képekké. A tanuló elveszthet valamennyit a magabiztosságából, és elkezd kételkedni dolgokban. Egyidejűleg elkezdi felfedezni saját belső lelki világát, és fokozódó éleselméjűséggel közeledik a világ jelenségeihez.

A biológiában ekkor a legélettelibb szerveket (a mellkasi és a hasi szerveket) és azok működési folyamatait tanulja, melyek a lelki világra is hatnak. A földrajzepochában a Földet magát élő szervezetnek tekinti, melynek folyamatai a Föld mélyében, a szilárd kéregben, a víz- és levegőburokban, sőt a világűrben mennek végbe, melyek közül a legritmikusabbakat érdemes tanulmányozni.
Javasolt témakörök:

• 
  A Föld burkai.
  
• 
  A Föld belső felépítése.
  
• 
  A Föld mágneses erőtere és hatásai.
  
• 
  A földön található víz főbb típusai: felszíni vizek, óceánok.
  
• 
  Az tengervíz kémiai és fizikai tulajdonságai.
  
• 
  A tengeri hullám keletkezése.
  
• 
  A hajózás fejlődése a kezdetektől napjainkig.
  
• 
  Az óceáni áramlások és a klíma közötti összefüggések, a felszíni és a mélytengeri áramlások: pl. a Golf-áramlat, az El Niño, La Nina stb.
  
• 
  A légkör összetétele, kémiai és fizikai tulajdonságai.
  
• 
  A ciklonok, anticiklonok keletkezése és hatása az időjárásra.
  
• 
  A Föld szélrendszereinek éghajlat módosító hatása.
  
• 
  A klíma és a vegetáció kölcsön-hatása: a Föld ökoszisztémájában.
  

Várható eredmények:

• 
  A diák ismerje meg a légkör összetételét, és szerepét a miden napi életünkben.
  
• 
  Tudja alkalmazni az időjárási fogalmakat.
  
• 
  Ismerje fel a vízburok fontosságát, és hatásait a víz körforgásában.
  
• 
  Rendelkezzen ismertekkel a globális felmelegedést kiváltó okokról, és annak várható következményeiről.
  
• 
  Tudja bemutatni, hogyan működik a Föld, mint élő organizmus.