A Waldorf-iskolákban a kémia tanításának módszertana nagyban eltér a hagyományosan megszokottól. Fontos megjegyezni, hogy a Waldorf-iskolák kémia tanítását nem a hagyományos módszerrel szembeni bizalmatlanság, az azzal egyet nem értés alakította és alakítja ki, tehát nem valaminek a tagadására alapoz. A tartalmat és a módszert a gyermek lényének (a korábbi fejezetekben részletesebben tárgyalt) fejlődéséhez igazítja, nem pedig az általánosan elterjedt szaklogikához. A kémia tanításának itt tehát nem szakmai, hanem pedagógiai célja van. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a tudomány ezen ága iránt érdeklődők a számukra megfelelő mélységben tájékozottak legyenek a világ kémiai oldaláról, de igyekszik kizárni azt, hogy a kémia nevében elidegenedjenek magától a kémiától.
Annak érdekében tehát, hogy a tárgy tanítása ne öncélú legyen, hanem annak segítségével a tanulók az egész világ szemléletéhez megfelelő új szempontokat nyerjenek (melyek szervesen beépülnek gondolkodásukba), nem szabad a kémia tanítását a legmodernebb elméletek leegyszerűsített változataival kezdeni. A gyermekek által jól ismert anyagokkal és változásokkal elkezdve, ahol az újdonság a szempontokban és a vizsgálat módszereiben rejlik, biztos alapot adhatunk a későbbiekben egyre bonyolultabbá váló ismeretanyagnak. A jelenségekből indulunk ki, nem a modellekből, ez utóbbiakat az előbbiekből vezetjük majd le, abban a korban, amikor a tanulók már pontosan meg tudják különböztetni a valóságot a valóságot leírni próbáló elmélettől. E két dolog különválasztása rendkívül fontos a modern tudományos gondolkodás kialakításában, de ehhez már megfelelően érett gondolkodás és rengeteg tapasztalat szükséges.
A kémia tanításának kezdetén nem lehet cél az atomelmélet bevezetése és a kémiai elemek rendszerezése. Ez utóbbiak nagyrészt nincsenek is jelen elemi állapotban a természetben, így tárgyalásuk — kevés kivételtől eltekintve — nem hozza közelebb a diákot a körülötte lévő világhoz.
7. évfolyam
Célok és feladatok:
Minden metodika alapja a kémiai folyamatokba való bevezetés. Ezt minőségileg kell felfogni és oly módon a gyermekek elé tárni, hogy a természet újfajta megértése fejlődjön ki bennük. Ez azt követeli meg, hogy a kísérleteket először a hétköznapokban rendszeresen használt természetes anyagokkal (pl. fa, papír, haj stb.) kezdjük. Nem a szenzációs kísérleteknek kell a kérdéseket „feltépniük", hanem hétköznapi jelenségek, mint pl. a tűz késztetnek kérdések feltevésére. Ilyenkor az embert úgy éljük át, mint a természeti folyamatokban hatékonyan együttműködő lényt.
A kémia tanításának nem szabad lehatárolnia és kiragadnia, hanem kívülről befelé haladva viszonyokat kell felmutatnia. Eközben be kell vonni és komolyan kell venni a tanuló élményeit, nem szabad a mérőműszereket és az indikátorokat — a dolgokat „tudományosan objektivizálva" — mint az „egyetlen pontosat", egyoldalúan pártfogolni.
Javasolt témakörök:
-
A tűz a különböző megjelenési formáiban (a szén másképp ég, mint a szalma és a fa, a gyertya másképp, mint az alkohol és a kőolaj, a kén másképp, mint a foszfor)
-
Az égés maradványainak vizsgálata (hamu, szén, szén-dioxid)
-
Indikátorok (vörös káposztalé)
-
A levegő áramlása a tűz környezetében: az égést tápláló oxigén
-
O2 - CO2, vérkeringés
-
A mész és a mészégetés. A savgáz és a bázis megjelenése (mészlúg). További savak (pl.: sósav, foszforsav, kénessav)
-
Fémek (arany, réz, ón, bronz, vas)
-
Kultúrtörténeti és technikai vonatkozások
-
A gyertya (M. Faraday) és gyertyakészítés
-
Tűzhelyek és a kémény fejlődése
-
A savak és lúgok hatása a kristályképzésre
-
Néhány gondolat az arany bányászatáról és feldolgozásáról
Várható eredmények:
-
A gyermek képes pontos megfigyeléseket végezni.
-
Egyszerű kísérleteket biztonságosan végre tud hajtani.
-
Tisztában van az égés feltételeivel.
-
Megérti a mészégetés, a mészoltás és a mész megkötésének kémiai hátterét.
-
Képes egyszerű következtetések levonására.
-
Le tudja írni az órán látottakat, jellemző rajzokat tud a jelenségekről készíteni.
-
Tisztában vannak a sav-bázis indikátorok felhasználásával.
8. évfolyam
Célok és feladatok:
A 8. osztály kémiája az önmagának táplálékot előteremtő embert helyezi a kiindulási pontba. Ezáltal köti össze magát a természettel, amely körülötte éled. A földi környezet ezen életfolyamatától soha nem tudja elválasztani magát. A természetből különböző élőlényeket választ ki, megszakítja azok élet- és szaporodási folyamatait, elválaszt, feldolgoz, tisztít, finomít. Ennek ellenére ezen kiszakított dolgok sokféle tulajdonságában még mindig tükröződik azok összefüggése az eredetükkel. Így lehet az anyagokban — elrejtve — a természeti erők hatását érzékelni. A tanításnak ezt kell lelepleznie, mert csak ezután lehet a karakterisztikus anyagi tulajdonságokat felismerni. Itt nem egy olyan analitikus leltározásról van szó, amely modellkonstrukciókhoz vezethetne, hanem egy működő elv megfejtéséről. Ezért a gyermekeket eredeti kérdések feltevésére kell bátorítanunk. (Ezt a kérdésfeltevést a tanulói kísérletek által még jobban el kell mélyítenünk.)
Javasolt témakörök:
-
A magtól a lisztig — különböző gabonatípusok, az őrlés technikái (az őrlőkőtől a vízi- és szélmalmon át a hengermalomig). Kísérletek a liszttel: a tészta, a sikér
-
Keményítő előállítása lisztből, burgonyából, a keményítő jellegzetességei, jód–keményítő reakció
-
A sikér, mint a liszt fehérjekomponense (elszenesítési próba)
-
A fehérje: tej, tojás, hús, toll, szőr, „állati termékek"
-
A cukor (a hozzá tartozó kultúrtörténettel): cukor a természetben. A keményítő cukorrá való átalakítása sav segítségével (elcukrosítási reakció) / a vízhez és a tűzhöz való viszonya. Fehling-oldat
-
Az erjedési folyamat
-
A keményítő és fehérje összefoglalása, erjedési termék, élesztő a kenyérsütésben
-
Zsírok és olajok: növényi olajforrások / A zsír, a meleghez és a tűzhöz való viszonya, vízzel szembeni viselkedése
-
Száradó és nem-száradó olajok
-
Szappan-előállítás (nátronlúg, zsír és hő)
-
Cellulóz, papír-előállítás
-
A keményítőgyártás további eljárásai
-
Cukor-előállítás répából
-
Cukorfogyasztás, mint civilizációs probléma / a cukortúlfogyasztás következményei a fogazatra / vércukor és cukorbetegség
-
A bőr és a cserzés folyamata
-
Sajtkészítés
-
A fémfeldolgozás folytatása, a kohóban zajló folyamatok.
Várható eredmények:
-
A tanuló képes egyszerű próbák segítségével a keményítő, a cukor, a fehérje kimutatására.
-
A látott kísérletek alapján önálló kísérleteket is meg tud tervezni, képes ezek kivitelezésére.
-
A tanult anyagok legfontosabb tulajdonságait képes ismertetni.
-
Képes felismerni az összefüggéseket a különböző élelmiszerek összetétele és tulajdonságai között.
-
A tanult ipari folyamatokat képes lépésekre tagolni és az egyes lépéseket karakterizálni is tudja.
-
Ismeri a tanult savak és lúgok előállítási módját.
9–12. évfolyam
Célok és feladatok a felső tagozaton
Az előző két tanévben a szervetlen és szerves kémiában megszerzett anyagismeretekhez való kapcsolódás és annak kibővítése által a tanulónak egyre növekvő betekintést és értést kell szereznie a szerves életfolyamatokról, fenomenológiai alapokon. E mellett meg kell ismernie az ember használatában lévő szerves anyagok technikai használatát és átalakítását.
Főbb céljaink tehát a következők:
-
A 7. és 8. osztályos tananyag felfogása több tudományos szempont alapján
-
A kémia helye és feladata a modern világban és az élet különböző területein
-
A kémiai összefüggések és az emberi tevékenység következményeinek megértése
-
Az ökonómia és az ökológia kölcsönhatása
-
Ismeretek közvetítése az anyagok tulajdonságairól és hatásairól
-
Analitikai módszerek és eljárások megértése, ezek megjelenítése kísérletek által
-
A modellelképzelések megértésének fejlesztése
-
A kémiai szaknyelvbe való bevezetés
-
Rávezetés az anyagokkal és folyamatokkal való felelősségteljes bánásmódra
9. évfolyam
Célok és feladatok:
A fiatal embernek meg kell ismernie fontos, elsősorban szerves anyagokat és folyamatokat, továbbá ezek technikai és hétköznapi felhasználását. Az itt kimunkált törvényszerűségeket még képletek nélkül, szavakkal leírt egyenletekkel magyarázzuk. E mellett azonban elő kell segítenünk az ökológiai és társadalmi vonatkozások és problémák megértését.
Javasolt témakörök:
-
Égés és oxidációs folyamat / A redukció, mint az oxidáció (égés) visszafordítása
-
A levegő: Összetétel / A légzés mint oxidáció és a fotoszintézis mint redukció / Anyagkörforgalom / Gyors és lassú oxidációk / A szén-dioxid képződése és tulajdonságai / Levegőszennyezés
-
A kémia történetéből: Az oxigén felfedezése és tulajdonságai (I. Priestley) / Oxidáció, mint oxigénfelvétel (A. Lavoisier)
-
Szerves kémia: Cukor, keményítő és cellulóz tulajdonságok, előfordulások, (elsősorban az élőlényekben való jelentőségük), anyagkörforgás és ipari előállítás
-
A szénhidrátok kimutatása a növényekben (jód-keményítő próba, Fehling-reakció, ezüsttükör-próba) / A fa összetétele / Papír-előállítás / Izzítás (száraz lepárlás) / Faszén előállítás / Elszenesedés: tőzeg, barnaszén, feketeszén, grafit / Kőolajképződés növényből és állatból, szerves kötések
-
Erjedések: Alkoholos erjedés / Erjedés és desztilláció / Az alkoholok tulajdonságai és fajtái / Az alkohol túlfogyasztás veszélyei / Drogproblematika / A metanol mérgező hatása / Ecetsavas erjedés / Egyéb erjedések (aerob, anaerob)
-
Éter: Előállítás és tulajdonságok / Az éterrel való foglalkozás veszélyei
-
Észterek és aromaanyagok: Természetes kinyerés és mesterséges előállítás
-
A zsírok, mint észterek: elszappanosítás
-
A levegő
-
Tűzoltási eljárások összehasonlítása, kitekintés a klórozott szénhidrogénekre (Halon) és az ózonproblematikára
-
Az altatás története
-
Szappan-előállítás (ha a 8. osztályban nem volt)
-
Életrajzi témák
Várható eredmények:
-
Ismeri az alkoholos erjedés folyamatát, annak termékeit.
-
Pontosan meg tudja határozni a reakciók lezajlásának körülményeit.
-
Ismeri a fotoszintézis jelentőségét a földi életben.
-
Tudja használni az oxidáció és a redukció fogalmát, ismeri az ezek közötti összefüggést
-
Képes jellemezni a tanult szerves anyagokat fizikai tulajdonságaik és kémiai reakcióik alapján.
-
Ismeri az észterek tulajdonságait, kinyerésük ill. ipari előállításuk módját.
10. évfolyam
Célok és feladatok:
Most már a gyerekek teljesen a Föld polgáraivá váltak, és meg kell tanulniuk ezen a számukra új területen tiszta gondolatokkal tájékozódni. Az életüket, amely a tudatuk számára most elsősorban a Földön zajlik, a gondolatok által át kell formálniuk, hogy képes legyen rendszerezni az egyes jelenségek sokaságának káoszát, de olyan érzékenynek is kell lennie, olyan „engedelmesnek", hogy a világmindenség nemes felépítését valóban fel tudja fogni.
Javasolt témakörök:
-
A só keletkezése és kinyerése: sólerakódási helyek, a sók jelentősége a kémiai iparban (nagyipar, amalgámeljárások) / Keresztkapcsolat a fizikával: elektrolízis, iontörvény az elektrolízissel összefüggésben
-
Sóképződés semlegesítés által: a sók közönséges nevei és a nemzetközi nevezéktan / keresztkapcsolat a földrajzhoz: geológia és gazdasági földrajz, közlekedésföldrajz / keresztkapcsolat a történelemhez: a só történelmi jelentőssége, sóutak
-
Kristályosítás és oldás: a kristálynövekedés és a növényi növekedés összehasonlítása / a krisztallográfia alapjai/ fagyáspontcsökkenés (hidegtechnika) / forráspont-emelkedés (kísérletek a különböző sókkal
-
Diffúzió és ozmózis: Pfeffer cellája / az ozmotikus nyomás mérése / biológiai jelentőség (plazmolízis)
-
A sók kémiai analízise: Savak, bázisok, anhidridek / termikus sóbontás / sav és bázis (kiszorítás) / savak és bázisok sóból való előállítása / elektrolitikus sóbontás
-
Savak és lúgok előállítása fémes és nemfémes elemekből: az előállítás nagyipari eljárásai / ennek történelmi jelentősége / a kémiai technika fejlődése / hatásmódok / fontos savak és bázisok megbeszélése / indikátorok, pH-érték, vízkeménység, lágyítás, mosószerek
-
Bevezetés a reakcióegyenletek egyszerű formájába (lehetőleg még képletek nélkül)
-
Sztöchiometriai mérések számítások
-
Savak és lúgok az emberi szervezetben
-
A kristályrendszerek áttekintése
-
A Mohs-féle keménységi skála
Várható eredmények:
-
Ismeri az elektromosság és a kémia tanult összefüggéseit.
-
Meg tud oldani egyszerű számolási feladatokat az oldhatóság, a semlegesítés, valamint a koncentráció témaköreiben.
-
Ismeri az ozmózis jelenségét és természetben betöltött szerepét.
-
Ismeri a sók nevezéktanát, a tanult sók közönséges neveit.
-
Fel tud írni egyszerű, szavakkal leírt kémiai egyenleteket.
-
Ismeri a vízkeménység fogalmát, a vízlágyítás módszereit.
11. évfolyam
Célok és feladatok:
A tizedik osztályban olyan átfogó polaritásokat tárgyaltak, mint a bázisok és savak, a fémek és nemfémek, ezután a tanulóknak áttekintést kell kapniuk a kémia teljes területéről.
Az elemek egyéni karakterét a kémiai anyagok kölcsönhatásából kell kibontani.
-
Hogyan nyilvánul meg az elem önmagában?
-
Hogyan nyilvánul meg más anyagokkal való kölcsönhatásban?
A kémiai képletek bevezetése a kémia mennyiségi törvényszerűségei segítségével. A kémiai elemek rendszerének és jelentőségének bemutatása a természetben és a technikában. A periódusos rendszert nem úgy vezetjük be, mint feltétlen rendező elvet, hanem összefoglalva, mint egy lényeges felfedezést.
Kitekintés egy, az egészből kiinduló vizsgálati módra és fenomenológiai kémia: ezek a kiindulópontjai a jövő „finomságra" törekvő és környezetbarát technológiájának.
Javasolt témakörök:
-
Fogalmak: Elem, kötés, keverék, analízis és szintézis, a kémiai kötések alaptörvényei:
-
az anyagmegmaradás törvénye (Lavoisier)
-
az állandó és sokszoros részek törvénye (Proust, Dalton)
-
tömegviszonyszámok
-
gázreakciók törvényszerűségei
-
vízszintézis és analízis
-
a gázok térfogattörvénye, moltömeg, moltérfogat
-
Avogadró-tétel
-
Az elemek periódusos rendszere: A felfedezés története (Döbereiner, Meyer, Mengyelejev) / Törvényszerűségek: a legfontosabb fő- és mellékcsoportok, periódusok és értékűség, bázis és savképzők, amfoterek / A periódusos rendszer értelmezései
-
A legfontosabb elemek kiválasztása a természetes előfordulásuk tekintetbevételével: kén, nitrogén, nitrogén-oxidok, ammónia, foszfor, oxigén, (naszcensz és közönséges oxigén, ózon), hidrogén, szén és szilícium (a szilícium kémiája, kémiai és ásványtani vizsgálati módszerek jelentősége az elektronikában l. az informatika tantervet), könnyű és nehézfémek különös tekintettel az alkálifémekre (nátrium és kálium) alkáli földfémek (magnézium és kalcium) az alumínium, vas, réz, ezüst (a fémképzésben való jelentőssége)
-
Képletírás és a reakcióegyenletek felállítása
-
Sztöchiometrikus számítások
-
Radioaktivitás (egyszerű formában és a fizikatanárral való konzultáció után)
-
Az előzőek alternatívájaként álljon itt a Julius által javasolt megközelítési út: Az emberi szervezet, mint kulcs az elemek új rendszeréhez:
-
A 12 anyag (ld. fenn) mint minden természeti terület képviselői (ld. Julius 100 p.)
-
Keresztkapcsolat a fizikához: természetes és mesterséges radioaktivitás
-
Keresztkapcsolat a biológiához és környezetkutatáshoz: magfizikai, ill. magkémiai technológia és a Föld bioszférája
-
Az elemfogalom története (keresztkapcsolat a filozófiához)
-
Térfogattörvény a gázreakcióknál
-
Izotópok (modellelképzelés nélkül)
-
Életrajzi vonatkozások
Várható eredmények:
-
A tanulónak tiszta fogalmat kell alkotnia a kémiai elemről.
-
Képes a tanult elemek árnyalt jellemzésére.
-
Pontos jegyzőkönyvet tud vezetni az elvégzett kísérletekről.
-
Képletek segítségével reakcióegyenleteket képes értelmezni és felírni, tudja azokat rendezni.
-
Meg tud oldani egyszerű sztöchiometriai feladatokat.
-
Ismeri az elemek periódusos rendszerét, annak felépítési elvét.
-
Érti a kovalens, az ionos és a fémes kötés kialakulásának elméletét.
12. évfolyam
Célok és feladatok:
A tanulónak az eddigi tanulmányok lekerekítését és összefoglalását kell átélnie, továbbá betekintést és megértést kell nyernie a modern kémia jelentésére az emberrel, a természettel és a környezettel kapcsolatban.
A szerves kémia történelmi fejlődéséből világítható meg a szerves kötések jelentősége a jelenkor technikájában és hétköznapjaiban. Itt tehát az epocha hátterében a biokémia áll, mint gondolati vezérfonal. Az emberi szervezetre jellemző immunreakciókból kiindulva, példák alapján követhetjük a különböző folyamatokat, a szervezethez való kapcsolódásukat és az ökológiájukat. Enzimeket, hormonokat és szabályozó köröket tárgyalhatunk, egy olyan kémiát bemutatva, amely nem mérgezően, hanem gyógyítóan hatna az emberre és környezetére.
Javasolt témakörök:
-
Anyagok keletkezése és hatásai az élő szervezeten kívül és belül
-
A növényi és állati fehérje élettani jelentősége
-
Az élő test mint egész, megfelelő utak ennek az élő egésznek a felismerésére.
-
Bevezetés, felhasználás és megbeszélés a kémiai modell elképzelésekről. A szerves kémia fogalma, mint a tipikus szénkötések tudománya.
-
A szén és a szénkötések különlegessége
-
jelentősége, mint építő elem az élőlényekben
-
módosulatok (grafit és gyémánt)
-
történelmi: Wöhler karbamid szintézise
-
Kőolaj: előfordulás, keletkezés és összetétel / jelentősége, mint nyersanyag és energiahordozó / frakcionált desztilláció / petrolkémia / benzin előállítása (finomítás) / krakkolás / oktánszám / ökológiai hatások
-
Alkánok: a homológ sor fogalma / Kekulé és a szerves szerkezeti képletek fejlődése (összegképlet és szerkezeti képlet) / az izoméria fogalma, térbeli modellek / láncképződés és gyűrűképzés
-
Alkének, alkadiének, alkinok: szerkezet / gazdasági jelentőség
-
Fontos fogalmak:
-
alifás és aromás kötések
-
addíció és szubsztitúció
-
polimerizáció és poliaddíció
-
funkcionális csoportok és azok viselkedése
-
A szénhidrogének származékai: halogén-származékok (jelentősége a környezet szempontjából, a Föld ózonrétegének reagálása, keresztkapcsolat a földrajzzal) / alkoholok: primer, szekunder és tercier alkoholok, egy és többértékű alkoholok (glikol, glicerin) és ezek jelentősége / aldehidek, ketonok, karbonsavak / észterképződés és elszappanosítás / zsírképződés
-
Biokémia: szénhidrátok, zsírok, fehérjék
-
a műanyagkémia
-
poliészter és poliamid
-
vegyi szálak, pl.: nylon
-
duroplaszt, thermoplaszt és elasztomerek tulajdonságai és szerkezete
-
a műanyagok feldolgozása, felhasználása és megsemmisítése
-
szemétgondok, újrahasznosítás
-
a metán tetraéderes szerkezeti modellje
-
a C-C kötés különlegessége
-
egyensúlyi reakciók a szerves kémiában
-
reakciósebesség
-
tömeghatástörvény
-
nukleinsavak, DNS
-
géntechnológia
-
ionok
-
peptid-kötés
-
életfontosságú aminosavak
-
fontos hatóanyagok (enzimek, hormonok)
-
modern elválasztás-technológia
-
kromatográfia
-
proteinek és építőköveik
Várható eredmények:
-
A tanuló ismeri az élő szervezetben leggyakrabban előforduló elemeket.
-
Tudja a biogén elemek kimutatási reakcióit.
-
Ismeri a szerves anyagokban leggyakrabban előforduló kémiai kötéseket.
-
Ismeri a tanult funkciós csoportokat.
-
Tisztában van a kőolaj-feldolgozás alapvető lépéseivel és termékeivel.
-
Felismeri a kőolajalapú termékek és technológiák jelentőségét a hétköznapi életben, annak környezeti hatásait.
-
Ismeri az izoméria fogalmát.
-
Tudja alkalmazni a tanult nevezéktani elveket.
IDEGEN NYELVEK
Célok és feladatok az elsőtől a tizenkettedik évfolyamig
A Waldorf-pedagógiában nem különül el egymástól a tanítási és nevelési cél. A nevelés-tanítás kérdésköre: hogyan segíti a tantárgy tanítása az emberré válást?
Az idegen nyelv oktatásának célja, hogy a diákok pozitívan forduljanak a más kultúrájú és nyelvű népekhez, valamint hogy segítse az emberi megértést, hogy empátiát alakítson ki mások szemlélete és világlátása iránt. Az idegen nyelvek tanulása új perspektívát kínál az egyén számára saját nyelvéhez, kultúrájához, szemléletéhez, mentalitásához, ily módon segítve a diákot, hogy a világot árnyaltabban láthassa.
Ennek megfelelően az idegen nyelv oktatásának célja összetett. Egyrészről praktikus, hasznos célként törekszik arra, hogy a tanuló hallás és olvasás útján egy másik nyelvet megértsen, és hogy folyékonyan fejezze ki magát az adott idegen nyelven szóban és írásban egyaránt. Továbbá célja bemutatni a diákoknak az adott nyelven beszélő népek karakterét, szokásait, kultúráját, földrajzát, történelmét. Az idegen nyelv tanításának harmadik, pedagógiai célja, hogy segítse a gyermek általános fejlődését a tantárgy saját eszközeivel, és hogy betekintést nyújtson a világ árnyalt szemlélési módjaiba, ezzel tágítva perspektíváját.
Az idegen nyelv verbális tanulása a diáknak azt a képességét fejleszti, hogy egy másik emberre figyeljen, hogy követni tudja a másik ember kimondott és ki nem mondott szándékait, hiszen ez ösztönzi a nyelv iránti érzékenységet. Jobb megértést, kiegyensúlyozott véleményalkotást és empátiát alakít ki. Ezek a képességek szükségesek a komplex társadalmi helyzetekben. A legalább két idegen nyelv tudása a rugalmas és mozgékony gondolkodást ösztönzi, mivel a különböző nyelvek kaput nyitnak a tapasztalás különböző birodalmaiba, és így növekszik a világ és a más emberek iránti érdeklődés is.
A nyelv alapvetően három szinten működik. Támogatja az önkifejezést, a kommunikációt, és keretet biztosit a párbeszédhez, beszédhez és megértéshez. Másodsorban a nyelv a gondolatok és koncepciók rendszerezésének és reprezentálásának eszköze, lehetővé teszi, hogy a gyermek feltérképezhesse saját tapasztalatait. A szintaktikai viszonyok egyetemes elveinek segítségével a jelentés eljut az egyik személytől a másikig. Minden nyelvet le lehet fordítani minden más nyelvre. Harmadsorban a nyelv természetét tekintve felfedő, reveláló jellegű.
Dostları ilə paylaş: |
