„12. a kerettanterv neve: a magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve a kerettanterv benyújtója: Magyar Waldorf Szövetség ”


Dráma: saját készítésű jelmezek, textíliák, tárgyi kellékek (többnyire szintén saját készítésű munkák)



Yüklə 3,32 Mb.
səhifə39/39
tarix26.08.2018
ölçüsü3,32 Mb.
#75136
1   ...   31   32   33   34   35   36   37   38   39

Dráma: saját készítésű jelmezek, textíliák, tárgyi kellékek (többnyire szintén saját készítésű munkák)

Ének-zene: pentatonfurulya, C-szoprán furulya, különböző ütőhangszerek (apró dobok, triangulum, csörgődob, csengettyűk, apró cintányérok...), kottafüzet, kották

Euritmia: rézrudak, fagolyók, színes anyagok, zongora, egyéb hangszerek

14. EGYÉNI FEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ SPECIÁLIS TANESZKÖZÖK



  • az egyéni terápiának megfelelően a fejlesztő pedagógus által meghatározott eszközök

A WALDORF-ISKOLÁKBAN A PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES VÉGZETTSÉGEK

A Waldorf-iskolában
1. az 1–8. évfolyamon osztálytanító munkakörben foglalkoztatható az, aki


    1. főiskolai vagy egyetemi szintű tanítói, konduktori vagy tanári végzettség mellett akkreditált pedagógustovábbképzésen szerzett Waldorf-osztálytanítói képesítéssel, vagy

    2. magyarországi illetve külföldi nappali Waldorf-tanár alapképzésen szerzett Waldorf-tanári képesítéssel,

    3. vagy felsőoktatásban szerzett nem pedagógus végzettség mellett Waldorf-tanárképzésen szerzett pedagógus diplomával rendelkezik,

    4. a jelenleg pedagógus-munkakört betöltő azon tanárok, akik a fenti végzettségekkel nem rendelkeznek, azt 2010. szeptember 1-jéig, illetve új foglalkoztatás esetén a munkába lépéstől számítva öt éven belül szerezzék meg,

2. az osztálytanító az 1-8. évfolyamokon taníthatja a kötelező és szabadon választható tantárgyakat, valamint az alapfokú művészetoktatás tárgyait, kivéve az idegen nyelveket, a zenét, a kézművességet és a speciális Waldorf-tantárgyakat. Ezek oktatására akkor jogosult, ha rendelkezik a szak oktatásához szükséges, Waldorf-képzéseken vagy állami felsőoktatásban megszerezhető szakirányú végzettséggel, illetve a speciális tantárgyak esetében előírt végzettséggel. Új alapítású Waldorf-iskolák osztálytanítói az első három évben a Magyar Waldorf Szövetség Tanácsadó Körével egyeztetve mentességet kaphatnak a fenti esetekben meghatározott szakos végzettségek alól, kivéve a speciális tantárgyalat.


3. az 1–8. évfolyamon szaktanár lehet az, akinek a tantárgynak megfelelő szakos főiskolai vagy egyetemi szintű tanítói vagy tanári végzettsége van, vagy rendelkezik az 1. b) pontban meghatározott, tanított tantárgynak megfelelő Waldorf-tanári képesítéssel.
4. a 9–13. évfolyamon tanító tanár lehet az, aki a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés tantárgyak esetén a tantárgynak megfelelő tanári végzettséggel rendelkezik,
5. a technikai-gyakorlati ismeretek oktatására pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező szakember is alkalmazható,
6. a Waldorf-kerettanterv alapján bevezetett speciális tantárgyak (euritmia, mozgás és testnevelés, kertművelés, szabad vallásoktatás) oktatását azok a tanárok láthatják el, akik a Magyar Waldorf Szövetség által meghatározott végzettséggel rendelkeznek.
7. pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatójának iskolai gyakorlati képzésvezetésére vagy pedagógusok továbbképzésére vezető tanári (gyakorlatvezető tanítói), továbbá szaktanácsadói megbízást az kaphat, akinek Waldorf-pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, valamint Waldorf-iskolai nevelő-oktató munkában eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van.
A WALDORF-ISKOLÁK SZERVEZETE,

ÖNIGAZGATÓ RENDSZERE

1. A Waldorf-iskolák egységes iskolaként ellátják az általános iskola, a gimnázium és az alapfokú művészetoktatás feladatait. Az egységes iskola legalább nyolc és legfeljebb tizenhárom évfolyammal működhet.
2. A Waldorf-iskolák önigazgató intézmények, melyek szervezeti életük kialakítása során a Rudolf Steiner által megfogalmazott szociális elvek megvalósítására törekszenek. Egyszemélyi felelős vezetőként meghatározott jogkörű iskolaképviselőt neveznek meg.
A Waldorf-iskola két elkülöníthető elemre épül. Az egyik a tanterv, és hozzákapcsolódóan a fejlődő ember kutatása. A másik elem azokra az alapelvekre épül, melyeket Rudolf Steiner a szociális élet hármas tagozódásáról fogalmazott meg. A Waldorf-pedagógia legfontosabb célja a szociális megújhodás.

A hármas tagozódás a szociális élet fő területei, a gazdasági szféra, a jogi-politikai, valamint a kulturális-szellemi szféra közötti alapvető interakció és dinamika megértésének egy módja. Steiner úgy látta, hogy ez a három elsődleges terület kölcsönös egymásrautaltságban létezik együtt. Minden területnek megvan a maga működési elve. A kulturális vagy szellemi életben a vezérelv a szabadság; a jog és politika világában az egyenlőség és az igazság; a gazdasági életben pedig a testvériesség elvének kell meghatározónak lennie. Ha ezen elvek mindegyike érvényesítésre kerül a megfelelő szférában, akkor jöhet létre egészséges szociális fejlődés. Ha ezek alkalmazása helytelenül történik, akkor ezek az elvek szociális egyenlőtlenséghez és konfliktusokhoz vezetnek. A korlátlan szabadság alkalmazása a gazdasági szférában kizsákmányolást és környezeti pusztítást eredményez. A szellemi vagy kulturális életre kényszerített egyenlőség az individualitás tagadásához, uniformalitáshoz, a kulturális életen belül pedig érdektelenséghez vezet. Ahol a politikai vagy intézményi szférából hiányzik vagy meggyengül az igazság és egyenlőség elve, az emberi jogok tiszteletének hiánya a legkülönbözőbb elnyomásfajtákhoz vezethet.

A hármas tagozódás elvei tükröződnek a Waldorf-iskola szervezeti felépítésében, melyek még mindig meghatározzák - számos helyi változat létezése mellett - minden Waldorf-iskola vezetésének szerkezetét.

Minden iskola a feladatok delegálásának elvén működik, amely során egyének és csoportok vállalnak felelősséget a vezetés és döntéshozatal bizonyos területein a közösen meghatározott célok figyelembevételével.

Minden Waldorf-iskola állampolgári kezdeményezésre jött létre, és nonprofit közhasznú alapítvány vagy egyesület formájában működik. Az iskola fenntartója az oktatást érintő napi kérdések intézését a tanári kollégiumra ruházza, amely rotációs alapon, rövid hivatali időre konferenciavezetőt jelöl ki tagjai közül. A tanári kollégium képviseli az iskola pedagógiai ethoszát, és együttesen vagy delegált képviselői által minden olyan területen felelősséggel tartozik, amely normál esetben az igazgató hatásköre volna.

Az iskola egészét érintő kérdésekben, pedagógiai, jogi, gazdasági téren, valamint a minőség ellenőrzésében a tanári kollégium szorosan együttműködik a fenntartóval. Az iskoláért, mint közintézményért a fenntartó vállal mindennemű felelősséget. Legfontosabb feladata, hogy megteremtse az oktatáshoz szükséges feltételeket. Ezek közé tartoznak a gazdasági és jogi ügyek rendezése, az épületek, a karbantartás, az adminisztráció, a dologi feltételek, az egészség és biztonság, a biztosítás stb. kérdései. Ugyanakkor elsősorban a tanári kollégium vállal felelősséget a tanításért, az oktatás területén végzett kutatási munkákért, a tanterv fejlesztéséért, a tanárok felvételéért és azok képzéséért, a gyermekek felvételéért, a tutori rendszer kiépítésért, az órarend kialakításáért, az ünnepek megtartásáért, és az iskola egész szellemi életéért. Az iskolát az önkormányzattal, a helyi és az országos oktatásirányítással való kapcsolatban megbízott egyszemélyi felelős vezető képviseli.

A Waldorf-iskolákban rendkívül fontos a szülők és tanárok szoros együttműködése. A szülők különböző szinteken vesznek részt az iskola munkájában. Néhány szülő fenntartói szerepet is vállal, mások az iskolán belüli önkéntes képviselői csoportokhoz csatlakozhatnak, amelyek bizonyos területekért vállalnak felelősséget. Sok iskolában működik iskolaszék, vagy ennek megfelelő szervezet.
3. Az egyes Waldorf-iskolák szervezeti és működési szabályzatukban rögzítik intézményük szervezetének felépítését, melynek elkészítéséhez a Magyar Waldorf Szövetség ad iránymutatást.

ÚTMUTATÁSOK
A WALDORF-ISKOLÁK HELYI TANTERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

A Magyar Waldorf Szövetség ajánlása szerint az egyes iskolák a magyar Waldorf-kerettanterv adaptálása során a helyi tantervük kidolgozásánál a következőket vehetik figyelembe:


1. A tanterv egészére vonatkozó általános szempontok


  • Lehetséges a különböző tantárgyak integrációja és egymás közötti átcsoportosítása.

  • Módosíthatják a tantárgyak megnevezését (a helyi tantervben lévő indoklás alapján).

  • Lehetséges az egyes tantárgyakhoz javasolt időkeretek tanéven belüli, illetve tanévek közötti átcsoportosítása.

  • A helyi tantervben a kerettantervtől eltérően lehetséges a kötelezően és a szabadon választható órák meghatározása (a kerettantervben megfogalmazottak a jelenlegi gyakorlaton alapulnak, mely szerint néhány tantárgy, pl. a szabad vallásoktatás a szülők igényei alapján szabadon választható tárgynak számít, a felső tagozatos gyakorlati-művészeti nevelésben pedig választható tevékenységek találhatók).

  • A szabadon választható éves órakeretek a tanévek között átcsoportosíthatók.

  • A szabadon választott órakeret terhére bármely kötelező tantárgy óraszáma megnövelhető (pl. 'Gyakorlatok'), illetve a tantárgyhoz szervesen hozzá kapcsolódó tevékenységgel kiegészíthető (pl. a 'Magyar nyelv és irodalom' tantárgy mellett már középtagozatban is megjelenhetnek a dráma-foglalkozások).

  • Az iskolák a szabadon választható órakeret terhére a helyi tantervükben meghatározott tantárgyakat vezethetnek be (pl. ökológia, néptánc stb.). Ide értendő az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás Waldorf-kerettantervben nem nevesített szakágain folyó oktatás (pl. hangszeroktatás) is.

  • Kis tanulólétszámú iskolák esetében összevont évfolyamos oktatás is szervezhető. Az ilyen helyi tantervek kidolgozásánál figyelembe kell venni a külföldi és hazai tapasztalatokat, és a helyi tantervet szakértővel véleményeztetni kell.

2. Az egyes szaktárgyakra vonatkozóan


NYELVOKTATÁS

  • Az idegen nyelvek tantárgyban kidolgozott nyelvi tantervek mintaként szolgálnak más nyelvi tantervek kidolgozásához. Az iskolákban bármely más idegen nyelv oktatása lehetséges.

  • Helyi döntés alapján a 9. osztálytól kezdődően a két tanított idegen nyelv között súlyozás lehetséges, mely az óraszámoknak a két nyelv közötti átcsoportosításában is megmutatkozhat.

  • A 'Latin nyelv' (mely a kerettanterv szabadon választható tárgyai között szerepel) a klasszikus nyelvek megismerését szolgálja, helyettesíthető pl. a görög nyelv oktatásával is.

MŰVÉSZETOKTATÁS



  • Az 2. számú mellékletben , , csillaggal jelzett három modulcsoport tantárgyainak óraszámai iránymutatóak. Minden iskola a helyi tantervében határozza meg, hogy az adott tanévben az egyes modulcsoportokon belül mely tárgyakat milyen arányban szerepeltet.

  • A 'Mesterségek' tantárgy keretében a 9-12. évfolyamon két tevékenység választása kötelező. (A kilencedik évfolyamon a 'Fémmunkák' különösen ajánlottak.)

  • A felső tagozatban a 'Mesterségek' tantárgy konkrét tevékenységei (a különböző anyagtípusokkal való foglalkozás szempontjainak figyelembe vételével) az iskola adottságainak, a helyi viszonyoknak megfelelően változtathatók. Egyes kézműves munkák oktatása projektszerűen, külső helyszínen (pl. helyi műhelyekben, helyi mesterek bevonásával) is megszervezhetőek. A külföldi gyakorlatban a nyomdai tevékenységek (pl. betűszedés), az üvegfúvás, a pékmesterség (pl. az iskola saját sütödéjében) stb. is megtalálható a tantárgyi tevékenységek között.

  • A 'Bőrművesség' tárgy a 'Kézimunka' tárgyba beépíthető.

KERTMŰVELÉS



  • A 'Kertművelés' tantárgy az iskola lehetőségeinek függvényében projekt-szerűen is megszervezhető, óraszámai az évfolyamok között átcsoportosíthatóak.

GYAKORLATOK



  • A felső tagozatban végzett mezőgazdasági, ipari és szociális gyakorlatok a helyi adottságok figyelembe vételével alakíthatók.


TARTALOMJEGYZÉK

A Waldorf-pedagógia feladatai és célkitűzései 1

A FEJLŐDÉS ÁLLOMÁSAI A TANTERV SZEMPONTJÁBÓL 3

A MAGYAR WALDORF-ISKOLÁK 1-13. ÉVFOLYAMÁNAK 6

TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS JAVASOLT ÉVEs ÓRASZÁMAI 6

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 30

SZÁMTAN ÉS MATEMATIKA 57

TÖRTÉNELEM 76

FILOZÓFIA 91

HONISMERET ÉS FÖLDRAJZ 96

TERMÉSZETRAJZ ÉS BIOLÓGIA 110

FIZIKA 123

KÉMIA 135

IDEGEN NYELVEK 142

MOZGÁS ÉS TESTNEVELÉS 187

KERTMŰVELÉS 199

INFORMATIKA 202

TECHNOLÓGIA 209

GYAKORLATOK 212

A FŐOKTATÁS EGYÉB RÉSZEI 221

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA 221

SZABAD VALLÁSOKTATÁS 222

A 13. ÉVFOLYAM 223

A WALDORF-ISKOLÁK MŰVÉSZETI NEVELÉSÉNEK KERETTANTERVE AZ 1-12. ÉVFOLYAMOKON 224

KÉPZŐMŰVÉSZETEK 225

FESTÉS 225

FORMARAJZ, RAJZ ÉS GRAFIKA 234

AGYAGOZÁS / SZOBRÁSZAT 244



MESTERSÉGEK 252

KÉZIMUNKA 252

KÉZMŰVESSÉG 263

DRÁMA 279

ZENE 284

EURITMIA 298

MŰVÉSZETTÖRTÉNET / ESZTÉTIKA 306

A MINŐSÉG GONDOZÁSA A WALDORF-ISKOLÁKBAN 311

A WALDORF-ISKOLÁK NEVELŐ MUNKÁJÁHOZ SZÜKSÉGES HELYISÉGEK, BERENDEZÉSEK ÉS ESZKÖZÖK JEGYZÉKE 322

A WALDORF-ISKOLÁKBAN A PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES VÉGZETTSÉGEK 332

A WALDORF-ISKOLÁK SZERVEZETE, 334

ÖNIGAZGATÓ RENDSZERE 334



ÚTMUTATÁSOK 336



Yüklə 3,32 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   31   32   33   34   35   36   37   38   39




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©muhaz.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin