a másolt szövegeket a tanár a táblára írja, tartalma a főoktatás témájához kapcsolódik
OLVASÁS
a tanár által adott szövegek közös és egyéni olvasása
olvasókönyv készítése
AZ ÍRÁSHOZ ÉS OLVASÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ GYAKORLATOK ÉS JÁTÉKOK
a magas és mély magánhangzók megkülönböztetése hallás alapján hosszú és rövid magánhangzók hallás utáni megkülönböztetése
különféle gyakorlatok, játékok egy szó első és utolsó hangjának, a szóban szereplő magánhangzók, mássalhangzók meghatározására és megtalálására
rímjátékok, ábécé játékok (ábécé sorrenddel együtt)
néhány alapvető rendhagyó helyesírású szó írásának megtanulása (egy, lesz, ezt, furulya, osztály stb.)
betűk behelyettesítése új szavak képzéséhez, szólánc, adott hangokból szavak alkotása találós kérdések
Ajánlott szépirodalom:
Fésüs Éva: Tündérjárta mesetájon; Móra Ferenc meséi; Ezopus, Jacob Streit, La Fontaine, Tolsztoj, Leonardo da Vinci állatmeséi; Tersánszky Józsi Jenő: Misi mókus meséi; Felix Salten: Bambi, Perry, Legenda Aurea, A Boldogasszony papucsa, Kazantzakisz: Isten szegénykéje; Tarbay Ede: Gyermek-legendárium
Várható eredmények:
Beszéd és figyelem:
Az első osztályban elsajátított képességek további ápolása mellett az önálló versmondásban is jártasságot szereznek. (Bizonyítványversek mondása.)
Gyakorlatot szereznek általuk ismert szövegek kórusban történő szótagolására.
Jártasságot szereznek a találós kérdések megértésében és megfejtésében.
Képesek egyszerű nyelvi játékokban való részvételre (pl.: szólánc).
Részletekig menően képesek a tanárok által elmesélt történetek felidézésére.
Írás és olvasás:
Megtanulják és gyakorolják a nyomtatott kisbetűk írását.
Elsajátítják a folyóírást.
Megtanulják a betűk ABC-sorrendjét.
Képesek hosszabb szövegek pontos másolására.
Jártasságot szereznek néhány gyakori szó helyes betűzésében és elválasztásában.
Az írás- és olvasási nehézséggel küzdő gyermekek segítése A 2. osztály végére az osztálytanítónak látnia kell, melyik gyermeknél jelentkezik tanulási nehézség az írás-olvasás terén.
A legaszténia megelőzésére a Waldorf-pedagógia különös gondot fordít: az olvasás- és írástanítás során a következő szempontokat tartja szem előtt:
nem a lehető leggyorsabban,
nem a lehető legkorábban,
de átfogóan, a gyermek egészét – az akarati és érzésbeli képességeit egyaránt – megszólítva
segíti az íráshoz és az olvasáshoz szükséges gondolkodási utat.
A kialakult írás- és olvasászavart elsősorban hallás- és beszédgyakorlatok útján
is jelentős segítséget nyújthatnak a fejlesztésben.
Ha van gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus az iskolában, ajánlott a 2. osztály végén minden gyermek nyelvi, motorikus, koordinációs, látási és hallási képességeit felmérni, megvizsgálni. Ha nincs, akkor az osztálytanítónak érdemes különleges figyelmet fordítania azokra a gyermekekre, akiknél a következő jelenségek közül több egyidejűleg fordul elő, és szakember segítségét kérni.
A következő lista támpontot nyújthat ehhez:
gyenge egyensúly
gyenge koordináció
szaggatott mozgás
nehezen dob és kap el labdát
nehezen tud egyenesen ülni vagy állni
helytelen ceruzatartás
helytelen betűformálás
képtelen egyenesen írni előrevonalazott lapon
összekeveri a kis- és nagybetűket
felcseréli vagy megfordítja a betűket, számokat (b/d/ p/q/u/n,s,2,3,5,7,9…)
túl sok vagy kevés lábat rajzol a betűknek (n,m)
nem tiszta beszéd
rossz emlékezőképesség.
3. évfolyam
BESZÉD ÉS FIGYELEM
A reggeli ritmikus részben az első két évben elkezdett munka folyik tovább. Különösen hangsúlyos helyre kerül a beszédartikuláció, a légzéstechnika, a hangsúlyozás, a beszéd ritmusának és dallamának érzékeltetése. A nyelvtörők, mondókák, versek gyakorlása, közös, csoportos és egyéni mondása kellő lehetőséget nyújt a nyelvi készségek fejlesztésére.
ÍRÁS ÉS OLVASÁS
Fő téma az Ótestamentum történetei, illetve magyar írók versei (Weöres Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán).
Az év második felétől egy kiválasztott olvasmányt is feldolgozhatnak a tanár vezetésével (pl.: Móra Ferenc, Kincskereső kisködmön).
Ennek az évnek feladatai közé tartozik az olvasási készség és képesség fejlesztése.
A gyermekek a már második osztályban elkezdett módon a rövidebb szövegekről lassan áttérnek a hosszabb szövegek olvasására. Az előző évi olvasókönyv alapján a tanító vezetésével ebben az évben is közösen megformálható egy olvasókönyv, mely hűen és egyénien követi az osztály arculatát, figyelembe véve az év aktuális témáit (ószövetségi történetek, mesterségek, házépítés…). Ez a könyv is év végén kerül bekötésre, s a gyermekek munkái illusztrálják, mely megfelelő visszajelzést adhat a tanítónak, tekintetbe véve az elsődleges megértés ellenőrzését.
A mindenkori cél az olvasás fejlesztése, a megfelelő olvasási tempó kialakítása és törekvés a kifejező olvasásra.
Az írás-olvasástanítás nem különül el egymástól, de az íráskészség kialakításának érdekében bizonyos részterületek nagyobb hangsúlyt kapnak. Fontos, hogy az első, illetve a második osztályban használt ceruza alakú viaszkrétáról fokozatosan térjenek át a gyerekek a vastag színes ceruzára illetve a töltőtollra. Meg kell tanítani őket az előttük lévő üres papír arányos kitöltésére (a térhasználatra) és a betűk pontos nagyságának megformálására, a sorkihagyásokra, bekezdések elhelyezésére. Továbbfejlesztjük a gyermekek azon képességeit, hogy önállóan is kezdjék leírni az élményeiket, rövidebb-hosszabb olvasmányaikat. Ezáltal megteszik az első lépéseket is az írásbeli fogalmazás felé.
NYELVTAN
Meseszerűen szövődik bele az oktatásba a nyelvtan. Megismerkednek a mondatfajtákkal a tartalmuk és a hangsúlyuk szerint. A gyakorlásokból és az élethelyzetekből kinőve megfogalmazódnak a szabályok, amelyek memorizálása még nem kötelező. Fontos, hogy alkalmazás és felismerés szinten legyenek tisztában a különböző mondatfajtákkal. A szófajok közül az igével kezdődik a nyelvtan tanítása, amelyet sok cselekvéssel, játékkal a gyermekek egész testükkel megtapasztalnak. A főnevekkel folytatjuk, melyek az ótestamentumi történetek alapján kerülnek bevezetésre. Végül a mellékneveket tanítjuk, melyek érzékeltetése milyenségükből kifolyólag a rajzokon, színeken keresztül történik. A rendszerbe foglalás helyett a nyelvtan tanításának célja a 3. osztályban, hogy az eltérő minőségeken keresztül ismerjék fel a gyermekek a különböző fajtájú mondatokat és szófajokat.
Javasolt témakörök:
BESZÉD ÉS FIGYELEM
leíró és humoros költemények, hosszabb versek a házépítés, kézműves munkák, mezőgazdaság témájából (elő is lehet adni ezeket)
az Ótestamentum történetei: a világ és az ember teremtése, a Paradicsomból való kiűzetés, nagy ótestamentumi alakok
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
ÍRÁS
jól formált és elsősorban olvasható írás, helyes kéztartás
töltőtoll használata
fogalmazások írása a főoktatás témáival kapcsolatban
OLVASÁS
rendszeres hangos olvasás
olvasókönyv készítése a tananyaghoz kapcsolódó témakörökből (házépítés, mesterségek, bibliai történetek)
NYELVTAN
a beszéd fő részeinek különleges jellemzői: az óhajtó és a felkiáltó mondat, intonáció, hangsúly, dallam
a három fő szófaj és eltérő tulajdonságaik: ige (cselekvő szó), főnév (megnevező szó), melléknév (leíró szó)
az írásjelek, pontok, vesszők, nagybetűk, kisbetűk, felkiáltójelek és kérdőjelek használata elsősorban azt vizsgálva, hogy milyen beszédbeli tartalmat jelölnek az írásjelek
DRÁMA
kis színdarabok előadása a főoktatás témáinak köréből
Ajánlott szépirodalom:
Az 1. és 2. osztályban felsorolt magyar költők gyerekversei, Lázár Ervin regényei (Berzsián és Dideki, A hétfejű tündér, Szegény Dzsoni és Árnika, Bab Berci kalandjai, A kisfiú meg az oroszlánok); Csukás István: A téli tücsök meséi; Selma Lagerlöf: Krisztus-legendák; Jacob Streit: És lőn világosság, 365 történet gyerekeknek a Bibliából