A mesterképzésre vonatkozó akkreditációs követelmények és a vonatkozó jogszabályok áttekintése folyamatban van

Kérelem Matematikus mesterszak (MSc.) indítására BME

Kérelem


Matematikus


mesterképzési (MSc) szak
indítására


Budapest

2008

Tartalomjegyzék

I. Adatlap ………………………………………………………………………….……….. 3

A Kari Tanács támogató határozata ……….…………………………………….……… 4/1

A Szenátus támogató határozata ……….…………………………………….……… 4/2

A rektor nyilatkozatai ……….…………………………….…………………………… 4/3

A rektor tanúsítványa a kizárólagossági nyilatkozatokról….…………………………… 4/4

II. A szakindítási kérelem indoklása ………………………………………………………. 5

1. A szak előzményei……….…………………………………………………….………. 5

2. A szakon végzők iránti igény prognosztizálása……………………….……………..… 6

3. Felkészítés kutatásra, doktori képzésre……………………………….…………….…. 6

4. Tehetség gondozás………………………………………………….…………………. 6

5. Képzési kapacitás…………………………………………………….……………….. 7

III. A mesterképzési szak tanterve…………………………………………………………..……. 8

1. Mintatanterv

a) magyarul ……………………………………………………….………..….. 8

b) angolul………………………………………………………….............…… 10

2. Tantárgyi programok

a) Elméleti alapozás…………………………………………………….……... 12

b) Törzstárgyak………………………………………………..………….….… 23

c) Differenciált szakmai anyag………………………………………………… 34

3. Kompetenciák…………………………………………………………………………. 62

4. Idegennyelvi követelmények…………………………………………………………... 63

5. A szakra való belépés feltételei …………………………………………………….…. 63

6. Értékelési és ellenőrzési rendszerek…………………………………………………… 64

IV. A képzés személyi feltételei

1. Szakfelelős…………………………………………………………………………….. 65

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei

a) Alapozó tárgyak…………………………………………….……………..… 65

b) Törzstárgyak………………………………………………….……………... 67

c) Differenciált szakmai ismeretek………………………………………….…. 68

3. Az oktatók személyi adatai……………………………………………………………. 70

4. Nyilatkozatok…………………………………………………………………………. 195

a) Közalkalmazotti jogviszonyban nem álló oktatók nyilatkozata …………… 195/1

b) Nyilatkozatok az előadóképes angol nyelvtudásról ………………………… 195/2

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei

1. Tudományos műhely bemutatása……………………………………………………… 196

2. A képzés tárgyi feltételei………………………………………………………….…... 196

Képzési és kimeneteli követelmények (KKK) …………………………………………………… 199

I.

Adatlap

1. 
   A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe:
   

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

2. 
   Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése:
   

Természettudományi Kar

3. 
   Az indítandó mesterszak megnevezése:
   

Matematikus mesterszak

(angolul: MSc in Mathematics)

4. 
   Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
   

okleveles matematikus

(angolul: MSc in Mathematics)

5. 
   Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése:
   

nincsenek szakirányok

6. 
   Az indítani tervezett képzési formák (teljes idejű, részidejű, székhelyen kívüli, távoktatás):
   

Csak teljes idejű képzést kívánunk indítani.

7. 
   A képzési idő a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma:
   

félévek száma: 4

kreditek száma: 120

az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: 1344 kontaktóra
a szakmai gyakorlat időtartama és jellege (ha van):

Nincsen szakmai gyakorlat. Van helyette a „Témalabor” c. tárgy, amelynek keretében találkoznak a hallgatók valódi alkalmazásokkal.

8. 
   A szak indításának tervezett időpontja: 2009. szeptember 1.
   

:

9. 
   A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása
   

Dr. Tóth Bálint

egyetemi tanár

10. 
    Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása
    

Budapest, 2008. április 26.

Dr. Moson Péter Dr. Molnár Károly

BME TTK BME

dékán rektor

11. 
    Az adatlap mellékletei
    

A szenátus támogató javaslata: 1. melléklet

A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás:

2. melléklet

Felhasználói kapcsolatok és vélemények (amennyiben a felhasználói szféra jól azonosítható)

II.

A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei

A képzési kapacitás bemutatása

(Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben)

1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)
Az utolsó néhány évtizedben a világ nagy fejlődésen ment keresztül: a modern elektronika, a számítástechnika, a műszaki területek nagy része is alapvetően megváltozott. Ez a változás egyre nagyobb mértékben fejti ki a hatását más területeken, nevezetesen a matematika területén is. A rohamos fejlődés, a tudományterületek átstrukturálódása és különböző, eddig önállónak tekintett területek összefonódása szükségessé tette a műszaki és természettudományi egyetemi oktatás és továbbképzés szerkezetének átalakítását. A vezető európai egyetemeken, ahol ilyen képzések nem voltak korábban, rendre megjelentek például az önálló fizikus, matematikus, közgazdász, menedzserszakok.

A 90-es évek elejétől kezdődően a BME-n új helyzet állt elő a matematika oktatásával kapcsolatban. A mérnök-fizikus szak, és a műszaki informatika szak beindításával a korábbinál mélyebb matematikai ismeretek és új tantárgyak oktatása vált szükségessé (diszkrét matematika, sztochasztikus folyamatok, információelmélet, kódelmélet, algoritmuselmélet, matematikai logika, funkcionálanalízis), a doktoranduszképzéshez és a PhD szigorlatokhoz is új tantárgyakat kellett indítani (pl. algebra, mértékelmélet, funkcionálanalízis, parciális differenciálegyenletek, kombinatorikus optimalizálás). A BME matematika tanszékein számos kiváló szakember található, akik az alapozó képzéshez tartozó oktatás mellett nemzetközileg is elismert kutatómunkát végeznek. Jelenleg a BME-n valamennyi, a matematikus alap- és mesterképzéshez tartozó tantárgyat matematikából minősített oktató tudja magas színvonalon előadni.

A képzést döntően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának Matematika Intézete fogja tartani, amely a következő 5 tanszékből áll:

Algebra Tanszék,

Analízis Tanszék,

Differenciálegyenletek Tanszék,

Geometria Tanszék,

Sztochasztika Tanszék.

A szak oktatásában a Matematika Intézet együttműködik a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Számítástudományi és Információelméleti Tanszékével. A fent említett tanszékek a nevüknek megfelelő tudományterületek szerint szerveződtek. A legtöbb tanszék élén nemzetközileg is elismert, kimagasló tudományos teljesítményt nyújtó professzorok állnak. A vezetésük alatt álló tanszéken folyó kutatási munka a hazai és nemzetközi tudományos élet elismert központja. Kitűnő, és az utóbbi időben kétoldalú együttműködési
szerződéssel szabályozott oktatási és kutatási kapcsolataink vannak a
hozzánk tematikusan közel álló akadémiai intézetekkel (MTA Rényi Intézet,
MTA SZTAKI).

A fent ismertetett adottságoknak köszönhetően a hagyományos, osztatlan matematikusképzés rendkívül sikeres és magas színvonalú. A bolognai rendszerre való áttéréskor nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy elért eredményeinket, jól bevált tantárgyainkat megőrizzük és kihasználjuk az új, többcikklusú oktatási rendszer előnyeit. Az elindított alapképzés tapasztalatait folyamatosan értékeljük, és figyelembe vettük a mesterképzés koncepciójának kidolgozásakor.

Az EUROSTAT 2003 adatai szerint hazánkban a természettudományi karokon
végzettek aránya fele sincsen az EU átlagának (pl. 4,8 fő jut 1000 lakosra a 20-29 évesek korosztályában; ugyanezen mennyiség EU-átlaga 12,2). A fejlettebb országokkal szemben pedig különösen erős a lemaradásunk. Általában véve is indokolt tehát a kapacitások megőrzése/bővítése a szakterületünkön.

Várható, hogy az alapképzést befejező hallgatók el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon és ezért csak azok a tehetséges fiatalok folytatják tanulmányaikat a mesterszakon, akik tehetségük mellett nagy elhivatottságot éreznek a matematika művelése iránt. Következés képpen arra számítunk, hogy az újonnan indítandó mesterszak színvonala legalább olyan magas lesz, mint a korábbi 5 éves képzésé.

2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.
Örömmel tapasztaltuk, hogy az elmúlt néhány évben jelentősen megnőtt a matematikus álláslehetőségek száma. A magyar matematika nagy sikerének könyveljük el, hogy jelentős multinacionális cégek éppen azért települtek Magyarországra, mert itt találnak magas színvonalú matematikatudással rendelkező munkaerőt. A fejlett technológia, az egyre bővülő szolgáltatások (pl. bank- és biztosítási ágazat) növekvő szakemberigénye továbbra is valószínűsíthető. Figyelembe lehet venni, hogy más szakterületek nem „termelnek ki” matematikus munkaerőt; annyi a matematikus, ahányat a matematikusok maguk kiképeznek. A BME-n természetes módon adott az a tudományos és alkalmazási háttér, mely ehhez a szakhoz alapvetően szükséges.

Az alábbi táblázatban tájékoztatásként bemutatjuk 2002-től a matematikus szakon az államilag finanszírozott képzésre vonatkozó keretszámokat, illetve a felvételhez szükséges ponthatárokat / elérhető maximális pontszámot és a felvett hallgatók felvételi pontszámának átlagát.

	2002	2003	2004	2005	2006	2007
felvételi keretszám	25	25	25	25	50	70
felvételi alsó ponthatár	117/126	117/126	114/126	141/144	127/144	134/144
felvételi átlagpontszám	122,1	121,5	122,2	142,4	137,8	141,4

Az itt közölt számadatok mutatják, hogy a leendő diákok, a felvételizők

körében is magas a képzéseink elfogadottsága.

3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

Az eddigi és a jövőbeli várható (létszám-) keretszámaink lehetővé tették,

hogy a tehetségesekkel kiemelten, egyénileg foglalkozzunk. Ezt a jelenlegi
BSc-képzésünkben az "Önálló kutatási feladat" c. tárgyak már a másodév
elején  megalapozzák. A K/F-feladatok megoldására erős felkészítő programot
jelentenek a témalaborok, amelyek során az egész egyetem és külső kutató és matematika igényes alkalmazó központok (mint például az Ericsson kutató laboratórium és az MTA SZTAKI) legjobb tanárai/kutatói segítik a munkánkat.

Ennek a szaknak elsődleges célja, hogy felkészítse a hallgatókat magas színvonalú kutatásra, doktori iskolában való továbbképzésre.

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása.
Az előző pontban említetteken túl a BME Természettudományi Karán évtizedes múltra visszatekintő eredményes TDK tevékenység folyik, továbbá az egyetem rendelkezik a hallgatói mobilitást támogató rendszerekkel (ERASMUS ösztöndíj, külföldi részképzés intézményi megállapodás alapján, vezető oktatók-kutatók személyes kapcsolatai). A legjobb kutatási eredményeket elérő hallgatók számára lehetővé tesszük a konferenciaszereplést és támogatjuk a publikálást a diplomamunka témájából. A hallgatókkal való személyes, egyenkénti foglalkozásra lehetőséget ad, hogy a szakot relatíve kis létszámban kívánjuk indítani, több szeminárium jellegű tantárgy van beépítve, továbbá a diplomamunka esetén, heti rendszeres egyéni konzultáció a témavezetővel biztosítja a megfelelő lehetőséget. Az ilyen törekvéseink eddigi hatékonyságát bizonyítják látványos OTDK eredményeink és az a tény, hogy több hallgatónknak született már az egyetemi évei alatt – rendszerint a témavezető társszerzőségével -- folyóiratban közölt tudományos dolgozata.


5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva.
A szakon kizárólag nappali képzést tervezünk. A jelenlegi alapképzési szak felvételi keretszámát is figyelembe véve a BME matematikus mesterszakán a képzési kapacitás 20-30 fős évfolyamonkénti hallgatói létszámot tesz lehetővé az államilag finanszírozott nappali képzésben ezen a szakon.