Aerobik és fitnesz irányzatok Müller Anetta – Rácz Ildikó Aerobik és fitnesz irányzatok

Farmosi (1997) kutatásában az aerobik kardirespiratorikus rendszerre gyakorolt hatásairól ír. Hangsúlyozza az aerobik állóképességfejlesztő hatását és szerepét.

Batta Klára (2004 a) kutatásában a vízben végzett akvafitnesz gyakorlatok szervezetre gyakorolt jótékony hatásairól ír. A víz, mint a levegőtől eltérő közeg jelenti a szervezetre gyakorolt egyik hatást, a másikat azok az állóképességi, erő- és nyújtó gyakorlatok, melyeket a vízben alkalmazni lehet. Gerinc- és ízületkímélő az akvafitnesz, hiszen a vízben érvényesül a felhajtóerő, így kevésbé terheljük vele a csont- és ízületi rendszert. Ugyanakkor ezeknek a gyakorlatoknak a rendszeres alkalmazásával jelentős fittség javulást lehet elérni, hiszen a kardiorespiratorikus állóképességet fejlesztik, így javítják a szív és a tüdő állapotát, valamint erősítik az izmokat is.

Ross, E. A. és munkatársai (1999) egy súlykontroll programmal vizsgáltak 42 kövér nőt (BMI index = 32,9), akiknek az átlagsúlyuk 89,2 kg volt, életkoruk szerint 21 és 60 év közöttiek (az átlag 42,9 év volt). 60 héten keresztül tartott a vizsgálat, amit 1 éven keresztül 1995-től 1996-ig ellenőriztek. Arra keresték a választ, hogy hogyan alakul a vizsgált személyek súlycsökkenése, kardiovaszkuláris állapota egy 1200 kcal/d diétával kombinált aerobikprogram során. Illetve egy intenzív életmódprogram alkalmazásával. A mintában szereplők 16 hét után átlagosan 8,3 kg (sd = 3,8) súlycsökkenést értek el az aerobik program alkalmazásával, az életstílus csoportban a súlycsökkenés 7,9 kg volt (sd = 4,2), melyben szignifikáns eltérés volt megfigyelhető. Az aerobikcsoportban szignifikánsan alacsonyabb volt a zsírmentes testtömeg (0,5 [sd = 1,3] kg), mint a másik csoportban (1,4 [1,3] kg; P = 0,3). A koleszterinszint csökkent mindkét csoportban, ám ott nem volt a különbség szignifikáns a két csoport között.

Light, K. C. és munkatársai (1987) 174 fő, 18–22 éves férfiakat vizsgáltak aszerint, hogy az aerob gyakorlatok hogyan befolyásolják a stressz-szint alakulását. Az eredményeket úgy értelmezték, mint annak bizonyítékát, hogy az aerob fizikai tréning is csökkenti a béta-adrenerg szívizom válaszokat a fizikai és viselkedésbeli kihívásokra.

Stanley J. C. és munkatársai (2006) ötvenkilenc egészséges, de ülő életmódot folytató önkéntest vizsgáltak, akik 60–79 évesek voltak. A jelentkezők részt vettek egy 6 hónapos, véletlenszerű klinikai vizsgálaton. Az idősebb felnőttek fele dolgozott az aerobik edzéscsoporttal, az idősebb felnőttek másik fele részt vett a tonizáló és streching kontrollcsoportban. Húsz fiatal felnőtt szolgált alanyul az ellenőrzött mágneses rezonanciavizsgálatban (MRI), és ők nem vettek részt a gyakorlati foglalkozásokban.

Jelentős növekedést figyeltek meg az agy térfogatában, mind szürke- és fehérállomány régióiban azoknál, akik az aerob fitnesztréningen vettek részt, de nem tapasztalták ugyanezt azoknál az idősebb felnőtteknél, akik a nyújtás és a tónus (nonaerobik) ellenőrzése csoportban vettek részt. A tanulmány az idősebb felnőttek fitnesz képzésének szerepét hangsúlyozta.

Az eredmények arra utalnak, hogy a szív- és érrendszeri fitnesz hatással van a takarékos agyszövetre az idősödő embereknél. Ráadásul, ezek az eredmények azt is mutatják, hogy az erős biológiai alap szerepe az aerob fitnesz fenntartására és erősítésére, elengedhetetlen az idős emberek számára.

Több irodalom is beszámol különböző életkorú és egészségi állapotú mintán (egészséges és beteg embereken) végzett kísérletről, ahol az aerob gyakorlatok, aerobik jellegű tréningek pozitívan befolyásolták a vizsgálatban részt vevő személyek fizikai fittségét és mentális állapotát. (Segar M. L. at all 1998, James A. B. at all 1989, Andrea L. D. at all 1999, Neufer P. D. 1989)

Napjainkban nagyon sok honlap foglalkozik a fitnesz, wellness és aerobik különböző típusaival, hiszen a penetráció (internet felhasználók száma nő) terjedésével egyre fokozottabb igényként jelentkezik az információk elektronikus úton való elérése (www.fitball.hu, www.aerobik.lap.hu, www.fitline.hu, www.aquafitnesz.hu, www.aquafitt.hu, stb).

Az aerobik.lap.hu az egyik legszínesebb honlap, ahol olvashatunk az aerobik és fitnesz világát érintő hazai és nemzetközi rendezésű eseményekről, azokról az iskolákról, ahol fitnesz és aerobikoktatás folyik, valamint aerobik szolgáltatásokat kínálnak. Ismertetik az egyesületeket és klubokat, melyekben aerobikoktatás, -gyakorlás és rekreációs kínálat található. Az ajánlólink alatt aerobik edzőtáborokat, baba-mama tornát és nagyon sokféle mozgásprogramot választhatunk. Az aerobik foglalkozások zenei hátterét is meghallgathatjuk, illetve kiválaszthatjuk vagy akár meg is rendelhetjük a zenei CD-ket. Az aerobik és fitneszruházatról és felszerelésekről is informál ez a lap. Ajánl társlapokat, melyek nagyon jól hasznosíthatóak az aerobikot, és a fitneszt kedvelőknek, mint pl. Jóga vagy egészség lap, stb. Az akvafitneszről, otthoni aerobik DVD változatokról, edzőtermekről, alakformálásról is olvashatunk ezen az oldalon.

Felhasznált irodalom

Andrea L. D.–Bess H. M.–James B. K.–Melissa E. G.–Harold W. K.–Steven N. B.: (1999): Comparison of Lifestyle and Structured Interventions to Increase Physical Activity and Cardiorespiratory Fitnesz JAMA. 1999; 281(4):327–334. doi: 10.1001/jama.281.4.327. In: http://jama.ama-assn.org/content/281/4/327.abstract

Barabás A. (1994): Fizikai fittség vizsgálatának és fejlesztésének tapasztalatai és lehetőségei. In: (szerk. Fehérné Mérei I. –Keresztesi K.) Mozgás, mint a pszichoszomatikus fejlesztés eszköze. 26–33. p.

Batta Klára (2004 a): Vízben végzett akvafitnesz gyakorlatok szervezetre gyakorolt jótékony hatásai. In: Természettudományi Közlemények. Nyíregyháza. 2004. 7–19. p.

Batta Klára (2004 b): Akvafitnesz elmélete és gyakorlata I. In: Iskolai Testnevelés és Sport. Elméleti, módszertani és Információs Szaklap. 2004. 20. 12–17. p.

Batta Klára (2005 a): Akvafitnesz. Az erő és az állóképesség fejlesztése mélyvízben. Sóstó- gyógyfürdők Szolgáltató és Fejlesztési Rt., Nyíregyháza. 80. p.

Batta Klára (2005 b): A mélyvizes akvafitnesz óra felépítése és gyakorlatanyaga. In: Iskolai Testnevelés és Sport. Elméleti, módszertani és Információs Szaklap. 2005. 25. 20–26. p.

Batta Klára (2008): Akvafitnesz gyakorlatok I. DVD.

Borbély Attila–Müller Anetta (2008): A testi-lelki harmónia összefüggései és módszertana. Valóság-Térkép-6. PEM tanulmányok VII. Bp. PEM kiadvány. 85–99. p.

Callan Pinckney (1994): Super Callanetics. Intenzív program haladóknak. Magyar Könyvklub, Budapest

Dobozy L.–Jakabházy L. (1992): Sportrekreáció. Magyar Testnevelési Egyetem, jegyzet. Budapest

Dr. Jakabházy László (1996): Fittkontroll I., II., III. Karát Press Nyomdaipari Bt. Budapest

Dr. Könyves E.–Dr. Müller A.–Mondok A. (2004): Az egészségturizmus lehetőségei Hajdúszoboszló példáján; In: Szolnoki Tudományos Közlemények VIII. Szolnok, 2004. IV. szekció (elektronikus verzió, CD).

Farmosi István (1997): A fitnesz- és versenyaerobik hatása a kardiorespiratórikus rendszerre; In: Testnevelés- és Sporttudomány (28) 25. évf. 4. sz. 1997, 9. 42–43.

Fehérné Mérey Ildikó (1996): Mozgás és egészség; Hungarofit: Mérd magad! Változó világ sorozat 8.

Göltl Béláné (1991): A IV. Aerobik világtalálkozó; In: MTE közlemények 3. 143–149. p.

Göltl Katalin (1993): Amit az új aerobikról tudni kell; MTE Bp.

James A. B.–Charles F. E.–David J. M.–Linda K. G.–R. Edward C.–Margaret W. R.–Daphne C. M.–John R.–R. Sanders W. (1989): Cardiovascular and Behavioral Effects of Aerobik Exercise Training in Healthy Older Men and Women. J Gerontol (1989) 44 (5): M147–M157. doi: 10.1093/geronj/44.5.M147 In: http://geronj.oxfordjournals.org/content/44/5/M147.short

Kárai Orsolya (2007): A Spinning helye és szerepe a szabadidő- és versenysportban. Szakdolgozat. Eszterházy Károly Főiskola, 2008. Konzulens: Dr. Müller Anetta

Kenneth H. Cooper (1990): A tökéletes közérzet programja. 2. átdolgozott kiadás. Sport Kiadó. Budapest. 117., 131., 260. p.

Light, K. C.–Obrist, P. A.–James, S. A.–Strogatz, D. S. (1987), Cardiovascular Responses to Stress: II. Relationships to Aerobik Exercise Patterns. Psychophysiology, 24: 79–86. doi: 10.1111/j.1469-8986.1987.tb01865.x

Magyar Réka: A wellnessé a jövő; In: Heti turizmus 6. évf. 2003. 22. sz. p. 34–35.

Magyar Réka: Miért a wellnesst? In: A vendég, 2003. 7–8. sz, p. 12–13.

Maxine T.–Mary S.: Izomnyújtás és lazítás; Panemex Kft. és Grafo Kft., 1999.

Müller A.–Bicsérdy G. (2002): A sport szerepe a főiskolai hallgatók értékrendjében. Mozgásbiológiai Konferencia, Budapest, november 21–23.

Nemes T. A.–Szanyó F. szerk.: Masszőrképzés A-tól Z-ig; Malawi Kiadó, Győr, 2001.

Nemessuri M. (1994): Egészségvédő-életőrző sportok. In: (szerk. Fehérné Mérei I.– Keresztesi K.) Mozgás, mint a pszichoszomatikus fejlesztés eszköze. 130–132. p.

Nemessuri M.: Egészségvédő, életőrző sportok; In: Mozgás, mint a pszichoszomatikus fejlesztés eszköze (szerk.: Fehérné Mérei I.–Keresztesi K.), Multi-Man Kft., Bp. 1996.

Neufer P. D. (1989): The effect of detraining and reduced training on the physiological adaptations to aerobik exercise training. In:Sports medicine. 1989, vol. 8, n5, pp. 302–320 (3 p.).

Osváth Péter (1999): A női testformálás; Eurovina Nyomda, 7–78. p.

Rétsági Erzsébet–Ács Pongrác (2010): Serdülők életmódja és testneveléssel kapcsolatos véleményük. In: Magyar Sporttudományi Szemle. 2010. II. évf. 44. szám. 13–18. p.

Ross, E. A.–Thomas, A. W.–Susan, J. B.–Babette, Z.–Tony, J. V.–Shawn, C. F. (1999): Effects of Lifestyle Activity vs Structured Aerobik Exercise in Obese Women. JAMA. 1999; 281(4):335–340. doi: 10. 1001/jama.281.4.335. In: http://jama.ama-assn.org/content/281/4/335.abstract

Segar M. L.–Katch V. L.–Roth R. S.–Garcia A. W.–Portner T. I.–Glickman S.G.–Haslanger S.–Wilkins E. G. (1998): The effect of aerobik exercise on self-esteem and depressive and anxiety symptoms among breast cancer survivors. Oncol Nurs Forum. 1998 Jan-Feb; 25(1):107-13. In: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9460778

Stanley J. C.–Kirk I. E.–Paige E. S.–Jenny S. K.–Ruchika P.–Edward M.–Steriani E.–David X. M.–Liang H.–Arthur F. K. (2006): Aerobik Exercise Training Increases Brain Volume in Aging Humans. J Gerontol A Biol Sci Med Sci (2006) 61 (11): 1166-1170. In: http://biomedgerontology.oxfordjournals.org/content/61/11/1166.abstract

Széchenyi József: Streatching; MTE, Budapest. 1992.

Tihanyiné Hős Ágnes: Irányított pedagógiai hatások az önértékelés és helyzetértékelés alakítására felnőttkorban. ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, 2005

Tihanyiné Hős Ágnes–Fajcsák Zsuzsanna–Dr. Petrikanics Máté (1999): Az aerobik elmélete és gyakorlata – Az aerobikedző-képzés szakkönyve; Budapest. TF

Torkildsen, George (2007): Leisure and recreation Management. 5th edition. Routledge, Taylor and Francis Group, London and New York. USA.

www.fitball.hu

www.aerobik.lap.hu

www.fitline.hu

www.aquafitnesz.hu

www.aquafitt.hu/aquafitnesz
3. fejezet - 3. Az Aerobik mozgásanyagának felhasználási területei

(Írta: Dr. habil. Müller Anetta, Lektorálta: Göltl Katalin)

1. 3.1. Aerobik a közoktatásban

1.1. 3.1.1. A Nemzeti alaptanterv

A tanterv tartalmi változásai, a tantervfejlesztés egyre markánsabb irányvonalát képezik az oktatással kapcsolatos kutatásoknak. Ahogyan változik a társadalom, úgy változik az igény, az elvárás a tantervek tartalmát illetően. Igen nagy jelentőséggel bír a testnevelés tartalmi szabályozása, tantervi vonatkozása, hiszen a megfelelő időben, az életkorokra adaptált terhelés elősegíti a növekedés, érés folyamatát, elősegíti a társadalomba való beilleszkedést (szocializációt) és életmódalakító hatása is van.

Érdekes megvizsgálni, hogy a Nemzeti alaptantervek (NAT 1995, 2003, 2007) hogyan viszonyultak az egyes készségek, képességek fejlesztéséhez, milyen követelményeket határoztak meg az egyes korosztályok tekintetében. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a domináns mozgásfeladatok (vizsgálataink során majd ezekből látunk változatokat) milyen csoportosításban és milyen életkorban kerültek kijelölésre.

A 2001-es tanévtől kerettantervek bevezetése vált határozattá, melynek során ugyancsak az anyag csoportosításában és a követelményrendszer megfogalmazásában is változásokról értesült a pedagógustársadalom. Mivel a NAT esetében a képző intézményeknek még helyi tantervet kell készíteni, így szükségszerűen az alaptanterv és a helyi tantervek szabályozási szintje közé egy köztes szabályozási szintet kellett beiktatni, melyet a kerettanterv jelentett.

A kormány 1995-ben kormányrendeletben adta ki először a Nemzeti alaptantervet (NAT 1995). E dokumentum felülvizsgálatát 2002 végén rendelte el az oktatási miniszter a közoktatásról szóló törvény alapján. 2003 elején alakultak meg azok a bizottságok és műhelyek, melyek elkészítették a munkaanyagot és vitára bocsátották (NAT-vita). Így volt ez a NAT 2007 megszületése előtt is.

 

A gimnasztika szerepe a tantervben és a testnevelés órán

A gimnasztika jelentése, tartalma, alkalmazásának formája az antik testkultúra óta sokat változott. Különösen jelentős ez a változás a közelmúlt évtizedeiben, ahol számos neves szakember dolgozott a gimnasztika tartalmának megfogalmazásán (Derzsy, 2001; Erdős, 1992; Farkas, 1992; Metzing, 2004). A gimnasztikát a testnevelésórán történő alkalmazásra a gyakorlatanyag gazdagsága, szabályozhatósága, valamint prevenciós jellege teszi kiválóan alkalmassá. Ezenkívül ismeretes, hogy a gimnasztika jellegű feladatok olyan általános képességfejlesztő gyakorlatokkal és speciális szergyakorlatokkal rendelkeznek, melyek hatékonyan segíthetik a gyermekek egészséges és harmonikus fejlődését (Makszin, 2002).

Egyértelműnek tűnik, hogy a gimnasztika mozgásanyaga fontos eszköz a gyermekek motoros képességének fejlesztésében (Fügedi, Bognár, Honfi és Rigler, 2005). Az is kétségtelen, hogy számos kondicionális és koordinációs képesség fejlesztése a legideálisabban a gimnasztika eszközrendszerével valósítható meg.

Az iskolai testnevelésórák elengedhetetlen része a gimnasztika. A gyerekek sokszor nem értik miért is olyan fontos ez, pedig a gimnasztika az, ami előkészíti a szervezetet, a keringési és légzőrendszert, a vázizom-, ideg- és izomrendszert az intenzív munkavégzésre. A bemelegítéssel fokozatosan emeljük a keringési- és légzőrendszer működési szintjét; az izmok, ízületi szalagok hőmérsékletét és hajlékonyságát, a sérülés, hirtelen mozdulat okozta húzódás elkerülésére. Azonban a gimnasztikát számos módon színesíthetjük pl.: szerek használatával (bordásfal, kézisúlyzó, bot) és zene használatával is. Ezt nevezzük zenés gimnasztikának, aminek alkalmazását kötelezően előírja a Nemzeti alaptanterv.

A zenés gimnasztikában nyugodtan alkalmazhatóak az aerobik bemelegítő szakaszában végzett gyakorlatok, hiszen azok is ugyanazt a célt szolgálják, vagyis hogy előkészítsék a szervezetet, a keringési- és légzőrendszert, a vázizom-, ideg- és izomrendszert az intenzív munkavégzésre. A zenés gimnasztika előnyei, hogy a zene ütemez nekünk, változatos mozgást nyújt a tanulóknak, motiválja őket, fejleszti az állóképességet, a ritmuskészséget és a hajlékonyságot is.

A testnevelésórán a testnevelő tanár az esetek nagy többségében a gimnasztikát utasítással vezeti le. Sok iskolában kimarad a NAT-ban előírt zenés gimnasztika az éves anyagból, pedig a gyerekek sokkal szívesebben hajtják végre, mert több tényező is motiválja őket.

Egyrészt az, hogy ilyenkor a folyamatos gyakorlatvezetést kell alkalmaznia a tanárnak a gimnasztika levezetésénél, tehát a tanár bácsi/tanár néni is dolgozik. Mutatja, hogy mit kell „csinálni”, így a tanulók is szívesebben mozognak.

Másrészt pedig a zene az, ami egy óriási motiváló tényező a tanulók számára. Nagyon fontos a megfelelő ütemű és dallamú zene megválasztása. A zenés-táncos mozgásformák, az aerobik eszközrendszerének alkalmazásával fejlődik az egész motórium és olyan képességek, mint a koordináció, az erő, az állóképesség, az ügyesség és a ritmuskészség is.

1.2. 3.1.2. NAT – az iskolai testnevelés tükrében

Az iskolai testnevelés és sportolás jó funkciója, hogy a gyermek pszihoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat. Koordinációs képességüket fejlessze olyan szintre, hogy az alkalmassá tegye őket a későbbi hatékony mozgásos–cselekvéses tanulásra, sportolásra, elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességeiket.

A testnevelés és a sportolás sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt, helyesen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan fiatalokká, akik ismerik motorikus képességüket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját, ismerik és igénylik a mozgásos játék, versengés örömét. Megbecsülik társaik teljesítményét, cselekvésbiztosak, mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi, prevenciós értékeit és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé válik.

1.3. 3.1.3. A gimnasztikai elemek és a zenés-táncos mozgásformák lehetséges megjelenése a Nemzeti alaptantervekben

A Nemzeti alaptanterv (NAT) a Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló az 1993. évi LXXIX. Törvényben, valamint annak 1995. évi módosításában meghatározott alapdokumentuma. A NAT a kötelező oktatás valamennyi hazai iskolában érvényesítendő azon követelményeit foglalja magába, amelynek hozzájárulnak ahhoz, hogy a közoktatás minden iskolatípusában az alapvető tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. Ezzel az oktatás nélkülözhetetlen tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjárhatóságot hivatott elősegíteni.

A NAT 1995 (Nemzeti alaptanterv) leírása az általános iskolai gimnasztikán belül a tananyagra és a tanulói tevékenységre:

3.1. táblázat - Az 1. osztály követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 1995-ös előírása szerint a gimnasztikára vonatkoztatva

Résztémák – Tananyag

Tanulói tevékenység

Alapállás, terpeszállás, kartartások, karkörzések. Törzshajlítások előre, hátra, jobbra, balra.     Szökdelések. Egyszerű kéziszergyakorlatok.     Bordásfalon végzett gyakorlatok.

Játékos gyakorlatok alapállásnak, guggolóállásnak, guggolótámasznak megfelelő tartásokban, előre, hátra, jobbra, balra, párosan és váltva. Utasítás és bemutatás alapján szökdelések páros lábbal, egy lábon, (jobb-bal) váltott lábbal. Labdával, karikával, szalaggal, tornabottal végzett egyszerű gyakorlatok végrehajtása bemutatás alapján és utasítással. Hátsó és mellső függésben végzett preventív gyakorlatok végzése.

A gyakorlatokat már ilyenkor, az első osztályban is érdemes néha zenére végeztetni (akár a szergyakorlatokat is) ezáltal a ritmuskészség, koordináció már itt fejlődésnek indul.

3.2. táblázat - A 2. osztály követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 1995-ös előírása szerint a gimnasztikára vonatkoztatva

Résztémák – Tananyag	Tanulói tevékenység
Lábgyakorlatok ismétlése (szökdelések). Fej-nyak-váll, törzsgyakorlatok. Nyújtás, hajlítás, fordítás, döntés. Tartásos helyzetek: ujjtartások: nyújtott, zárt kartartás: nyújtott, hajlított, előre, oldalt, magastartás. Kéziszergyakorlatok.	Szabadgyakorlatok. A tananyag folyamatos gyakorlása utasításra és bemutatás után. Kétütemű szabadgyakorlatok végzése határozott formájú 2 és 4 ütemű gyakorlatok végzése. Testtartást javító gyakorlatok végzése irányítással.

A szabadgyakorlatok, a kéziszergyakorlatok, a 2 és 4 ütemű gyakorlatok mind gyakorolhatók zenére, a kisebbeknél a zene még motiválóbban hat. Az aerobikban, zenés mozgásformákban (mazsorett) használt alaplépésekhez a különböző kartartások – melyeket előír a tanterv – jól társíthatók.

3.3. táblázat - A 3. osztály követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 1995-ös előírása szerint a gimnasztikára vonatkoztatva

Résztémák – Tananyag	Tanulói tevékenység
Tartásos helyzetek: ujj: nyújtott, zárt kéz: felső, alsó kar: mély, közép, magas. Hajlított tartások: csípőhöz, mellkashoz, vállhoz, térdhez. Fogásmódok: alsó és felsőfogás, madárfogás Állások: alap, terpesz, oldal és haránt. térdelés, ülés, fekvés, mellső fekvőtámasz. Egyszerű láb-, kar-váll és törzsgyakorlatok ütemes végzése (két és négyütemű) pontos kivitelezése. Társas és kéziszergyakorlatok.	a tananyagban szereplő különböző tartásos helyzetek, fogásmódok, állások, térdelések, ülés, fekvés gyakorlatai. A tanult mozgáselemek kivitelezése nehezedő feltételek között (tömött labda, 1 kg-os kézisúlyzó, gumikötél). Játékos gyakorlatok zenére, zenés táncos elemek, mozdulatok beépítése.

A zene itt már konkrétan megjelenik a gimnasztikai követelményrendszerben, a játékos gyakorlatokat zenére, táncos elemek, mozdulatok beépítésével kell színesíteni.

3.4. táblázat - A 4. osztály követelményrendszere a testnevelés és sport műveltségterületén a NAT 1995-ös előírása szerint a gimnasztikára vonatkoztatva

Résztémák – Tananyag	Tanulói tevékenység
Mozgásos alapformák: emelés, leengedés, hajlítás és körzések, szökdelések és ugrások. Rugózások, összetett törzsmozgások. A tanult alapformákra épülő 4 és 8 ütemű szabadgyakorlatok. Egyszerű játékos kéziszer (labda, kötél) és szergyakorlatok (bordásfal, pad, zsámoly).	A tananyagban szereplő mozgásos alapformák gyakorlása. A mozgás alapformáinak összekapcsolása, összetett mozgások begyakorlása. A kéziszerek használatának fokozódó biztonsága. Határozott formájú gyakorlatok végzése. Gyakorlatok ritmusra, zenére a tanult mozgáselemekkel, táncos kivitelezésekkel.