Areopolisz történelmi és társadalomtudományi tanulmányok Szerkesztők

VERESS EMŐD

Az 1948-as román alkotmány

“Számunkra az erkölcs a proletár
osztályharc érdekeinek van alárendelve.”

V.I. Lenin

Előzmények

1944 augusztusa és 1947 decembere között a romániai kommunisták, a szovjet hadsereg segítségével, választási csalásokkal és megfélemlítéssel átvették a hatalmat. A Román Kommunista Párt főtitkára Gheorghe Gheorghiu-Dej volt. Elődjét, a magyar Fóris Istvánt Gheorghiu-Dej 1944-ben állítatta félre, két évvel később az ő parancsára meggyilkolták. De Fóris István nem mártír. Egy leveléből idézve: “Negyedszázada életemet a romániai munkásosztály forradalmi mozgalmának szenteltem, és csak a halál vet véget elhatározá­som­nak, hogy dolgozzak és harcoljak azért a célért, amelyre feltettem az életem.” Itt a módszer a fontos: a Kommunista Párton belül a hatalmi harcokat gyilkosság útján rendezték le.¹

1948-ban már nincs valós ellenzék, a hatalom a kommunistáké. Februárban a Kommunista Párt egyesült a legyengített, kiszolgáltatott Szociáldemokrata Párttal. Az egyesítéssel szembe­sze­gülő, a parlamentáris demokrácia értékrendjét elfogadó szociáldemokrata vezetők ekkor már börtönben ültek. Rajtuk alkalmazták azt a sztálini tételt, hogy a szociáldemokrácia veszélyesebb, mint a fasizmus. Az így létrejött politikai alakulat a Román Munkáspárt nevet vette fel, Gheorghiu-Dejt újraválasztották főtitkárnak.² A “munkásosztály egységes forradalmi pártja” és több bábszervezet, közöttük a Magyar Népi Szövetség is, megalakították a Népi Demokrácia Frontját. A választásokat az NDF nyerte meg. A Nagy Alkotmányozó Gyűlés 1948. április 12-én egyhangúlag elfogadta az ország új alaptörvényét.³ Igennel voksoltak a jelen levő magyar küldöttek is (39-en).

A proletárdiktatúra a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet államformája. Az 1948-as alkotmány a proletárdiktatúra jogi biztosítéka lett. 1952-ig volt hatályban.⁴ Ez a pár év alatt Romániát gyökeresen átalakították, egy hihetetlenül erőszakos “forradalom” útján.