Areopolisz történelmi és társadalomtudományi tanulmányok Szerkesztők

Összegzés

A vizsgált források tanúsága szerint a kolozsvári polgárok - legalábbis többségük - minden­napjaiba a háborús évek nem hoztak szemmel látható törést. Az életszínvonal romlása, és a fokozott erkölcsiséget hirdető hazafias szólamok ellenére mindvégig határozott igény mutatkozott a szórakozásra, a kikapcsolódásra, a megszokott életvitel folytatására. Az anyagi és erkölcsi áldozatvállalás mellett, vagy talán ezért “cserében” a város közönsége jogot formált szabadidő igényének változatlan fenntartására - legyen az a közvélemény által elfogadott, vagy éppen csak megtűrt cselekvés. A kávéház által nyújtott összetett szolgáltatás változatlan intenzitású igénybevétele ezt támasztja alá.

A tanulmányban vizsgált szempontok, a kávéház intézményének néhány lehetséges megköze­lítése csupán. A kutatás, úttörő jellegénél fogva több kérdést vetett fel, mint amennyire választ adott, úgy véljük azonban, hogy sikerült olyan támpontokat körvonalazni, amelyek hasznosnak bizonyulhatnak, Kolozsvár kávéháztörténetének majdani megírásánál. Természetesen, egy elmélyültebb kávéház-kutatás során más forrástípusok használatával olyan területeket is fel kell tárni, mint a külső aspektus kialakítása, az esetleges átépítések, a kávéházi enteriőr tartozékai, a bérlés illetve az adás-vétel anyagi vonzata, a szolgáltatási szerkezet milyensége stb. Egy nagyobb kávéház, mint például a New York, önálló történet megírására is joggal tarthat igényt.

Végezetül hadd idézzük Wilhelm Droste megállapítását, mely amellett, hogy a lényegre tapint, további szakmai búvárkodásra serkent: “Azzal, hogy megalkotta a kávéházat a maga klasszikus formájában, az Osztrák-Magyar Monarchia létrehozta azt, amit politikailag már nem sikerült megteremtenie: a lehető legellentmondásosabb elemek életképes integrációját.”⁴⁸

4 sz. táblázat

	Kávéház				Helyszín				Tulajdonos/Bérlő
					1910		1913		1914	1915-1918
1.		New York*		Jókai u. 1		Bogyó&Taussig		Fészl József
2.		Biasini*		Petőfi u. 18		Sebestyén Mór		Varga József
3.		Központi*		Mátyás kir. t. 28		Nagy Gábor		Nagy G.
4.		Hungária*		Wesselényi u. 17		Kovács Dezső		Kovács D.
5.		Európa		Mátyás kir. t. 22		Breiner H. József		Breiner H. J.
6.		Aranysas*		Ferenc-J. út 12		Bodai Mihály		Bodai M.
7.		Magyar Korona*		Kossuth L. u. 49		?		nincs adat
8.		Pannónia*		Kornis u. 1		Fészl József		Rauscher Ede
9.		Korona		Unió u. 2		Botha Ferenc		n.a.
10.		Debrecen		Jókai u. 4		Debreceni Gábor		n.a.
11.		Korzó		Unió u. 13		Dreschler József		Hunwald József
12.		Kikakker		Szentegyház u. 2		Kikakker Boldizsár		Kikakker B.
13.		Keresztes		Szentegyház u. 5		Keresztes József		Keresztes J.
14.		Thália		Hunyadi t. 3		Parlagi Lajos		Parlagi L.
15.		Központi		Mátyás kir. t. 29		özv. Gárdonyi Imréné		özv. G.I. -né
16.		Grand		Deák F. u. 2		ifj. Fisch Adolfné		Goldstein Mihály
17.		?		Bocskai t. 13		Moskovits Anna		n.a.
18.		?		Deák F. u. 26		Mattai&Hutter		n.a.
19.		?		Jókai u. 15		Kugler József		n.a.
20.		?		Honvéd u. 12		Weipert Ferenc		n.a.
21.		?		Bocskai t. 8		Szilágyi Vilmos		n.a.
22.		?		Wesselényi u. 24		Grün Adolfné		n.a.
23.		?		Deák F. u. 18		Kalocsai Simon		Kalocsai S.
24.		Fészek		Jókai u. 4		n.a.		n.a.
25.		Budapest		n.a.		n.a.		Botha Ferenc
26.		Bristol		Ferenc-J. út 3		n.a.		Lőwy József
27.		Royal		Mátyás kir. u. 4		n.a.		Finkler Nándor
28.		Abbázia		Ferenc-J. út 77		n.a.		n.a.
29.		Wesselényi*		Wesselényi u. 23		n.a.		n.a.
30.		Berlin		n.a.		n.a.		n.a.
31.		Turul		Radák u. ?		n.a.		n.a.
32.		Hindenburg		Radák u. ?		n.a.		n.a.
33.	Ferenc-József*		Ferenc-J. út 5-7		n.a.		n.a.		Pattermann& Rosenbach	P&R

*      szálloda és kávéház
**    a kávéház tulajdonost és helyszínt változtat, de nevét megőrzi
***  a kávéház tulajdonost és nevet változtat, de helyszínét megőrzi

JEGYZETEK

1. Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. Budapest, 1999. 85. In: Budapesti Negyed, 1996. 12-13, 9-26.

2. a monarchiabeli kávéház általános jellemzőiről lásd Wilhelm Droste: Kávéház az Osztrák-Magyar Monarchiában. In: Budapesti Negyed, 1996. 12-13, 9-26.

3. Kovalcsik József: A kultúra csarnokai. Bp., 1987. II. köt. 227.

4. Kozma Dezső: Irodalom a kolozsvári századvégen. Kolozsvár, 1970. 5.

5. Hunyadi Sándor: Családi album. In: uö.: Razzia az “Aranysas”-ban. Bp., 1965. 325.

6. Passuth László: Kutatóárok. Bp., 1966. 35-36.

7. Szabályrendelet, a fogadó-, vendéglő-, és kávémérési iparosoknak. (a továbbiakban: Szabály­rendelet...) Bp., 1910.

8. a biliárd kifejezés, bizonyos Tulipán József által magyarosított megfelelője.

9. tudjuk azt, hogy 1915-ben a közgyűlés megreformálta az “ősrégi” szabályrendeletet (Kolozsvári Tükör (a továbbiakban KT.), 1916 dec. 7.), de maga a dokumentum a levéltárban nem fellelhető.

10. Szabályrendelet... 35§.

11. Gámán Zsigmond: Jelentés Kolozsvár sz. kir. város közjogi viszonyairól az 1885.-ik évben. Kolozsvár, 1886. 45.

12. Kolozsvári kereskedők és iparosok név- és lakásjegyzéke. (szerk. Gámán József) Kolozs­vár, 1889.

13. Kolozsvári cím- és lakásjegyzék az 1899.-ik évre. (szerk. Oláh László) Kolozsvár, é.n.

14. Magyarországi szállodák, vendéglők és kávéházak címtára. Bp., 1913.

15. Bevalaqua Borsody Béla - Mazsáry Béla: Pest budai kávéházak. Bp., 1935. 1262.

16. eltekintve az 1914 októberi máramarosi orosz betörés okozta nyugtalanságtól, illetve az 1916 szeptemberi román támadás következményeként fellépő zűrzavarttól.

17. a dokumentum a Kolozsvári Állami Levéltárban nem fellelhető, csak közvetett módon tudunk néhai létezéséről, lásd Kolozsvári Tükör, 1915. dec. 7.

18. Uo.

19. pl. ármaximálás, felesleges gabonakészlet bejelentése, kevert liszt forgalmazása. Bővebben lásd Kolozsvári Polgármesteri Hivatal iktatói jegyzőkönyve, Kolozsvári Állami Levéltár (a továbbiakban KvÁLvt. PHijk.) 1914, 2225-2260 sz. iratok.

20. Ujság (a továbbiakban U.) jún. 15.

21. U. 1916. márc. 5.

22. U. 1916. júl. 17.

23. Kolozsvári Hírlap 1916 júl. 16.

24. Katona Béla: Magyarország közgazdasága (1916). Bp., é.n. 419.

25. Lujzi levele szüleihez, 1916 június. Tavaszy - Borbáth hagyaték, magántulajdonban.

26. Magyar statisztikai évkönyv. Új folyam, 1915. Bp., 1918; Ua. 1916, 1917. Bp., 1924.

27. a Kolozsvári Közélelmezési Hivatal rendelete. KvÁLvt., PHijk. 1917. I. 1501 sz. irat.

28. U. 1917. ápr. 4.

29. Katona Béla: Magyarország közgazdasága (1917). Bp., é.n. II. köt. 191.

30. többek közt lásd Török Gyula, Laczkó Géza, Cs. Szabó László, Hunyadi Sándor, Longhi A. István, Passuth László, Mikó Imre, Makkai Sándor vonatkozó írásait.

31. Droste W., i.m. 17.

32. Passuth L., i.m. 85.

33. Laczkó Géza: Királyhágó. Bp., 1971. 38.

34. A Hétfő 1916. ápr. 2.

35. Passuth L., i.m. 85.

36. KT. 1916. jan. 25.

37. Uo. 1916. márc. 21.

38. a témáról bővebben, lásd Szabó Márta: Biliárd és szerencsejáték a kávéházban. In: Buda­pesti Negyed. 1996, 12-13. 261-278.

39. KT. 1916. febr. 2.

40. Uo.

41. U. 1916. okt. 6.

42. Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyve. 1917. 71 sz. döntés KvÁLvt.

43. az Erdei család levéltára, magántulajdonban.

44. KT. 1916. febr. 22.

45. U. 1916. nov. 18

46. Kelemen Lajos személyi levéltára. Napló. 1917. okt. 19. KvÁLvt.

47. Az Újkor (A Magyarországi szállodai, éttermi és kávésipari munkások anyagi és szellemi érdekeit védő szaklap). 1917. febr. 1.

48. Droste W., i.m. 9.