Directorate-general for agriculture and rural development
Yüklə 3,18 Mb.
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- 17.9.1.Főbb megállapítások
- 121-es intézkedés – Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése – A mezőgazdasági üzemek minimális méretének ellenőrzése
- 142-es intézkedés – Termelői csoportok
- 17.9.2.A Bizottság álláspontja az egyeztetés előtt
- 17.9.3.A tagállam fő érveinek összefoglalása
- 17.9.4.Az egyeztető testület véleménye
- 17.9.5.A Bizottság végső állásfoglalása
17.9.MagyarországMezőgazdasági üzemek korszerűsítése (121. intézkedés) termelői csoportok létrehozása (142. intézkedés) A vizsgálat száma: RD1/2009/805/HU Jogszabályok: az 1698/2005/EK, az 1974/2006/EK, az 1975/2006/EK rendelet; A kiküldetés időpontja: 2009. május 4–8. A 11. cikk szerinti levél: 2009. szeptember 2. A tagállam válasza: 2009. november 2. Meghívás kétoldalú megbeszélésre: 2009. december 11. Kétoldalú megbeszélés: 2010. január 15. A kétoldalú megbeszélés jegyzőkönyve: 2010. február 18. A tagállam válasza: 2010. április 16. Egyeztető levél: 2011. február 14. Egyeztetés iránti kérelem: 2011. március 30. Az egyeztetés hivatkozási száma: 11/HU/480 Az egyeztető testület végső jelentése: 2011. július 18. A tagállam levele: 2011. augusztus 31. További tájékoztatás kérése: 2011. december 5. A tagállam válasza: 2012. január 18. Utolsó levél: 18.10.2012, Ares(2012)1230641 17.9.1.Főbb megállapítások
Az új programozási periódus kezdetével a magyar hatóságok új, egyszerűsített adminisztrációs rendszert vezettek be. A kedvezményezett által benyújtott kifizetés iránti kérelem nem tartalmaz számlamásolatokat, csupán a számlák egyes adatait egy űrlapon. Az űrlapot a kedvezményezett és a gazdálkodó könyvelője írja alá. A magyar hatóságok ezt azzal indokolták, hogy egyszerűsíteni kívánják az akták kezelését és papírmentesebbé akarják tenni az irodákat. A magyar hatóságok a kifizetés iránti kérelemhez csatolt számlajegyzék alapján hajtják végre az adminisztratív ellenőrzést. A hatóságok minden projekt esetében ellátogatnak az érintett mezőgazdasági üzemekbe. A látogatások alkalmával ellenőrzik, hogy a beruházások (ez esetben gépbeszerzések) valóban megvalósultak-e, és ez a feladatuk magában foglalja legalább két számla (a legtöbb esetben a két legnagyobb összegű számla) ellenőrzését is. A Bizottság szolgálatainak véleménye szerint az adminisztratív ellenőrzések végrehajtása nem az uniós jogban előírtaknak megfelelően történik. Az 1975/2006/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdése értelmében az adminisztratív ellenőrzésnek minden olyan elemre ki kell terjednie, amely adminisztratív eszközökkel megfelelő módon ellenőrizhető. A szolgálatok az ellenőrzési rendszer hiányosságaként értékelik, hogy a magyar hatóságok projektenként csupán két számla ellenőrzésére korlátozzák az adminisztratív ellenőrzést. A Bizottság szolgálatai emlékeztetnek arra, hogy a számlák igazolják a jelentős értékű mezőgazdasági gépek vásárlását. Emellett a szolgálatok azt is hangsúlyozzák, hogy a gépkategória helyes megválasztása, ami a támogathatóság szempontjából fontos lehet, kizárólag a számla alapján ellenőrizhető. Végül pedig az ár-adatkategóriák nem tükrözik a gépek opcionális felszereléseit (pl. a traktor klímaberendezése stb.), ezért a gazdálkodó által igényelt összeg helyességének értékelése során fontos elem a számla ellenőrzése. A magyar hatóságok a kétoldalú megbeszélésen kiemelték, hogy a beruházásra fordított közkiadás aránya igen alacsony (az áfa nélküli érték 25%-a). Ezért a magyar hatóságok szerint meglehetősen alacsony a csalás kockázata.
A magyar vidékfejlesztési program szerint a 4 EUME-t (az üzemméretre vonatkozó európai mértékegységet) meghaladó méretű mezőgazdasági üzemek lehetnek jogosultak a támogatásra. A magyar hatóságok a mezőgazdasági üzemek méretére vonatkozó (adminisztratív) ellenőrzéseik során a kedvezményezett által bevallott adatokra támaszkodnak, e nyilatkozatot nem ellenőrzik például az IIER-adatbázissal történő, földterületre, telkekre vagy számosállategységre vonatkozó keresztellenőrzések segítségével. Ezenfelül a magyar hatóságok azt állították, hogy a kedvezményezettek nyilatkozatainak értékelésére a helyszíni ellenőrzések alkalmával került sor (ezeket az ellenőrzéseket azonban mindig csak egy korlátozott mintán végzik el), a Bizottság szolgálatai azonban nem tudtak megfelelő bizonyosságot szerezni arról, hogy a támogathatósági feltételek ellenőrzése megfelelő és kimerítő módon történt. A magyar hatóságok a Bizottság szolgálatait azok látogatását követően tájékoztatták az eljárások változásairól és a helyszíni ellenőrzések esetében bevezetett módosításokról. A 2007 óta benyújtott kérelmek visszamenőleges, pótlólagos ellenőrzése megtörtént, ennek alapján az Alapot nem érte jelentős kár. A Bizottság szolgálatainak véleménye szerint a magyar hatóságok által alkalmazott megközelítés az észrevételeket tartalmazó levél keltéig nem volt összhangban az 1975/2006/EK rendelet 26. cikkével.
A Bizottság auditorai a látogatásuk során megtekintett három termelői csoport egyike esetében megjegyezték, hogy termelése egy részét néhány tag továbbra is közvetlenül értékesíti a kereskedőknek. A termelői csoport képviselője elmondta: a cél az, hogy minden tag (a végső fogyasztóknak történő közvetlen értékesítéseket kivéve) a termelői csoporton keresztül értékesítse termelését, ezt azonban még nem sikerült megvalósítani. A bizottsági auditorok véleménye szerint ez ellentétben áll az uniós joggal (mégpedig az 1698/2005/EK rendelet 35. cikke (1) bekezdésének b) pontjával) és a vonatkozó magyar jogszabályokkal. Következésképpen a Bizottság auditorai azon a véleményen vannak, hogy az elismerés ellenőrzése nem volt megfelelő, ez a meglátogatott termelői csoport lényegi elismerési szempontokat nem teljesít, és ezért nem jogosult az uniós támogatásra. A meglátogatott csoport esetében a támogatást (az első évre) ráadásul nem az elismerést követő termelés alapján határozták meg, hanem legnagyobb részben az elismerést megelőzően értékesített termelés alapján. A fentieken túlmenően a támogatás meghatározása során figyelembe vették a tagok által külön (nem pedig a termelői csoporton keresztül) értékesített termelést is (ami ellentétes az 1698/2005/EK rendelet 35. cikkének (2) bekezdésével). 17.9.2.A Bizottság álláspontja az egyeztetés előttA 121. intézkedést illetően a kifizetéseket igazoló dokumentumok ellenőrzése (adminisztratív ellenőrzések), valamint a mezőgazdasági üzemek méretének ellenőrzése (adminisztratív és helyszíni ellenőrzések) terén jelzett elégtelenségek mindegyike az alapvető ellenőrzések hiányosságának minősül. A Bizottság az 5330/97. számú dokumentummal összhangban 5%-os pénzügyi átalánykorrekciót javasol mindkét hiányosság tekintetében. A 142-es intézkedést illetően az elismerési szempontok tiszteletben tartásának ellenőrzése terén jelzett elégtelenségek mindegyike az alapvető ellenőrzések hiányosságának minősül. Az 5330/97. számú dokumentummal összhangban a Bizottság 10%-os pénzügyi átalánykorrekciót javasol, mivel egy alapvető ellenőrzést annyira nem megfelelő módon alkalmaztak, hogy az teljesen alkalmatlan a kérelem támogathatóságának megállapítására. Ebbe az átalánykorrekcióba a támogatás kiszámításának hiányossága is bele van számítva (amely miatt 5%-os átalánykorrekciót kellett javasolni). 17.9.3.A tagállam fő érveinek összefoglalásaEgyeztetés iránti kérelmükben a magyar hatóságok kiemelik, hogy a számlaösszesítő nyomtatvány a számláknak nemcsak „bizonyos” elemeit, hanem valamennyi lényeges elemét tartalmazza. Ezenkívül megerősítik, hogy a helyszíni szemle alkalmával a nyomtatványon feltüntetett számlaadatokat mintavételen alapuló ellenőrzésnek vetik alá, és összevetik azokat az eredeti számlákon szereplő adatokkal. Az adminisztratív ellenőrzések ezen eljárásának megbízhatóságát igazolandó a magyar hatóságok arra hivatkoztak, hogy a helyszíni szemlék megállapítása szerint az adminisztratív ellenőrzések maradékhiba-aránya csupán 0,06 %. A magyar hatóságok felhívják a figyelmet arra, hogy a helyszíni szemlék az adminisztratív ellenőrzés részét képezik, tehát az esetek 100%-át lefedik, és végzésüknek az is célja, hogy a hatóságok ellenőrizzék a kifizetést igazoló dokumentumokat és a beszerzés megvalósulásának más bizonyítékait, a kifizetés iránti kérelmet és a gépkategóriát (például a gépről készült fényképek, használati utasítás, a gép megfelelőségi nyilatkozata révén). A magyar hatóságok ezért a javasolt korrekciót nem tartják megfelelőnek, mivel az Alapot fenyegető kockázat nem jelentős, és számítással meghatározott korrekció alkalmazását javasolják. A mezőgazdasági üzemek minimális méretének ellenőrzését illetően a magyar hatóságok arról tájékoztatnak, hogy 2010 elejétől kezdődően megváltoztatták az eljárást és a minimális méretet visszamenőleg ellenőrizték. Elismerik, hogy az Alappal szemben esetleges pénzügyi kockázat merült fel, de ennek mértéke kiszámítható. A mintegy 4400 aktára kiterjedő visszamenőleges vizsgálatuk nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy a pénzügyi kockázat jóval kisebb a javasolt korrekciónál. Az elismerési szempontok betartása tekintetében javasolt korrekcióval kapcsolatban a magyar hatóságok megjegyzik, hogy a magyar jogi szabályozás teszi kötelezővé a termelők számára, hogy termékeik 100 %-át a termelői csoporton keresztül értékesítsék, és nem az uniós szabályozás. A magyar hatóságok tudomásul veszik, hogy az audit kimutatta: a 90 tagból álló csoport egyik termelője termelésének egy részét nem a termelői csoporton keresztül értékesítette, és ez problémát okozott; de a probléma nem olyan súlyos, hogy indokolja a javasolt korrekció alkalmazását. 17.9.4.Az egyeztető testület véleményeAz egyeztető testület úgy ítéli meg, hogy ez ügyben az előírt határidőn belül a két fél álláspontja nem közelíthető. A rendelkezésre álló információk, és különösen a bizottsági szolgálatok és a magyar hatóságok meghallgatásának eredménye alapján azonban az egyeztető testület arra következtet, hogy a szolgálatok bizonyos mértékben nyitottak a tárgyalásra, ami lehetőséget teremt a közeljövőben a további egyeztetésre, továbbá felhívja a feleket arra, hogy folytassák a párbeszédet, és igyekezzenek megállapodásra jutni a vita tárgyát képező pontokkal kapcsolatban. A testület végső jelentésében többek között – a 121-es intézkedést érintő hiányosságok kapcsán – azt indítványozza, hogy a bizottsági szolgálatok a magyar hatóságok közreműködésével vizsgálják meg a visszamenőleges ellenőrzéseket, és ha azokat megfelelőnek ítélik, javasoljanak új korrekciót az extrapolált pénzügyi kockázat mértékének figyelembevételével. Az elismerési szempontok betartása tekintetében javasolt 10 %-os korrekció a Testület értelmezése szerint azon a vizsgálati eredményen alapul, hogy a 3 ellenőrzött termelői csoport közül egyben a csoport 90 tagjából egy nem tartotta be a vonatkozó szabályt. A többi tag és a többi termelői csoport esetében nem merült fel hasonló probléma. A Bizottság szolgálatai további tájékoztatást kértek ezzel kapcsolatban, a magyar hatóságok pedig időközben megküldték a kért információt. Mindezt figyelembe véve a Testület az indítványozza, hogy a Bizottság szolgálatai az új információk birtokában értékeljék újra az Alapot érő kockázatot, és mérlegeljék, hogy a korrekciónak az érintett termelői csoportra korlátozódó alkalmazása nem tükrözné-e jobban az audit eredményét és az alapot érő kockázatot. 17.9.5.A Bizottság végső állásfoglalásaA Bizottság szolgálatai megvizsgálták az egyeztető testület végső jelentését, valamint a magyar hatóságok által az egyeztetési eljárás keretében küldött kiegészítő információt. Ezenkívül az egyeztetési eljárás után a Bizottsági szolgálatok bizonyos kiegészítő információkat kértek az elismerési szempontok érvényre jutásával kapcsolatban. A 121-es intézkedéssel kapcsolatos kiadások ellenőrzésében tapasztalt hiányosságok ügyében a magyar hatóságok az egyeztetési eljárás közben és után elküldték a kedvezményezettekből kiválasztott mintán elvégzett kiegészítő ellenőrzések nyomán összeállított statisztikák összességét. Ezek az ellenőrzések magukban foglalták a számlák és a kapcsolódó dokumentumok ellenőrzését, valamint a mezőgazdasági üzemek minimális méretének ellenőrzését is. A hibaarány a kifizetéseket igazoló dokumentumok ellenőrzése tekintetében 0,07 %, a mezőgazdasági üzemek minimális méretének ellenőrzése tekintetében pedig 0,11 %. Ezenkívül az eredményeket egy független auditcég is ellenőrizte, és e kiegészítő vizsgálat megerősítette, hogy a hatóságok megfelelően végezték el az ellenőrzéseket. A Bizottság szolgálatai felülvizsgálták a pénzügyi korrekció mértékét, és az 5 %-os átalánykorrekciót 0,18 %-os extrapolált értékre csökkentették (0.07 % + 0,11 %). A termelői csoport elismerésének ellenőrzésében tapasztalt hiányosságok tekintetében a Bizottság szolgálatai elemezték a kérdéses termelői csoporttal kapcsolatban a magyar hatóságok által az egyeztető testületnek küldött információt, valamint az egyeztetési eljárás után kapott kiegészítő információt. A Bizottság szolgálatainak az a véleménye, hogy az értékesítésre vonatkozó kötelezettséget a termelői csoportnak nyilvánvalóan nem csak egy tagja nem tartja tiszteletben, tehát az elismerés szempontjai jelentős mértékben nem teljesülnek, mivel nyilvánvalóan több olyan tag is van, aki nem tartja be az értékesítésre vonatkozó kötelezettséget. A Bizottság szolgálatainak e tekintetben tehát nincs miért felülvizsgálniuk álláspontjukat. A 142-es intézkedés vonatkozásában fenntartják az eredetileg javasolt pénzügyi korrekciót. Következésképpen a Bizottság szolgálatai a felfedett hiányosságokat illetően fenntartják álláspontjukat. Mindamellett a szolgálatok csökkentik a 121-es intézkedés tekintetében tapasztalt hiányosságok pénzügyi következményeit. A pénzügyi korrekció összege −3 242 348,79 EUR (mely összeget a tagállamnak vissza kell térítenie).
Yüklə 3,18 Mb. Dostları ilə paylaş:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||