Barát, szerető, mátka
A per tanúsága szerint a lányok barátjuknak nevezték azt a lányt, akivel a legtöbbet beszélgettek, akivel megosztották bizalmas értesüléseiket. Egy 21 éves fiatalasszony vallotta: „Bálint Anna nékem jó barátom volt, s gyakorta együtt társalkodtunk.” Egy középkorú asszony viszont azt akarván kifejezni, hogy a szóban forgó fehérnéppel nem volt bizalmas viszonyban, így nyilatkozott: „...én nem akarván az ő barátságába keveredni, nékem nem is panaszolkodott”.
A lányok a számukra kedves legényt, akivel a táncban szívesen táncoltak, és aki otthonukban meg-meglátogatta őket, a szeretőjüknek nevezték. Ezért emlegették a tanúk a lakodalom után diafalvi Sándor Pistát Bálint Anna régi szeretőjének. Jellemző egy 60 éves asszony megfogalmazása: „...Valami háromszor láttam, hogy Annához járt László József, de Anna nem viselte úgy magát hozzá, mint szeretőjéhez.”
Az eljegyzés után a lány a leendő férjét a mátkám megnevezéssel illette. Erre jó példát láthattunk a szentléleki búcsúval kapcsolatos fentebb idézett szövegben.
Dostları ilə paylaş: |
