Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára

A forrás

Alábbi tanulmányomban egy házassági per rövid elemzésével kísérlem meg a XVIII. század végi székely falusi hétköznapok felvillantását.

A tanulmányozott válóper 1799 nyarán kezdődött, és áthúzódott az 1800-as esztendőre. Iratai a székelyudvarhelyi római katolikus plébánia irattárában három egységre tagolódnak: két vallatási jegyzőkönyvre és egy szentszéki bírósági jegyzőkönyv fogalmazványára.¹⁶ Az iratköteg ítéletet nem tartalmaz. Az első vallatási jegyzőkönyvet főtisztelendő kadicsfalvi Török Ferenc udvarhelyi főesperesnek címezték a vallatással megbízott papok, mivel való­színűleg ő irányította a szentszéki vizsgálatot. A jegyzőkönyv végén Pataki András székelyszenttamási, Hodor Imre lengyelfalvi és Tóth Ferenc farkaslaki plébános neve olvasható. Vallató és jegyzőkönyvíró munkájukat több ütemben és több helyszínen végezték. 1799. augusztus 22-én kezdték a vizsgálódást Oroszhegy község Diafalva néven elkülönült tízesében, Jakab Ferenc esküdt házánál. A 15. tanú után helyszínt változtattak. A 16. tanút az oroszhegyi plébánián hallgatták ki 1799. augusztus 26-án. Ekkor hosszabb szünet következett. A vallatást 1799. november 25-én a szenttamási plébánián folytatták a 17–19. tanú meghallgatásával.¹⁷ A második vallatási jegyzőkönyv az első folytatása, bár kérdéseit tekintve némileg eltér attól. A 20. tanúval kezdődik és a 33. tanúval ér véget. 1800. január 29-én készítette Székelyszentkirály helység plébániáján szentkirályi tanúk meghallgatásával Menyhárd András szentkirályi plébános. A harmadik egység, a hevenyészett fiskális írással papírra vetett szentszéki jegyzőkönyvi fogalmazvány helyet és időpontot nem tartalmaz. Valószínűleg Székelyudvarhelyen készült 1800-ban. Hivatkozik az előző két vallatási jegyzőkönyv vallomásaira. A felperes Bálint Anna és az alperes László József mondanivalóját tartalmazza Csani Mihály és Daróczi Imre udvarhelyi prókátorok megfogalmazásában.