Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára



Yüklə 5,19 Mb.
səhifə88/127
tarix09.01.2022
ölçüsü5,19 Mb.
#97994
1   ...   84   85   86   87   88   89   90   91   ...   127
Régi viták. 1772-ben Hell Miksa (1720–1792) csillagásztérképet készített a Kárpát-medence honfoglalás kori erdőségeiről. Anonymus alapján, kora forrásismereti szintjén és névfejtő gyakorlatával dolgozott, s a nyomaték kedvéért a térkép bal felső sarkába felvésette Árpád pajzsra emelésének jelenetét.1693

A térképet a régi szakirodalom a csillagász történeti érdeklődésével magyarázta. 1769-ben ugyanis, amikor bejelentették, hogy a Vénusz elvonul a napkorong előtt, VII. Keresztély dán király meghívta Hellt Vardo szigetére, hogy megfigyeléseket végezzen a különleges természeti eseményről. Hell elsőként számította ki helyesen a Föld és a Nap távolságát és ezzel beírta nevét a Newton nyomán fellendülő csillagászat nemzetközi történetébe.1694 Mivel pedig magával vitte Sajnovits Jánost (1735–1785), aki itteni tapasztalatai alapján a magyar és a lapp nyelv hasonlóságait mutatta ki, természetesnek tűnt, hogy Hell Miksát is foglalkoztatta a honfoglaló magyarság története.1695 Újabban a térkép erdészettörténeti értéke kap hangsúlyt.1696

Számunkra az a kérdés, hogy Hell Miksát 1772-ben miért érdekelték a honfoglalás kori Kárpát-medence erdőségei. Mi az a XVIII. század végi valóság, ami a térképen nem látható, mégis ott van az egykori rengeteg erdőket jelző fák rajzai mögött? Talán nem biztos, hogy rájöttünk, miért készítette el ezt a térképet Hell Miksa csillagász, a jezsuita professzor, miért volt fontos Selmecbánya szülöttének, a bányagépész mester fiának, hogy berajzolja térképére az Alföld és Erdély erdőségeit, de bizonyos, hogy a Kárpát-medence ökológiai rendszerének működéséről valamivel többet tudtunk meg.

Régen foglalkoztatja a természettudományok és társadalomtudományok művelőit az Alföld fátlan, puszta jellege. Eredendő természeti adottság vagy emberi beavatkozások következménye? A török korszak vagy a XIX. századi vízszabályozások hagyatéka? Évtizedeken át vitatták.1697

Szekfű Gyula a Magyar Történet lapjain a török hódoltság számlájára írta a pusztát. „Az Alföld pusztajellege, pusztai növényzete, pusztai száraz éghajlata, melyben forró hőségek kemény hidegekkel váltakoznak, fátlansága, víznélkülisége mind a török korszak terméke, tehát a török hódítás következménye...” Álláspontja válasz volt a XIX. századi folyószabályozások heves bírálataira. Vági István azonnal cikksorozatban foglalkozott a kérdéssel. „...Szegfű azon gondolatmenete, hogy a Nagy-Alföldön nincs ezeréves puszta és hogy a pusztát a török hódoltság okozta, és hogy az Alföldnek szaharai hősége, átmenet nélküli klímája, szikes területei nem a természetnek köszönhetők, hanem a két évszázados török hódoltságnak, amely a magyar klímát, a magyar földet és talajt alig javíthatóan rontotta meg, nem helytálló és azt talajtani és éghajlattani elgondolások alapján elfogadni nem lehet, éppen úgy, ahogy elfogadhatatlannak bizonyult az a felfogás is, hogy a kultúrmérnökeink nagyszerű lecsapolási munkái a XIX. században aszályossá tették volna az éghajlatot és az elszikesedést segítették volna elő.” Szekfű fenntartotta álláspontját: „Az Alföldön nincs ezeréves puszta, az Alföldet pusztává a török hódítás tette, pusztai jellegét a XVI. század mutatja először.”1698

Ezzel szemben Teleki Pál és Prinz Gyula véleménye szerint a „török világban szétfutott nép irtványait rögtön erdő verte fel, pusztamező csak ott lett, ahol a falvak ülése előtt is pusztamező volt. [...] Arról a meséről is le kell tennünk, hogy a síkságon erdőirtás miatt állandó szárazság és sivatag keletkezhetik. [...] Pusztamezőt az ember csak állandó tevékenységgel tud teremteni, állandó szántással, állandó égetéssel, de magárahagyással nem.” Más szempontból Szabó István megállapította, hogy az alföldi településhálózat megváltozása, a telkek pusztásodása, falvak eltűnése és a nagy határú mezővárosok kifejlődése nem a török betelepedésével, hanem már korábban vette kezdetét. Megerősödött az az álláspont, hogy az Alföld mai természeti képe valóban a XIX. századi vízszabályozások következménye.1699

Az Alföldet mocsarak, folyó menti erdőségek, ligetes dombhátak változatos tájainak ábrázoló Hell-térkép a XVIII. századi Magyarország környezeti viszonyaival együtt elkerülte a vitázók figyelmét. Pedig Hell évszázadát vizsgálva egy sereg kérdés merül fel mindkét állásponttal szemben. Nincs egytényezős történelem. A természeti környezet pedig több körülmény bonyolult kölcsönhatása során változik. Így a természeti adottságok – az éghajlat, a terepviszonyok, a talaj, a növénytakaró stb. – mellett erőteljesen befolyásolják a környezetet a társadalmi tényezők: a népesség száma, a tulajdonviszonyok, a településszerkezet, a művelési rend, a gazdasági érdek, a kereskedelem és az ipar fejleményei. Nemcsak a háborúk, hanem a békeidők, nemcsak az erőszak pusztításai, hanem az államhatalom jó szándékú döntései és a tudomány beavatkozásai is rányomják bélyegüket a természeti táj arculatára. Mindemellett a civilizációs korszakok szabta keretek között működnek olyan, az ökológiai egyensúlyt fenntartó tényezők, mint a területek eltartóképességének rejtett tartalékai, az ökológiai rendszerek regenerálódó ereje, a társadalmi együttesek alkalmazkodó és önkorlátozó képessége, a tudomány felismerései és a kultúra. „A legfiatalabb mint uralkodó tájtényező, az ember... E kérdés maga korunk tudományának egyik legérdekesebb, nagy kiterjedésű problémája.”1700


Yüklə 5,19 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   84   85   86   87   88   89   90   91   ...   127




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©muhaz.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin