Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára

Anna különös esküje

Már az esküvő napján a szülőfalujában, a következő hetekben pedig Szentkirályon többen megkérdezték Bálint Annát: ha annyira nem szívleli László Józsefet, miért mondta az oltár előtt, hogy szereti, és miért tett esküt a templomban. Ezekre a kérdésekre Bálint Anna olyan válaszokat adott, amelyek méltán tarthatnak igényt a történeti néprajz kutatójának figyelmére. A téma fontosságára való tekintettel érdemes részletesen idéznem néhány vallomásrészletet:

„...Hát hogy mondád a pap előtt, hogy szereted? Azt mondá: én nem szívből mondottam, hanem inkább azt értettem, hogy szeretem az Istent, a könyvemet is a végre a hónyom alá szorítottam, s arra esküttem, hogy szeretem.”

(Esküvő előtt:) „...Panna, hogy esküszöl meg véle, ha nem szereted? Így felele: A hónyom alá fogom a könyvemet, édes Boritza nén, s avval meg esküszöm.”

„...Mikor esküvésre mene, sír vala, de ugyancsak elmene, s a könyvét el hagyta vala, meg tére utánna, s elvevé.”

„...a könyvet a hónya alá vette, s avval eskütt meg, hogy szereti holtig, de őtet nem.”

„...hát hogy mondtad a Papnak hittel az oltár előtt, hogy szereted uradat? Melyre azt felelte, hogy eő nem szívből mondta, s azt is értette, hogy szereti az Istent. A könyvet is a végre elvitte a hónya alatt a templomba esküvéskor, s arra is értette, hogy szereti azt, de nem az urát.”

A fenti szövegek tanúsága szerint Bálint Anna olyan praktikához folyamodott, amelyről felté­telezte, hogy érvényteleníti esküjét. A módszert, az imakönyv hón alá rejtését, bizonyára nem maga találta ki, hanem hallott róla. Cselekedetét előre eltervezte, sőt tervéről beszélt is ismerőseinek.

A magyar jogtörténeti, néprajzi és egyházi irodalom aránytalanul keveset foglalkozott az eskü kérdéseivel. A magyar néphit megjelent adattárai is szegényesek az eskü érvényességét gátló cselekedetek adatai tekintetében. Bálint Anna „hamis esküje” valószínűleg abba a gondo­latkörbe tartozik, hogy esküvéskor az eskütevő lehetőleg közvetlenül is álljon érintkezésben az eskü tárgyával.¹⁹ Az elszánt oroszhegyi menyasszony az oltár előtt állva csak a hóna alá rejtett imakönyvvel volt testileg érintkezésben, ezért gondolhatta, hogy esküje az ima­könyvére vonatkozott és nem a férjéhez való viszonyára.