Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára
font egységára számítási forintban (1 ft = 100 denár)
Yüklə 5,19 Mb.
|
Az ó poltura és a kortársak által „új polturának” nevezett sziléziai oli poltura értékaránya 1632-ben 4:1-nek felelt meg; így – utólagosan megállapítható, hogy – sem véletlen nem volt, sem durva önkény nem történt tehát akkor, amikor az 1623. évi devalválás idején 4 denár helyett csupán 1 denárért váltották be az oli, brigai és keresztes pénznek nevezett sziléziai 3 krajcárosokat. A fentiekből persze az is nyilvánvalóan következik, hogy 1625 után – pontosabban a jó pénz bevezetését követően301 – az ún. új polturák nem maradhattak forgalomban,302 a Felső-Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemség területén 3 denár értékben járó polturák valóban lengyel vagy azokhoz minőségileg közelítő lengyel mintára vert polturák voltak. E ponton utalhatunk vissza a dutkák 6 denáros kurzusára, ami a pénzrontást követően évtizedekig303 szintén természetesnek tekinthető, ui. a dutka 3, a poltura pedig 1 lengyel garasnak felelt meg. E két lengyel pénznem igen fontos szerepet játszott a pénzforgalomban Bethlen Gábor fejedelemsége idején. Mindkettőt utánozták szerte Európában. A poltura azonban még igen „fiatal” pénz volt a nagy pénzrontás kezdetén, részben ezzel magyarázható az, hogy poltura névvel illettek olyan vereteket is, amelyek csak hasonlítottak a lengyel elődre. A számos – polturának nevezett – veret között nemcsak a formai, hanem a tartalmi – pontosabban a jelentős minőségi – eltérés miatt különbséget kellett tenni, ezért is ruházták fel azután jelzőkkel a gyűjtőnévvel polturának titulált pénzeket. Kassa város kivételesen gazdag levéltári anyaga és a mind bőségesebb szakirodalom segítségével valamelyest szűkült az identifikálatlan pénznevek köre, a részeredmény közlésekor éppen ezért azt kell kiemelni, hogy kutatási feladataink még bőven vannak. Bethlen Gábor korát és a csaknem európai méretű inflációt érintve illene állást foglalni a tekintetben, hogy miként értékelhető a nagy fejedelem pénzpolitikája. Kiváló korábbi munkák304 mellett mára pénz-305 és gazdaságtörténeti306 szempontból egyaránt korszerű irodalom áll rendelkezésre, amely megkönnyíti a véleményalkotást. Bethlen Gábor Kipper-kori pénzpolitikáját alapvetően a külső körülmények határozták meg; tágabb értelemben a hiperinflációba307 torkolló, az ún. „árforradalom” tetőzéseként is felfogható, Közép-Európát különösen sújtó pénzrontás, illetve szűkebb értelemben az a tény, hogy Bethlen „Opulia és Ratiboria” hercege308 lett, ui. Sziléziában az átlagosnál is nagyobb méreteket öltöttek a monetáris zavarok,309 amelyekhez – kénytelen-kelletlen – alkalmazkodnia kellett. Nem volt más választása, ui. ha jobb pénzt veretett volna a szomszédos verdék világi és egyházi urainál, csak veszteséggel tehette volna meg azt, de akkor sem tudott volna védőgátat emelni a pénzrontás árhulláma elé, amely – mivel Sziléziától, az osztrák és cseh területektől nyugatra már szélesen hömpölygött310 – csak keleti irányba nyomulhatott. Némi késéssel azután Erdélyre is rázúdult az inflációs áradat, s az uralkodói szándéktól függetlenül – sőt annak ellenére – nemcsak a pénzérték-, hanem az ár- és bérviszonyok terén is kaotikus állapotokhoz vezetett.311 Ezekben az években az érintett térségben – ahol dokumentálható az emissziós tevékenység – mindenütt rontották a pénz minőségét, így sem a Lengyel Királyság, sem az Erdélyi Fejedelemség pénzei nem vonhatók ki a csökkentett nemesfémtartalmú veretek sorából, az azonban kétségtelen, hogy Bethlen Gábor uralkodása alatt nem a valódi lengyel monéták voltak az infláció éllovasai.
Yüklə 5,19 Mb. Dostları ilə paylaş:
|