Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára

A forrás. Az 1599 és 1637 között vezetett kolozsvári harmincadkönyvek Kolozsvár város levéltára számadáskönyvek sorozatának részei. Kutatásunkat jelenleg mikrofilmmásolatok biztosítják.¹³¹¹ Néhány éves, ma még nem kellőképpen indokolt kihagyásoktól eltekintve¹³¹² a kolozsvári harmincadkönyvek közel négy évtized harmincadvámolásáról tanúskodnak.

A kolozsvári harmincadhelyen bemutatott kiviteli és behozatali áruszállítmányok lebonyolítói azon kolozsvári polgárok (alkalmi szállítók vagy kereskedéssel foglalkozók),¹³¹³ akik kiviteli vagy behozatali áruszállítmányukkal jelentkeztek a harmincadhelyen. A vámbejegyzések név szerint feltüntetik azt, aki bemutatja a szállítmányt, a szállítás célpontját (kiviteli szállít­mányok esetében) vagy azt a helyet, ahonnan az árut behozták Kolozsvárra. Ezután felso­rolják az árufajtákat és mindegyiknek megállapított harmincadvámját, sok esetben az áru­fajták vételárát, majd gyakran összesítik az egyes szállítmányok harmincadvámösszegét. Ilyen részletes harmincadkönyvek nem ismeretesek eddig Közép-Kelet-Európában, ugyanis az osztrák területen vezetett, a lengyel, a magyar és a felső-magyarországi, a német, az Adriai-tengerpartra rúgó területen összeállított vámkönyvek vagy (legtöbbször) összesítő jellegűek (tehát évente összesítik a bemutatott árufajtákat és a vámösszeget), vagy egymástól távol eső éveket mutatnak be és minden esetben sokkal kevésbé részletesen, mint a kolozsvári harmin­cadkönyvek.¹³¹⁴ Ezért van az, hogy a kolozsvári harmincadkönyvek nemcsak a hazai kereskedelemtörténet elsőrendű levéltári forrásai, de rávilágítanak egész Közép-Kelet-Európa XVI–XVII. századi kereskedelmi kapcsolatainak múltjára, közvetlen adalékkal szolgálnak arra, miképpen vált a kolozsvári kereskedelem a XVI. század végén és a XVII. század első felében az összeurópai kereskedelem szerves részévé. Harmincadkönyveink számos bejegy­zése és utalása teszi kitapinthatóvá, milyen viszony létezett a kolozsvári kereskedőtársadalom és az erdélyi nemesség, sőt az erdélyi fejedelem között. Azt is érzékelteti, hogyan alkalmazták a kolozsvári kereskedelemben az újabb korra jellemző társulásokat és hogyan jelentkeztek Kolozsváron a későbbi, alkalmazottakkal való dolgoztatás csírái.

Mindezek a jellegzetes vonások fellelhetők a következőkben az állatkereskedést bemutató adatokban is.