Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára

). In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv XI. Nyíregyháza 1995. 376.

854 A kolozsvári nótáriusok által vezetett jegyzőkönyvek elbeszélő történeti forráskénti szerepét és felhasználhatóságát mi sem bizonyítja jobban, mint a néhai Pataki József által a Kolozsvári emlékírók című kötetbe beiktatott jegyzőkönyvi részletek. Buk 1990. 93–135. Vö. Kiss András: A kolozsvári városi levéltár első levéltári segédlete. (Diósy Gergely nótárius 1592-beli magyar nyelvű mutatója.) = Levéltári Közlemények LXVI/1995. 197–219.

855 A Nagypiac (ma: Főtér/Piaţa Unirii) délnyugati sarkán, a Rhédey és az eseménynél később épült Jósika házzal átellenben elhelyezett katonai őrhely.

856 KvLt. Protocollum oeconomico-politicum 1798. 275.

857 Vö. Függelék 3. sz. – Semlyén István: Egykorú vers az 1798. évi kolozsvári tűzvészről. = NyIrK IX. 1965. 1. sz. 165.

858 Semlyén: i. m. 162–166.

859 Jakab Elek: Kolozsvár története. III. Bp 1888. 734–741.

860 Bíró Vencel: Farkas utca 4. = Kolozsvári Szemle III/1. 1944. március. 37–38.

861 Sajnálatos módon ez alkalommal csupán az említett tanácsülési jegyzőkönyvekben és mutatókban tájékozódhattunk, mert az iratanyag biztonsági mikrofilmezés miatt jelenleg nem hozzáférhető.

862 Függelék 3. sz.

863 Schematismus dicasteriorum et officialium Magni Principatus Transsylvaniae pro anno MDCCXCVI. Claudiopolis. 132. (A továbbiakban: Schematismus 1796.)

864 Függelék 4. sz.

865 Írója feltehetően Lázár István unitárius püspök, egyidejűleg a kolozsvári Unitárius Kollégium igazgatója. Vö. Schematismus 1796. 155, 157. Azonosítását valószínűvé teszi kapcsolata Augusztinovich Pállal.

866 Augusztinovich Pál (1763–1837) korának elismert jogásza volt. A tűzvész idején ka^{ncelláriai gya}­kornok, az ügyvédi vizsga letétele után pedig három évtizedig udvari ágens volt. Ebben a minőségben alapos ismereteket szerzett az erdélyi társadalomról, hiszen számos üg^{yben folya}­modtak hozzá az erdélyiek. A torockóiak, akiknek abban az időben folyt a ^{perük földesuraik ellen, így vélekedtek róla 1800-ban: „Augustinovich urat is aki unitárius és igen jó iffiú ágens requirálja a communitas ... titulusa ... Paulo Augustinovits jurato agenti ... Viennae.” KmOL Torockó város levéltára 5/17. – Vö. Szinnyei I. 295}.

867 Kapzsi = zsákmányolás, harácsolás.

868 Báthory Zsigmond híve, visszatérését elősegítette, Mihály vajda kivégeztette. Vö. Bíró Vencel: Kathonay Mihály kolozsvári főbíró esete. = Pásztortűz 1926. 584–586.

869 Eger vár kapitánya. Miután Eger vár őrsége Nyáry Pál és a főtisztek ellenére 1596. október 13-án feladta a várat, a kapitányt a nagyvezér sátrában tartották fogva. Innen szabadították ki a mezőkeresztesi csata zűrzavarában. Vö. Kropf: i. m. 4

870 A törökellenes szövetségben Miksa főherceg parancsnoksága alatti seregekre vonatkozik.

871 támadás, roham.

872 sár = mocsár, vizenyős terület.

873 Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem.

874 Pellérdi Péter, Báthory Zsigmond udvarmestere, szemtanúként tudósítást írt a fejedelem (ponto­sabban: a Keresztény Liga) 1595-beli gyurgyevói győzelméről: Bathori Sigmondnak, Erdely orszag feiedelmenek gyözhetetlen nyeresegeröl Thergavistia, Bukares és Giorgio alat ... Németújvár 1596. Vö. Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600. Bp 1971. – Szinnyei X. 727. – Hóman Bálint–Szekfű Gyula: Magyar történet. III. Bp 1936. 605–606.

875 Október 23-án, az Eger vára alatti összecsapás napján.

876 A levelet néhai Árvay József nyelvtudományi kutató és az Állami Levéltár sepsiszentgyörgyi fiókja egykori vezetőjének másolatában közlöm. Jóleső érzéssel teszem ezt, mert ezáltal Imreh István barátja és kutatásaiban segítője is jelen van azok között, akik az Emlékkönyvben köszöntik a nyolcvanéves Imreh Istvánt.

877 Szén/Szín utca = Belső Széna utca (Jókai/Napoca utca).

878 Vö. Semlyén: i. m. 165. – Jakab: i. m. 735.

879 Gróf Rhédey Mihályné báró Bánffy Teréz. Az istálló a háznak a Kötő/I. Raţiu utca felé nyúló részében volt.

880 Az a „szála” a Rhédey házban, ahol 1792. november 11-én a Nemzeti Játszó Társaság első színielőadását tartotta (Jókai/Napoca u. 2.). Vö. Enyedi Sándor: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei. 1792–1821. Buk 1972. 25. – Az erdélyi magyar színészet hőskora. 1792–1821. Nagy Lázár visszaemlékezései. Bevezetéssel ellátta Jancsó Elemér. Kv 1939. 39.

881 Gróf Teleki Ferenc strázsamester/ezredes. Felesége gróf Thoroczkay Róza. Háza a Jókai/Napoca utca 9. sz. alatt volt. (Később Prezenszky sütöde.)

882 Búza/Florilor utca.

883 Belső-Torda = Egyetem/Universităţii utca.

884 Később Degenfeld ház, Egyetem/Universităţii u. 8.

885 Báthory–Apor Szeminárium. Egyetem/Universităţii u. 10.

886 1778 óta piarista/kegyesrendi templom az Egyetem utcában.

887 Vö. Jakab: i. m. 863.

888 A mai egyetemi épület telkén, a templomtól délre állt ún. „Régi tanodáról”, valamint a Farkas utcából a Király utcára nyíló T alakú „Új tanodáról” lehet szó. Az „Új tanodát” a tűzvész idején már az 1790-ben Kolozsvárra költözött Főkormányszék bérelte, a főiskola pedig átköltözött a szemben levő Lyceum épületébe. – Vö. Bíró Vencel: A kolozsvári jezsuita egyetem szervezete és építkezései a XVIII. századig. Erdélyi Tudományos Füzetek. 192. Kv 1945. 11. – Jakab: i. m. 324–325, 833.

889 A mikolai Könnyező Szűz képét gróf Kornis Zsigmond erdélyi gubernátor hozatta be Szentbenedekről a jezsuiták részére előbb Kolozsmonostorra, majd Kolozsvárra a jezsuita/piarista templomba. Vö. Torma Károly: Érdekes válóper a XVIII. századból. = Sz 1885. 603–613.

890 A kriptára vonatkozóan l. Jakab: i. m. 863–864. – Bíró Vencel: A megszépült kripta. = Pásztortűz 1935. 447–448.

891 Itt: erkélyek, karzatok.

892 Nemesi konviktus, utóbb piarista rendház a Farkas utca és Egyetem utca sarkán (7–9. sz.).

893 Farkas/Kogălniceanu utca.

894 A Református Kollégium régi épülete a Farkas utcában (16. sz.). A jelenlegi épület ugyanabban az utcában, 1801–1804 között épült. Vö. Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. II. Buk 1982. 150–151.

895 A belvárosi református templom a Farkas utca 18. sz. alatt.

896 Király/I. C. Brătianu utca.

897 Belső-Közép utca = Deák Ferenc utca/Bulevardul Eroilor.

898 Uo. 8–10. sz. Jelenleg görög katolikus templom. Vö. Kelemen: i. m. 73.

899 Az Egyetem/Universităţii utca végén az egykori Torda/Belső-Torda utcából a Külső-Torda (Petőfi/Avram Iancu) utcára nyíló bástyakapu. Vö. Szabó T. Attila: Kolozsvár települése a XIX. század végéig. Kv 1946. 113.

900 A XVIII. század végén a város engedélyt kapott, hogy a városfalakon kívüli, ún. vársáncokból kialakított telkeket mint közhelyeket eladhassa. Az eladások végrehajtására bizottságot jelöltek ki. Ekkor kezdtek épülni a Petőfi/Avram Iancu utca várfalakon kívüli házai.

901 A Szabók bástyája vagy Bethlen-bástya környékén, a városfalon kívüli, cigánysorként is emlegetett cigánytelepülés.

902 Zápolya/Militaru utca.

903 Országgyűlési elnök, felesége gróf Bethlen Róza.

904 Feltehetően a közeli, főtéri plébániaházra utal.

905 Szentgyörgy-hegy, a város északi határában.

906 A Farkas utcai/belvárosi református templom.

907 A piarista/kegyesrendi templom az egyetem mellett.

908 Az egykori Belső-Torda utcai (Egyetem/Universităţii utca) és Farkas/Kogălniceanu utcai római katolikus iskolák és ugyanabban az utcában a Református Kollégium.

909 A városfalon kívüli, népesebb délkeleti és kevésbé népes déli hóstát.

910 Országos Pénztár.

911 A mellékelt leírás nincs a levél mellett.

912 Feltehetően a főtéri Gyulay ház (utóbb Wass Otília ház) a Főtér/Piaţa Unirii 11. szám alatt.

913 Szép alakúra kristályosodott ásvány. (?)

914 Altorjai gróf Apor Ferenc Küküllő vármegyei főbíró. L. Schematismus 1796. 26.

915 Gróf Bánffy György.

916 Jószágigazgató, uradalmi intéző.

917 A Farkas/Kogălniceanu utcai Református Kollégiumban (16. sz.).

918 Györffy II.

919 Szabó István: Magyarország népessége az 1330–1526-os évek között. In: Magyarország történeti demográfiája. Szerk. Kovacsics József. Bp 1963.

920 Kubinyi András: A magyar királyság népessége a XV. század végén. In: Magyarország történeti demográfiája (896–1995). Szerk. Kovacsics József. Bp 1997.

921 Hetényi János: Honi városaink befolyásáról nemzetünk kifejlődésére és csinosbulására. Bp 1841.

922 Ila Bálint–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp 1964.

923 Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai 1549-ben. Bp 1990.

924 Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, 1720–1721. Bp 1896.

925 Kállay István–Kovacsics József: Fejér megye történeti statisztikai helységnévtára. KSH. Bp 1998.

926 Bonbardus, Michael: Topographia magni regni Hungariae. Bécs 1718.

927 Pálfy Ilona: Székesfehérvár sz. kir. város 1828-ban. = Magyar Statisztikai Szemle 1938. 3. sz.

928 Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára. II. Pest 1851.

929 Bp 1993, az Enciclopaedia Transylvanica sorozatban

930 Jakó Emlékkönyv 325–332.

931 Bp 1991.

932 Wien 1858.

933 Vö. Benda Kálmán bevezető tanulmányával a Ráday Pál iratai című kiadvány második kötetében. Bp 1961. 52–53. (a továbbiakban: Ráday iratai II.) és részletesebben Max Braubach: Geschichte und Abendteuer. München 1950. 274.

934 Fiedler: i.m. II. 36. és köv.

935 Ráday iratai II. 53. és 54.

936 Fiedler: i. m. II. 128. és köv.

937 Uo. 109. és köv.

938 Uo. 155. és köv.

939 Uo. 162. és köv, 172. és köv.

940 Uo. 117. és köv.

941 Uo. 193. és köv.

942 Uo. 225. és köv.

943 Uo. 233.

944 Uo. 236.

945 Uo. 238. és köv.

946 Uo. 241. és köv.

947 Uo. 441.

948 Uo. 248. és köv., 250. és köv., 261. és köv.

949 Bély, L.: Les relations internationales en Europe XVII^e et XVIII^e siècle. Paris 1992. 423.

950 Fiedler: i. m. 269. és köv.

951 Uo. 272. és köv.

952 Uo. 275. és köv.

953 Uo. 279. és köv.

954 Uo. 283. és köv.

955 Uo. 288. és köv.

956 Uo. 296. és köv.

957 Uo. 298.

958 Uo. 300. és köv.

959 Uo. 302. és köv.

960 Uo. 306. és köv.

961 Uo. 308. és köv.

962 Uo. 313. és köv.

963 Uo. 319. és köv.

964 Uo. 324. és köv.

965 Uo. 320. és köv.

966 Uo. 328. és köv.

967 Uo. 330. és köv.

968 Uo. 332. és köv.

969 Uo. 333. és köv.

970 Uo. 340.

971 Uo. 348. és köv.

972 Uo. 336. és köv.

973 Uo. 353. és köv.

974 Uo.

975 Uo. 353.

976 Uo. 356. és köv.

977 Uo. 361. és köv.

978 Uo. 365.

979 Uo. 368. és köv.

980 Uo. 369. és köv.

981 Uo. 372. és köv.

982 Uo. 373.

983 Bély: i. m. 425–426.

984 Fiedler: i. m. 383. és köv., 385. és köv.

985 Uo. 391. és köv.

986 Uo. 393. és köv.

987 Uo. 399. és köv.

988 Uo. 400. és köv.

989 Uo. 402. és köv.

990 Uo. 400. és köv.

991 Uo. 407. és köv.

992 Uo. 417. és köv.

993 Uo. 421. és köv.

994 Uo. 427.

995 Uo. 425. és köv.

996 Uo. 427.

997 Uo. 428. és köv.

998 Uo. 429., 431, 433.

999 Uo. 433. és köv.

1000 R. Várkonyi Ágnes: A török kiűzésének eszméje a magyar politikai gondolkodásban a XVII. század közepén. = TSzle 1974. 4. sz. 496–97. (A továbbiakban: R. Várkonyi 1974.)

1001 Köpeczi Béla: A Thököly felkelés és a külföldi szövetség. In: A Thököly felkelés és kora. Bp 1983. 89.

1002 R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi törökellenes szövetség genézise és II. Rákóczi György fejedelem. = TSzle 1984. 1–2. sz. 77. (A továbbiakban: R. Várkonyi 1984.)

1003 KmOL ENMLt Szárhegyi gr. Lázár család levéltára IV/621. 72 doboz, levelek. (A továbbiakban LLt.)

1004 LLt. IV/623, 72. doboz, levelek.

1005 LLt. levelek, 39. doboz.

1006 R. Várkonyi 1974. 499–500.

1007 LLt. IV/621, 72. doboz, levelek.

1008 Uo. levelek 39. doboz.

1009 Uo. IV/621, 72. doboz, levelek.

1010 Uo. IV/621, 72. doboz, levelek.

1011 Uo. levelek, 39. doboz.

1012 Uo. levelek, 32. doboz.

1013 R. Várkonyi 1984. 67.

1014 LLt. levelek, IV/627, 73. doboz.

1015 Uo. levelek 36. doboz.

1016 Uo.

1017 Uo.

1018 Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664–1685). Bp 1980. 11. – R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Miklós szövetsége Wesselényivel és Nádasdival a török ellen 1663-ban. = TSzle 1984. 3. sz. 352.

1019 Uo. 352.

* A jelen dolgozat a Szellem és nemzet. A francia szellem, a Mi a magyar? és A magyar biedermeier világáról. Fejezetek a magyar reformkonzervatívok életéből: Babits Mihály és Szekfű Gyula, Eckhardt Sándor és Zolnai Béla dialógusai című készülő könyv egyik fejezetének előtanulmánya.

1020 Jacques Revel: Idegen tükörben. Eckhardt Sándor ma. = Buksz 1998. 1.sz. 81.

1021 MTAKK Ms. 5789/230.

1022 Köpeczi Béla: Nemzetképkutatás Eckhardt Sándor műveiben. = Filológiai Közlöny 1992. 83.

1023 Eckhardt, Alexandre: Voltaire, Michelet et la catastrophe hongroise de 1526. = Revue des études hongroises et finno-ougriennes 1927. 152–159.

1024 Eckhardt, Alexandre: De Sicambria à Sans-Souci. Histoires et légendes franco-hongroises. Paris 1943. 207–215. (A továbbiakban Eckhardt: De Sicambria.)

1025 Jacques Revel: i. m. 77.

1026 Michelet, Jules: Oeuvres complètes. VII. Szerk. Paul Viallaneix, Robert Casanova. Paris 1978. 642–679. (A továbbiakban: OC VII.)

1027 Febvre, Lucien: Michelet et la Renaissance. Paris 1992.

1028 Gercen, A. I.: Szobranie Szocsinyenyij v tridcaty tomah. XXV. Moszkva 1961. 264.

1029 Uo. XXX. Moszkva 1963. 878.

1030 Uo. XII. Moszkva 1957. 277–288.

1031 Michelet, Jules: Le Peuple. Szerk. Paul Viallaneix. Paris 1974. 217–222. (A továbbiakban: Michelet: Le peuple.)

1032 Febvre, Lucien: i. m. 225.

1033 Uo. 49.

1034 Michelet, J.: Ma jeunesse. Paris 1884. 210.

1035 Uo. 27.

1036 Michelet: Le Peuple. 67.

1037 Michelet: OC VII. 139.

1038 Uo. 141.

1039 Febvre, Lucien: i. m. 194–195.

1040 Uo. 238, 241.

1041 Eckhardt: De Sicambria. 215.

1042 Michelet: OC VII. 472.

1043 Uo. VII. 300–301.

1044 Lasserre, Pierre: Le romantisme français. Paris 1919. 412.

1045 Eckhardt Sándor: A francia szellem. Bp 1938. 69–71.

1046 Uo. 41.

1047 Uo. 83

1048 Uo. 274.

1049 Zolnai: A magyar biedermeier. Bp [1940]. 30, 63.

1050 Le génie français. Les Amitiés Catholiques Françaises. 1944, février, 2. – LE GÉNIE FRANÇAIS est un ouvrage qui en aidant le lecteur étranger à mieux juger du caractère français, le mettra à même de nous rendre la justice qui nous est due. À nous de rendre, aux autres peuples, par notre objectivité à leur égard, cette même justice que nous réclamons, à bon droit, pour nous.

1051 Eckhardt: De Sicambria. 9.

1052 MTAKK Ms. 4120. 633. Balogh József levele Zolnai Bélának, 1944. január 28.

1053 Jefferson a mai scris şi acest aforism memorabil: „Eroarea este tolerabilă, acolo unde Adevărul este liber să o combată.”

* A szerzőnek az Emlékkönyvbe szánt, váratlan elhunytával tollban maradt írását az egykori tanítvány tanára iránti tiszteleteként, egyúttal Egyesületünknek a szerző emléke előtti főhajtásaként közöljük.

1054 Vö. Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1150–1849. Szerkesztette, magyarázatokkal és jegyzetekkel ellátta Ravasz János. Bp 1966. 487–544. (A továbbiakban: Dokumentumok...) – L. Tóth András–Antall József: A magyarországi felsőoktatás a reformkorban és 1848–49-ben. = Felsőoktatási Szemle 1968. 7–8. sz. 419–423.