Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára

Összesen28

403228

422727

330029

380225

256411

69111

69111

691170

19 998

1796 Idézi Hajdú-Farkas Zoltán: Telepes népség. Csíkszereda 1994. 8.

1797 Magyar Törvénytár. Erdélyi törvények. 1540–1848. 493.

1798 Uo. 513. „Ami a vármegyékben és magyar vidékeken, meg a székely székekben a tisztek válasz­tását illeti, ezek közönségei megmaradnak a szabad szavazással való választás törvényes gyakor­latában...”

1799 A továbbiakban Dósa Elek két kéziratban maradt írására támaszkodunk. Az első: „A marosszéki primipilus és pixidárius szabad székelyek tisztválasztásbéli szabad votumok megszorítását tzélozó törekvés ellen. Az 1832-ik esztendő januárius 30-án kezdett és az azt követő napokon folytatott Gyrás gyűlésen előterjesztett: Vélekedés.” Kolozsvári Egyetemi Könyvtár. Kézirattár. Nr. 1994. A második nem datált és szerzőjének neve sem szerepel a kéziraton. Keletkezése 1832 utánra tehető és szerzője feltehetően szintén Dósa Elek. Címe: „Annak megmutatása, hogy a Nemes Székely Nemzet primipilusi és pixidáriusi rendjének éppen olyan jussok vagyon a Gyrás székeken megjelenniek és voxaikat adniok, mint más nemes rendeknek; és hogy ezen jussokkal való élhetések megszorítása a józan politikával is ellenkezik.” Kolozsvári Egyetemi Könyvtár. Kézirattár Nr. 1820. Idézi Imreh István a Koronkaiak pere című tanulmányában. In: Szabó István Emlékkönyv. Szerk. Rácz István Kovács Ágnes közreműködésével. Debrecen 1998. 361.

1800 Uo. 361–364.

1801 CorpStat I. 44–45.

1802 Uo. 76–77.

1803 Uo.

1804 Uo. 72–73.

1805 Uo.

1806 Uo. 51.

1807 Uo.

1808 UszLt 1615. 139–140.

1809 Imreh István: A háromszéki Hilib törvényei. 1829–1830. In: Népismereti dolgozatok. Buk 1994. 29–43.

1810 L. Magyari András: Adatok az udvarhelyi nemesség és polgárság harcaihoz a XVIII. és XIX. század fordulóján. In: A magyar nemzetiség története és testvéri együttműködése a román nemzettel. Buk 1976.

1811 Simmel: i.m.

1812 Bön.

1813 BethlenMLev.

1814 E dolgozatban nem térünk ki az Aranyoson épült malom perére, amely még jobban elmérgesítette Bethlen és Torda városa között az amúgy sem barátságos viszonyt. Vö. BethlenMLev I. 455, 736–738. – TordaJkv.

1815 Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. Bp é.n. [1927]. 305. – BethlenMLev I. 659.

1816 TordaJkv 8.

1817 BethlenMLev I. 257.

1818 Uo. I. 256.

1819 TordaJkv 8.

1820 BethlenMLev I. 256–264. – MOL A Bethlen család levéltára P 1952, 1 csomó, 7 tétel. (A továbbiakban: BethlenLt.)

1821 BethlenMLev I. 259.

1822 Uo. I. 256–257.

1823 BÖn 107.

1824 Csánki V. 688.

1825 Ub. V. 191, 326.

1826 Csánki V. 688. – Ub. V. 191.

1827 Fejérpataky László: Magyar czímeres emlékek. Bp 1902. II. füzet, 53–54.

1828 Csánki V. 688.

1829 Ub VI.4, 6. – Draskóczy István: Olaszok a 15. századi Erdélyben. In: Scripta manent. Ünnepi tanulmányok a 60. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. Szerk. Draskóczy István. Bp 1994. 127.

1830 KmJkv I. 1114, 1215, 1369. sz.

1831 Csánki V. 688.

1832 KmJkv I. 1719. sz.

1833 Csánki V. 307. – Ub VI. 3907. sz.

1834 TordaJkv 15.

1835 Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Buk 1979. 336–337.

1836 BethlenLt Rokon és idegen családok, Nagy család. P 1960, 4. csomó, 66 tétel.

1837 Uo. Pogány család levelei. 4 csomó, 78 tétel.

1838 Uo. Vegyes iratok 1. csomó, 2. tétel; Pogány család levelei. 4. csomó, 78. tétel.

1839 Uo. Vegyes iratok 1. csomó, 2. tétel.

1840 MOL A kolozsmonostori konvent országos levéltára, Miscellanea, 1. csomó. (A továbbiakban: KolozsmonKonvLt.)

1841 BethlenLt Rokon és idegen családok, Nagy család, 4. csomó, 66. tétel.

1842 Uo. Pogány család levelei, 4. csomó, 78. tétel.

1843 BethlenLt 17. csomó, 14. tétel.

1844 Orbán Balázs: Torda város és környéke. Bp 1889. II. 157, 367.

1845 DLt 212. sz.

1846 BethlenLt 17. csomó, 14. tétel.

1847 A Torda város polgárai és nemesei közötti viszonyt illetően. l. Orbán: i. m. – TordaJkv 15.

1848 Kemény Appendix XIV. 21. – Orbán: i.m. 278.

1849 BethlenLt Wass család levelei. 6.csomó, 117. tétel.

1850 Uo. 17. csomó, 14. tétel.

1851 Uo. Pogány család levelei.

1852 Veress, Andrei: Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Ţării Româneşti. I–XI. Buc 1929–1939. VI. 60–63.

1853 Kemény Appendix XI. 536. – KolozsmonKonvLt Libri Regii 1590–1611. fol. 106. – BethlenLt 17. csomó, 14. tétel.

1854 Uo. 17. csomó, 14. tétel.

1855 Veress: i.m. V. 289–291.

1856 Uo. VI. 60–63.

1857 BethlenLt Vegyes iratok. 2. csomó, 3. tétel.

1858 BethlenLt Thury család levelei. 6. csomó, 109. tétel.

1859 Orbán: i.m.

1860 BethlenLt 17. csomó, 14. tétel.

1861 Uo. 6. csomó, 109. tétel.

1862 A december 2-án Gyulafehérváron kelt nemeslevelet nem hirdették ki. Kemény Appendix XVIII. 135.

1863 Tamás deák Szőcs Dénes fia volt, aki 1571- és 1573-ban a város esküdt polgáraként szerepel és Torda területén több halastó, malom és szőlő tulajdonosaként említik (KolozsmonKonvLt Miscellanea. 1. csomó). Tordai Tamás deák 1569-ben a nagyobb kancellária írnoka (Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690. Bp 1980. 196), majd 1574-ben az ítélőszék jegyzője (KolozsmonKonvLt, Miscellanea. 1. csomó). Thúri Annával kötött házasságából két gyermek, Dénes és Anna született. Tamás deák 1588 előtt halt meg, ez év májusában özvegye végrendelkezik (BethlenLt Vegyes végrendeletek, 9. csomó, 23. tétel) és novemberben már néhainak említik.

1864 Tordai Tamásné végrendeletében gyermekeire vonatkozóan így rendelkezett: „kegyel­metöket mint szerelmes báttyámat és szerelmes anyámat kéröm az Istenért, hogy az én szegén meghmaradott nyomorult árváimra viselliön szorgalmatos gondot kegyelmetök, tanítsa, oktassa és nevellye Isteni félelömben kegyelmetök őket.” Tordai Dénes sorsáról semmit sem tudunk, valószínűleg meghalt ifjú korában. Tordai Annát, Tamás deák leányát 1604-ben mint Kolozsvári Hertely János feleségét említik (KolozsmonKonvLt Protocolla. GA 418, fol. 185). 1610-ben kolozsvári Viczei Máté feleségeként bukkan elő, amikor a tordai javakra vonatkozóan kiegyezik Szőcs Dénes leánya, Ilona (özvegy Seryeny János deákné) és ennek leányával Szígyártó Andrásné Borbálával. (KolozsmonKonvLt Protocolla. GA 399, fol. 118; GA 433, fol. 62). Az 1621-ben néhainak említett Tordai Anna (Kemény Appendix XVI. 243) Viczei Máté második felesége volt és tőle származtak Margit, Anna, Máté és Antal nevű gyermekei. (Adattár III. 544). – Viczei Mátéra vonatkozóan l. Kiss András: Egy XVII. századi kolozsvári irodalompártoló polgár. In: Források és értelmezések. Buk 1994. 189–194.

1865 BethlenLt 6. csomó, 109. tétel.

1866 Uo. Vegyes végrendeletek. 9. csomó, 23. tétel.

1867 KvTJk II/9, 180, 366.

1868 Kemény Appendix XVII. 171.

1869 Egregii Joannes Thury de Thorda salis camerae nostrae Deesiensis praefecti et certarum trice­simarum nostrarum Transilvanensium superintendentis (BethlenLt 6. csomó, 109. tétel).

1870 1609 augusztusában már özvegyét említik. KolozsmonKonvLt Liber regius Gabriel Báthory, VI. fol. 276.

1871 Trócsányi: i.m. 335–336.

1872 1584-ben (DLt 212. sz.)

1873 Trócsányi: i.m. 27.

1874 Gyulai Pál végrendelete: TT 1900, 146.

1875 Fehérvári Zlatári Mátyás 1583–1594 között a nagyobb kancellária írnoka, 1594–1602 között kincstári számvevő (Trócsányi: i.m. 197), 1603-ban említik néhai feleségét, Sárát, és két kiskorú gyermekét, Annát és Istvánt (BethlenLt 6. csomó, 109. tétel), 1607-ben árváit említik, tehát akkor már halott (Kemény Appendix XV. 54).

1876 BethlenLt 6. csomó, 109. tétel.

1877 BÖn I. 490.

1878 BethlenLt 6. csomó, 109. tétel.

1879 BesztLt I. 10857, 10901. sz.

1880 Uo. I. 11238, 13105, 14017, 14105. sz.

1881 EFL XI. szekrény, Fasc. 3. – MOL A Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára Protocolla. VII. fol. 150.

1882 BesztLt I. 14085, 14154. sz.

1883 Trócsányi: i.m. 334.

1884 BethlenLt 6. csomó, 115. tétel.

1885 Az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári Gyűjtőlevéltára Az Ótordai Református Egyházközség levéltára. II/4.

1886 TordaJkv 15.

1887 Herepei János: Váradi Miklós In: Adattár II. 276–288.

1888 1642-ben feltörték tordai házának egyik „boltját” és hét- vagy nyolcszáz forint értékű pénzt és ezüst- vagy aranytárgyait vitték el. Az ellopott tárgyak között: „igen szép két ezüst poharokat, melyben virágos fedeles kupák, öregh serlegek, szereczen dióból csinált aranyas ezüstbe foglalt lábra való pohár, szép aranyas lábas poharak voltak, ezüst kalanak, ezüst sótartó” említtetnek (BesztLt I. 13124. sz.).

1889 Kemény Appendix XVII. 135. 171. – Kövendi Weress Sándor: Torda őscsaládai. Kv. 1891. 34, 36.

1890 BethlenLt 6. csomó, 109. tétel.

1891 A pusztató „vagyon ugyan itt az Thorday határban az Keztius pataka folyása alatt, felyül észak felöl az Ket Águ To vagyon, alól pedig délre az Uy Thordayak tava melyet Also Tonak neveznek” (BethlenLt 6. csomó, 115. tétel).

1892Uo. 6. csomó, 109. tétel.

1893 BÖn I. 229.

1894 BethlenLt 1. csomó, 7. tétel.

1895 ^Uo. Vegyes iratok, 1. csomó, 2. tétel. – KolozsmonKonvLt Miscellanea, 1. csomó. – BesztLt I. 3028. sz.

1896 TordaJkv 63–74.

1897 1655-ben máglás volt a tordai sókamaránál (KmOL Torda vármegye levéltára 20/1655. – TordaJkv, 78). 1668-ban árváit említik (BethlenLt 1. csomó, 7. tétel)

1898 Vermes Ilona először nemes Székely Mihályhoz ment férjhez, akitől Ferenc és Mihály nevű fiai származtak (Kövendi Weress: i.m. 31. – Kemény Appendix XVII. 171). Második férje Bihari Pál, aki 1633-ban kamaraispáni tisztséget töltött be a kolozsi sókamaránál (TT 1895. 492), majd a vécsi vár provizora volt 1637 és 1638 között (BesztLt I. 11679, 11984. sz.).

1899 Vermes Borbála férje, Szentgyörgyi Beke György deák a XVII. századi Ótorda kiemelkedő személyisége. 1636 és 1639, valamint 1645 és 1647 között városi jegyző, 1640-, 1643-ban főbíró, 1650-től 1655-ig a tordai sókamara számtartója, 1661 és 1664 között kolozsi kamaraispán (TordaJkv 73–77).

1900 BethlenLt 1. csomó, 7. tétel.

1901 BÖn I. 119.

1902 AC P III. Tit. LX. Art. 1.

1903 Kelemen Lajos: A bágyi vár. In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok. 2. Buk 1982. 194–196.

1904 Vajda Emil (szerk.): A Vargyasi Daniel család közpályán és magánéletben. Bp 1894. 78–81, 131–136. – Jakab Elek–Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől 1849-ig. Bp 1901. 420–421.

1905 Vályi Katalin: Középkori eredetű erődített templomok élelmiszertároló funkciójáról. = A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1991/92. 1. Szeged 1992. 75–81.

1906 Jánosfalvi Sándor István: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett. 1. Kv 1942. 84–85.

1907 DIR C veac XIV. III. 200. – Suciu, Coriolan: Dicţionar istoric al localităţilor din Transilvania.I. [Buc 1967] 202. – Wagner, Ernst: Historisch-Statistisches ortsnamenbuch für Siebenbürgen. Köln–Wien 1977. 300.

1908 Orbán I. 178.

1909 Vajda Emil: i.m. 3–4.

1910 Orbán I. 179. – Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai. Székelyudvarhely 1900. 189–190. – Feljegyzések a derzsi Petki családról. Kézirat. 96 l. Az Országos Levéltár Hargita megyei Igazgatósága (Arhivele Naţionale Direcţia Judeţeană Harghita) Székelyudvarhelyi Múzeum kéziratgyűjteménye 1371. sz.

1911 Imreh 1983. 271.

1912 Jánosfalvi Sándor István: i.m. 86.

1913 Orbán I. 180.

1914 Felfedezéséről közöletlen források: Derzsi unitárius ekklésia presbyterialis jegyzőkönyve 1881-től kezdve. Inczefi Dénes papságában, Bartha Zsigmond gondnokságában készült (1881–1892). Székelyderzsi Unitárius Egyház Levéltára (a továbbiakban: DUELt) 12. 1887. május 9., 1888. június 17., 1890. január 12-i presbitériumi gyűlések jegyzőkönyvei. – Daniel Gábor: Udvarhelyszéki változások. Emlékirat a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tulajdonában. 1887. évi bejegyzések.

1915 Huszka József: Székely festőiskola a XV. században. = Archaeologiai Értesítő 1887. 331–332. – Uő: A derzsi falképek. – Archaeologiai Értesítő 1888. 50–53.

1916 Legfontosabbak az idézetteken kívül: Radocsay Dénes: Falképek a középkori Magyar­országon. Bp 1977. 166–167 – Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Buk 1981. 267–279 (részletes könyvészettel). – László Gyula: A Szent László legenda középkori falképei. Bp 1993. 93–100. – Gyöngyössy János–Kerny Terézia–Sebestyén József: Székelyföldi vártemplomok. Bp 1995. 184–195.

1917 Jánosfalvi Sándor István: i. m. 89.

1918 Orbán I. 181.

1919 Közli Dávid László: i. m. 247.

1920 A székelymuzsnai templommal kapcsolatban idézi Dávid László a presbitérium 1905. június 18-i határozatát: „a templom melletti melléképületre ajtónyílás és a templombani ajtó berakása, szóval magtári célra leendő átalakítása”.

1921 Jakab Elek–Szádeczky Lajos: i. m. 419, 430.

1922 Kelemen Lajos: Legrégibb adataink unitárius templomainkról püspöki vizsgálati jegyzőkönyveinkben 1789-ig. = Keresztény Magvető 1922. 179.

1923 Kelemen Lajos: Adatok öt székelyföldi unitárius templomkastély történetéhez. In: Uő: Művészettörténeti tanulmányok. I. Buk 1977. 221–222.

1924 Gyöngyössy János: Raktározási hagyományok Székelyderzsen. = Művelődés 1984. 2. sz. 44.

1925 Szabályzat a kastély használatáról. In: Gondnoki számadások jegyzőkönyve. 1807–1850. DVELt 58. sz. 130–131.

1926 Acta visitationis generalis anni 1827. In: Gondnoki számadások jegyzőkönyve. 1807–1850. DVELt 58. 210.

1927 Uo. 297.

1928 A dersi unitaria ekklésiának presbyterialis jegyző könyve, mely készült Inczefi József papságában, Bartha Mózes curátorságában az 1845-ik évben. DUELt 9. sz. 1–4.

1929 Uo. 41.

1930 A dersi unitaria nemes Eklésiának presbiteriális jegyző könyve. 1845–1881. DUELt 9. sz. 140–146.

1931 Egyház Kebli Tanács 118/1874. sz. alatti leiratával – kiadja Pap Mózes egyházi jegyző – módosítja a 14, 15. paragrafust: „az említett pontokban foglalt magtalan jus teljesen és minden legkisebb díj megtérítés nélkül vissza száll a dersi unitaria ekklésiára”.

1932 Ezt a Szabályzatot veszi át és fogadja el – kisebb változtatásokkal – az 1925. január 29-én tartott egyházközségi közgyűlés.

1933 Veres Péter: Székelyderzs. Kv 1997. 15.

1934 DUELt 9. sz.

1935 Imreh 1983. 108–109.

1936 Nemes Udvarhely székben, Dersben, a nemes unitaria ekklésia temploma körül lévő kerítésben, a hol a dersi közönségnek minden drágább vagyona tartatik, az őrző Oroszhegyi György által megtalált és megfogott tolvaj Kis Zsigmond szelíd vallomása, 1834n esztendőben, június 9én. DUELt 132. sz.

1937 DUELt 132. sz.

1938 Uo. 123. sz.

1939 Uo. 32. sz.

1940 Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Bp–Csíkszereda 1998. 187, 264.