Az A2/B1 szintű nyelvtanfolyam kerettanterve
Szerzők:
Erna Vöröš
kutató, projektmenedzser Ekonomska šola Muraszombat, Szlovénia
2014. december – 2015. február
O2-A1 projekttevékenység
Áttekintés
Bevezetés
1. A tanfolyam módszertana
2. A tanfolyam tanmenete
3. Ajánlott kiegészítő szakirodalom
Könyvészet
Bevezetés
Egy tanfolyam megtervezése szükségletelemzéssel kezdődik (Elliott, 1998; Gillet, 1989; More, 2001; Nunan, 1991), amelyet több különböző szinten végeznek el: a tanulócsoport szintjén, valamint intézményi, oktatási, adminisztratív, politikai és kulturális szinten (Kennedy, 1988). Egy rendszerszemléletű megközelítésen belül azért indokolt szükségletelemzést végezni, mert így információkhoz juthatunk az érdekeltek igényeivel kapcsolatban (Richards, 2001).
A kerettantervvel és a tanmenettel kapcsolatos elméletek tanulmányozása során tisztázódtak a két fogalom főbb sajátosságai. D.Nunan (1991), N.Markee (2002) és J.Elliott (1998) véleményét figyelembe véve a projekt-munkacsoport azt az álláspontot követi, mely szerint a kerettanterv az oktatási filozófiát, a tanfolyam kimeneti követelményeit, a tanítási és tanulási módszereket és a tanítási segédanyagokat határozza meg, míg a tanmenet a tanfolyam tartalmát részletezi (mit milyen sorrendben kell megtanítani).
Elemezve az elméleti szakirodalomban fellelhető tanmenettípusokat; figyelembe véve, hogy a különböző típusok egy vendéglátóipari alkalmazottak és tanulók számára szervezendő szakmai angol nyelvtanfolyam lebonyolítása szempontjából milyen előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek (Markee, 2002; Yalden, 1996; Willis, 1998; Reilly, 1988; Dunkelman, 1996; Nunan, 1991; Widdowson, 1979; Ellis, 2005; Rabbini, 2002; Rooney, 2000; Skelton, Willis, 2004; Bell, 1981; Foster, 1999), arra a következtetésre jutottunk, hogy célkitűzéseink elérése érdekében egy integrált tanmenet kidolgozása a legmegfelelőbb. Alapjában véve egy tematikus tanmenet mellett döntöttünk, amelyet a szituációs gyakorlatokra és a kooperatív tanulási folyamatokra építő, valamint a feladat alapú tanmenetekből átemelt elemekkel egészítettünk ki. A tematikus és a szituációs gyakorlatokra építő tanmenet felhasználása révén a tananyag tartalma megfelel a vendéglátó- és turisztikai ipar által támasztott elvárásoknak. A feladat alapú tanmenetből átvett elemek hozzájárulnak a tanfolyam résztvevői kreatív gonolkodásának valamint kommunikációs és problémamegoldó készségeinek fejlesztéséhez, míg a kooperatív tanulási folyamatokra építő tanmenetből átvett elemek bátorítják az innovatív megoldásokat, mivel a tanfolyam tartalma, a tanítási és taunlási módszerek valamint a tanítási segédanyagok mind az érdekeltek elvárásainak figyelembe vételével történt, a hat partner országban elvégzett szükségletelemzés során gyűjtött adatok alapján.
A tanfolyam módszertana
A projekt célja az, hogy a mindennapos munkájuk során hasznosítható tudást nyújtó tananyaggal lássa el a tanulókat és a vendéglátó- és turisztikai iparban dolgozókat. A tanfolyam a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret szerinti A2 és B1 szintű nyelvtudással rendelkező hallgatóknak szól.
Az Alapszintű nyelvhasználó – A2 leírása a KER szerint:
Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. Nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret, állás). Tud kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, amikor egyszerű és közvetlen információcserére van szükség ismerős és begyakorolt dolgokra vonatkozóan. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. (KER, 1. táblázat: Közös referenciaszintek: általános szintrendszer, 24. old.)
Az Önálló nyelvhasználó – B1 leírása a KER szerint:
Megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő stb. Terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket. (KER, 1. táblázat: Közös referenciaszintek: általános szintrendszer, 24. old.)
A KER szerint az alábbi készségek elsajátítása szükséges az A2 és a B1 szinthez:
|
A2
|
B1
|
VÁLASZTÉKOSSÁG
|
Egyszerű, hétköznapi helyzetekben képes korlátozott mértékű információcserére alapvető mondatszerkezetek, betanult fordulatok, roved szócsoportok és beszédfordulatok segítségével.
|
Nyelvtudása elég ahhoz, hogy elboldoguljon, elég szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy némileg akadozva, körülírás segítségével a családdal, hobbival, érdeklődési körével, munkával, utazással és aktuális eseményekkel kapcsolatos témákban ki tudja magát fejezni.
|
NYELVHELYESSÉG
|
Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen vét alapvető hibákat.
|
A kiszámíthatóbb helyzetekkel kapcsolatos „begyakorolt” szerkezetek és mondatfajták gyakran használt körét viszonylag helyesen használja.
|
FOLYÉKONYSÁG
|
Nagyon roved mondatokkal meg tudja értetni magát, bár gyakran megakad, újra kell kezdenie vagy át kell fogalmaznia a mondanivalóját.
|
Érthetően tud folyamatosan beszélni, bár gyakran kell szünetet beiktatnia mondanivalójának nyelvtani vagy szókincsbeli megtervezése céljából, és mondanivalójának módosítása nagyon szembetűnő, elsősorban akkor, ha hosszabban beszél szabadon.
|
INTERAKCIÓ
|
Fel tud tenni kérdéseket, é stud egyszerű állításokra reagálni. Tudja jelezni, mikor követi a kommunikációt, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy saját maga fenn tudja tartani a beszélgetést.
|
Szemtől szemben képes egyszerű kommunikáció kezdeményezésére, fenntartására és befejezésére ismerős vagy számára érdekes témákban. Meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét, hogy meggyőződjön arról, hogy egyformán értelmezik-e az elmondottakat.
|
KOHERENCIA
|
A szócsoportokat össze tudja kapcsolni egyszerű kötőszavakkal: pl. „és”, „de”, „mert”.
|
Több rövidebb, különálló, egyszerű elemet össze tud kapcsolni összefüggő lineáris szempont-sorozattá.
|
Forrás: KER, 3. táblázat: Közös Referenciaszintek: a szóbeli nyelvhasználat minőségi szempontjai, 28-29. old.
Az anyag összeállítása során figyelembe vettük a KER 44. oldalán felsorolt kérdéseket is, amelyek mérvadóak a nyelvhasználatra és a nyelvi kompetenciákra vonatkozóan.
-
Meg tudom-e jósolni azokat a tartományokat, amelyekben a tanulóim műkmödni fognak, és a helyzeteket, amelyekkel meg kell birkózniuk? Ha igen, milyen szerepeket kell majd játszaniuk?
-
Milyen emberekkel kell majd foglalkozniuk?
-
Milyen intézményi keretek között, milyen személyes és szakmai kapcsolataik lesznek?
-
Milyen tárgyakkal kerülnek kapcsolatba?
-
Milyen feladatokat kell elvégezniük?
-
Milyen témákkal kell foglalkozniuk?
-
Beszélniük kell, vagy csak hallott vagy olvasott szövegeket megérteniük?
-
Milyen dolgokat fognak hallgatni vagy olvasni?
-
Milyen körülmények között kell tevékenykedniük?
-
Milyen világról szóló ismeretekre vagy más kultúrára vonatkozó ismeretekre lesz szükségük?
-
Milyen készségekre lesz szükségük? Hogyan tudják kifejezni magukat anélkül, hogy félreértsék őket?
-
Ezek közül melyekért tudok feleősséget vállalni?
-
Ha nem tudom megjósolni, hogy a tanulóknak milyen helyzetekben kell használniuk a nyelvet, hogyan tudom őket a lehető legjobban felkészíteni a kommunikációra, anélkül, hogy olyan helyzetekre készíteném fel őket túl alaposan, amelyek esetleg sohasem következnek be?
-
Mit adhatok nekik, ami tartós értéket képvisel, bármilyen eltérő módon is alakuljon későbbi munkájuk?
-
A nyelvtanulás hogyan járulhat hozzá személyes és kulturális fejlődésükhöz egy pluralista demokratikus társadalom felelősségteljes állampolgáraiként?
A KER nem ad választ a fenti kérdésekre, mivel ahhoz a tanítási-tanulási helyzet, valamint a tanulók és más érdekelt felek szükségleteinek, motivációjának, jellemvonásainak és erőforrásainak előzetes felmérése szükséges.
Ami a tevékenységi körökre vagy érdeklődési területekre vonatlozó tartományokat illeti, mind a négy KER által meghatározott – személyes, közéleti, szakmai, és oktatási – tartományt figyelembe vettük, mivel azon munkakrörkön belül, amelyek részére a tanfolyamot kidolgoztuk, majdnem lehetetlen különbséget tenni a közéleti és szakmai, a személyes és oktatási vagy más kombinációk között. Azok számára, akik az idegemforgalmi, a turisztikai vagy a szállodaiparban dolgoznak, ezen érdekek és tartományok gyakran födik egymást. A tanfolyamon résztvevő tanulók számára minden bizonnyal együttesen fog megjelenni a személyes és az oktatási tartomány.
Mindezeket figyelembe véve, a partner országokban felmérést végeztünk a vendéglátó és turisztikai iparban érdekeltek körében, amelynek eredményei azt mutatják, hogy szükséges A2/B1 szinten idegen nyelveket – nem csak angolt, hanem más nyelveket is - tanítani/tanulni. Egy másik – ezúttal a partner országokban dolgozó idegennyelv-tanárok körében végzett – felmérés is hasonló eredményeket mutat. A tanárok főleg az autentikus anyagok és más, szóbeli kommunikációs készségeket javító anyagok szükségességét hangsúlyozták. Mivel jelen projekt célcsoportja a vendéglátó és turisztikai iparban dolgozók és az ezen irányba szakosodó tanulók, magától értetődik, hogy számukra a szóbeli produkció és a szóbeli interakció a legfontosabb készség, mivel gyakran kell résztvenniük különböző tranzakciókban, közvetlen társalgásokban, informális eszmecserékben, inerjúkban, tárgyalásokban és más szóbeli interaktív tevékenységekben. Más készségek is fontosak, de mivel a munkaköri feladatok többsége beszédkészséget igényel, ennek a készségnek a fejlesztésére helyezzük a fő hangsúlyt. Az alábbiakban megadjuk a szóbeli produkció és a szóbeli interakció terén elérendő szintnek a KER-ben közölt leírását:
|
Általános beszédprodukció
|
B1
|
Az érdeklõdési köréhez kapcsolódó különbözõ témák egyikének a lényegét meglehetõsen
folyékonyan le tudja írni úgy, hogy gondolatait lineárisan kapcsolja össze.
|
A2
|
Egyszerû fordulatok és mondatok sorozatával egyszerûen le tudja írni vagy be tudja
mutatni az embereket, az élet- és munkakörülményeket, a napirendet, a kedvelt és
nem kedvelt dolgokat stb.
|
Forrás: KER, Az általános beszédprodukció szemléltető skálája, 58. old.
|
Általános szóbeli interakció
|
B1
|
Érdeklõdési köréhez és szakmájához kapcsolódó, ismerõs rutin és nem rutin jellegû témákban elég magabiztosan tud kommunikálni. Tud információt cserélni, ellenõrizni és megerõsíteni, megbirkózik kevésbé begyakorolt helyzetekkel, és el tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát. Ki tudja fejezni gondolatait elvontabb, kulturális témákban, például filmek, könyvek, zene stb. területén.
|
Az egyszerû nyelvezet széles skáláját ki tudja aknázni az utazás közben esetlegesen felmerülõ helyzetek többségében. Felkészületlenül is részt tud venni ismerõs témákról szóló társalgásban, ki tudja fejezni véleményét, és le tud bonyolítani információcserét ismerõs, az érdeklõdési köréhez tartozó vagy a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatos témákban (pl. család, hobbi, munka, utazás és aktuális események).
|
A2
|
Strukturált szituációk és rövid társalgás esetén meglehetõsen könnyedén tud részt venni az interakcióban, amennyiben a másik fél szükség esetén segít. Nagy erõfeszítés nélkül tud részt venni egyszerû, begyakorolt beszélgetésekben; kiszámítható, mindennapi helyzetekben fel tud tenni és meg tud válaszolni kérdéseket,
gondolatokat, és információt cserél ismerõs témákban.
|
Tud olyan egyszerû és begyakorolt feladatokban kommunikálni, amelyek egyszerû és közvetlen információcserét igényelnek a munkával és szabadidõvel kapcsolatos ismerõs és begyakorolt témákban. Elboldogul nagyon rövid társasági beszélgetéssekkel, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy maga tartsa fenn a beszélgetést.
|
Forrás: KER, Az általános szóbeli interakció szemléltető skálája, 74. old.
|
Anyanyelvű beszédpartner megértése
|
B1
|
Mindennapi társalgás során követni tudja a hozzá intézett világos beszédet, bár idõnként egyes szavak és fordulatok ismétlését kéri.
|
A2
|
Eleget megért ahhoz, hogy túl nagy erõfeszítés nélkül boldoguljon egyszerû, begyakorolt beszélgetésekben.
Ismerõs témákban általában megérti a hozzá intézett világos, köznyelvi beszédet, amennyiben idõnként ismétlést vagy körülírást kérhet.
|
Meg tudja érteni az egyszerû, mindennapi társalgás során világosan, lassan és közvetlenül hozzá intézett dolgokat; meg lehet értetni vele, hogy mirõl van szó, ha a beszélõ veszi a fáradságot.
|
Forrás: KER, Szemléltető skála az anyanyelvű beszédpartner megértéséről, 75. old.
|
Társalgás
|
B1
|
Ismerõs témákban felkészülés nélkül tud részt venni a társalgásban.
Mindennapi társalgás során követni tudja a hozzá intézett világos beszédet, bár idõnként egyes szavak és fordulatok ismétlését kéri.
Képes fenntartani társalgást vagy eszmecserét, de néha nehezen követhetõ, amikor mondanivalóját pontosan akarja kifejezni.
Ki tud fejezni érzelmeket, és reagálni tud azokra, mint például meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklõdés és közömbösség.
|
A2
|
Társadalmi kapcsolatokat tud létesíteni: üdvözlés és elköszönés; bemutatkozás/bemutatás; köszönetnyilvánítás.
Ismerõs témákban általában megérti a hozzá intézett világos, köznyelvi beszédet, amennyiben idõnként ismétlést vagy körülírást kérhet.
Részt tud venni rövid társalgásokban az érdeklõdési körébe tartozó begyakorolt témákban.
Egyszerû módon ki tudja fejezni, hogy érzi magát, és köszönetet tud mondani.
|
El tud boldogulni nagyon rövid társasági beszélgetésekkel, de ritkán ért eleget ahhoz, hogy saját maga tartsa fenn a társalgást, bár ha a beszélõ veszi a fáradságot, meg lehet vele értetni, hogy mirõl van szó.
Használni tudja az üdvözlés és megszólítás egyszerû, mindennapi udvarias formáit.
Meghívást, javaslatot tud tenni és azokra reagálni, valamint elnézést tud kérni és arra reagálni.
El tudja mondani, hogy mit szeret és mit nem.
|
Forrás: KER, A társalgás szemléltető skálája, 76. old.
|
Áruk és szolgáltatások megszerzésére irányuló tranzakciók
|
B1
|
Meg tud birkózni az utazás során felmerülõ ügyek nagy részével, például utazás, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi látogatás során.
Elboldogul a boltban, postán, bankban elõforduló kevésbé begyakorolt helyzetekben, pl. nem megfelelõ áru visszavitele. Képes panaszt tenni.
Utazási elõkészületkor utazási irodában, vagy utazás közben el tud boldogulni a legtöbb elõforduló helyzetben, pl. ismeretlen úti cél esetén megkérdez egy utast, hogy hol kell leszállni.
|
A2
|
Meg tud birkózni a mindennapi élet gyakran elõforduló aspektusaival, pl. utazás, szállás, étkezés és vásárlás.
Idegenforgalmi hivatalban be tud szerezni minden szükséges információt, amennyiben egyszerû, nem különleges témáról van szó.
|
Tud mindennapi árukat és szolgáltatásokat kérni és adni.
Meg tud szerezni utazással kapcsolatos egyszerû információt, tudja használni a tömegközlekedési eszközöket: buszt, vonatot, taxit; tud útbaigazítást kérni és adni, valamint jegyet váltani.
Rá tud kérdezni dolgokra, és végre tud hajtani egyszerû tranzakciókat boltban, postán és bankban.
Mennyiséggel, darabszámmal, eladási árral stb. kapcsolatos információt tud kérni és adni.
Le tud bonyolítani egyszerû vásárlást; meg tudja mondani, mit akar, és meg tudja kérdezni az áru árát.
Tud ételt rendelni.
|
Forrás: KER, Az áruk és szolgáltatások megszerzésére irányuló tranzakciók szemléltető skálája, 80. old.
|
Információcsere
|
B1
|
Saját szakterületén belül ismerõs, rutin és nem rutin dolgokkal kapcsolatban viszonylag magabiztosan tudja a felhalmozódott tényszerû információt cserélni, ellenõrizni és megerõsíteni.
Tud részletes instrukciót adni, pl. hogyan kell valamit csinálni.
Össze tud foglalni elbeszélést, újságcikket, elõadást, eszmecserét, interjút vagy dokumentumfilmet, és arról véleményt tud nyilvánítani, valamint a további részletekre vonatkozó kérdéseket meg tudja válaszolni.
|
Képes egyszerû, tényszerû információ megszerzésére és továbbadására.
Tud részletes instrukciókat kérni és követni.
Képes részletesebb információ megszerzésére.
|
A2
|
Eleget megért ahhoz, hogy túl nagy erõfeszítés nélkül boldoguljon egyszerû, begyakorolt beszélgetésekben.
Elboldogul a mindennapos, gyakorlati teendõkkel: képes egyszerû, tényszerû információ megszerzésére és továbbadására.
Fel tud tenni és meg tud válaszolni szokásokkal és begyakorolt tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseket.
Fel tud tenni és meg tud válaszolni szabadidõs és múltbeli tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseket.
Tud rövid, egyszerû útbaigazításokat és instrukciókat adni és követni, pl. elmagyarázza, hogyan kell valahova eljutni.
|
Tud kommunikálni egyszerû és begyakorolt feladatokban, amelyekben egyszerû és közvetlen információcserére van szükség.
Ismerõs és begyakorolt feladatokban le tud bonyolítani korlátozott információcserét.
Fel tud tenni és meg tud válaszolni munkával és szabadidõvel kapcsolatos egyszerû kérdéseket.
Tud útbaigazítást kérni és adni térkép segítségével.
Tud személyes adatokat kérni és megadni.
|
Forrás: KER, Az információcsere szemléltető skálája, 81. old.
Egy másik fontos összetevő a hallás utáni recepció vagy beszédértés, mivel a szóbeli kommunikáció nyilvánvalóan nem működik beszédértés nélkül, főleg ha a feladatok többnyire konverzációra vagy párbeszédre építenek. Olyan munkakörnyezetben, mint például a szálloda vagy étterem, a szóbeli produkció nem lesz kielégítő, ha a beszédértés gyenge. Ha például egy recepciós nem érti amit a vendég kérdez, nem fog tudni megfelelő módon válaszolni. Vagy ha egy pincér egy étteremben nem érti, hogy a vendég mit akar, a párbeszéd nem lesz sikeres vagy kielégítő egyik beszélőre nézve sem. A KER szerinti kívánt szint meghatározása:
|
Beszédértés
|
B1
|
Meg tudja érteni a tényszerű információ lényegét gyakori, mindennapi vagy munkával kapcsolatos témákban, azonosítani tudja a fő mondanivalót és egyes részleteket is, amennyiben a beszéd tiszta, többnyire ismerős akcentussal folyik.
|
Meg tudja érteni a világos, köznyelvi beszéd főbb pontjait olyan ismerős témákban, amelyek a munkahelyen, iskolában, szabadidőben stb. általában előfordulnak, beleértve rövid elbeszéléseket is.
|
A2
|
Eleget meg tud érteni konkrét szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben a beszéd világos és lassú.
|
Meg tudja érteni a legfontosabb témákkal kapcsolatos fordulatokat és kifejezéseket (pl. nagyon alapvető személyes és családi adatok, vásárlás, közelebbi/közvetlen környezete, foglalkozás), amennyiben a beszéd világos és lassú.
|
Forrás: KER, Általános beszédértés, szemléltető szintleírás, 82 o.
A beszéd és beszédértési készség mellett a szövegértés és szövegalkotási készség is fontos. A szövegértés nem csak tanulók esetében fontos, hanem a szállodákban vagy az élelmezés- és turizmus területén alkalmazott személyek esetében is. Mindannyian olvasnak általános tájékozódás vagy információszerzés céljából, ugyanakkor utasításokat is kell olvasniuk. Az említett terülten dolgozó személyek mindennapos teendői közé tartozik az e-mailek olvasása, az üzleti levelezés és beszámolók írása. Így a kívánt szövegértési készség szintje a KER szerint a következő:
|
Általános szövegértés
|
B1
|
Kielégítő szinten meg tud érteni a szakterületéhez vagy érdeklődési köréhez kapcsolódó lényegre törő tényszerű szövegeket.
|
A2
|
Számára ismerős témákban meg tud érteni olyan rövid, egyszerű, konkrét szövegeket, amelyek gyakran használt mindennapi vagy foglalkozással kapcsolatos nyelvezetet tartalmaznak.
|
Meg tud érteni olyan rövid, egyszerű szövegeket, amelyek a leggyakrabban előforduló szókincset, valamint nemzetközileg használt szavakat tartalmaznak.
|
Forrás: KER, Általános szövegértés, szemléltető szintleírás, 85 o.
|
Levelezés olvasása
|
B1
|
Magánlevelekben elég jól megérti az események, érzések és kívánságok kifejezését ahhoz, hogy rendszeres levelezést folytasson.
|
A2
|
Ismerős témákban meg tudja érteni a szabványlevelek és faxok alapvető fajtáit (pl. tudakozódás, megrendelés, visszaigazolás stb.).
|
Meg tud érteni rövid, egyszerű magánleveleket.
|
Forrás: KER, Levelezés olvasása, szemléltető szintleírás, 85 o.
|
Olvasás tájékozódás céljából
|
B1
|
Át tud fésülni hosszabb szövegeket, hogy megtalálja a kívánt információt, és egy adott feladat elvégzéséhez össze tudja gyűjteni a szükséges információt egy szöveg különböző részeiből, illetve különböző szövegekből.
|
Képes megkeresni és megérteni a lényeges információt mindennapi anyagokban, pl. levelekben, brosúrákban és rövid hivatalos dokumentumokban.
|
A2
|
Meg tud találni bizonyos megjósolható információt egyszerű, mindennapi anyagokban, például hirdetésekben, prospektusokban, étlapokon, hivatkozási listákon és menetrendekben. Meg tud találni listákon szereplő bizonyos információt, és ki tudja szűrni a szükséges információt (pl. szolgáltatás vagy iparos megtalálása a telefonkönyvben). Meg tudja érteni a közhasználatú táblákat és feliratokat: nyilvános helyeken, például utcán, étteremben, vasútállomáson; munkahelyeken, például útbaigazításokat, utasításokat, veszélyre figyelmeztető táblákat..
|
Forrás: KER, Tájékozódás céljából végzett olvasás, szemléltető szintleírás, 86 o.
|
Olvasás információszerzés és érvek keresése céljából
|
B1
|
Világosan kifejtett érvelésekben megérti a főbb következtetéseket. Felismeri az adott téma tárgyalása során alkalmazott érvelés fonalát, ha nem is teljes részletességgel.
|
Felismeri a számára ismerős témákról szóló, a lényegre koncentráló újságcikkek főbb pontjait.
|
A2
|
Képes megtalálni bizonyos információt egyszerűbb írásos anyagokban, például levelekben, brosúrákban és rövid, eseményleíró újságcikkekben.
|
Forrás: KER, Információszerzés és érvek keresése céljából végzett olvasás, szemléltető szintleírás, 86 o.
|
Instrukciók olvasása
|
B1
|
Meg tudja érteni különböző berendezések egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasítását.
|
A2
|
Meg tudja érteni az egyszerű nyelven megírt előírásokat (például biztonsági előírásokat).
|
Meg tudja érteni a mindennapi életben előforduló berendezésekre írt instrukciókat, például egy nyilvános telefon esetében.
|
Forrás: KER, Instrukciók olvasása, szemléltető szintleírás, 87 o.
A szövegalkotás főként a tanulók esetében fontos, akik írott szövegeket kell szerkesszenek, mint például nyomtatványok és kérdőívek kitöltése, kiállításra szánt poszterek tervezése, illetve bemutatók előkészítése, hivatalos levelek írása. Továbbá, a szállodákban vagy az élelmezés- és turizmus területén alkalmazott személyeknek szintén szükségük van szövegalkotási készségre, mivel válaszolniuk kell e-mailekre és más hivatalos levelekre, vissza kell jelezniük a foglalást, különböző kérdésekre kell válaszolniuk, jegyzeteket vagy hasonló feljegyzéseket kell készíteniük, továbbítaniuk vagy váltaniuk. A kívánt szövegalkotási készség szintje a KER szerint a következő:
|
Általános írásbeli produkció
|
B1
|
Egyszerű, összefüggő szöveget tud írni számos érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával.
|
A2
|
Egy sor egyszerű fordulatot és mondatot tud írni, amelyeket egyszerű kötőszavakkal, pl. „és“, „vagy“, „mert“ kapcsol össze.
|
Forrás: KER, Általános írásbeli produkció, szemléltető szintleírás, 77 o.
|
Általános írásbeli interakció
|
B1
|
Ki tud fejezni információt és gondolatokat mind konkrét, mind elvont témákban, ellenőrzi az információt, rákérdez problémákra, vagy elfogadható pontossággal elmagyarázza azokat. Meg tud írni egyszerű, közvetlen fontosságú információt közlő vagy kérő levelet vagy feljegyzést úgy, hogy megérteti a fontosnak érzett gondolatokat.
|
A2
|
A közvetlen szükségletekhez kapcsolódó témákban tud rövid, egyszerű feljegyzéseket készíteni állandósult kifejezések használatával.
|
Forrás: KER, Általános írásbeli interakció, szemléltető szintleírás, 99 o.
|
Feljegyzések, üzenetek és formanyomtatványok
|
B1
|
Fel tud jegyezni tudakozódással és problémák magyarázatával kapcsolatos üzeneteket.
|
Közvetlen jelentőségű egyszerű információt közlő feljegyzéseket/üzeneteket tud írni barátainak, szolgáltatóknak, tanároknak és másoknak, akik mindennapi életében szerepet játszanak, és a számára fontos gondolatokat érthetően közli.
|
A2
|
Át tud venni rövid, egyszerű üzenetet, amennyiben ismétlést vagy körülírást kérhet. Tud a közvetlen szükségletekhez kapcsolódó rövid, egyszerű feljegyzéseket és üzeneteket írni.
|
Dostları ilə paylaş: |