(Dumnezeu stătea-n spatele meu...)
(Az Isten itt állt a hátam mögött...)
Dumnezeu stătea-n spatele meu,
iar eu am înconjurat lumea ca să-1 găsesc...
..............................................
..............................................
M-am târât. În picioare, Domnul meu
m-a privit de sus, dar nu m-a ridicat.
Asta-i libertatea, dându-mi de-nţeles
că voi mai găsi putere s-o fac.
Neputând s-ajute m-a ajutat.
Putea fi focul, dar nu şi cenuşa.
Câte-adevăruri, atâtea iubiri.
Mi-e alături închizându-mi uşa.
Mi-e trupul fragil, protejat de teamă!
Dar mi-aştept iubita surâzând livid,
căci credinţa-mi stă alături în lumea
rostogolindu-se haotic în vid.
sept.-oct. 1937.
Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot...
..............................................
..............................................
Négykézláb másztam. Álló Istenem
lenézett rám és nem emelt föl engem.
Ez a szabadság adta értenem,
hogy lesz még erő, lábraállni, bennem.
Ugy segitett, hogy nem segithetett.
Lehetett láng, de nem lehetett hamva.
Ahány igazság, annyi szeretet.
Ugy van velem, hogy itt hagyott magamra.
Gyönge a testem: óvja félelem!
De én a párom mosolyogva várom,
mert énvelem a hűség van jelen
az üres űrben tántorgó világon.
1937. szept.-okt.
Dostları ilə paylaş: | 
