Kisgyörgy Éva new york

UPPER EAST SIDE

(a 5th Avenuetól keletre, a 59th és 96th Street között)

Ha majd egyszer nagyon gazdag leszek, akkor a ezen a környéken, méghozzá a 5th Avenue Central Parkra néző házaiban veszek majd egy lakást. Itt találjuk a milliomosok palotáit, pincsikutyákat hordozgató, bundába burkolózott lakóikkal. A 5th Avenue ezen kívül több patinás múzeum lelőhelye is. Itt terül el a hatalmas Metropolitan Museum, az International Center of Photography, a Guggenheim, a Museum of the City of New York, a Jewish Museum, stb., stb. A szomszédos Madison Avenue a reklámszakma hagyományos törzshelye. Itt tanyázik megannyi reklámcég, vásárlói szokásokat elemző marketinges, azaz itt manipu­lálják ízlésünket és szokásainkat. A környék tele van méregdrága butikokkal és művészeti alkotásokat áruló galériákkal. Ha valaki fel akarja próbálni Calvin Klein vagy Armani legújabb ruhakölteményeit, megteheti a Barneys New Yorkban, a Madison Avenuen a 60th és 61th Street között. De ne legyünk ilyen materiálisak, hiszen itt található az ország legnagyobb zsinagógája is, a Temple Emanu-El (5th Avenue és 65th Street sarkán).

A 77th és 96th Street, valamint a Lexington Avenue és az East River között terül el Yorkville, a magyar és német negyed. A magyar templom, a St. Stephen’s of Hungary a 82nd Streeten található, 414. szám alatt. A pirospaprikára és téliszalámira áhítozók ne hagyják ki valamelyik magyar hentesüzletet sem. Ajánlom például a Tibor Meat Specialities-t (1508 2nd Avenue) vagy a Yorkville Packing House-t (1560 2nd Avenue). A legendás Püski könyvesbolt már megszűnt, de a helyi hetilap, a Népszava irodája meglátogatható (245 E. 81st Street).

A 2nd Avenue és a 59th Street sarkától induló narancssárga lebegő kabinnal átjuthatunk az East Riveren elterülő Roosevelt Islandra. Ott mondjuk nincs túl sok látnivaló, de a síkabin­szerű járműből kiváló kilátás nyílik a környékre. Akinek tériszonya van, az átmehet a szigetre a B és Q jelű metrókkal is. Az itt lakók igazán nem panaszkodhatnak, mert egészen csendes és nyugodt kis szigeten laknak, alig néhány percnyire Manhattan központjától. A szigetet körbeutazhatjuk a metróállomástól induló kis minibusszal, valami egészen potom pénzért.

UPPER WEST SIDE

(a Central Park Westtől nyugatra, a 59th és 110th Street között)

A város kulturális szíve, a Lincoln Center a 64rd Street és a Broadway sarkánál terül el. Hét híres-neves épület vonzza ide a művészetek kedvelőit és sznobjait: a Metropolitan Opera, az Avery Fisher Hall, a New York State Theater, a Library and Museum of Performing Arts, a Vivian Beaumont Theater, a Walter Reade Theater és a Juilliard School of Music. A 63rd és 64th utcák között a Broadwayről nyílik a központi tér, a “plaza”. Ha háttal állunk a Broad­waynak, akkor előttünk van a Metropolitan, jobbra az Avery Fisher Hall és balra a New York State Theater. A Metropolitan Opera (ld. Éjszakai élet) pont annyi idős, mint én: 1966-ban épült. Két hatalmas freskója Marc Chagall alkotása. Érdemes egyszer este is megcsodálni a kivilágított szökőkút mögött pompázó üveghomlokzatú épületet.

A Lincoln Centertől sétáljunk kelet felé, a Central Park Westre. Itt, a 72nd Street sarkánál áll a Dakota House, amelyet sajnálatosan John Lennon 1980. december 8-án történt meggyilkolása tett híressé. Néhány saroknyira északra, a 78th és 81st Street között találjuk az American Museum of Natural History impozáns épületét (ld. Múzeumok).

CENTRAL PARK

(a Central Park West és a 5th Avenue, valamint a 59th és 110th Street között)

A new yorkiak imádott Central Parkja sok mindent megélt már, csak hogy néhányat említsek: Pavarotti, Patty Smith vagy például Simon és Garfunkel koncertjét, több filmforgatást, tünte­téseket és felvonulásokat, színházi előadásokat, jó néhány gyilkosságot - és én is itt tanultam meg görkorcsolyázni.

Nyáron mindenképpen heveredjünk le a fűre, élvezzük a nap melegét és a new yorkiak elképesztő sokféleségét. Hétvégeken itt van az egész város: biciklin, kocogva, görkorizva, unokát sétáltatva. A félmeztelen fekete görkoris vidáman suhan el a szobakutyusával karján sétáló nénike mellett, és a könyvelőnek látszó cingár szemüveges úriember félénken próbál­gatja új gördeszkáját. A parkot télen se hagyjuk ki a programból: az egyik legemlékezetesebb new yorki estém az, amikor karácsony előtt pár nappal a korcsolyapályán köröztem, csodáltam a kivilágított felhőkarcolókat és eközben a magnóról John Lennon dalai szóltak.

A Central park kitalálója egy költő-újságíró, William Cullen Bryant volt. Két építője, Frederick Olmsted és Calvert Vaux 1876-ban nyitotta meg a parkot, amely egycsapásra Amerika legkeresettebb parktervezőivé tette őket. Manhattanban ők tervezték például a Riverside és a Morningside parkokat is, valamint a Prospect Parkot Brooklynban. Nem volt könnyű dolguk: 16 évi munkával épült fel ez az idilli világ bűzös mocsarakon, sziklás meddő földeken.

Kezdjük a sétát mondjuk a 65th Street és a 5th Avenue sarkánál található Central Park Zoo-tól, amely természetesen nem versenyezhet bronxi nagytestvérével, de azért nem rossz. A park belseje felé sétálva a Chess and Checkers House a következő megálló, ahol 24 szabadtéri és 14 “fedett” sakktáblán mérkőzhetnek meg az erre vágyók. Ettől kissé délre találjuk a Wollman Rink-et, ahol nyaranta görkorin, télen pedig a jégen róhatjuk a köröket (kölcsönzés is van, így nem kifogás, ha nem hoztunk sporteszközt magunkkal). És ha már görkori: az itt kölcsö­nözhető korikat nemcsak a pályán használhatjuk, de nekivághatunk a park körüli sétánynak is. Én elsőre jó másfél óra alatt értem körbe a parkon, néhány hétvége után ez lecsökkent egy órára. Feltétlenül tegyük fel a térd- és könyökvédőket, bármilyen röhejesek is vagyunk benne. Az első esés után rájövünk, miért. A térdvédőmön látható karcolásokat nem szerettem volna a bőrömön érezni... A vidámparkok kedvelőinek is van itt egy kis meglepetés: a Friedsam Memorial Carousel, azaz egy ringlispíl lovacskákkal és régimódi zenével. Ettől északra terül el a Sheep Meadow, ahol fiatalok százai heverésznek, frizbiznek, sörözgetnek. Ettől nyugatra, a 66th Street-i bejárathoz közel találjuk a város egyik legmenőbb éttermét, a Tavern on the Green-t. A Sheep Meadowtól nyugatra húzódik az árnyas Mall, nagy fákkal és oroszlános szobrokkal övezett sétány. Ennek az északi végében van a Rumsey Playground, a Summer­stage előadások színhelye. Itt ingyenesek az előadások, de a népszerűbb előadók koncertjére érdemes időben érkezni, hogy bejussunk. Bár az sem tragédia, ha nem jut be valaki, mert a kerítésen kívül is le lehet heveredni a fűre és kitűnően hallható minden.

A 72nd Streettől északra találjuk a kisebb-nagyobb tavakat mindenféle virágokkal, mada­rakkal, csónakozási lehetőségekkel. A nagy tó melletti hajóházban nemcsak csónakokat, gondolákat és egyéb vízi járműveket lehet bérelni, de biciklit is. Jó, ha van nálunk valami igazolvány letétbe. A közeli Alice in Wonderland szobor a kicsik kedvence. Ez tulajdon­képpen egy szoboregyüttes, amire fel lehet mászni (és mindenki fel is mászik). Emellett áll Hans Christian Andersen szobra, ahol nyáron szombatonként a New York Public Library szponzorálásával mesedélelőttök vannak. A park túlsó, nyugati oldalán, a Dakota házhoz közel találjuk a Strawberry Fields nevű kis teret, melyet Yoko Ono építtetett meggyilkolt férje emlékére. A kis parkba 123 országból hoztak növényeket. John Lennon születésnapján és halála évfordulóján százak gyülekeznek itt minden évben. Egyszer én is eljöttem december 8-án egy kis virággal Lennonra emlékezni. A fogcsikorgató hidegben órákig énekelgettük a régi Beatles dalokat - fázósan toporogva és forró teát szürcsölgetve, gyertyákkal és virágokkal. Ismeretlen fiatalok adták kézről kézre a gitárt és mindenki kívülről ismert minden régi nótát - nagyon megható este volt. A nagy tótól északra terül el a Ramble, a park legerdősebb része. Itt szervezett túrák vannak madarászok részére, erről sajnos nincs személyes tapasztalatom, de a turistainformációs irodában tudnak majd segíteni. Ezt a részt magányos sétálók inkább kerüljék el, elég félelmetes tud lenni. Nagyjából a 79th Street magasságában találjuk a Belvedere Castle-t, ahonnan remek kilátás nyílik a parkra. Az épület régen meteorológiai állomás volt, jelenleg a zöldruhás parkőrök főhadiszállása. Ennek közelében van a Delacorte Theater, a rendkívül népszerű Shakespeare in the Park előadássorozat színhelye. Az előadások ingyenesek, de ember legyen a talpán, aki tud rá jegyet szerezni. A színháztól északra terül el a Great Lawn, ahol a híres-neves nagy koncerteket szokták tartani. Minden nyáron játszik itt többek közt a New York Philharmonic és a Metropolitan Opera, de itt mondott beszédet például a pápa is. A park északi részében található a város legnagyobb tava, a Reservoir, a kocogók kedvence. A tó körüli ösvényen állandóan hömpölyög az egészséges életmód híveinek serege, hogy megpróbálják leadni az aznapi hamburger- és kólakalóriákat.

És ha már futás: a Central Park az évente megrendezett New York City Marathon vég­állomása. Először csak azért jöttem ki megnézni, mert épp a mozgás volt a téma fotóórán és gondoltam, itt az alkalom néhány sportfelvételt csinálni. De rögtön magával ragadott a verseny hangulata és 2,5 millió társammal együtt én is órákig bíztattam a 25 ezer futót. Fantasztikus volt a hangulat. A fáradó, csüggedő futók mellett néhány rendőr kocogott hangszórókkal és viccekkel igyekeztek lelket verni az elcsigázott versenyzőkbe. Ezrek és ezrek bíztattak minden egyes futót: Ne add fel, meg tudod csinálni! És voltak torokszorító pillanatok is. Sok tolókocsis, sérült versenyzőt lehetett látni, sőt, vakokat is, akiket látó társaik vezettek. Az egyik futó pár száz méterrel a cél előtt kificamította a bokáját. Egy társa ezt látva megállt, vállára vette a futót és szinte átcipelte a célvonalon. Így ő sok-sok helyet hátrébb csúszott, de nem akarta, hogy sérült társa a finisben adja fel a küzdelmet. Ha novemberben a városban jár valaki, feltétlenül nézze meg a versenyt. Pontos időpontjáról a 860-4455 telefonszámon érdeklődhetünk.