Whitney Museum of American Art
945 Madison Avenue (75th Street), 570-3676
Az erődszerű épületben helyet kapott múzeum kizárólag amerikai műtárgyak - festmények, szobrok, rajzok, fényképek - gyűjteménye. A Whitneyben szinte mindig történik valami érdekes: két teljes emeleten időszaki kiállítások vannak, a moziban pedig különleges filmeket, videókat mutatnak be. Nyitvatartás: szerdán, valamint péntektől vasárnapig 11 és 6, csütörtökön 1 és 8 óra között. Belépődíj: 8 dollár, diákoknak 6 dollár, csütörtökön 6 és 8 óra között mindenkinek 3.50.
American Museum of Natural History
Central Park West (a 79th és 81th utcák között), 769-5100
Mindig nagyon szeretem, amikor “élőben” látok valamit, amit előtte csak könyvekből, filmekből, hallomásból ismertem. Emlékszem, végigfutott a hideg a hátamon, amikor először álltam meg Washingtonban az Arlington temetőben, ahol a Hair zárójelenete játszódott. Talán tízszer is láttam ezt a filmet kamaszkoromban és hihetetlen érzés volt látni a rengeteg egyforma fehér sírkövet a valóságban. Hogy jön ez ide? A new yorki természettudományi múzeumhoz is hasonló élmény köt. Salinger Zabhegyező című könyvében a főhős kiskorában gyakran jár ide megcsodálni a hatalmas indián kenut. Mondanom sem kell, amikor először jártam itt, én is izgatottan kerestem a kenut - és tényleg ott volt egy nagy csarnokban. A csónak, amely a maga nemében a legnagyobb a világon, egy cédrusfából lett kifaragva 1878 körül Canadában. 19 méter hosszú és 2.5 méter széles és - ahogy Salinger megírta - valóban ott ülnek benne az indiánok.
No de annak is érdemes eljönni ide, aki nem rajong Salingerért. A hatalmas román stílusú épületben ugyanis a világ legnagyobb természettudományos gyűjteményét (36 millió tétel) találjuk. A gyerkőcök kedvence a viszonylag új, 1995-ben megnyílt dinoszaurusz bemutató a negyedik emeleten. De van itt sok más érdekesség. Például az első emeleten a világ legnagyobb meteoritja, a 34 tonnás Ahnghito (Hall 6). Vagy az a szeletke fa az első emeleten, amelyen - nem tévedés - 1342 évgyűrűt láthatunk. A fa körülbelül száz méter magas volt, a törzs átmérője pedig 27 méter az alapnál. 1891-ben két embernek 13 nap alatt sikerült kidöntetni. A szelet átmérője kis híján 5 méter és 9 tonnát nyom. Hogy tudjuk, miből lesz a cserebogár, egy óriásfenyő magját is kiállították itt. Az ebből kinövő fa súlya 65 milliárdszor lehet több, mint a kis magé. Félelmetes, nem? No és kitömött állatok, csontvázak, kőzetek és ásványok minden mennyiségben. New York legnagyobb mozivásznát is itt találjuk a Naturemaxban, ahol a négy emeletnyi képernyőre vetítik a filmeket. Nyitvatartás: vasárnaptól csütörtökig 10 és 5.45, pénteken és szombaton 10 és 8.45 között. Ajánlott belépődíj: 7 dollár, diákoknak 5 dollár; pénteken és szombaton délután 5 után ingyenes.
És persze ne ragadjunk le a nagy múzeumoknál. Sétáljuk körbe a város galériáit. Erre különösen jó időpont a péntek este, amikor a kiállítás-megnyitókat tartják. Ekkor a műélvezet mellett még egy kis ingyen vörösbort is kóstolhatunk. A kiállítótermek három környéken csoportosulnak: a Madison Avenuen a 60th és a 80th Street között főleg kevésbé ismert régi mesterek műveit találjuk, az 57th Streeten, a 6th és a 7th Avenue között modern nagy neveket; és a Sohoban, ahol mindig az épp divatos, menő művészek alkotásait láthatjuk. A galériák mind ingyenesek, és fantasztikusan sokféle alkotást rejtenek. A legeldugottabb egytermes kis galériácskákban is gyakran találkozhatunk világhírű nevekkel. Talán a legjobb úgy kezdeni a sétát, hogy valamelyik nagyobb múzeumban beszerezzük az ingyenes Gallery Guide füzetecskét, és végigböngésszük, van-e valami kedvünkre való. De nekivághatunk találomra is - biztos, hogy találunk valami izgalmasat. Nem kell sokat gyalogolni - a Sohoban például alig két házblokknyi területen, a Broadwayn a Houston és a Spring között több mint negyven galéria van. Vasárnap és hétfőn zárva vannak, egyéb napokon általában hatig tartanak nyitva. Legtöbb helyen a recepciós pultnál kérhetünk árlistát - ilyet akkor is jó ötlet kérni, ha nem akarunk feltétlenül pár ezer dollárért két vonalból álló festményt vásárolni, mert ezen tüntetik fel a művészek nevét (a festmények, fotók mellett csak egy sorszámot találunk). Nyáron ingyenes hűsölési lehetőségnek is kiválóak ezek a nagy, világos, légkondicionált termek. Mivel én a fényképek rajongója vagyok, leginkább azokat a helyeket látogattam, ahol fotókiállítások voltak. A kedvenceim a James Danzinger Gallery (130 Prince Street), ahol igazán nagy nevekkel is találkozhatunk, mint például Mapplethorpe, Leibowitz, Weber és az OK Harris Gallery (383 W. Broadway), ahol meglepő felirat tudatja, hogy “smoking is encouraged”. Itt az első teremben általában festmények, a kisteremben pedig fényképek vannak.
Minden bizonnyal a New York Earth Room a világ - már elnézést, de nem tudok mást mondani - legpihentagyúbb kiállítása. Walter De Maria “műve” egy földdel telehordott szoba, ahol az üres földön kívül nincs semmi. 1977-ben terítettek el a 335 négyzetméteres teremben 197 köbméter földet, 56 centiméteres magasságban. A mű súlya 127,300 kilogramm. Hiába pásztázzuk a földet - tényleg üres, még egy fránya gaz sem nő rajta. Ez már a harmadik ilyen kiállítás - ezt megelőzően Münchenben, illetve Darmstadtban hordtak tele egy-egy helységet földdel, de azok a munkák már nem léteznek. Így csak itt tudjuk megcsodálni ezt a remekművet. A galéria (141 Wooster Street) szerdától szombatig van nyitva, 12 és 6 óra között, szeptembertől júniusig. Ha valaki a szoba megtekintése után Walter De Maria rajongójává vált, ne csüggedjen, van még egy alkotása a közelben. A 393 Broadway címen található teremben van a Broken Kilométer, az 500 darab fényesre csiszolt rézcsőből álló “valami”.
Legyünk vállalkozó szelleműek. Ne csak abban rugaszkodjunk el a Metropolitan világától, hogy bekukkantunk kisebb galériákba is, hanem merészkedjünk Manhattan határain kívülre. A másik négy kerület is ritka kincseket rejteget. Bizonyára kevesen hallottak az Isami Noguchi Garden Museumról, pedig igazán érdekes hely. Queensben, közel a folyóparthoz építették fel 1985-ben a házat, ahol Noguchi szobrai találhatók . A művész maga tervezte az épületet, amelynek 12 termét saját kezűleg rendezte be. A természethez való vonzódását nemcsak az alapanyagok megválasztásában követhetjük nyomon, hanem abban is, hogy az épület igyekszik teljesen belesimulni a környezetbe. A termekben itt-ott faágakat találunk - a falakat ezek köré emelték (32-37 Vernon Boulevard). És ha már ott vagyunk, a két saroknyira levő Socrates Sculpture Gardent se hagyjuk ki. Abszolút kietlen helyen, egy hajdani szeméttelep helyén mindenféle jópofa szabadtéri szobrot találunk - az egész inkább egy játszótérre, mint múzeumra hasonlít. Már csak azért is, mert a szobrokat megfoghatjuk, nekikdőlhetünk, rájuk ülhetünk, stb.; nincsenek marcona teremőrök. Ugyancsak Queensben található a New York Hall of Science (111th Street és 48th Avenue sarkán, 718-699-0675). Rendkívül élvezetes módon, több, mint 150 interaktív szemléltetőeszköz segítségével ismerkedhetünk a technika csodáival. Órákig el lehet itt játszadozni. Nyitvatartás: szerdától vasárnapig reggel 10 délután 5 között. Belépődíj 3.50 dollár, szerda és csütörtök délután 2 és 5 között ingyenes.
Dostları ilə paylaş: |