Kisgyörgy Éva new york

Mértékegységek

1 inch = 25.4 milliméter

1 foot = 0.30 méter

1 yard = 0.91 méter

1 mile = 1.61 kilométer

1 ounce = 28.35 gramm

1 ounce = 29.59 milliliter

1 pound = 0.45 kilogramm

1 quart = 0.95 liter

1 gallon = 3.78 liter

Ha valaki nem tud ezen kiigazodni, ne essen kétségbe, azért meg lehet élni enélkül is. Nekem két évig elég jól ment... Mivel az élelmiszerboltokban szinte minden előrecsomagolt adagok­ban van, nem kell semmit sem súlyra kérni, csak vegyünk el akkora darab sajtot a mélyhűtőből, amekkorát akarunk. Az áram 110 voltos. A konverterek ára kb. tíz dollár, de más erősségű konverter kell egy apró borotvához, mint egy hajszárítóhoz. Azt ki-ki maga döntse el, hogy inkább vesz mindenből egy amerikait, vagy vesz mindenhez egy konvertert - annak alapján, mennyi csomagot akar otthonról cipelni, meddig tartózkodik Amerikában, stb. Végül a hőmérsékletről. Ne kapjunk szívinfarktust, ha az ablakon kitekintve azt látjuk, hogy a hőmérő nyolcvan fokot mutat. Ez itt nagyon kellemes hőmérséklet. Ha a helyi Fahrenheitról Celsiusra akarunk konvertálni, vonjunk le az adott számból 32-t és szorozzuk meg a maradékot 5/9-del. De talán egyszerűbb, ha kidugjuk a fejünket az ablakon és saccra megállapítjuk, milyen az időjárás.

Mosdók

Elég kevés helyen vannak nyilvános mosdók, én speciel csak egyre emlékszem, ami a Penn Stationon van. Az éttermek, bárok általában kiírják, hogy csak vendégeknek, de ha kellő határozottsággal tartunk az ajtó felé, nem állítanak meg. Ha elegánsabb helyen szeretnénk dolgainkat végezni, ajánlom a jobb áruházak és szállodák mellékhelységeit.

Mosoda

Kevés new yorki büszkélkedhet saját mosógéppel, így a helyiek a nyilvános mosodákba járnak. Ilyet szinte mindenhol találunk, jó pár géppel, amelyek negyeddollárosokkal működ­nek. Vannak szárítógépek is, így egy jó óra alatt mindent kimoshatunk-megszáríthatunk. Vigyázat: a szárítógépekben a pamut holmik (pólók, zoknik) egészen picire összemennek. Amíg megy a mosóprogram, mi is tegyünk úgy, mint a helybeliek: temetkezzünk bele egy újságba, vagy ismerkedjünk a többiekkel.

Pénz

Az ország pénzneme a dollár, váltópénze pedig a cent. A dollárbankók értéktől függetlenül egyforma színűek és egyforma méretűek, figyeljünk hát, amikor számoljuk a visszajárót. Az érmék: egycentes (penny), ötcentes (nickel), tízcentes (dime), és a negyeddolláros (quarter). Ez utóbbit érdemes gyűjteni, mert ez kell a legtöbb automatához (például üdítőautomata, mosógép, stb.) és a telefonáláshoz. Hacsak nem tudjuk előre, hogy feltétlenül készpénzre lesz szükségünk (például egyes színházakba jegyvásárláskor), egészen minimális készpénzt hurcoljunk magunkkal. Szinte mindenhol fizethetünk hitelkártyával, de ha mégse, akkor jószerivel minden sarkon van pénzkiadó automata. A Visa és a Mastercard a leggyakoribb, de meggondolandó az AMEX kártya is. Ezt különösen azoknak ajánlom, akik Amerikába tanulni mennek. Bár a többi kártyától eltérően ennek éves díja van (50 dollár), mindenféle hasznos dolgot kapunk vele. A diákok például repülőjegykuponokat, ingyenes telefonálási lehetőséget, meghosszabbított jótállást, stb. Szintén hasznosak az utazási csekkek, amelyeket készpénzként kezelnek - például ha valahol készpénzzel való fizetés esetén kedvezményt adnak, ez az utazási csekkre is érvényes. Ne tántorítson el minket az üzletek kirakatain levő “No checks” felirat, mert ez a személyi csekkekre vonatkozik. Az utazási csekkek vásárlásakor kapott igazolást tartsuk meg és feltétlenül vezessünk nyilvántartást, mely csekkeket használtuk már fel. Amennyiben a csekkeket elveszítjük, elrabolják, leöntjük vörösborral egy étteremben, stb., könnyen kicserélhetjük őket a kiállító cég irodáiban, de csak akkor, ha igazolni tudjuk a vásárlást. A nyugtát és a nyilvántartást lehetőleg ne a csekkek mellett tartsuk, mert ha a azt is ellopják, nem igazán leszünk kisegítve. A legelterjedtebbek az American Express csekkek, így azokat a legegyszerűbb pótolni. Nekem is volt szerencsém hozzájuk és percek alatt kicserélték a megrongálódott csekkjeimet. Ha hosszabb időre jön valaki (dolgozni, tanulni, csavarogni), érdemes egy helyi bankban “checking account”-ot nyitni. Nem kerül semmibe, de nagyon hasznos. Kapunk csekkönyvet, hitelkártyát és igazán profi szolgáltatást. Ha Amerikán belül pénzt szeretnénk küldeni valahova és nincs csekkfüzetünk, akkor a legegyszerűbb besétálni egy postahivatalba és “money order”-rel elküldeni az összeget. Hitelkártyáink és utazási csekkeink számát mindig tartsuk egy kis papírra felírva külön az eredetiktől, azzal a telefonszámmal együtt, ahol az elveszett kártyát letilthatjuk, illetve a csekket pótolhatjuk. Néhány ilyen szám:

AMEX (kártya): 1-800-528-4800

AMEX (csekk): 1-800-525-9135

Diners Club: 1-800-826-2181

Mastercard: 1-800-223-9920

Visa (kártya): 1-800-336-8472

Visa (csekk): 1-800-227-6811

Posta

Ha kevés a pénzünk, de sok a barátunk, érdemes kis szuvenírboltokban vásárolni képes­lapo­kat, ahol tíz darabot adnak egy dollárért. De ha a kedvesnek valami különlegességet szeret­nénk küldeni, akkor elképesztő kínálatot találunk drogériákban, papírboltokban, nagy áruhá­zakban. Minden elképzelhető rokonnak minden elképzelhető alkalomra van külön képeslap: mondjuk a nagybácsi 42. házassági évfordulójára is. A leveleket és a képeslapokat az utcai kék postai ládákba dobjuk, vagy akár a főpostára is elsétálhatunk velük, úgyis egy gyönyörű épületben kapott helyet (8th Avenue, 31 és 33 utcák között).

Svábbogár

The only real advantage of New York is that all its inhabitants
ascend to heaven right after their deaths, having served
their full term in hell right on Manhattan island.

(Barnard College bulletin)

Sajnos mindenütt ott vannak, akár a 300 dolláros hotelszobákban is találkozhatunk velük. Tekintsünk úgy rájuk, mint valami tipikus new yorki látnivalóra.