3.2A különböző szintű térségi dokumentumok humán-erőforrás fejlesztéssel kapcsolatos programelemei 3.2.1Regionális területfejlesztési koncepció
A koncepció a régió küldetését az eddigi fejlődési irányok és adottságok alapján abban határozza meg, hogy az váljon az innováció régiójává. Ennek legfontosabb feladatát az innováció feltételrendszerének javításában jelöli meg. Ehhez igazodva a célok három fő csoportját határozza meg:
-
az innovációs környezet fejlesztését,
-
a humán erőforrások fejlesztését és
-
a régióépítést
A humán erőforrások fejlesztésén belül javasolt programok:
-
A közép- és felsőoktatási bázis fejlesztése
-
A felsőoktatás fejlesztése
-
Innovatív felsőoktatás megteremtése
-
Felsőoktatási hálózat kialakítása
-
A középfokú oktatás fejlesztése
-
Innovatív középfokú képzés megteremtése
-
Középfokú oktatási program kialakítása
-
Speciális oktatási célok megvalósítása
-
Regionális ismeretek a képzésben
-
Területfejlesztési szakemberek képzése
-
A szakképzés, az át- és továbbképzés koordinációja
-
Szakképzési hálózat kialakítása
-
Az át- és továbbképzés szélesítése és koordinálása
-
Erőforrás-koordináció a régió K+F tevékenységében
-
Regionális Innovációs Stratégia (RIS) kidolgozása
-
A K+F tevékenység segítése
-
Kutatások ösztönzése
-
Az eredmények hasznosítása
-
Az egészségügyi és szociális helyzet javítása
-
A népesség elöregedése területi hatásainak mérséklése
-
Regionális Egészségfejlesztési Stratégia megvalósítása
3.2.2Megyei területfejlesztési koncepció
A koncepció a megye külső és belső adottságai alapján az alapfeladatot, alapcélt abban határozza meg, hogy „intenzív és célirányos együttműködésekkel bővíteni és szélesíteni kell a megye kapcsolódásait a nemzetközi és hazai innovációs tengelyekhez, centrumokhoz, s mindezekkel növelni a megyén belüli összetartozást (kohéziót), a vidéki térségek felzárkóztatását”. A jövőépítés érdekében négy fő programcsoportot határoz meg:
-
a területi gazdaság működési feltételeinek javítása,
-
humán erőforrások fejlesztése,
-
vidékfejlesztés: a déli térségek felzárkóztatása
-
a megye és a nagyvárosok aktív szerepvállalása a regionális együttműködésekben
A humán erőforrások fejlesztéséhez kapcsolódóan javasolt programstruktúra a következő:
-
A megyei közoktatási feladatellátás és intézményhálózat-működtetési fejlesztési terv érvényesítése
-
A közoktatási tervben foglaltakhoz igazodó területfejlesztési intézkedések kidolgozása, a területfejlesztési források felhasználása a képzési rendszerek megújítására, fejlesztésére
-
Az alapfokú oktatási hálózatok működésének kistérségi szintű biztosítása, az intézményhálózat térségi együttműködésének átgondolása, a kisvárosok középfokú intézményeinek megtartása és fejlesztése
-
A felsőoktatási bázis együttműködési rendszereinek kiépítése
-
Az Alba Regia Felsőoktatási Egyesület működésének támogatása
-
A megye felsőoktatási intézményeinek kapcsolódása a Veszprémi Egyetemre épülő Közép-dunántúli Egyetemi Szövetséghez
-
A felsőfokú végzettségűek megyébe visszatelepülésének, bevándorlásának támogatása a tartós veszteség csökkentése, megszüntetése érdekében
-
Kutató-fejlesztő, technológia-transzfer centrumok létesítése
-
Olyan székesfehérvári kutatóintézet megtelepítése, amelynek tevékenysége főként a minőségbiztosításhoz és a közvetlen termelési igényekhez kapcsolódik
-
Székesfehérváron és Dunaújvárosban egy-egy technológia-transzfer szolgáltatásokat nyújtó innovációs központ létesítése
-
Szakképzés fejlesztése, az át- és továbbképzés szélesítése, koordinációja
-
A középfokú képzés bővítése olyan lehetőségekkel, amelyek a fiatalok munkavállalói pozícióit erősítik
-
Az át- és továbbképzéssel foglalkozó intézmények, vállalkozások megyei és regionális együttműködésének támogatása
-
A képzési kínálat egységes információs rendszerének kialakítása, elérhetőségének biztosítása a kistérségi központokban.
-
Speciális képzési programok kidolgozása: térségspecifikus programok (mezőgazdasági termelés, feldolgozás, idegenforgalom), vállalkozói és üzleti ismeretek, közösségszervezés. A nyelvi és számítástechnikai képzések elérhetővé tétele a vidéki településeken is.
-
A szociális feszültségek folyamatos figyelemmel kísérése
-
A szociális ellátó és szolgáltató intézmények stabilizálása, fokozatos felújítása
-
A civil szervezetek és vállalkozások bekapcsolásának támogatása a szociális ellátás intézményrendszerének fejlesztésébe
-
A megyei kórház meglévő kapacitásainak kihasználása az egészségügyi ellátás egyes speciális szakterületeinek regionális szintű kialakítása érdekében
-
A megyei lakosság szociális és egészségi állapotának áttekintése, program kidolgozása az intézményhálózatok fejlesztésére, a regionális munkamegosztásra
3.2.3Székesfehérvári Kistérség területfejlesztési programja
A program térség számára az alábbi fő fejlesztési irányokat, feladatokat javasolja:
-
A város gazdaságával történő szoros integráció megvalósítása. Ennek a programnak a keretén belül el kell végezni elsősorban a humán erőforrás felhasználás és fejlesztéshez kötődő problémák feltárását, meghatározva azokat a feladatokat, amelyekben az önkormányzat tenni tud valamit.
-
Kis- és közepes vállalkozók letelepítésén belül meg kell határozni:
-
a telephelyi lehetőségeket
-
a gazdasági tevékenység folytatásának a szabályozási feltételeit.
-
A munkaerő képzés átképzés programjaihoz történő kapcsolódás
-
A kistérségi együttműködés szervezeti rendszerének a kialakítása. Ezen belül:
-
a lehetséges program-együttműködések meghatározása
-
a nagyvárossal történő együttműködés akcióterületeinek a meghatározása
-
a kistérségi szövetségi rendszer szervezett formájának a kidolgozása.
-
Idegenforgalmi arculatformálás
-
Település és térség marketing. Ezen belül:
-
Székesfehérvár és körzete kistérség önálló marketingje
-
a megye marketingjéhez történő kapcsolódás
-
A kistérséget érintő külső meghatározottságú fejlesztések értékelése és a térségi álláspont kialakítása:
-
országos közlekedésfejlesztési rendszerek térséget érintő elemeivel kapcsolatban,
-
a megyei és regionális fejlesztési programok tekintetében
-
Kistérségi területrendezési koncepció kidolgozása
A program konkrét projektjavaslatokat is megfogalmaz a térség számára, amelyek egyike a „Humán erőforrásokkal való gazdálkodás”. A javaslat lényege, hogy a térség önkormányzatai a Megyei Munkaügyi Központtal közösen – esetleg a gazdasági kamarák részvételével és segítségével – alakítsanak ki egy számítógépes adatbázist, amely naprakészen, minimum havi pontossággal gyűjti és szolgáltatja a demográfiai, oktatási és foglalkoztatási alapadatokat. Ennek célja a térség emberi erőforrásainak megismerése és alakulásának folyamatos figyelemmel kisérése annak érdekében, hogy a munkára vállalkozók munkát, a vállalkozások pedig megfelelő munkaerőt találjanak vállalt feladataik ellátásához A munkaerő bázis ismeretében lehet kialakítani, hogy egy adott térség meghatározott időszakban milyen munkaerő kapacitással rendelkezik, milyen vállalkozások fogadására képes
3.2.4Székesfehérvár középtávú gazdaság- és területfejlesztési programja
A tanulmány a helyzetelemzés, az igények és a lehetőségek feltárása alapján komplex és koherens gazdaságfejlesztési stratégiát vázol fel. A források korlátozottsága miatt egy prioritási sort javasol a gazdaság- és területfejlesztésben az önkormányzat számára. A javaslat szerint a középtávon vállalható és vállalandó programok az alábbi cél- területekre koncentrálhatók:
-
A Logisztikai Szolgáltató Központ projekt
-
Börgöndi repülőtér hasznosítási program
-
A humán erőforrás biztosítási program
-
63-as főút elkerülő szakaszának megépítése
-
Vállalkozásfejlesztési program:
-
Kis - és közepes vállalkozások fejlesztési programja
-
Gazdasági integrációs program
-
Területi együttműködési program
-
Kistérségi együttműködés program
-
Térségi együttműködési program
-
Regionális együttműködési program
-
Területfejlesztési program
-
Működő programok
-
Rehabilitációs programok
-
Új fejlesztési területek előkészítésének programja
A kiemelt célprogramok között szerepel a humán erőforrások kérdése. Ennek keretében egy olyan hatásvizsgálat elvégzését javasolja, amely elemzi a foglalkoztatottak létszámának alakulását, a munkaerő várható szerkezetét, összevetve ezt a gazdasági fejlődés trendjeivel és a város lehetőségeivel. Ezekre alapozva lehet felállítani egy közép- és hosszú távú intézkedési programot.
Egy ilyen intézkedési program három lényeges elemét emeli ki a dokumentum:
-
szociális lakásprogram
-
lakás mobilitás programja
-
önkormányzati bérlakás program
-
„Vissza a városba” program
-
ösztöndíjak
-
első lakáshoz jutás támogatása
-
kedvezményes piaci bérlakás konstrukciók
-
kedvezményes lakásépítési programok
-
Képzés, átképzés, továbbképzés
-
a meglévő rendszerek fejlesztése
-
együttműködési konstrukciók az Ipari Parkok rendszerével
-
új képzési rendszerek meghonosítása
Dostları ilə paylaş: |