Memo/12/xxx
Yüklə 79,04 Kb.
|
|
MEMO/12/54 Brüsszel, 2012. január 30. Gyakran ismételt kérdések: Erasmus program (IP/12/83) 1. Mi az az „Erasmus tanulmányi időszak” és ki határozza meg a tartalmát? Egy Erasmus tanulmányi időszak 3–12 hónapig tart, és szerves részét képezi a hallgató egyetemi, illetve más felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányának. A hallgató, az anyaintézmény és a fogadó intézmény által kötött „tanulmányi megállapodásnak” megfelelően a külföldön sikeresen elvégzett tanulmányi időszakot teljes mértékben el kell ismerni a tanulmányok részeként. A tanulmányi megállapodás a tanulmányi időszak megkezdése előtt megkötendő egyfajta szerződés. Részletesen meghatározza, hogy a hallgató milyen modulokat fog tanulni. A külföldi tanulmányi időszak végén a fogadó intézmény jelentést készít az Erasmus hallgató és az anyaintézmény számára a külföldön végzett tanulmányi programban elért eredményekről. Az Erasmus programban részt vevő egyetemeknek és egyéb felsőoktatási intézményeknek rendelkezniük kell Erasmus felsőoktatási intézményi programtervvel (Erasmus University Charter), és azon ország nemzeti hatóságai által elismert intézménynek kell lenniük, amelyben találhatók. Az Erasmus felsőoktatási intézményi programterv célja, hogy az érintett intézmények által követendő alapelvek és teljesítendő kötelezettségvállalások megállapításával garantálja a program minőségét. „Kibővített” Erasmus felsőoktatási intézményi programtervvel rendelkező felsőoktatási intézménybe beiratkozott hallgatók külföldön szakmai gyakorlatot (szakmai képzést/gyakorlati képzést) is végezhetnek egy vállalatnál vagy szervezetben. Az érintettek által a mobilitási időszak előtt kötött „tanulmányi megállapodásnak” megfelelően az anyaintézménynek teljes mértékben el kell ismernie a külföldön végzett időszakot. 2. Hogyan kell Erasmus hallgatói mobilitási ösztöndíjra pályázni? Az Erasmus hallgatói csereprogramban való részvételhez a hallgatónak a következő feltételeknek kell megfelelnie:
Az EU egyetemeinek és más felsőoktatási intézményeinek nagy többsége részt vesz az Erasmus-programban. Első lépésként a küldő felsőoktatási intézmény nemzetközi kapcsolatok vagy Erasmus irodája szolgál információval arról, miként lehet Erasmus-támogatáshoz jutni. Ez az iroda tud tájékoztatást adni arról, hogy az intézmény mely Erasmus csereprogramokban vesz részt. 3. Hány hallgató profitált eddig az Erasmus programból? 1987-es indulása óta az Erasmus program keretében folyó diákcsere folyamatosan bővül, és a 2012/2013-as tanév során a részt vevők száma várhatóan el fogja érni a 3 milliót. A hallgatói mobilitásban részt vevő hallgatók létszámára vonatkozó 3 milliós irányszám elérése 
A 2009/2010-es évben külföldön tanulmányokat vagy szakmai gyakorlatot végző hallgatók megoszlása 
4. Mekkora támogatást kapnak az Erasmus hallgatók? A 2009/10-es tanévben az átlagos havi Erasmus támogatás 254 euró volt. A legtöbb országban a kérelmek száma jóval meghaladja az elérhető ösztöndíjak számát. A 2009/10-es tanévben több mint 213 000 hallgató kapott Erasmus támogatást ahhoz, hogy külföldön végezzen tanulmányokat vagy szakmai gyakorlatot – ez az előző évhez képest 7,4 %-os növekedést (egyben új rekordot) jelent. A támogatásokat a küldő felsőoktatási intézmény által kiválasztott és a fogadó intézmény vagy (szakmai gyakorlat esetében) vállalat által fogadni kívánt hallgatóknak ítélik oda. Az Erasmus program alapelve, hogy a hallgatóknak a fogadó intézmények semmilyen tandíjat nem számíthatnak fel. A támogatás összegét a részt vevő országok egyénileg állapítják meg, de az semmiképpen sem fedezi a diákok összes költségét. Valójában a különböző országokban eltérő megélhetési költségek közötti különbségek egy részét hivatott fedezni. Az Európai Bizottság célországonként meghatározza a havi támogatás felső határát, majd az Erasmus programot lebonyolító nemzeti ügynökségek és a felsőoktatási intézmények döntik el, hogy mekkora legyen a támogatás összege. A legtöbben a támogatottak (hallgatók és oktatók) számát igyekeznek maximalizálni, míg egyes ügynökségek inkább kevesebb támogatottnak biztosítanak magasabb összegű támogatást. A nemzeti ügynökségek és az anyaintézmények figyelembe vehetik például a hallgatók szociális és gazdasági helyzetét, valamint a küldő és a fogadó intézmények távolságát. Az Erasmus-támogatással egyidejűleg igénybe lehet venni más, a felsőoktatási intézménytől, a tagállamoktól, a régióktól vagy egyéb állami vagy magánszervezettől származó pénzeszközöket is. Egyre több magánvállalat kínál mobilitási támogatást, és egyre több hallgató tud tanulmányi hitelt felvenni bankoktól.
Igen. A 33 részt vevő országban a nemzeti ügynökségek az egyéni mobilitás ösztönzése érdekében úgynevezett „decentralizált intézkedéseket” bonyolítanak le, melyek: az oktatási és képzési célú oktatói mobilitást támogató Erasmus program, az Erasmus intenzív programok és az Erasmus intenzív nyelvi kurzusok. Erasmus oktatói mobilitási program Az oktatók az oktatási megbízások révén külföldön tölthetnek egy tanítási ciklust. Ez egy naptól (legalább 5 tanítási óra) 6 hétig terjedhet egy másik országbeli felsőoktatási intézményben. A cél az oktatás kiválóságának és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés ösztönzése. Az oktatói mobilitásra az Erasmus teljes költségvetésének 8 %-át fordítják. A 2009/10-es tanévben 29 031 oktatási megbízást és 8 745 képzési megbízást finanszíroztak az Erasmus programból. Dolgozóknak szervezett képzésen a nem oktató dolgozók is részt vehetnek. Az oktatói mobilitási programban részt vevők létszámának növekedése a 2007/08-as és a 2009/10-es tanév között 
Erasmus intenzív programok és intenzív nyelvi kurzusok Az intenzív program egy rövid tanulmányi program legalább három ország részvételével, amely felsőoktatási intézmények hallgatóit és oktatóit hozza össze. 10 egymást követő, egész naptól 6 hétig terjedő időtartamú, egy adott témával összefüggésben végzett munkát jelent. Célja olyan témák oktatásának ösztönzése, amelyeket egyébként nem biztos, hogy tanítanának az egyes felsőoktatási intézményekben, továbbá lehetővé tenni, hogy hallgatók és oktatók nemzetközi csoportokban működjenek együtt. Az Erasmus intenzív programok fő jellemzője az interdiszciplináris és multidiszciplináris innovatív megközelítés. A 2009/10-es tanévben 384 intenzív programban 12 606 hallgató és 4 378 oktató vett részt. Erasmus intenzív nyelvi kurzusok A kezdeményezés a kevésbé széles körben használt és tanított nyelveket oktató tanfolyamatokat támogatja. Ilyen tanfolyamokat azokban az országokban szerveznek, amelyekben ezeket a nyelveket felsőoktatási intézményekben tanítási nyelvként használják. Az angol, a német, a francia és a spanyol (kasztíliai) nem választható Erasmus intenzív nyelvi kurzus tárgyául. A tanfolyamok célja nyelvi és kulturális szempontból felkészíteni a leendő Erasmus hallgatókat a fogadó országban a mobilitási időszakra. A 2009/10-es tanévben 5 386 hallgató vett részt 361 Erasmus intenzív nyelvi kurzuson. Egyéb intézkedések A „centralizált intézkedéseket”, mint például a hálózatokat, a többoldalú projekteket és a kísérő intézkedéseket az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége irányítja. Ezek célja adott tevékenységek kidolgozása a felsőoktatási intézmények és egyéb érintett felek (például vállalkozások) között a felsőoktatás adott vonatkozásainak modernizálása, valamint az ágazatban a szakpolitika végrehajtása és alapadatokkal való ellátása érdekében. A finanszírozott Erasmus egyetemi együttműködési projektek területei 2007-től 2010-ig 
Az Erasmus együttműködési projektek fókuszában álló felsőoktatási szakpolitikai prioritások 2007-től 2010-ig 
6. Milyen szerepet töltenek be a tagállamok az Erasmus programban? Az uniós tagállamok több szinten is részt vesznek a programban. Először is minden tagállam elküldi nemzeti minisztériumának képviselőit az Európai Unió Tanácsába, ahol jogszabályokat fogadnak el és koordinálják a szakpolitikákat, mint például az egész életen át tartó tanulás programját, amelynek része az Erasmus. Az Erasmus hét évre szóló költségvetéséről a Tanács és az Európai Parlament közösen határoz. Az Erasmus finanszírozására jelenleg évente körülbelül 450 millió euró áll rendelkezésre. Másrészt a nemzeti hatóságok társfinanszírozzák nemzeti ügynökségeik működési költségeit, továbbá felügyelik hazájukban az Erasmus program végrehajtását. Az Európai Bizottságot az egész életen át tartó tanulás programja megvalósításában az egész életen át tartó tanulás bizottsága segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll. Végül pedig az Erasmus programban való részvételhez a felsőoktatási intézményeknek rendelkezniük kell Erasmus felsőoktatási intézményi programtervvel, ehhez pedig a nemzeti hatóságaik által elismert intézménynek kell lenniük. 7. Mit takar az „Erasmus mindenkinek”? Az Erasmus mindenkinek az Európai Bizottság új pénzügyi támogatási programra irányuló javaslata az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén. A program 2014-ben venné kezdetét, és jelentősen növelné az ismeretek és képességek fejlesztésére fordítható pénzeszközöket. Az Erasmus mindenkinek azon az előfeltevésen alapul, hogy az oktatásba és képzésbe való befektetés jelenti a kulcsot az emberekben rejlő képességek kiaknázásához, aminek révén kiteljesíthetik személyes fejlődésüket, új képességeket sajátíthatnak el és javíthatják karrierkilátásaikat. Az Erasmus mindenkinek program ésszerűsített szerkezetének köszönhetően javulni fog a program hatásfoka, mindez pedig több támogatást jelent majd a hallgatóknak, gyakornokoknak, tanároknak és más érintetteknek. Az új program keretében jelentősen megszaporodnak a mobilitási és együttműködési lehetőségek: több pénzeszköz áll majd a felsőoktatásban és szakképzésben részt vevő diákok, gyakornokok, tanárok, oktatók és ifjúságsegítők rendelkezésére külföldi tanuláshoz, képzéshez, tanításhoz és önkéntes munkához. Az oktatási és képzési intézményeknek, valamint az ifjúsági szervezeteknek is több lehetőségük nyílik majd arra, hogy partnerségeket alakítsanak ki és így megosszák egymással tapasztalataikat, továbbá hogy együttműködjenek vállalatokkal az innováció és foglalkoztathatóság elősegítésére. Kibővülnek általa az informatikai platformok – mint pl. az e-twinning – támogatási lehetőségei is, amelyek révén az iskolák és más oktatási szolgáltatók az interneten keresztül kapcsolódhatnak össze.
A fő célkitűzés ugyanaz: az egyének fejlődésének, képességeinek és végső soron foglalkoztathatóságának javítása, továbbá az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatása. Az Erasmus mindenkinek hét meglévő program helyébe lépne: összefogja az egész életen át tartó tanulás programját (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius és Grundtvig), a Fiatalok lendületben programot és öt nemzetközi együttműködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink és az iparosodott országokkal folytatott együttműködés programja). A jelenlegi programok fő céljai (tanulmányi mobilitás, együttműködési projektek és a szakpolitikai reform támogatása) tovább fognak folytatódni, de meg fognak erősödni azok az intézkedések, ahol a legerősebb a rendszerszintű hatás, és ahol egyértelmű az uniós hozzáadott érték. Van néhány új innovatív javaslat is, mint pl. az Erasmus mesterképzésben részt vevő diákok hitelgarancia-rendszere, a tudásfejlesztési szövetségek és az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek. Egy egységes program egyszerűbb alkalmazási szabályokat és eljárásokat fog eredményezni, és elkerülhető lesz a tevékenységek fragmentáltsága és átfedése. (Lásd: IP/11/1398). 2007 óta évente átlagosan 400 000-en kapnak uniós támogatást külföldi tanulmányhoz, képzéshez vagy önkéntes munkához. A Bizottság javaslata értelmében ez a szám csaknem megkétszereződne. Az Erasmus mindenkinek javaslatot jelenleg vitatja meg a Tanács (27 tagállam) és az Európai Parlament; a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretről is ők hozzák majd meg a végső döntést.
10. Hol találhatók az Erasmus programra vonatkozó statisztikák? Az Erasmus programra vonatkozó statisztikák a következő honlapon vagy az „Erasmus – facts, figures & trends – The European Union support for student and staff exchanges and university cooperation in 2009/2010” (Erasmus – tények, számok és trendek – Az Európai Unió által hallgatói és oktatói cserékhez, valamint egyetemi együttműködéshez nyújtott támogatás a 2009/2010-es tanévben) című kiadványban olvashatók: Statisztika: http://ec.europa.eu/education/erasmus/doc920_en.htm Kiadvány: http://ec.europa.eu/education/pub/pdf/higher/erasmus0910_en.pdf 1. melléklet Az Erasmus program nagykövetei A programban részt vevő 33 országban megválasztották az „Erasmus program nagyköveteit”. Minden egyes ország képviseletére egy hallgatót és egy oktatót választottak meg, az alapján, hogy mekkora hatást gyakorolt szakmai, illetve magánéletükre az Erasmus programban való részvételük; szerepük az, hogy a többi hallgatót és oktatót a program által kínált lehetőségek kiaknázására buzdítsák.
Yüklə 79,04 Kb. Dostları ilə paylaş:
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
