„12. a kerettanterv neve: a magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve a kerettanterv benyújtója: Magyar Waldorf Szövetség ”


Célok és feladatok az 5-8. évfolyam számára



Yüklə 3,32 Mb.
səhifə12/39
tarix26.08.2018
ölçüsü3,32 Mb.
#75136
1   ...   8   9   10   11   12   13   14   15   ...   39

Célok és feladatok az 5-8. évfolyam számára


A történelemoktatás alapvető célja az, hogy segítsen megérteni a világot, amiben élünk. A történelem – mint az emberiség múltjának ismerete – az emberi tudat fejlődésének folyamatára világít rá. A múlt tanulmányozása során felfedezzük a különböző történelmi korokat és kultúrákat, hogy azokat összehasonlíthassuk saját korunkkal. A történelem tanulmányozása segít feltárni és megérteni a jelenkor összefüggéseit is. A történelem tanítása a jelenkorból, az adott helyzetből indul ki. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a jelenkorra vonatkozó, történelemmel kapcsolatos témakörökkel és azok hátterével foglalkozunk, hanem azt is, hogy a kiindulási pont megválasztásában a gyermekek életkorát, fejlettségét és érdeklődését is figyelembe vesszük. A történelem tanterv vezérmotívuma az emberiség tudatfejlődési folyamata, és az egyes gyermek tudatfejlődése között meglévő párhuzam. Ez a tantervi anyag kiválasztásának szempontjait is meghatározza. Az 5-8. osztályos tantervi javaslatokban az összes felsorolt témakört nyilvánvalóan lehetetlen a rendelkezésre álló idő alatt mind megtanítani.

Paul Law az angliai Michael Hall iskola történelem tanára a következő választ adta a kérdésre: "Ahhoz, hogy a történelemtanítás hatékony legyen, a tanárnak minden esetben meg kell próbálnia olyan példákat vagy képeket adni, melyek a történelmi fejlődést előidéző erőkre jellemzőek, szimptomatikusak.”

A 'hatékony' ebben az értelemben a rendelkezésünkre álló idő és források használatára, másrészt pedig a többi tantárggyal való együttműködésre vonatkozik. A történelem nyilvánvalóan támaszkodik a földrajzra, az irodalomra, a természettudományokra, a művészetre, a technológiára, a matematikára, az idegen nyelvekre és a többi tárgyra. A tanításra jótékony hatással van az egyes tárgyak közötti összefüggések, a kölcsönös egymásra vonatkozások megvilágítása. A történelmi tanulmányokhoz nemcsak a múlt, hanem a jövő is szorosan hozzátartozik. A minden egyes emberben benne rejlő lehetőségek jelentik azt a forrást, melyet a tanulás során fel kell tárnunk. A tanulók felismerik, hogy a különböző történelmi kultúráknak, a különböző vallásoknak, az egyes népek és nemzetek történelmi küldetésének mind megvolt a maga fontos szerepe az emberiség fejlődésében. Tisztelet ébred bennük az egymástól eltérő kultúrák, vallások, népek iránt, tisztelet és felelősségérzet a saját kultúrájuk iránt. Felismerik, hogy az emberi faj fogalma magába foglal minden népet és az egyes népek kölcsönös függőségben, egymásra utalva élnek. Minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Az emberi szabadság alapjainak lerakásához a történelem úgy járulhat hozzá, ha nem szabja meg a jövő generációjának gondolkodását és ha nem kész ideológiákat kíván átörökíteni, hanem ha segíti az önálló ítéletalkotás, gondolkodás, az erkölcsi értékek és a szociális érzékenység kialakulását. A dolog természetéből adódóan nem tudhatjuk, hogy a következő generáció miként alakítja tovább a világot. A mi felelősségünk, hogy olyan képességek kialakulását segítsük, amelyek által a felnövő fiatalok lelkesen és bátran lépnek az életbe és formálják jövőjüket.
5. évfolyam
Célok és feladatok:

Az ötödik osztályban az ősi India, Perzsia, Mezopotámia és Egyiptom kultúrájával ismerkednek meg a tanulók. Semmi sem mond ellent annak, bár ritkán fordul elő, hogy a tananyagba bekerüljön az ókori Kína, vagy Közép- és Dél-Amerika kultúrája is. Ezt követően a görög mitológián keresztül, Homérosz idejétől Nagy Sándor koráig tanítjuk a görög történelmet. A keleti népek és a görögök történelme és kultúrája alkalmat ad arra, hogy a gyermekeket megismertessük az első, valóságos történelmi fogalmakkal. A tanulók egyre figyelmesebbek, érdeklődőbbek a világ iránt, egyre jobban belehelyezkednek az őket körülvevő valóságba. Hasonló utat járnak be, mint az ősi kultúrák népei, melyeknek fokozatosan otthonukká vált a föld. A tanulók élményszerűen, képi úton tapasztalják meg, mennyire eltérőek az ókori nagy kultúrkorszakok. Megfigyelhetik, hogy a földrajzi környezet és az akkori éghajlat mennyiben befolyásolta egy adott társadalmi kultúra kialakulását. Sok érdekes példát hallanak arról, hogyan alapozták meg a régmúlt idők a mai kultúránkat. Felébresztjük bennük azt az érzést, hogy a föld népei együtt bontják ki az emberi civilizáció virágát, melyben minden kultúrának megvan a maga sajátossága, szerepe, ugyanakkor mindegyik hozzátartozik a történelem folyamatához, és szorosan kapcsolódik a jelen kultúrához is. Így a fiatalok látóköre nem zárul le saját földrajzi határaiknál, éppen ellenkezőleg, megértik az emberiség egyes kultúráinak egymással való kapcsolatát. A tanulók az egyes kulturális korszakokból származó szövegeket kórusban mondják, és a történelmi témákhoz kapcsolódó énekeket énekelnek. A görög történelem időszakában megismerkednek a görög nyelvvel és írással. Az euritmia- és a tornaórákon végzett mozgások is erősen kapcsolódnak a tananyaghoz. Az írás kezdeteinek időszakáról ékírás, vagy hieroglifák írása segíti a róluk szerzett ismeret elmélyítését.

A történelmi események elbeszélése és leírása által szóbeli és írásbeli kifejezőképességük fejlődik. A témákhoz kapcsolódó rajzolás, festés, agyagból való modellezés, a színdarabok, a történelmi szituációk eljátszása a régmúlt eseményeinek, élethelyzeteinek mélyebb átélését szolgálják.
Javasolt témakörök:

Az ókori Kelet világa



  • Az indiai Védák, az indiai mitológia. (Upanishad és Bhagavad-gítá).

  • A kasztrendszerek kialakulása, a kasztok élete.

  • Krisna gyermekkora, Krisna és Arjuna.

  • A hindu vallás fejlődésének bemutatásához Buddha élete. (Bár egy teljesen eltérő történelmi korszakhoz tartozik.)

Az ősi perzsa kultúra: a letelepülő közösségek fejlődése, a földművelés és az állattenyésztés kezdetei, Zarathustra élete, szövegek az Avestából.

  • Mezopotámia városi kultúrái, a Gilgames-eposz, ékírás, zikkurátok, Hammurabbi törvényei.

  • Az ősi egyiptomi mitológia motívumai, példák az egyiptomi kultúra nagy vívmányaira: piramisok, királysírok, öntözőrendszerek, hieroglifák, az állam kialakulása.

  • A Nílus völgyének földrajza hogyan hatott az egyiptomiak életről és halálról alkotott elképzeléseire.

Az ókori görögök életéből

  • Történetek az Iliászból és az Odüsszeiából.

  • A görög poliszok felemelkedése (Spárta, Athén - különbségek.).

  • A perzsa háborúk eseményei és hősei.

  • Periklész kora, művészetek, tudományok, életképek,

  • Nagy Sándor és a görög kultúra elterjedése.

További javaslatok:



  • Közép- és Dél-Amerika ősi indián kultúrái;

  • Az ókori Kína.

Várható eredmények:

  • A gyermek kezdi megkülönböztetni a régmúltat, múltat és a jelent.

  • A tanult történelmi eseményeket időrendbe tudja állítani.

  • Képes megnevezni az események helyszíneit és azokat a térképen megkeresni.

  • Képes társaival történelmi szituációk eljátszására, megjelenítésére.

  • A történeti anyagot meg tudja jegyezni a tanár elbeszélése alapján, a történelmi személyiségeket röviden jellemezni tudja.

  • A megismert történelmi fogalmakat alkalmazni tudja élő beszédben.

  • Rajzot, festményt, modellt tud készíteni történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről.

  • Tanult történelmi eseményekre jellemző vonásokat ki tud emelni képben.

  • A tanultakat képes kiegészíteni a gyermekirodalomból származó információkkal.

  • Tájékozódni tud a gyermekkönyvtárban.

6. évfolyam


Célok és feladatok:

Tizenkét éves korára a gyermek már képes arra, hogy a történelmi okság fogalmát megértse. A tananyag körülbelül 2000 évet fog át, a római történelmet és a középkort egészen Kr. u. 1400-ig, így világos ismérvek kellenek a témaválasztáshoz. Most, amikor a gyermek kezdi megérteni az ok-okozati összefüggéseket, fontossá válik számára, hogy az egyes társadalmi csoportok, intézmények, személyek összeütközésének, a hatalomért folytatott harcnak milyen előzményei és következményei vannak. (Pl.: patríciusok és plebejusok, Róma és Karthágó, rómaiak és barbárok, arabok és frankok, pogányság és kereszténység, császárság és pápaság.) Egyre inkább előtérbe kerül a letisztult, tárgyilagos gondolkodás. A gyermek látóköre kiszélesedik, személyisége egyre erősebben, karakteresebben nyilvánul meg. Ezért is érinti mélyen őt a Római Birodalom kiterjedésének megtárgyalása és a római polgár jellegzetes személye. Különösen érzékeny lesz az igazságosság és a jogosság kérdésében. Pontosan ismernie kell kötelességeit és a szabályokat. Önmagától és másoktól is elvárja ezek következetes betartását. A korai középkor tanítása során a rómaiak világához képest egy új lehetőség nyílik meg a béke és a keresztényi szeretet átélésével. Korunkban is erős vágyat tapasztalunk az erőszakmentes világ megszületése iránt. Az ókori Róma és a középkor történetét az ellentétek szempontjából vizsgáljuk meg. Az előbb felsorolt példák teljes megértéséhez majd a felső tagozatban (9-12. osztály) jutnak el a tanulók, mikor másodszor is áttekintik a történelmet. Ennek megalapozása a hatodik osztályban történik. A történelem mindinkább a szembeállításokra épül, a vezető történelmi személyiségek az egyes társadalmi csoportok képviselőiként jelennek meg. A római kultúra tanulmányozása során a latin nyelvvel is megismerkednek a tanulók. Ezáltal a római jellem is mélyebben átélhetővé válik. A tanuló megérti, hogy a görög-latin történelemnek egészen a mai napig tartó hatása van, a modern társadalmak sokféle módon tükrözik a "római" minőséget. (Pl.: a köztársaság, respublika, a városi polgár, a polgári jog, a mérnöki tudományok, a közigazgatás.) Hasonló módon a középkor kulturális élete, a keresztes hadjáratok, az arab kultúrának a tudományra és a kereskedelemre gyakorolt hatásai a mai napig fellelhetőek. A tananyag tárgyalása során a történelmi személyiségek ellentéteit, jellemét szembeállítjuk egymással, a történelmi eseményeket időrendbe helyezzük. A jelen, múlt és régmúlt fogalmát világosabban különbözteti meg a tanuló, képessé válik egyszerű kronológiai számítások elvégzésére. A megadott történelmi témákhoz kapcsolódó fogalmakat képes használni élőbeszédben. A szónoki beszédek és a viták megismerése során gyakorolja az érvekkel alátámasztott kulturált vita technikáját és szabályait. Az egyszerű írásos források szövegét tanári segítséggel megérti, közösen és önállóan is rendszeresen mond szövegrészleteket és verseket. Önállóan képes gyermekkönyvek, lexikonok, térképek segítségével a tananyaghoz kiegészítést fűzni. Korabeli építészeti és tárgyi emlékeket eredeti helyükön, megfigyelés után jellemezni tud. Képes nyomon követni a történelmi események helyszíneit, és a történelmi térképeken az egyes országok területi változásait.

Javasolt témakörök:

Az ókori Róma


  • Róma alapítása, Romulus és Remus, a királyság kora, patríciusok és plebejusok, a római vallás

  • A Római Birodalom felemelkedése, az államszervezet, a köztársaság megszilárdulása, a római jog

  • Róma és Karthágó ellentéte, hadvezérek és csaták a pun háborúk történetéből (Scipio és Hannibál).

  • Julius Caesar és hadserege

  • A Római Birodalom aranykora Augustus császár korában, a császárság, mint új államforma, szabadok és rabszolgák, „kenyeret és cirkuszt"

  • A rómaiak élete, műveltsége.

  • Híres szónokok és szónoklatok

  • Róma, az ókori nagyváros: vízvezetékek, fürdők, utak, római villák. A Colosseum, a Forum - Amfiteátrum, bérházak, lakomák, öltözködés, a mindennapi élet

  • A provinciák élete, Pannónia (Aquincum és Gorsium)

  • Magyarországi római emlékek megtekintése és tanulmányozása.

A kereszténység fő tanításai és a korai középkor

  • A kereszténység elterjedése a Római Birodalomban

  • Szent Pál élete, keresztényüldözések, a korai keresztény közösségek, katakombák

  • A keresztény egyház kialakulása, Nagy Constantinus

  • Róma hanyatlása

  • A népvándorlások kora: gótok, hunok

  • Nagy Károly és a frank birodalom

  • A magyarok vándorlása, a honfoglalás

  • Mohamed tanításai és az iszlám terjeszkedése, az arabok hódításai

  • A magyarok kalandozásai, Szent István államalapítása, pogány lázadások, Szent Gellért püspök

  • Szent László legendák

  • A középkori egyház és az egyházi műveltség, a kolostori élet, kolostori iskolák

  • A szerzetesrendek és tevékenységük

  • A középkori uradalmak, falvak élete, a hűbériség

  • A pápaság és császárság harca

  • Marco Polo és Julianus barát keleti utazásai: Jön a tatár!

  • A középkori várak építése, élet a várakban (pl.: IV. Béla idején)

  • A lovagi élet, a lovagkor, a lovagrendek, a trubadúrok világa

  • Katedrálisok építése, keresztes hadjáratok, a templomos rend

  • Középkori városok: céhek, kereskedők, városi polgárság, nemesfém bányászat, pénzverdék (pl.: Károly Róbert idején)

  • Járványos betegségek

  • A középkor technikai újításai: vízimalom, szélmalom, lovagi öltözet (páncél)

  • A mezővárosok élete, heti vásárok, a szabad királyi városok és bányavárosok Zsigmond király idején

  • Hunyadi János a törökverő, a keresztes hadak élén, a félhold árnyékában

További javaslatok:

  • A vikingek hódításai;

  • A közösségek önellátó mezőgazdálkodásának kialakulása: Szent Columbán tevékenysége.

Várható eredmények:



  • A gyermek képes a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai életünk közötti párhuzamok felismerésére.

  • Képes a képi és szöveges információkat együttesen kezelni.

  • Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteit képes megindokolni.

  • A Kr.e. és Kr.u. illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmakat megérti és gyakorolja.

  • Képes a különböző léptékű térképeken tájékozódni.

  • A történelmi és földrajzi atlaszt össze tudja hasonlítani az egyes időszakokra és helyszínekre vonatkozóan.

  • Korbeli használati tárgyak funkcióit képes felismerni.

  • Egyszerűbb korabeli legendát, krónikát, emlékiratot tanári segítséggel fel tud dolgozni.

  • Egyszerű mennyiségi mutatókat (lakosság, terület) össze tud hasonlítani és értelmezni.

  • A képek közötti összefüggéseket felismeri, rendszerezi.

  • Tárgyi és építészeti emlékeket vizsgálva kérdéseket tud megfogalmazni.

  • Képes összefüggően beszélni megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával.

  • Tanári segítséggel felismeri a történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeit.

  • Történelmi eseményeket időrendbe tud állítani.

  • A történelmi térképek segítségével országok területi változásait nyomon tudja követni.

  • A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseit tanári segítséggel felismeri.

7. évfolyam


Célok és feladatok:

Ebben az életkorban a tanári tekintély új, megváltozott szerephez jut. Ennek megfelelően a tanítás módja is megváltozik, egyre inkább helyett kap a tanuló önálló véleményalkotása. A serdülőkor kezdetén állunk, amikor saját maga számára szeretné felfedezni a világot, miként az emberiség történetében a XV. századtól az új világ felfedezése elkezdődött. Ezzel a korszakkal indul a 7. osztályos történelemtanítás. A tanuló elé most a reneszánsz embere áll, aki egyre inkább saját megfigyeléseinek adott hitelt. Felfedezési vágya a tudományok, a művészetek, a gazdasági és a hétköznapi élet területein tükrözte világképének emberközpontúságát. Ez a korszak egyben a tudományok megszületésének kezdete is. A történelemórák anyagát a tanuló akkor tudja jól megérteni, ha a történelmi események tágabb összefüggéseit saját felfedezéseivel, következtetéseivel is összekötheti. Világossá válik számára, hogy a történelmi események nem véletlenszerűen következnek be, előzményeik és következményeik egyformán szerteágazóak. A tananyag a kulturális és a technikai fejlődés szemszögén át a nagy földrajzi felfedezések korától a modern kor kezdetéig tartó mintegy 300 évet öleli fel. A felfedezések, találmányok (iránytű, távcső, óra, lőpor) és a kereskedelem, illetve a vallási élet új formáinak bemutatása során szembetűnik a tanulónak, hogy az új, eddig még nem létező dolog milyen forradalmi változást képes előidézni. Ebben az életkorban az életrajzokról, az életképekről szóló önálló könyvtári kutatási munkák és kiselőadások több teret kapnak. A tanulók tájékozódnak a korosztályuknak készült lexikonok, ismeretterjesztő könyvek körében. Jártasságot szereznek a csoportmunkában, a vázlatkészítésben. Szerepjátékokban és színdarabokban jelenítik meg a tanult korszak figuráit, élethelyzeteit. A történelmi eseményekről kronologikus táblázatot készítenek. A különböző léptékű történelmi térképeken összehasonlító munkát végeznek.


Javasolt témakörök:

A nagy földrajzi felfedezések előzményeinek felismertetése: a hajózás technikai fejlődése, az iránytű, a földrajzi és csillagászati ismeretek, pontosabb térképkészítés



  • Tengerész Henrik - hajóépítési és hajózási ismeretek

  • Kolumbusz utazásai, Amerika felfedezése és a spanyol hódítás

  • Magellán, Vasco de Gama

  • Az Újvilág kulturális és gazdasági hatásai, az új áruk importja Európába, a gyarmatosítás, a rabszolga kereskedelem.

  • A reneszánsz, Firenze felemelkedése, a Mediciek. A humanizmus és a benne tükröződő klasszikus értékek (Leonardo, Michelangelo), paloták építése, a művészetek és a tudomány pártolása

  • Mátyás király udvarában

  • Bárók, nemesek, jobbágyok – parasztfelkelések

  • A könyvnyomtatás feltalálása (Gutenberg)

  • A tudomány fejlődése: Galilei, Kepler, Kopernikusz világképe

  • Husz János, Luther Márton - reformáció, bibliafordítások

  • A törökök terjeszkedése Közép-Európában. A várháborúk hősei. Török világ Magyarországon

  • A gazdasági és kereskedelmi élet fejlődése (manufaktúrák, kereskedő városok, bankok, Fuggerek, Hanza-városok)

  • A bányászat fejlődése és jelentősége Közép-Európában (pl.: Selmecbánya)

  • Az angol reformáció

  • VIII. Henrik kora, harc a spanyolok ellen, küzdelem a tengerekért, Shakespeare világa

  • A 30 éves háború - Jeanne d'Arc

  • Élet a királyi Magyarországon és a török hódoltság területén

  • Erdély aranykora - Bethlen Gábor

  • A török kiűzése

  • Kuruc - labanc világ, a Rákóczi szabadságharc.

Várható eredmények:



  • A gyermek tájékozódni tud a korosztálynak készült történelmi tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek körében.

  • Kiselőadást, esszét képes készíteni.

  • A középkor vívmányainak a mai napig érezhető hatására példákat tud felsorolni, felismeri jelentőségüket. (pl. könyvnyomtatás)

  • Képes vázlatot készíteni tanári segítséggel.

  • Képes önállóan kérdést és választ megfogalmazni egy-egy történelmi témáról.

  • Élőbeszédben felhasználja a megismert történelmi fogalmakat.

  • Adott korban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségeket röviden jellemezni tud.

  • Életképeket tud megjeleníteni tanári segítséggel, előzetes kutatómunka alapján.

  • Képes adott témákhoz képi információk gyűjtésére.

  • Be tudja mutatni egy-egy történelmi korszak jellemző alakját egyes szám első személyben.

  • Valamely kijelölt témát több szempontból képes feldolgozni csoportmunkában tanári segítséggel.

  • Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeit tanári segítséggel időben és térben képes összehasonlítani.

  • Önállóan képes kronologikus táblázat készítésére.

  • Képes történelmi eseményeket időben elrendezni és az események egyidejűségét megállapítani.

  • Önállóan össze tudja hasonlítani országok területi változásait különböző történelmi térképeken.

8. évfolyam


Célok és feladatok:

A nyolcadik évfolyamban fontos az ipari forradalom vívmányainak és a kulturális fejlődés társadalomra gyakorolt hatásainak felismertetése. Leglényegesebb, hogy a tanulók halljanak arról, miként változtatta meg a gőzgép és a szövőgép feltalálása a világot. Az oksági összefüggések és a céltudatos emberi tevékenység kölcsönhatása jól megfigyelhető az ipari forradalomban. A gazdasági és technikai változások a társadalmi összefüggéseikkel életforma és tudati változást hoztak a XVIII. század végén (pl.: a hírközlés fejlődése). A tanulókkal feltérképezzük a pozitív fejlődési folyamatokat: orvostudomány, közlekedés, kereskedelmi és szociális szervezetek fejlődése, de áttekintjük a negatív jelenségeket is, mint a munkások elszegényedése, a gyermekmunka, a gyarmatosítás és a rabszolga kereskedelem, munkatáborok, a meg nem újuló energiaforrások intenzív kihasználása, a nagyhatalmak közötti konfliktusok. A nyolcadik osztályban a hangsúly a gyorsan változó világban élő személyiség megtapasztalásán van. A XVIII-XX. századi történelem társadalmi és politikai fő irányvonalait, a történelmi eseményeket részletesebben csak a felső tagozatban tárgyaljuk. A tanulók a történelmet a rövid, de színes egyéniségrajzokon tudják jól megragadni. A történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélését tanári segítséggel hasonlítják össze. Helyet kap a csoportmunka, melynek során a XIX. és XX. század történelmi eseményeiről szóló leírások, elbeszélések, korabeli tudósítások kerülnek feldolgozásra. Összefüggéseket keresnek a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai és a történelmi események között. A felismert összefüggéseket szóban és írásban, önállóan fogalmazzák meg. Az ökológiai problémák összetevőit, azok okait tanári segítséggel felismerik.

A tanuló önálló könyvtári munkát végez, kiselőadásokat tart, éves munkáját adott témáról írásban is rögzíti. Családja, vagy lakóhelye közelmúltját újszerű megközelítésben, pl. riport formájában is feldolgozhatja.
Javasolt témakörök:

A történelmet a jelenkorig követjük, nem a szigorú időrend és a tények mennyisége szerint, hanem inkább jelenségeken, jellemző életrajzokon, kortársi beszámolókon és irodalmi vonatkozásokon keresztül.



  • Az ipari forradalom előtti időszak jellemzése

  • A földrajzi felfedezések korának következményei az új energiaforrások felhasználásának szempontjából (szénbányászat és -feldolgozás, kohászat.)

  • Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása, polgárháború, rabszolga kereskedelem, az amerikai őslakosok sorsa

  • A francia forradalom és a felvilágosodás kora és hatásai hazánkban

  • Napóleon és Európa

  • I. Péter, a felvilágosult uralkodó: Szentpétervár építése

  • Az ipari forradalom kezdetei: az angol textilipar fejlődése, a gőzgép feltalálása, a vasút jelentősége, az első vasútvonalak

  • A mezőgazdaság gépesítésével együtt járó átalakulások, az ipar munkaerő-elszívó hatása, a gyermekmunka, összehasonlítva a középkori kézművesiparral.

  • A gyarmatosítás, a brit kolóniák és hatásuk a kereskedelemre, a közlekedés és a szállítás fejlődése

  • A polgári átalakulás kora Magyarországon - a reformkor. Széchenyi István és Kossuth Lajos történelmi szerepe. Képek az 1848-49-es szabadságharc történetéből

  • A polgárosodó magyar társadalom a XIX-XX. század fordulóján.

  • A folyók szabályozása, a futóhomok megkötése - ezek hatása napjainkban.

  • Szőlészet és borászat, a malomipar fejlődése.

  • Életképek az Osztrák Magyar Monarchia idejéből

  • Újabb technológiák, találmányok: a távíró, a telefon, a gramofon, az elektromos áram térhódítása. Feltalálók és életük.

  • Városi élet a múlt század fordulóján, a motorizáció fejlődése - Henry Ford

  • Az orvostudomány fejlődése (Pasteur, Semmelweis Ignác) - az orvosi ellátás szervezettsége, a társadalombiztosítás, humanitárius szervezetek

  • Az első világháború, élet a fronton

  • A XX. század történelmi eseményeinek kirajzolódása történelmi személyek életrajzán keresztül. (Lenin és az oroszországi események, Hitler és a nácizmus uralma, Sztálin és a Szovjetunió, Roosevelt és az USA

  • A második világháború

  • Az életrajzokat kiegészítjük más történelmi személyiségek, résztvevők, áldozatok életrajzával: Ghandi, Anna Frank, Jacques Lusseyran élete.

  • A hidegháborús korszak és áldozatai itthon és külföldön

  • Békemozgalmak, békeharcosok: Martin Luther King, Nelson Mandela, Tőkés László

  • A berlini fal leomlása, az európai szocialista országok átalakulása

  • Az informatikai forradalom, a környezetvédelem és a globalizáció kérdései

Várható eredmények:



  • A gyermek képes korabeli írásos forrásokat összevetni megadott és saját szempontok alapján.

  • Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélését tanári segítséggel képes összevetni.

  • A hírközlés forradalmi jelentőségét megérti és nyomon követi napjainkig.

  • A XIX. és XX. századi történelmi eseményekről szóló dalokat, történeteket, mondákat társaival képes feldolgozni.

  • Önállóan tud vázlatot készíteni, statisztikai adatokat gyűjteni, grafikonokat összehasonlítani.

  • Riportot tud készíteni megadott szempontok alapján szemtanúkkal adott témáról.

  • Információkat képes szerezni napi- és hetilapokból és egyéb hírforrásokból.

  • Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének folyamatát képes tanári segítséggel felismerni és megfogalmazni.

  • Adott jelenismereti témát meg tud jeleníteni társaival szerepjátékban, színdarabban.

  • Adott történelmi és jelenismereti témát képes társaival megvitatni.

  • A kulturált vita szabályait elemi szinten betartja.

  • Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése során a történeti okokat tanári segítséggel képes felismerni. (pl.: technikai, ökológiai problémák)




Yüklə 3,32 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   8   9   10   11   12   13   14   15   ...   39




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©muhaz.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin