„12. a kerettanterv neve: a magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve a kerettanterv benyújtója: Magyar Waldorf Szövetség ”

A mozgásfejlődés, mint folyamat

A mozgástanterv az ember mozgásrendszerével dolgozik, és segít az ahhoz vezető egyéni út megformálásában. Így az individuum megtalálhatja azt a biztonságos középpontot, ahonnan el tud indulni a világ felé.

Ezt a folyamatot támogatja a következő három tényező:

• 
  a gyermekfejlődés archetipikus természetének bensőséges ismerete,
  
• 
  magának a mozgás természetének bensőséges ismerete,
  
• 
  a külső körülmények, erőforrások és lehetőségek.
  

A mozgásnevelés képeken keresztül történik, és emellett mind nagyobbá válik a feladatok jelentőssége is, ami azt jelenti, hogy a játékoknak egyre szűkebb kerete és határozottabb iránya lesz. Ha a játékszabályok keretein belül maradva vezetjük a gyermekeket, az is a feladatra összpontosít.
1-2. évfolyam
Célkitűzésünk az első évek során a játékokban lehetőséget nyújtani a gyermeknek, hogy a csoport biztonságát fokozatosan elhagyhassa, hogy kergethessék, és elválaszthassa magát a többiektől. Az izgalom és a megnyugvás ritmusa szintén fontos elem. A játékszabályok elegendő támasztékot nyújtanak ahhoz, hogy kereteiken belül a gyermekek annyit kockáztassanak, amennyire készen állnak és vállalkoznak. A tanár a kereteket szükség szerint tágíthatja vagy szűkítheti.

Az első és második osztályos testnevelés egy másik fontos eleme a ritmus, amely sokféleképpen áthatja egy osztály életét. Különösen fontosak: a szökdeléses játékok, az ugrókötél használata, amely egy rajtunk kívül álló erőt képvisel, amelynek ritmusát követni és érezni kell, a tapsjátékok, melyek a kéz koordinációját és a sorrendiséget iskolázzák, valamint a babzsákgyakorlatok, melyekben a gyermekek adogatják, dobják, elkapják a babzsákokat.

Ha dalok, versek és mondókák is kísérik az efféle gyakorlatokat, akkor a mozgás könnyed marad és a légzés ritmusával együtt halad. Az ilyen tevékenységek által a koordináció, a mozgékonyság, a térbeli orientáció, a ritmus, az utasítások követésének képessége és a növekvő magabiztosság gyakorlódik ki.

A következőkben a tanterv elemei és kulcsfontosságú gyakorlatai körvonalazódnak. A példaként említett gyakorlatok, játékok és azok variációinak részletes leírása megtalálható az ajánlott irodalomban. Ahol külön nem említjük, az általános szempontokat és célokat kifejtő részben az idézőjelek között szereplő szövegrészek, és a tartalomra vonatkozó részben szereplő játékok Kim Payne: Gyermekeink játékai c. könyvében találhatók meg. A Bothmer-gimnasztikai gyakorlatok Gróf Fritz von Bothmer, az első Waldorf-iskola testnevelője által kidolgozott gyakorlatokra utalnak. Ezeket Bothmer Gymnastische Erziehung című könyvében írja le.

3. évfolyam

Célok és feladatok:

A harmadik osztályban a mozgás tanítása kötöttebb formát kap. Az átmenetből adódóan a tanítás szemléletmódja is megváltozik, mely változások az elkövetkezendő évek metodikáját alapozzák meg. Ezek közé tartoznak a következők:

A mozgás fokozatosan elválik a beszédtől és az énekléstől. A gyermekeket arra ösztönözzük, hogy koncentráljanak a mozgásra, ami annyit jelent, hogy ne beszéljenek sem a tanárral egy időben, sem más társukkal, míg a feladatot végzik.

A külső környezet is megváltozik: a tornaterem több teret és új eszközöket biztosít. A gyerekek először barátkozzanak meg az új hellyel, majd meg kell ismerkedniük a speciális eszközökkel, a biztonsági szempontokkal, a viselkedés közösségi szabályaival, valamint a megfelelő öltözékkel és higiéniával.

Fontos lépés, hogy a gyermekek megtanuljanak a tágas térben is egységes csoportként dolgozni, összegyűlni a tanár köré a feladatok meghallgatására, bemutatására, majd azok elvégzése után újra visszatérni oda. Ez a ritmus a tanterv megvalósításához elengedhetetlen, és a közösségnevelés szempontjából is áldásos.

A mozgástanítás morális oldalát a játékokban való részvétel teremti meg. Az egyes gyermekek elválása a csoporttól és a különálló, néha rivális csapatok létrehozása felveti a kérdést: hogyan találkozhat az egész csoport és benne az egyes emberek újból? Az elválás, a kölcsönös egymásra hatás és az újbóli találkozás fontossá teszik a kapcsolatokat és azok morális alapját. Ezt a tevékenységek szabályozása, a játékszabályok teszik lehetővé. Bizonyos szempontból a szabályok jelentik magát a játékot.

Sokféle közösségi és morális képességet hívnak életre, például

• 
  őszinteséget (Megfogtak vagy nem? Átléptem a vonalon vagy nem?)
  
• 
  elkötelezettséget (Támogatom a csapatomat, minden tőlem telhetőt megteszek a cél eléréséért),
  
• 
  tapintatot (Milyen erősen foghatom meg egy társamat? Milyen eszközökkel játszhatok, anélkül, hogy sérülést okoznék valakinek? Mikor van vége a játéknak?),
  
• 
  a megfelelő autoritás felismerését (Más játékosok, bíró/tanár ítéletének elfogadása),
  
• 
  tisztességességet, együttműködést és így tovább.
  

A gyermek fokozatos leválása a csoporttól és az önálló vagy a másokkal történő együttműködés képességének fejlesztése a tanterv elsődleges céljai közé tartozik, és különböző szakaszokon megy keresztül. Harmadik osztályban a hangsúly a „mi” megtapasztalásán van, ami annyit jelent, hogy érezzenek rá a gyerekek: egységes csoportként lépnek a világba és így feleljenek meg a feléjük érkező kihívásoknak.

Olyan feladatokat választunk, melyek a gyermek hőrendszerét mozgósítják, melyek erős szimpátiát ébresztenek a gyermekben. A tanár gyermekekhez való viszonya legyen melegszívű, bátorító és nagyvonalú.

Javasolt tartalmak:

• 
  Bothmer első körjátéka. A gyerekek körben futnak, és a mondóka szerint galoppoznak, dobognak, ritmusra lépnek és egyhelyben állnak. Különböző tevékenységeket utánzó, imitáló mozdulatokat végeznek.
  
• 
  A tanár köré gyűlni a feladat meghallgatására, bemutatására, majd annak elvégzése után újra egybegyűlni.
  
• 
  Fogók, ahol egy gyermek áll szemben a csoporttal, pl.: Sárkányfogócska, Cápák és polipok, Madárijesztők.
  
• 
  "Dzsungel”-jellegű játékok, amelyekben a gyerekek keresztülvágnak a dzsungelen, felkapaszkodnak a vár falán, vagy viharos tengeren hajóznak stb.… Átküzdik magukat a tornaeszközökből épített akadályokon, melyek olyan feladatok elé állítják őket, amilyenekkel ma már általában nem találkoznak (leugrás magasból, átlendülés, gurulás, szűk helyeken való kúszás, egyensúlyozás).
  
• 
  Ugrókötél használata: átfutások, ugrások, egyéni és páros gyakorlatok.
  
• 
  Állatok mozgását utánzó járások, szökdelések, mászások.
  
• 
  Fonaljátékok.
  

Várható eredmények:

• 
  A gyermekek egyre inkább képesek csak a mozgásra koncentrálni.
  
• 
  Elsajátítják a tornatermi viselkedés szabályait.
  
• 
  Megtanulnak csoportként dolgozni, összegyűlni a tanár köré a feladatok meghallgatására, majd azok elvégzése után újra visszatérni oda.
  
• 
  A tornaeszközökön biztonsággal mozognak.
  
• 
  Képesek szabályok szerint együtt játszani.
  

• 
  A játékokban örömmel vesznek részt.
  

4. évfolyam

Célok és feladatok:

A „mi”-ről az „én”-re helyeződik át a hangsúly: Itt vagyok én, ott vagytok ti. Ezen belül a gyerekek olyan polaritásokat tapasztalnak meg, mint álom és ébrenlét, gyengeség és erő, biztonság és veszély, vagy alkotás és rombolás. Megerősödik a különválás elve az olyan játékokban, ahol egy ember áll az egész csoporttal szemben. Egyre több feszültség és izgalom jelenik meg azokban a játékokban, ahol a gyerekeknek fel kell ébredniük a képekből, melyekbe a tanár a játékot ágyazta, és azokat, akik még mindig álmodoznak, elkapják.

Ekkor nagyon fontossá válnak a tanulásnak és a szabályok tiszteletben tartásának közösségi és morális szempontjai. ”A legtöbb játékban nyerni és veszíteni egyaránt lehet, de ebben az életkorban különösen fontos megtanulni mindkét szerep elfogadását.

A gyermek egyre tudatosabbá válik az őt körülvevő tér tekintetében, melyre a tanterv azzal válaszol, hogy elkezdődik a térirányok különböző minőségei (fent és lent, bal és jobb, elől és hátul) iránti érzék iskolázása, és ezek integrálása a gyermek saját tevékenysége révén.

Javasolt tartalmak:

• 
  Bothmer második körjátéka, az Egyenesen állok, sétálok, futok… kezdetű gyakorlat, mely inkább játékos, semmint formális módon mutatja be a mozgás különböző síkjait és fűzi őket össze a térérzék alapvető elemeinek megtapasztalásával. A rövid-hosszú jambus erős ritmust kölcsönöz a gyakorlatnak, míg az erős lendülő mozdulatok egy másik ritmuselemet hangsúlyoznak.
  
• 
  A gimnasztikában a gyermekek formáltabb elemekkel találkoznak. A tanár bemutatja a gyakorlatot, például az előre és hátra bukfencet, melyet (le)utánoznak, de részelemeit a gyakorlás során továbbra is képeken keresztül írja le.
  
• 
  A ritmus, alliteráció, lélegzés különböző gyakorlatokban jelenik meg, a végtagok függetlensége nagyobb szerepet kap.
  
• 
  Fogók, amelyekben a szerepek gyorsan cserélődnek, pl. fogóból kergetett lesz, valamint olyan játékok, amelyekben a gyermekeknek egy pontosan meghatározott cél elérésére kell koncentrálniuk. Tűz és jég; Madárijesztők; Vadászok és nyulak.
  
• 
  Olyan játékok, amelyekben valamilyen negatív erővel kell szembeszállni, például Folyami banditák és Cápaszáj.
  
• 
  Figyelemre és figyelmes hallgatásra épülő játékok, mint például az Iromba, mely egyéni bátorságot, kiállást, csoport előtti végrehajtást igényel.
  
• 
  Egyszerű, elkapásra és dobásra épülő játékok egyre bonyolultabb helyzetekben, pl. padon egyensúlyozva.
  
• 
  Tevékenységek, melyek a softballra és alapelveire felkészítő játékok felé vezetnek, pl. Óra; Vasútvonal; Kisiklatós.
  
• 
  Játszótéri játékokkal is megismertethetjük a gyermekeket, ha nem ismernék azokat, például a faltenisszel, tengóval, ugróiskolával, a golyózással és különféle reflex játékokkal, például Öklözős; Krokodilszáj; Jancsika; Amőba; Bakugrás.
  
• 
  Bonyolultabb dzsungel játékok (akadálypályák).
  

Várható eredmények:

• 
  A gyermekek képesek egyéni feladatokat végrehajtani, akár a csoporttal szemben állva is.
  
• 
  Egyaránt megtanulják elfogadni a vesztes és a győztes szerepét.
  
• 
  Egyre inkább képesek végtagjaikat egymástól függetlenül használni.
  
• 
  Egyre nagyobb biztonsággal mozognak a tornaszereken.
  
• 
  A gyors szerepcseréket követelő játékokban szívesen vesznek részt.
  
• 
  Egyre több játszótéri játékkal ismerkednek meg.
  
• 
  A tanult játékokban és tornamozgásokban aktívan vesznek rész.