Háromszék: Ajta: 1718, 1732, 1743 és 1750; Albis: (1760, 1760, 1761) és 1763; Aldoboly: (1780); Angyalos: 1698, 1725, 1730 és (1764); Árkos: (1793), 1798 és (1801); Barátos: (1798); Bikfalva: 1709; Bodok: 1716; Bodos: 1721; Bölön: 1691; Csernáton: 1709, 1713, 1713, 1730, 1750 és 1759; Dálnok: 1714, (1781, 1790 és 1791); Egerpataka: 1714; Étfalva: 1683 és 1754; Fotos: (1766 és 1771); Gidófalva: 1695, 1712, (1771) és 1772; Illyefalva: 1823; Kálnok: 1741; Kézdivásárhely: 1707 és 1708; Komolló: 1736; Kovászna: 1684 és 1746; Köpec: 1717; Kőrispatak: 1740; Kőrös: 1717, 1723, 1740, 1750, (1801) és 1806; Lécfalva: 1718 és 1725: Lisznyó: 1748 és 1748; Maksa: 1718, 1729, 1740, 1753 és 1754; Martonfalva: (1789) és 1798; Nagybacon: (1797) és 1798; Páké:1729, (1759, 1761, 1761), 1762, (1779), 1827 és 1827; Páva: 1680 és 1732; Réty: 1722; Sepsiszentgyörgy: 1683, 1760, (1762) és 1768; Torja: 1713, 1720, 1735, 1746 és 1750; Uzon: 1700, 1702 és 1719; Zabola: 1684, 1697, (1771), 1772 és (1779); Zágon: 1711, 1732, 1772 és (1773); Zalán: 1707 és (1771).
Marosszék: Bánd: 1694; Bergenye: 1697; Bölkény: 1685; Csávás: 1711 és 1739; Erdőcsinád: (1765); Ernye: 1711; Felfalu: (1769); Fintaháza: 1729, (1824) és 1824; Ilencfalva: (1823) és 1824; Káposztásszentmiklós: (1824); Köszvényesremete: (1772); Mája: 1829; Makfalva: 1684, (1764 előtt és 1764 előtt); Marosvásárhely: (1827); (Nyárád) Szereda: 1739, 1789 és 1823; Vaja: 1709.
Udvarhelyszék: Agyagfalva: 1700; Bibarcfalva: 1717 és 1744; Dálya: 1685; Füle: 1718 és (1772); Galambfalva: 1759; Küsmöd: (1760); Martonos: (1773, 1774 és 1774); Petek: 1723, (1761, 1780 és 1780); Sófalva: (1799 és 1799); Szentkirály: (1799) és 1799; Telekfalva: 1706 és Udvarhely: 1719.
Biztosan székelyföldi, de a széket nem lehet eldönteni, mert a bejegyzett helynév több szék területen is előfordul: Bacon: 1707, 1709, 1717, 1719 és 1719; Vásárhely: 1684, 1707, 1720, 1729, 1740, 1744 és 1759. Nevük után biztosan székelyek, de a település neve ismeretlen: Baló: 1711 és 1723; Boda: 1692; Damakos: 1756 és Magyarosi: 1735.
A fenti adatok értelmezését illetően jeleznem kell, hogy a kezdő és gimnaziális fokozatú tanulók egy része a tógátusok között is fellelhető. A két különböző korosztály számadatait ezért nem ajánlatos összeadni. Másrészt a helyazonosításnál alkalmazott módszer is helyenként rejthet magában pontatlanságokat. De ettől eltekintve a közölt adatok összességükben is csupán a számba vehető minimális nagyságrendet jelentik. Elég csupán arra gondolni, hogy a diákok közül nagyon sokan az „ismeretlen eredetűek” közé kerültek.
A nagyenyedi, kolozsvári, marosvásárhelyi és szatmári diáknévjegyzékkel történt összevetés, de főként az itteni diákneveket követő, legtöbbször utólagos bejegyzések alapján biztosan megállapítható, hogy a Szigeten is megfordult székely nagydiákok közül korábban öten Marosvásárhelyen tanultak, míg három-három tógátus Enyedről, illetve Kolozsvárról jött Máramarosba. Megállapítható továbbá, hogy az 1740-ig jegyzékünkben szereplő székelyföldi diákok közül 25 a kolozsvári kollégiumban is megfordult. Tízen Szigetről Nagyenyedre mentek, öten a marosvásárhelyi kollégium falai között folytatták tanulmányaikat. Heten falusi iskolák oktatói lettek, hárman egyéb világi pályán helyezkedtek el. Egy-egy diák Debrecenbe, Szatmárra és Sárospatakra, egy „csupán” Magyarországra távozott, egy székely diákot vétségei miatt kicsaptak, ketten Szigeten meghaltak, 23-nak pedig a további sorsa ismeretlen.
Jelezni kívánom, hogy a szigeti diákok névsorának a debreceni és sárospataki hasonló jegyzékekkel történő összevetése még folyamatban van, mint ahogy az udvarhelyi, zilahi és más neves iskolák hasonjellegű nyilvántartását is szándékomban van a szigetivel összehasonlítani. Ezen munkálatok elvégzése után az eredmény a mostaninál itt-ott árnyaltabb lesz. Ez azonban a lényeges mutatókon sokat már nem változtathat. Ez a lényeg pedig úgy fogalmazható meg, hogy a székelyföldi diákok kirajzásának pontos számbavételénél az egykori máramarosszigeti Református Líceummal is számolnunk kell.
Dostları ilə paylaş: |