Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára

driplten polner groschen« 21 ... Wiener Pfennige werth seien...” Quellen zur Geschichte der Stadt Wien. Hrsg. von Dr. Anton Mayer. Wien 1896. Abt. I. Bd. III. 39.

237 Schrötter, Friedrich Frhr. v.: Wörterbuch der Münzkunde. Berlin 1930. 166, ill. Kluge, Friedrich: Etimologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. Berlin–Leipzig 1934. (11). 119–120. – „Duttchen.” Konrad Schneider szócikke: Von Aktie bis Zoll. In: Ein historisches Lexikon des Geldes. Hrsg. von Michael North. München 1995. 94.

238 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk. Benkő Loránd. Bp 1967. I. 693–694, ill. SZT II. 506.

239 Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor fejedelem uralkodásának történetéhez. = TT 1879. 245–246. Ennek nyomán rendelkezett Nyitra vármegye a „dutka vetus,” illetve „novus” denárértékéről. CorpStat IV/I. 151.

240 Kemény: i.m. (Vö. a 13. jegyzettel.)

241 „Egi sakban vagion oh dutka hat ezer het száz és négy dutka, ... tudvan 1 p. d. 9 fl. 603 d. 36”, illetve: „... vagyon más csomóban kötvén reghi tizenkett penzes Nr. 186, tudvan Nr. 1 p. 12 d. tesz f. 22 (d.) 44.” Archiv mesta Košice. Kassa város levéltára Archivum secretum. Y-Debreczeni, Nr. 11. 1627. jún. 5. (A továbbiakban: Kassa v. lt. AS.)

242 Varannai (Varannay) András Kassa főbírája, majd Bethlen Gábor alatt a kassai pénzverde praefectusa volt. Huszár Lajos: Bethlen Gábor pénzei. Kv 1945. 78–79. (A továbbiakban: Huszár: Bethlen ...) Huszár Lajos – fő vonásait tekintve ma is – mértékadó feldolgozása számos reprezentatív összefoglalásból kimaradt, illetve nem övezte jogos elismerés. Méltó helyet a legutóbbi gazdaságtörténeti összegezésben kapott: Imreh István: A fejedelmi gazdálkodás Bethlen Gábor idejében. Erdélyi Tudományos Füzetek 211. Kv 1992. 73–75.

243 Kassa v. lt. AS. GG - Varannai Nr. 3. 1632.

244 Mint minden egyéb készpénzt, a dutkákat is 5 örökös között osztották fel: „Reghi io O Dutka pinz vagyon Nro. 4685 per den. 10 fl. 468 d. 50.”; ennek 1/5-e: „Reghi io Eggyes Dutkat Nro. 937 p. d. 10. f. 93. d. 70.” Kassa v. lt. AS. S - Szegedi. Nr. 60.

245 A család múltjára l. Szakály Ferenc: Török megszállás alatt (1543–1686). In: Szeged története I. A kezdetektől 1686-ig. Szerk. Kristó Gyula. Szeged 1983. 553, illetve J. Újvári Zsuzsanna: Egy kereskedőcsalád metamorfózisa (A mezőszegedi Szegedi család). In: Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17–18. században. Szerk. Zimányi Vera. Bp 1994. 37.

246 „Egy kereded veres scatulaban ó dutka penzt, egiüue szamlalvan eggyett in d. 10. fl. 12. d. 10.” Kassa v. lt. AS. CC-Szőcs. N. 10.

247 „Dutkát Talált[unk] f. 2 d. 15.” Kezicz István javainak inventáriuma, 1622. okt. 18. Kassa v. lt. Schwarzenbachina 5975, illetve: „Item vagyon 23 forint ereö oh Dutka penz.” Nagy Pálné, Mári asszony, Kassa város bábájának végrendelete, 1626. jan. 10. Kassa v. lt. AS. PP. Appendix, Nr. 47. Megjegyzendő, hogy pénztörténeti szempontból alig hasznosítható végrendeletek is maradtak az utókorra: pl. 10 arany után olvasható „...holmi regi, o apro penz, nem tudom menny lehet, mert megh nem oluastam...” Szesztay Borbála testamentuma, 1636. ápr. 17. Kassa v. lt. AS. FF – Szesztay. Nr. 3.

248 Szegedi István († 1625) hagyatékának számbavétele, 1628. jún. 14. Kassa v. lt. AS. S-Szegedi Nr. 47, ill. J. Újvári: i. m. 34–36. (Vö. a 24. jegyzettel.)

249 „Vagio[n] 6 penzes Dutka f. 137 d. 46.” [= 2291 db]. Inventarium Bonorum Stephani Almási. Kassa v. lt. AS. U-Almási. Nr. 35.

250 „Ittem N. 80 Oh Dutka per d. 12 f. 9 d. 60. Ittem A[nn]o 1619 Esztegh wert Dutkak N. 24 per. d. 6 f. 1 d. 44.” Hunyadi Bálint hagyatéka, 1642. ápr. 24. Kassa v.lt. AS. EE–Hunyadi. N. 2.

251 „Reghi io 12 Pinzes Garast allottunk f. 5 d. 40.” [= 45 db]. Szegedi Mihály hagyatéka, Kassa 1632. (Vö. a 22. sz. jegyzettel.)

252 Báthory Zsigmond, Bocskai István, Báthory Gábor nagy mennyiségben, illetve Bethlen Gábor is veretett lengyel mintájú III-as garasokat. Huszár Lajos: Az Erdélyi Fejedelemség pénzverése. Bp 1995. 63, 73–74, 81–83, 108. (a továbbiakban: Huszár: Az Erdélyi Fejedelemség ...), ill. Huszár Lajos, Pap Ferenc, Winkler Judit: Erdélyi éremművesség a XVI–XVIII. században. Hely és év nélkül [Buk 1996]. 21–31, 137–140, 170–173.

253 Buza János: Báthori Gábor dutkája a délnémet pénzforgalomban. = Numizmatikai Közlöny LXXXVIII–LXXXIX (1989–1990). 89–97, ill. Buza Janos: Dukát – tallér – dutka. Erdély pénzverésének strukturális változásai a 17. század elejéig. In: In memoriam Barta Gábor. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Szerk. Lengvári István. Pécs 1996. 273–278.

254 A XVI. sz. közepén Bécsből Velencébe is eljuthatott a kereskedelmi forgalom révén, l. erre: Buza János: A magyar denár kivitele Észak-Itáliába a XVI. század közepén. In: A Numizmatika és a Társtudományok. II. Szerk. Krankovics Ilona. Debrecen 1996. 89–98. Az Oszmán Birodalomban „penz area” is volt, amelyben a pénz a magyar denárt jelentette. Sahillioglu, Halil: The Role of International Monetary and Metal movement in Ottoman Monetary History 1300–1750. In: Precious Metals in the Late Medieval and Early Modern Worlds. Ed. by J.F. Richards. 1983. 279. A Madonnás pénzek elterjedtségét az Oszmán Birodalomból Erdélybe igyekvő francia utazó is észrevette: Pierre Lescalopier utazása Erdélyben (1574). Közreadja Benda Kálmán, Tardy Lajos, Benda Gyula. Bp 1982. 59, 117. A délnémet térségben a magyar denárt stabil váltópénzként ismerték: „Nun aber Innerhalb Funffzick Jahren, in Ungern gar viel Ungerischer Pfennig, deren hundert einen Taler, ... gelten.” Gründlicher und wahrhafter Bericht, was die Erstaigerung der groben Müntz am maisten verursacht, ... 1600. In: Hirsch, Johann Christoph: Des Teutschen Reichs Münz-Archiv ... Nürnberg 1757. III. 151. (A továbbiakban: Hirsch: DRMA.) Idéztem már korábban is: „Ungerlein 1678. Die Verbannung des ungarischen Denars aus dem Geldumlauf der Reichsstadt Nürnberg.” = Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg. Bd. 79. Nürnberg 1992. 151–168 (e jegyzethez: 160), ill. Murgescu, Bogdan: Circulaţia monetară în Ţările Române în secolul al XVI-lea. Buc 1996. 104–110.

255 Huszár: CNH III/I. 33–34, 46.

256 Redlich, Fritz: Die deutsche Inflation des frühen siebzehnten Jahrhunderts in der zeit­genössischen Literatur: Die Kipper und Wipper. Hrsg. von Hermann Kellenbenz. Köln–Wien 1972. – Kostlán, Antonín: Financni zhrouceni ve Strední Evrope na pocatku tricetileté války. = Folia Historica Bohemica 8. Praha 1985. 265–316. – Kellenbenz, Hermann–Walter, Rolf: Das Deutsche Reich 1350–1650. Handbuch der europäischen Wirtschafts- und Sozial­geschichte. Hrsg. von Hermann Kellenbenz. Stuttgart 1986. Bd. III. 822–893. –Gommel, Rainer: Die Entwicklung der Wirtschaft im Zeitalter des Merkantilismus 1620–1800. In: Enzyklopädie deutscher Geschichte. Bd. 46. Hrsg. von Lothar Gall. München 1998. 6–7, 51.

257 Az események a kor kiváló szakemberének aggodalmát igazolták, azt ti., hogy az áruk helyett a pénz lesz majd a kereskedelem tárgya; vö.: „Müntz-Bedencken der gewesenen Kayserl. Rats- und Reichs-Pfenningsmeisters Zacharias Geizkoflers, d.d. 10ten Martii 1607.” Hirsch: DRMA III. 286–308.

258 Huszár: CNH III/I. 33–36.

259 Mikolajczyk: Obieg ... 12–14.

260 „Vagyon garasom mindenféle száz és harmincegy forintom. Ismet 12