Radu Rosetti Meinolf Arens Daniel Bein Demény Lajos Rendhagyó nézetek a csángókról

344 Gründer 1992.

345 Vincze 2002; Pozsony 2002a; Pozsony 2002b; Beszámoló a csángófalvak katolikus klérusának helyzetéről és mentalitásáról az 1989 utáni időszakból: Tánczos 1999, 95–173 és 191–227. Lásd mintegy példaként Dumitru Mărtinaş esetét, aki az 1940-es években vasgárdista lett.

346 A Jászvásári Egyházmegye honlapja az Interneten.

347 Pozsony 2002a; Vinze 2002.

348 Románia katolikus egyházának honlapja: (2002. 11. 12.) Lásd még a G2W tudósításait.

349 Itt is a G2W folyóiratban elszórtan található információk egészen a közelmúltig az egyetlen forrásként álltak rendelkezésre. Még magyar részről sem vizsgálták a jászvásári egyházmegye történét az 1884-tól napjainkig tartó időszakban. Ugyanez érvényes a bukaresti egyházmegyére (1930-tól Főegyházmegye) is, itt viszont Raymund Netzhammer püspök számára természetes dolog volt a csángók magyar etnikumhoz való tartozása Netzhammer I. (1914. XI. 8-i jelentés) 542., (1916. VII. 16.) 624. ; Netzhammer II. (1919. II. 08.) 873., (1920. VIII. 15.) 953., 956. Alexander Cisar püpökké avatásán résztvevő moldvai csángók magyarul is énekeltek; 1922. 02. 09. Netzhammer I.-ben a Jászvásári Egyházmegye viszonyairól és Camilli püspök jellemzésére: Netzhammer I. (1906. I. 12.) 66–67. ; (1909. VI. 6.) 209., (1916. I. 16.), 596–597., (1907. IV. 7.) 118. Camilli intézkedéseiről az 1907-es parasztfelkelésben résztvevő csángók ellen, valamint a – Camilli általi – magyar nyelvhasználat elnyomásáról a jászvásári egyházmegyében (1920. VI. 20.) 450. Továbbá: Netzhammer 1902. Alapvető az újabbi Vincze 2002; Pozsony 2002a.

350 Ehhez 2. Fejezet.

351 Mărtinaş 1985 és Mărtinaş 1997 címkép. Ungureanu és Coja minden Mărtinaş kiadásban mint vitázók szerepelnek, akárcsak a több nyelvre lefordított demagóg válaszokban, amelyeket a történészek a nemzetkommunista Ceauşescu rezsimben a háromkötetes Erdély Történetére (Bp., 1987.) adtak. Lásd Coja 1987. Coja antiszemita és rasszista szövegei az Interneten (2002. 11. 30.) Mindketten aktív résztvevői a Dumitru Mărtinaş Társaság rendezvényeinek és a Fundaţia Naţională / Universatea de Vară în Izvorul Mureşului/Marosfői Nyári Egyetemnek

352 Lumina Creştinului. 2002. 7. sz.; 2002. 2. sz. Mihai Robu püspökről; 2002. 1. sz. a Târgu Trotuş/Tatros-i gyülekezetről. Moraru az egyházmegyei folyóiratban megjelent többrészes jászvásári egyházmegye történet szerzője is – Scurtă istorie a Episcopiei Romano–Catolice de Iaşi, amely az Egyházmegye honlapján is megtalálható.

353 Năstase 1936; MCMO. I. Nr. 76, 342–454.

354 MCMO I. Nr. 25, 27, 28, 29, 31.

355 Lásd néhány esetpélda alapján a csángókérdésről 1985-ben rendezett kerekasztalbeszélgetés résztvevőinek karrierjét 1989 után: Ion Coja (121. lábj.), Mihai Ungheanu (2002. 11. 30.) szenátorok a román Felsőházban a Nagy-Románia Párt képviseletében (PRM), Mihail Diaconescu (2002. 11. 30.) ... serény propagandistaként muködik a bizarr román-népies “dakológus“ Crich van Däniken mellett, Napoleon Săvescu, mialatt Gabriel Ţepelea (2002. 11. 30.) 1990–2000 között a PNTCD – Parasztpárt alelnöke és elnöke volt, ott volt hivatalban és jelenleg a Román Tudományos Akadémia tagja.

356 A Dumitru Mărtinaş Társaság megalapításáról 2001 márciusában: (2002. 11. 30.)

357 A PRM szenátor Prisacaru által 2002 áprilisában Bukarestben rendezett konferenciáról valamelyes sajtó-visszhang: Lumina Creştinului 06.2002 (Alois Moraru), akárcsak Gherghel püspök fogalmaz­ványa a moldvai katolikusok identitásáról hivatkozással többek közt Iosif P. M. Pal nemzeti­szocialista művére az 1940-es évekből, és Mărtinaşra akit a Professzor nagyon megszépített. Kritikus kommentár Gabriel Andreescu részéről (2002. 07. 06.). Gherghel püspök felhívása híve­ihez, hogy magukat a 2002-es népszámláláson románoknak vallják megatalálható a Lumina Crestinului 03/2002-ban. Prisacaru máris vezetőjeként muködött annak a román küldöttségnek, amely az Európa Tanácsban a csángókérdést képviselte.

358 A jászvásári konferenciához: Lumina Creştinului 07. 2002. Ghergel püpök egy jelentése uo. 08.2002.; Pozsony Ferenc interjúja: Szabadság, 2002. VII. 10. (Az anyanyelvű mise esélye a csángóknál Bezélgetés Pozsony Ferenccel, a Kriza János Néprajzi Társaság elnökével.)

359 2000-ben a Fundaţia Naţională által rendezett konferencia Dortmundban a román nemzet jövőjének távlatairól, a kisebbségi kérdés kezeléséről és a román államról. Előadók és résztvevők érkeztek a németországi román radikális jobboldali körökből is. A Baden Baden-i szélsőjobboldali aktivista Gheorghe Olteanu például Mărtinaş felkérésére a moldvai csángókról referált, akik mint ősi székelyföldi románok emigráltak Erdélyből, amikor az ottani állítólagos magyarosítás miatt el kellett hagyják hazájukat. Ő ugyanakkor szerzője is egy programatikus írásnak, amely a nyugati román nacionalista körök céljait szolgálj, és együttdolgozik a németországi magyarországi és szatmári sváb radikális jobboldali aktivistákkal, mint Franz Wesner és Ernst Hauler.

A bukaresti szociológusnő Maria Cobianu-Băcanu beszélt ezekben a körökben fontos szerepet játszó magyarosítási drámáról, a többségi magyar lakosságú Covasna/Kovászna és Hargita/Harghita megyékben, amiről 1998-ban egy tanulmányt is megjelentetett. Mindketten rendszeresen fellépnek a Székelyföldi Fundaţia Naţională /Universitatea de Vara rendezvényein. Ioan Lăcătuşuval közösen egy memorandumot fogalmazott a román kormányhoz az egységes centralizált román állam veszélyeztetettségéről, különösen a székelyföldi román kisebbségre vonatkoztatva, egy potenciális kissebbségi jogbovítés esetén. Stílusa és tartalma a vasgárdista és a nacionálkommunista szellemiség szimbiózisa. Lăcătuşu egyike a legbefolyásosabb radikális jobboldali politikusoknak Romániában és igazgatója egy európai tanulmányokkal foglalkozó központnak Kovászna-Hargita megyében.

360 Alapvető Gründer 1992.

361 Lásd jászvásári egyházmegye honlapját linkekkel és utalásokkal a katolikus rendek moldvai tevékenységére az elmúlt évektől napjainkig.

362 Münsterben dolgozik a radikális jobboldali publikációival már az 1980-as években elhíresült moldvai csángó eredetu plébános Mihai Caitar, aki részt vett a Fundaţia Naţională körüli nacionalista irányultságú körök 2000-es dortmundi gyűlésen.

363 Jürgen Henkel az egyébként megalapozott tanulmányában az 1999-es romániai pápai látogatásról a moldvai csángók problematikáját teljesen kihagyta. Anneli Ute Gabanyi szintén számtalan és széleskörben terjesztett munkáiban – az 1989 utáni aktuális román politikai és szociális fejlődésfolyamatokról – a csángókérdésre vonatkozó mindenféle utalás hiányzik. Jellemző módon a nyugati politológiai szaktudományos munkák többségében bukaresti és/vagy erdélyi–szász orientált perspektíva érvényesül, más országrészek vagy hozzájuk részben kapcsolódó területek vonatkozásában az “egyház, vallás” témakörben naiv, romantizáló és a valóságtól távolálló megközelítésmóddal élnek; ezt jól példázza a sok rendezvény a 2002-es Nők Nemzetközi Imanapján, amelynek Románia volt a tematikus súlypontja.

364 Az Európa Tanács 2001-es csángókra vonatkozó határozatának angol és francia szövege.

365 A Jászvásári Egyházmegye honlapjának összekötése (linkelése) az Opus Deivel. A Moldvában és Bukarestben gyakorolt katolicizmus analóg a nyugati Fokolare-ral. Ez különösen érvényes a városi közegben élő ifjúsági katolikus csoportokra (Bakó, Roman, Jászvásár, Bukarest).