Ajánlott irodalom:
A tárgy oktatói által összeállított gyakorlati silabuszok, Hozzáférhető: komputeren.
http://biotech.szbk.u.szeged.hu/e_oktatas.html
Környezetvédelem
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:
|
Környezetvédelem ea.
|
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)
|
SZTE JGYTFK Biológia Tanszék Környezettudományi Tanszéki Csoport
|
FELELŐS OKTATÓ
|
Dr. Gálfi Márta
|
KREDIT
|
2
|
HETI ÓRASZÁM
|
2
|
típus
|
előadás
|
SZÁMONKÉRÉS
|
K
|
Tantárgyi tematika:
A tárgy oktatása során először a környezetvédelem fogalma, története és tárgya kerül bemutatásra (1). Ezután a környezetet, mint rendszert, majd ennek változásait -anyag és energia szinteken – és az evolúció kapcsolatát tárgyalja (2). A környezet hatása az élő rendszerek homeosztázisára (3), a természetes környezet és hatása az élő szerveződésekre /homeosztázis/környezet relációja/ (4), valamint az épített környezet és hatása az élő szerveződésekre /törvények, szabályozók, igazgatás/ (5). A társadalmosodás és a környezet kapcsolata /törvények, szabályok, etika, filozófia/ (6).Környezeti nevelés(7)/ ZH/; Környezeti elemek változásai és az élőrendszerek kapcsolata Levegő, víz, talaj (8,9) Környezetterhelések /fizikai, kémiai, biológiai energiák és/vagy anyagok és az élőrendszerek kapcsolatai/ (10). A természetes evolúció és az indukált környezetváltozások kapcsolata (11). /ZH/; A környezetvédelem, mint alkalmazott tudomány /ökogazdálkodás, környezettechnikák/ (12, 13).
Ajánlott irodalom:
Rakonczai Zoltán: A környezetvédelem alapjai, Tankönyv, Soproni Egyetem, 1996.; Barótfi István: Környezettechnika. Mezőgazdasági Kiadó Bp., 2000.; Dr. Sántha Attila: Környezetgazdálkodás, Nemzeti tankönyvkiadó Bp., 1999.; Moser Miklós, Pálmai György: A környezetvédelem alapjai. Nemzeti tankönyvkiadó, Bp., 1999.; Kerényi Attila: Általános Környezetvédelem -globális gondok és lehetséges megoldások- Mozaik kiadó. Bp., 2001.
Mikrobiológia
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:
|
Mikrobiológia ea. 1., 2.
|
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)
|
Mikrobiológiai Tanszék
|
FELELŐS OKTATÓ
|
Dr. Vágvölgyi Csaba
|
KREDIT
|
5
|
HETI ÓRASZÁM
|
4
|
típus
|
Előadás
|
SZÁMONKÉRÉS
|
K
|
Tematika:
A diszciplináris elkülönülés oka, tudománytörténet. Virológiai alapismeretek: az obligát sejtparazitizmus magyarázata. Virionok morfológiája, kémiai szerkezete, genom szerveződési jellegzetességek. A vírusfertőzés szakaszai, vegetatív vírusok csoportosítása, a vírusgenom replikációja, vírusérési rendellenességek. Vírusszaporítás, minőségi kimutatás, mennyiségi meghatározás. Vírusok rendszerezése, legfontosabb víruscsoportok. Szubvirális ágensek: viroidok, prionok. Vírusok daganatkeltése, onkogének. Virusinterferencia, interferonok. Bakteriológiai alapismeretek: telep és sejtmorfológia; a prokarióta sejt (arhaea, eubaktérium) felépítése és genom szerveződése; baktérium sejtfal (Gram pozitivitás, negativitás) membrán, tok, flagellumok, pílusok felépítése, funkciói. Szaporodásuk törvényszerűségei, kinetikája, prokariota sejtciklus, spórázási ciklus, endospóra szerveződése. Baktériumok rendszerezése, legfontosabb fajok, törzsek. Mikológiai alapismeretek: az eukariota gombasejtek felépítése, sejt- és telepmorfológia; a tallusz szerveződése, vegetatív szaporítóképletek, homo-, heterotallia magyarázata. A gombák rendszerezése, fontosabb csoportok, élet- és sejtciklusuk. A mikrobiális anyagcsere alapjai: anyagfelvétel, a C és N hasznosítás, nitrogénkötés, tápanyag hasznosítással kapcsolatos gyakorlati kérdések. Mikroorganizmusok energiaszerző folyamatai: autotrófia fényenergia hasznosítással és kemolitotrófia útján, valamint a heterotróf (kemoorganotróf) légzési és erjesztési rendszerek révén; aero-, és anaerobiózis. A mikrobák genetikai rendszerei: a prokariota és az eukariota genomszerveződés sajátságai. Mutációk típusai, kiváltási lehetőségük, fenotípusuk, molekuláris hátterük, gyakorlati alkalmazásuk. Prokariota és eukariota mikroorganizmusok rekombinációs lehetőségei, szexuális - paraszexuális folyamatok, kompatibilitási rendszerek, indukált géntranszfer.
Ajánlott irodalom:
Kevei-Kucsera: Mikrobiológia I. JATEPress 1998.;Kevei-Kucsera-Manczinger-Vágvölgyi: Mikrobiológia II. JATEPress 1999
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:
|
Mikrobiológia gyakorlat 1. (Sejt-és Mol.biol Szakirány)
|
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)
|
Mikrobiológiai Tanszék
|
FELELŐS OKTATÓ
|
Dr. Vágvölgyi Csaba
|
KREDIT
|
4
|
HETI ÓRASZÁM
|
3
|
típus
|
laborgyakorlat
|
SZÁMONKÉRÉS
|
GY
|
Tematika:
Mikroorganizmusok tenyésztése: táptalajok készítése, sterilezési módszerek, izolálási - oltási technikák. Makro- és mikromorfológiai megfigyelések baktériumokon (sejtfal és spóra festések) Makro- és mikromorfológiai megfigyelések élesztő- és fonalas gombákon (ivaros és vegetatív szaporító képletek vizsgálata). Külső környezeti tényezők hatásának vizsgálata: hőmérséklet, pH, oxigén, UV-sugárzás. Sejtszám meghatározási módszerek baktériumokon és élesztőgombákon. Fágok mennyiségi meghatározása. Biokémiai-fiziológia vizsgálatok mikroorganizmusokon: intra- és extracelluláris enzimek kimutatása; nitrogén anyagcsere vizsgálata; élesztőgombák cukor asszimilációs és erjesztési spektruma. Antibiotikumok koncentrációjának, ill baktériumok antibiotikum érzékenységének meghatározása. Dimorfizmus indukálása fonalas gombákban.
Ajánlott irodalom:
Kevei-Kucsera-Manczinger-Pfeiffer-Varga-Vágvölgyi: Mikrobiológia gyakorlatok I. JATEPress 2001.
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:
|
Mikrobiológia gyakorlat 2. (Szupraindividuális Szakirány)
|
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)
|
Mikrobiológiai Tanszék
|
FELELŐS OKTATÓ
|
Dr. Vágvölgyi Csaba
|
KREDIT
|
4
|
HETI ÓRASZÁM
|
3
|
Típus
|
laborgyakorlat
|
SZÁMONKÉRÉS
|
GY
|
Tematika:
A mikroorganizmusok kimutatása a környezetből. Tenyésztési eljárások, sterilezési módszerek, oltási technikák. Sejtszám meghatározási módszerek baktériumokon és élesztőgombákon. Fágok mennyiségi meghatározása. Makro- és mikromorfológiai megfigyelések baktériumokon, élesztő- és fonalas gombákon. Külső környezeti tényezők hatásának vizsgálata (hőmérséklet, pH, oxigén, UV-sugárzás). Dimorfizmus indukálása fonalas gombákban. Biokémiai-fiziológia vizsgálatok mikroorganizmusokon: intra- és extracelluláris enzimek kimutatása; nitrogén anyagcsere vizsgálata; élesztőgombák cukor asszimilációs és erjesztési spektruma. Antibiotikumok koncentrációjának, ill baktériumok antibiotikum érzékenységének meghatározása.
Ajánlott irodalom:
Kevei-Kucsera-Manczinger-Pfeiffer-Varga-Vágvölgyi: Mikrobiológia gyakorlatok I. JATEPress 2001.
Molekuláris biológia
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:
|
Molekuláris biológia ea. 1
|
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)
|
Genetikai és Molekuláris Biológia Tanszék
|
FELELŐS OKTATÓ
|
Prof. Dr. Boros Imre Miklós
|
KREDIT
|
2
|
HETI ÓRASZÁM
|
2
|
típus
|
előadás
|
SZÁMONKÉRÉS
|
K
|
Tematika
A molekuláris biológia létrejötte, tárgya, szemlélete, vizsgálati módszerei és modelljei. A nukleinsavak és fehérjék vizsgálatában és manipulációjában használt legfontosabb módszerek. Az in vitro DNS rekombináció alapjai, rekombináns molekulák létrehozása, gén-könyvtárak típusai, készítésük és felhasználásuk. Biológiai makromolekulák és molekula komplexek szerkezeti és funkcionális jellegzetességei. Konformáció és fehérjék domén szerkezete. Lineáris és cirkuláris DNS szerkezeti sajátosságai, topológia. Denaturació, renaturáció és hibridizáció. Fehérje és nukleinsav-fehérje komplexek. Pro- és eukariota sejt sajátosságai, kompartmentalizáció és következményei. A genom szerveződése, a cirkuláris prokarióta genom. Az eukariota genom, genom méretek, komplexitás, repetitív, mérsékelten repetitív, és egyedi szekvenciák, gének és az expresszált gének száma. A kromatin fehérje komponensei, a nukleoszóma, magasabbrendű kromoszóma struktúrák. Extrakromoszomális elemek pro- és eukariotákban. Plazmidok, kópia szám, inkompatibilitás. Organellum genomok, episzomák, profágok és provírusok, inszerciós elemek, transzpozonok. Replikáció pro- és eukariotákban. A replikáció általános elvei, a különböző szerkezetű genomok replikációjának problémái. A bakteriális kromoszóma replikációja, replikációs origó, replikációs villa. Az eukariota replikon, replikációs origó és DNS polimerázok, a replikációban résztvevő fehérjék, repliszoma, topoizomerázok szerepe, cirkuláris és lineáris DNS-ek replikációja, kromoszóma végek replikációja, a telomere. A génműködés és szabályozása. Transzkripció szabályozás prokariótákban és eukariotákban. A transzkripció szignálszekvenciái, a prokarióta promoter, transzkripció iniciáció és termináció prokariótákban. A transzkripció szabályozás molekuláris biológiája. A lambda fág transzkripciójának szabályozása, lítikus és lizogén állapot, antitermináció.
Ajánlott irodalom:
Bálint Miklós: Molekuláris Biológia I – Műszaki könyvkiadó
Bálint Miklós: Molekuláris Biológia II – Műszaki könyvkiadó
Bálint Miklós: Molekuláris Biológia III – Nemzeti Tankönyvkiadó
|
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:
|
Molekuláris biológia ea. 2
|
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)
|
Genetikai és Molekuláris Biológia Tanszék
|
FELELŐS OKTATÓ
|
Prof. Dr. Boros Imre Miklós
|
KREDIT
|
3
|
HETI ÓRASZÁM
|
2
|
típus
|
előadás
|
SZÁMONKÉRÉS
|
Szóbeli K
|
Tematika
Eukariota RNS polimerázok és alap transzkripciós faktorok, a polimeráz II core promoter, proximalis és disztális szabályozó elemek, transzkripciós faktorok, szekvenciaspecifikus DNS-kötő fehérjék. A transzkripciósan aktív kromatin szerkezete, kromatin dekondenzáció, hiszton modifikáció, aktivátorok és ko-aktivátorok szerepe a kromatin átstruktúrálásában. A transzkripció vizsgálatának módszerei. A polimeráz II és III által átírt gének transzkripciójának jellegzetességei. A mRNS prekurzorainak kimutatása és analízise, a splicing mechanizmusa, mRNS stabilitás, editing, mRNS transzport. A transzláció makromolekulái és molekula komplexei. Szabályozás a transzláció szintjén, protein folding, chaperonok. Poszt-transzlációs modifikációk. Protein szorting és targeting. Sejtmagi fehérje transzport. Fehérjék szabályozott lebontása, proteoszóma. Sejt-sejt kommunikáció, szignáltranszdukció. A jel és jelfogó molekulák típusai, effektor fehérjék. Nukleáris receptorok. A sejtciklus általános jellemzése, ciklinek és ciklin-függő kinázok, expressziójuk és degradációjuk szabályozása.. Normális és tumoros sejtek jellemzői, a transzformált állapot, az onkogének és tumorszupresszorok típusai, azonosítása, daganatot okozó ágensek, DNS és RNS tumorvírusok. Az evolúció a molekuláris biológus szemével, Genom projektek és eredményeik - genom szerveződés, a genom evolúció, átrendeződések, horizontális gén transzfer, molekuláris bizonyítékok a rokonságokra és eredetekre.
Ajánlott irodalom:
Bálint Miklós: Molekuláris Biológia I – Műszaki könyvkiadó
Bálint Miklós: Molekuláris Biológia II – Műszaki könyvkiadó
Bálint Miklós: Molekuláris Biológia III – Nemzeti Tankönyvkiadó
|
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:
|
Molekuláris biológia gyakorlat
|
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)
|
Genetikai és Molekuláris Biológia Tanszék
|
FELELŐS OKTATÓ
|
Prof. Dr. Boros Imre Miklós
|
KREDIT
|
4
|
HETI ÓRASZÁM
|
3
|
típus
|
laborgyakorlat
|
SZÁMONKÉRÉS
|
GY
|
Tematika
A molekuláris biológiai kísérletek jellegzetességei. Kísérletek tervezése, végrehajtása, értékelése, dokumentálása. A molekuláris biológiai laboratóriumok legfontosabb eszközei. Kísérletek biológiai mintákkal. Minta készítés és állagmegóvás, pufferek, törzsoldatok, specifikus gátlószerek alkalmazása.
Biológiai aktív makromolekulák izolálása, kimutatása, mennyiségi meghatározása.
Kromoszómális és extrakromoszómális DNS minták izolálása, DNS koncentráció meghatározás, fragmentálás, fragmentumok elválasztása. DNS molekulák összekapcsolása, rekombináns molekulák bejuttatása élő sejtekbe, funkciójuk analízise. Fehérjék frakcionálása, fehérje koncentráció és méret meghatározás. Fehérjék aktivitásának kimutatása. Specifikus ellenanyagok használata.
Génműködés szabályozás kimutatása. Gén indukció és represszió, specifikus RNS molekulák kimutatása, reporter gének alkalmazása.
Ajánlott irodalom:
A tárgy oktatói által összeállított gyakorlati silabuszok, Hozzáférhető: komputeren.
|
Növényélettan
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:
|
Növényélettan ea. 1.
|
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)
|
Növényélettani Tanszék
|
FELELŐS OKTATÓ
|
Prof. Dr. Erdei László
|
KREDIT
|
2
|
HETI ÓRASZÁM
|
2
|
típus
|
előadás
|
SZÁMONKÉRÉS
|
K
|
Tematika:
A víz jelentősége és szerepe a növények életében. A növényi sejtek vízviszonyainak jellemzésére használt paraméterek és mérésük. A sejtmembrán vízvezetőképessége. A gyökér vízfelvétele. A vízmozgás a növényben (fatestben). A transpiráció. A sztómamozgás mechanizmusai. Az anyagtranszport mechanizmusa. Passzív transzport. Aktív transzport. Elsődleges elektrogén és másodlagos transzport. Tápelemek és szerepük. A talaj, mint tápanyagforrás. A rizoszféra. Az ionfelvétel és szabályozása. A kálium. A nitrogén, a kén és a foszfor felvétele és asszimilációja. Floem transzport. Környezeti stressz és a növények válaszreakciói. A fotoszintetikus pigmentek, a fotoszintetikus apparátus szerkezete. A fény abszorpciója és a gerjesztési energia sorsa. A II. fotokémiai rendszer működése. Az elektron útja a víztől a mobilis plasztokinonig. Az I. fotokémiai rendszer működése. Az elektron útja a plasztokinontól a NADPH-ig. A fotofoszforilálás: a kemiozmotikus mechanizmus. A CO2 fixálás C3-as útja. A fotorespiráció. A CO2 fixálás C4-es útjai. A fotoszintézis regulációs lehetőségei. Cukor- és keményítőszintézis. A fotoszintézis fiziológiai és ökológiai vonatkozásai. A növényi légzés speciális vonatkozásai.
Ajánlott irodalom: Láng Ferenc (szerk): Növényélettan. A növényi anyagcsere élettana. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998.
Taiz L., Zeiger E.: Plant Physiology. Sinauer Associates, Inc., Publishers, Sunderland, MA. 1998.
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:
|
Növényélettan ea. 2.
|
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)
|
Növényélettani Tanszék
|
FELELŐS OKTATÓ
|
Prof. Dr. Erdei László
|
KREDIT
|
2
|
HETI ÓRASZÁM
|
2
|
típus
|
előadás
|
SZÁMONKÉRÉS
|
K
|
Tematika:
A növekedés és fejlődés fogalma, mérése. Morfogenetikai jelenségek a növekedési-fejlődési folyamatokban. Polaritás, regeneráció, korreláció. A növényi hormonok általános jellemzése. Jelérzékelés és -továbbítás (szignál transzdukció) a növényekben. A növényi hormonreceptorok típusai. Molekuláris biológiai módszerek a növényi hormonok bioszintézisének és hatásmechanizmusának vizsgálatában, bioszintézis és jelátviteli mutánsok, transzgénikus növények. A hormonhomeosztázist meghatározó folyamatok. Az indolecetsav hatása a növekedésre és fejlődésre, az axinok által indukált génexpressziós változások. Primer és szekunder válasz-gének. Az auxinok szerkezete és az auxinhatás összefüggése. Szintetikus auxinok, antiauxinok. Az indolecetsav metabolizmusa. A sejtmegnyúlás hormonális szabályozása. Az auxin szerepe a tropizmusokban. A gibberellinek fiziológiai hatásai. A gibberellinek bioszintézise, a szerkezet és aktivitás viszonya. Az endogén gibberellin-szint szabályozásának tényezői. A gibberellinek által indukált jelátviteli utak modellrendszerekben. Az α-amiláz gén expressziójának szabályozása. A citokininek fiziológiai hatásai. A sejtciklus és szabályozása. Természetes és szintetikus citokininek. A citokininek metabolizmusa. A citokininek szeneszcenciát késleltető hatásának molekuláris biológiai alapjai. Az abszcizinsav fiziológiai hatásai, metabolizmusa. Az abszcizinsav, mint stresszhormon. Az abszcizinsav által indukált génexpressziós változások. Az etilén fiziológiai hatásai és anyagcseréje. Az öregedési folyamatok szabályozása (termésképzés, érés, abszcisszió). Természetesen előforduló egyéb növekedés-szabályozók: brasszinoszteroidok, jázmonsav, szalicilsav, NO, poliaminok, és hatásuk a növények növekedési és fejlődési folyamataira. Növekedési retardánsok. Fotomorfogenezis, a fitokrómok és az UV-A/kék fény receptor szerepe a növények fejlődési folyamataiban. A virágzás fiziológiája.
Ajánlott irodalom:
Erdei L. (szerk): Növényélettan. Növekedés- és fejlődésélettan. JATEPress, Szeged, 2004.
Taiz L., Zeiger E.: Plant Physiology. Sinauer Associates, Inc., Publishers, Sunderland, MA. 1998.
A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:
|
Növényélettan gyakorlat 1
|
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)
|
Növényélettani Tanszék
|
FELELŐS OKTATÓ
|
Prof. Dr. Erdei László
|
KREDIT
|
2
|
HETI ÓRASZÁM
|
2
|
típus
|
laborgyakorlat
|
SZÁMONKÉRÉS
|
GY
|
Tematika:
A növényi sejtek vízpotenciáljának, ozmózisos potenciáljának mérése. A makroelemek hiánytünetei. A fotoszintetikus pigmentek. Kloroplasztisz szuszpenczió preparálása, a Hill-reakció. Peroxidáz és polifenoloxidáz aktivitás mérése növényekben. A növényi hormonok (auxinok, gibberellinek, citokininek) kimutatása biológiai tesztekkel. Csírázó magvakból kivont amiláz aktivitás koncentráció-, hőmérséklet- és pH-függése. IES-oxidáz aktivitás meghatározása különböző effektorok jelenlétében. Másodlagos anyagcseretermékek kimutatása. Alkaloidok kimutatása mákgubóból. Antociánok és betaciánok színének és fényabszorpciójának függése a pH-tól.
Dostları ilə paylaş: |