Szegedi Tudományegyetem Kérelem biológia alapszak (BSc) indítására Szeged

Irodalom:

Izsák, J. – Juhász-Nagy, P. – Varga, Z.: Bevezetés a biomatematikába, Tankönyvkiadó, Bp., 1982.

Bolyai-kiskönyvtár sorozatból a Differenciálszámítás, Integrálszámítás, Mátrixszámítás kötetek.

Szabó Tamás: Kalkulus I-II

Ian Stewart: A természet számai

Nemetz Tibor – Wintsche Gergely: Valószínűség és statisztika mindenkinek

Fizikai kémia biológia szakosoknak

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:		Fizikai kémia biológia szakosoknak
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)		Fizikai Kémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ		Dr. Tóth Ágota
KREDIT		3
HETI ÓRASZÁM		2
Típus		előadás
	Tematika: Termodinamika alapjai, termokémia. Munka, energia, hő. Termodinamika 0. és I. főtétele. Hőkapacitás. Kalorimetria. Reakcióentalpia, képződési entalpia, Hess-tétele. Bioenergetika. Természetben lejátszódó folyamatok hajtóereje. Entrópia, termodinamika II. és III. főtétele. Szabadenergia, szabadentalpia. Hőátadáson alapuló gépek hatásfoka. Egyensúlyok általános feltétele. Kémiai potenciál. Gibbs-féle fázisszabály és alkalmazása. Egy- és többkomponensű rendszerek termodinamikája. Fázisegyensúlyok, fázisátalakulások. Clausius-Clapeyron-egyenlet alkalmazása. Korlátlan és korlátolt elegyedés, szételegyedés. Raoult- és Henry-törvény. Elektrolitok termodinamikája, Debye-Hückel elmélet alapjai. Reakciókinetika. Alapfogalmak ismétlése. Párhuzamos és sorozatos reakciók. Kvázistacionárius közelítés.. Spektroszkópia és fotokémia. Molekulák rezgése és forgása. Lambert-Beer törvény. Elektrongerjesztett molekulák keletkezése és reakciói. Fluoreszcencia és foszforeszcencia. Fotokémiai kinetika: kvantumhasznosítási tényező. Fotokémia: peszticidek fotokémiai lebomlása. Transzportfolyamatok. Konvekció, diffúzió, migráció. Irodalom:1. Zrínyi, M.: A fizikai kémia alapjai I., Műszaki Könyvkiadó, 2004; 2. R. Chang: Physical chemistry for the biosciences, Freeman, 2005

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:	Fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok biológia szakosoknak
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)	Fizikai Kémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ	Dr. Berkesi Ottó
KREDIT	2
HETI ÓRASZÁM	2
Típus	Laboratóriumi gyakorlat
SZÁMONKÉRÉS	GY

Tematika

Balesetvédelem, kémiai összetétel számítása, mérési adatok megadása, értékes jegyek, kerekítés. Oldatkészítés, koncentráció meghatározás sűrűségméréssel. Gyógyszerbomlás kinetikájának vizsgálata fényelnyelés alapján. Cukorinverzió sebességének mérése polariméterrel. Gyenge sav disszociációs állandóinak meghatározása vezetőképesség mérése alapján. A Lambert-Beer-törvény érvényességi határainak vizsgálata. Amfolitok izoelektromos pontjának meghatározása pH-méréssel.

Irodalom:

1. Andor Józsefné, Berkesi Ottó, Galbács Zoltán, Kutsán György: Általános kémiai laboratóriumi gyakorlatok, JATEPress, 1997

2. Fizikai kémiai laboratórium gyakorlatok, szerk. Peintler Gábor, JATEPress, 1998

Radiokémia biológusoknak

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE	Radiokémia biológusoknak
MEGHÍRDETŐ TANSZÉK	Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ	Dr. Novákné Dr. Hajdú Éva
KREDIT	2
HETI ÓRASZÁM	2
TÍPUSA	előadás
SZÁMONKÉRÉS	K

Tematika:

A radioaktivitás felfedezése. Az atommag felépítése. Izotópok, izotónok, izobárok. Az atommag mérete, sűrűsége, kötési energiája. Magmodellek. Stabilis és instabilis nuklidok. A radioaktív bomlás. A radioaktív bomlás során felszabaduló energia: Q-egyenlet. A bomlástörvény. A felezési idő értelmezése. Az aktivitás definíciója, mértékegységei, átszámításuk. Néhány számolási példa az adott tömegű radioaktív preparátum aktivitásának és az aktivitás időbeni változásának kiszámítására. A radioaktív bomlások fajtái. Izomer átalakulás, a belső konverzió jelensége. Béta-bomlások (β^- bomlás, β⁺ bomlás és elektronbefogás). Az alfa-bomlás. A fontosabb radioizotópok bomlássémáinak értelmezése, a kísérő sugárzások fajtái, energiájuk kiszámítása. A radioaktív bomlásokat kísérő sugárzások és az anyag kölcsönhatásai. A sugárzások elnyelődésére vonatkozó abszorpciós törvény értelmezése, hatótávolság. Néhány példa az abszorpciós törvény alkalmazására. A radioaktív preparátumok detektálásának alapelvei. Detektortípusok. A szcintillációs detektor és a gáztöltésű detektorok működése. A folyadékszcintillációs mérétechnika lényege, quench korrekciós görbék, szcintillációs koktélok. A mérési hatásfokot meghatározó tényezők. A legfontosabb dózisfogalmak. A természetes sugárterhelés mértéke Földünkön, fő forrásai. Sugárbiológiai alapok. A sugárzások biológiai hatásait befolyásoló tényezők. A radioizotópok felhasználásának lehetőségei nyomjelzésre, sugárforrásként és energiatermelésre. Az atomreaktorok működésének alapelvei (a maghasadás jelensége). Radioizotópok alkalmazása analitikai (az izotóphígítás elve, radiometrikus titrálások – titrálási görbék) célokra. A sugárvédelem célja. Munka radioaktív izotópokkal.

Ajánlott irodalom:

Dr. Németh Zoltán: Radiokémiai és izotóptechnikai alapismeretetk. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1996.

Számolási feladatok a tanszék honlapján.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE	Radiokémia laboratóriumi gyakorlat biológusoknak
MEGHÍRDETŐ TANSZÉK	Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ	Dr. Oszkó Albert
KREDIT	2
HETI ÓRASZÁM	2
TÍPUSA	laboratóriumi gyakorlat
SZÁMONKÉRÉS	GY

Tematika:

Az izotóphígítás elvének alkalmazása kvantitatív analízishez (jodidion koncentrációjának meghatározása egyszerű, fordított és/vagy kettős izotóphígítással). Rosszul oldódó csapadék oldhatóságának meghatározása nyomjelzéssel, az önabszorpció figyelembevételével. A folyadékszcintillációs méréstechnika alkalmazása – quench korrekciós görbék. Kemény béta-sugárzók detektálása Cserenkov-sugárzás alapján. Mérési hatásfok meghatározása a ⁴⁰K (KCl) detektálása alapján. Béta-sugárzás abszorpciója, hatótávolság és maximális energia meghatározása.

Ajánlott irodalom:

Dr. Németh Zoltán: Radiokémiai és izotóptechnikai alapismeretetk. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1996.

Gyakorlatok a tanszék honlapján.

Szervetlen és analitikai kémia

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE:	Szervetlen és analitikai kémia ea. .
GAZDA TANSZÉK(CSOPORT)	Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ	Dr. Péter Antal
KREDIT	3
HETI ÓRASZÁM	2
Típus	előadás
SZÁMONKÉRÉS	K

Tematika

A szervetlen kémia alapjai. Az elemek felfedezése, a periódusos rendszer kialakulása, törvényszerűségei. Az elemek és vegyületeik élettani szerepe. A hidrogén és a nemes gázok tulajdonságai. Nemfémes elemek és fontosabb vegyületeik. A másodfajú fémek tulajdonságai, vegyületei. Az alkáli- és az alkáliföldfémek. Az átmenetifémek tulajdonságai, fontosabb vegyületei. A mennyiségi elemzés módszerei. A térfogatos elemzés alapjai. Mérőoldatok készítése és pontos koncentrációjának meghatá-rozása. Vizuális végpontjelzési módszerek. Titrálási görbék. Neutralizációs analízis. Csapadékos titrálások. Végpontjelzési módszerek a csapadékos titrálások esetén. Komplexképződési reakciók felhasználása a térfogatos elemzésben. A komplexometria gyakorlata. Redoxireakciókon alapuló térfogatos elemzések. A redoxipotenciált befolyásoló tényezők és ezek analitikai jelentősége. Permanganometria. Bromatometria. Kromatometria és cerimetria. Jodometria. A műszeres elemzés néhány módszere. Elektroanalitikai módszerek. Potenciometria. Amperometria, biamperometria. Coulombmetria.

Spektrokémiai módszerek. Atomspektroszkópiai módszerek. Lángfotometria. Atomabszorpció. Molekulaspektroszkópiai módszerek: UV-, látható-, infravörös-spektrometria. Fluoreszcenciás analízis. A kromatográfia alapjai

Ajánlott irodalom

1. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönykiadó 1999. 2. Labádi Imre: Szervetlen kémiai anyagismeret, JATE, Phare szakképzés, 1998. 3. Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés. Semmelweis Kiadó, 1999.

4.Ács Gábor, Csikkelné, Szolnoki Anna, Jáky Károly, Véber Margit: Analitikai Kémiai Példatár. SZOTE Kiadó, 1998.

A szerves kémia alapjai

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE	A szerves kémia alapjai ea.
MEGHÍRDETŐ TANSZÉK	Szerves Kémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ	Dr. Meskó Eszter
KREDIT	3
HETI ÓRASZÁM	3
TÍPUSA	előadás
SZÁMONKÉRÉS	K

Tematika:

A szerves kémia tárgya, a kémiai kötés elméletei, ionos és kovalens kötés, a kovalens kötés típusai, elektronegativitás, induktív hatás, hibridizáció, az sp3-, sp2- és sp hibridállapotok jellemzése. A szerves kémiai reakciók típusai és mechanizmusai.. A funkciós csoport fogalma és típusai. A szerves vegyületek tárgyalásának rendszere. Nevezéktan: triviális nevek, a IUPAC csoportfunkciós és szubsztitúciós nevezéktana, a szubsztitúciós nevezéktan általános szabályai. A vegyület családok áttekintése egy általános szempontrendszert követve: szerkezet, tulajdonságok, nevezéktan, előfordulás, előállítás, reakciók. Ezen túlmenően az egyes fejezeteknél az alábbi fogalmak és speciális ismeretek kerülnek még tárgyalásra. Alkánok: konstitúciós izomerek, konformáció, fűrészbak ábrázolás, Newman projekció. Cikloalkánok: axiális, ekvatoriális, cisz-transz izoméria. Alkének: E-Z nevezéktan, Cahn-Ingold-Prelog szekvencia szabályok, régiószelektív reakció, a karbokationok szerkezete és stabilitása. Sztereokémia: kiralitás, optikai aktivitás, konfiguráció, Fischer projekció. Az izomériák áttekintő összefoglalása. Tiolok és szulfidok: diszulfid híd. Aminok: rezolválás diasztereomer sópár képzéssel, a heterociklusos aminok aromás jellege. A funkciós csoportok szerinti áttekintés után a legfontosabb biomolekulák bemutatása következik. Szénhidrátok: D és L cukrok, ciklusos félacetál szerkezet, Haworth projekció, anomerek, mutarotáció, glikozidos kötés, diszacharidok és poliszacharidok. Lipidek: zsírok és olajok, foszfolipidek, szteroidok, prosztaglandinok, terpének. Aminosavak, peptidek: izoelektromos pont, elektroforézis, peptidkötés, peptidek szerkezet-meghatározása, peptidszintézis, szilárd fázisú szintézis. Fehérjék: primer-, szekunder-, tercier- és kvaterner szerkezet. Nukleinsavak. Szerkezetmeghatározás: elemanalízis, tömegspektrometria, IR, UV, 1H-NMR, 13C-NMR Polifunkciós szerves vegyületek nevezéktana.

Ajánlott irodalom:

John McMurry: Fundamentals of Organic Chemistry, Brooks/Cole, 3.kiadás, 1994.

Az előadás alapján készült jegyzet.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE	A szerves kémia alapjai laboratórium
MEGHÍRDETŐ TANSZÉK	Szerves Kémiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ	Dr. Meskó Eszter
KREDIT	3
HETI ÓRASZÁM	3
TÍPUSA	laboratóriumi gyakorlat
SZÁMONKÉRÉS	GY

Tematika:

A szerves kémiai laboratóriumi munka szabályai, tűzvédelem, balesetvédelem. A szerves preparatív munka lépései, problémái, a jegyzőkönyv vezetése. A desztilláció elve, fajtái, kivitelezése a laboratóriumban. Törésmutató mérése. Frakcionált desztilláció: kloroform-toluol elegy elválasztása, frakció összetétel megállapítása törésmutató méréssel. Az extrakció elve, fajtái, kivitelezése laboratóriumban. Szerves folyadékok, oldatok szárítása. Bepárlás. Folyadék-folyadék extrakció: anilin és benzoesav elválasztása, a nyers anilin átalakítása acetaniliddé. Szilárd-folyadék extrakció: koffein izolálás tealevélből. Az átkristályosítás elve, lépései. Átkristályosítás vízből, szerves oldószerből, keverék oldószerből. Szűrés. Kristályos anyagok szárítása. Olvadáspont meghatározás. Acetanilid átkristályosítása vízből, p-bróm-acetanilid átkristályosítása vizes etilakoholból. A kromatográfia elmélete, felosztása. Az o- és p-nitrofenol elválasztása oszlopkromatográfiával, a frakciók vizsgálata vékonyrétegkromatográfiával. Az alapműveletek együttes alkalmazásával néhány vegyület elállítása, tisztítása, fizikai állandóval történő jellemzése: 2-klór-2-metil-propán, aszpirin, 4-metilpent-3-én-2-on, benzoin Jones oxidációja, ciklohexanol, N-benzil-m-nitroanilin.

Ajánlott irodalom:

Felföldi Károly (szerk.): A szerves kémia alapjai laboratórium (házijegyzet)

Novák Lajos, Nyitrai György: Szerves kémiai praktikum I, Műegyetemi Kiadó, 1997.

Orosz György (szerk.): Szerves kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó.

V. Felsőfokú szakképzéssel történő kimenet példája: Farmakológus szakasszisztens
Bevezetés a farmakológiába és toxikológiába

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE	Bevezetés a farmakológiába és toxikológiába
MEGHÍRDETŐ TANSZÉK	Összehasonlító Élettani Tanszék
FELELŐS OKTATÓ	Dr. Toldi József
KREDIT	8
HETI ÓRASZÁM	3+2
TÍPUSA	előadás és laborgyakorlat
SZÁMONKÉRÉS	K, GY

Tantárgyi tematika:

A gyógyszer, farmakon, toxin fogalma, farmakológia- toxikológia tudománya, egymáshoz való viszonya, rövid története, tudományterületei. Alapfogalmak, nómenklatúra. Hatóanyagok és célmolekulák. Receptorok, hatóanyag-receptor kölcsönhatás. A dózis fogalma, dózis-hatásgörbék. Gyógyszerek sorsa a szervezetben, a gyógyszerek és a szervezet kölcsönhatását befolyásoló tényezők. A gyógyszerfejlesztés stádiumai. Általános és összefoglaló ismeretek a főbb gyógyszercsoportokról: központi idegrendszerre ható szerek főbb csoportjai, perifériás idegek és izmok gyógyszerei, szív és érrendszerre ható szerek, vesére és légzőrendszerre ható szerek, vér-, vérképzésre ható szerek, emésztőrendszerre ható szerek, vitaminok, hormonok.

Méregtan: mérgező hatás kialakulása, a hatást befolyásoló tényezők. Leggyakoribb mérgek, mérgezések: fémek, nem fémes elemek, marószerek, szerves ipari mérgek, ciklikus vegyületek, vérmérgek, gázok, növényi és állati toxinok.

Laborgyakorlat:

Biológiai titrálás, dózis-hatás vizsgálatok méhizom preparátumon, pióca hátizom-preparátumon. Altatószerek és hatásuk –kísérletek patkányon és egéren: urethán, chloralose-urethan, pentobarbital, hexobarbital, ketamin, ketavet-Rompun keverék. Altatás éterrel és N₂O/O₂ keverékkel. Perifériás fájdalomcsillapítás: lidokain, procain. Ideg-izom ingerületáttevődés vizsgálata béka n isciadicus-m. gastrochnemius preparatumon: izomrelaxánsok vizsgálata. Szív-, keringési és légzési rendszer vizsgálata patkányon: vérnyomás-, EKG-, légzésregisztrálás, ACh, adrenalin, His, pilocarpin hatások vizsgálata. Központi idegrendszerre ható szerek vizsgálata: ECoG, kiváltott potenciálok elvezetése: altatószerek, strichnin, 4-aminopyridin hatásának vizsgálata.

Ajánlott irodalom:

Fürst Zsuzsanna: Gyógyszertan (válogatott fejezetek belőle) Medicina Kiadó rt., Budapest, 1998

Toldi J.- Varga Cs.: Élettani gyakorlatok JATEPress, Szeged, 2000.

Farmakológiai vizsgáló módszerek

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE	Farmakológiai vizsgáló módszerek
MEGHÍRDETŐ TANSZÉK	Összehasonlító Élettani Tanszék
FELELŐS OKTATÓ	Dr. Farkas Tamás
KREDIT	6
HETI ÓRASZÁM	4
TÍPUSA	laborgyakorlat
SZÁMONKÉRÉS	GY

Tantárgyi tematika:

A farmakonok hatékonyságának vizsgálata. A hatóanyag-receptor kölcsönhatás mennyiségi jellemzése. Receptoriális hatóanyagkötés. A receptoriális kötés és a biológiai hatás összefüggései. Reverzibilis kompetitív antagonizmus jellemzése biológiai rendszerekben. Agonista affinitásának meghatározása biológiai hatásméréssel. Ismételt vagy folyamatos hatóanyagbevitel kapcsán észlelhető jelenségek. Farmakonok kölcsönhatásai.

Ajánlott irodalom:

- Humán farmakológia. A racionális gyógyszerterápia alapjai. Vízi E. Szilveszter (szerk.), Medicina, Budapest, 1997

- Gyógyszertan. Fürst Zsuzsanna (szerk.) Medicina, Budapest, 1998
Laboratóriumi állatok anatómiája

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE	Laboratóriumi állatok anatómiája
MEGHÍRDETŐ TANSZÉK	Állattani és Sejtbiológiai Tanszék
FELELŐS OKTATÓ	Dr. Bagyánszki Mária
KREDIT	4
HETI ÓRASZÁM	3
TÍPUSA	előadás
SZÁMONKÉRÉS	K

Tantárgyi tematika:

A laboratóriumi patkány, egér és a házimacska anatómiája. Testfelépítésük, külső jellemzőik. A bőr. A vázrendszer. A hasüregi szervek anatómiája. A mellüreg és a nyaktájék anatómiája. A vérrendszerek legfontosabb elemei, az aorta rendszere, a vénás rendszer. Az idegrendszer. Az agy és a gerincvelő anatómiája. A környéki idegrendszer anatómiája, az érzékszervek anatómiája.

Ajánlott irodalom:

Fekete Éva: A gerinces állatok egyedfejlődésének anatómiai alapjai. JATEPress, 2002.

Zboray Géza: Összehasonlító anatómiai praktikum II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.