Szegedi Tudományegyetem Kérelem biológia alapszak (BSc) indítására Szeged

II.

A szakindítási kérelem indoklása

A képzési kapacitás bemutatása

1. 
   A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben.
   

A biológia oktatása és a biológia tudományának művelése mindig is hangsúlyos volt a Szegedi Tudományegyetemen (előzőleg József Attila Tudományegyetem, illetve Juhász Gyula Tanárképző Főiskola). A szegedi biológia méltán büszke nagy tudóstanáraira: Szent-Györgyi Albertre, Apáthy Istvánra, Gelei Józsefre, Ábrahám Ambrusra, Győrffy Istvánra, Greguss Pálra, Bartucz Lajosra, vagy pl. az elmúlt évben elhunyt Ferenczy Lajosra, de sokak neve említhető lenne még. A biológus tanszékek kialakulása szervesen kapcsolódik a biológia fejlődéséhez. Különösen a hetvenes években, de azt követően is folyamatosan újabb és újabb tanszékek szerveződtek, amelyek egy-egy, addigra önállóvá vált tudományterület oktatását végzik. Jelenleg a Természettudományi Karon 10 tanszéken folyik a biológus és biológia szakos hallgatók, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon (továbbiakban JGYTFK) 1 tanszéken folyik a biológia-x szakos tanárok oktatása. Az adott diszciplínához kapcsolódó tanszéki kutatómunka napjainkra nemzetközi hírnevet biztosít a Szegedi Tudományegyetem biológus csoportjainak. A Szegedi Tudományegyetem biológus oktatóinak közleményei vezető nemzetközi tudományos lapokban, beleértve a Science-et, a Nature-t, vagy a Neuroscience-t, is megjelennek. A Szegedi Tudományegyetemen folyó biológia oktatására nagy hatással volt a hetvenes években létesült akadémiai Szegedi Biológiai Központ (SZBK) is, az egyetemi képzés maximálisan igyekszik beépíteni, majd felhasználni az SZBK adta lehetőségeket az oktatásban.

Más képzési céllal és abban szintén jelentős hagyományokkal rendelkezik az indítani kívánt képzés másik jogelődjének számító főiskolai biológia szakos tanárképzés.

A ’90-es években az addig hagyományos 5 éves biológus-képzés átalakult; az ELTE-hez hasonlóan 1995-ben bevezettük a 3+2-es képzést. A hat féléves alapképzésben minden szakterület helyet kap, feladata a biológia molekuláris, individuális és szupraindividuális szintű jelenségeinek megismertetése. Erre épülve, a következő négy szemeszterben, a specializáció keretében egy-egy szűkebb szakterület behatóbb megismerésére nyílik lehetőség. Az oktatás ma is (a B szintű képzés bevezetéséig) ebben a keretben folyik. Egyetemi szinten a biológusképzés mellett alkalmazott növénybiológusokat és biológia szakos, valamint biológia-környezettan szakos tanárokat, főiskolai szinten biológia-x szakos általános iskolai tanárokat és biológus laboratóriumi operátorokat képeztünk. Az oktatás magas színvonalát igazolja, hogy a szegedi biológus hallgatók mindig jelentős számban kerülnek az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák díjazottjai közé, többször elnyerték a Pro Scientia aranyérmet, a legutóbbi OTDK-n pl. kettőt is.

Az oktatás és kutatás lényeges elemét képezi a posztgraduális képzés. A 2001-ben alakult Biológus Doktori Iskola országosan is az egyik legjobbnak bizonyult. A 68 fős alapítói létszámból 35 fő a tudományok doktora, hatan akadémikusok. Alapító belső tagjaink közül 8-an a tudományok doktora, 15-en a tudományok kandidátusa címmel rendelkeznek. A 2001. óta felvett 118 PhD hallgató közül 73-an szereztek fokozatot. Az általunk képzett szakemberek hazánkban is és külföldön is konvertálható tudást kapnak útravalóul.

2. 
   Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.
   

A Szegeden végzett biológusok eddig is jól el tudtak helyezkedni. Sok szakembert vesz fel az SZBK, ahol egy természetes rotáció figyelhető meg: a senior kutatók szívesen foglalkoztatnak frissen végzett biológusokat, hogy hosszabb-rövidebb időre el tudjanak menni külföldre, ugyanakkor szívesen küldik frissen végzett munkatársaikat is külföldre, hogy tapasztalatot szerezzenek. Az SZBK-n kívül más akadémiai kutatóintézetek, így az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete és a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont is szívesen alkalmaz Szegeden végzett hallgatókat. Relatíve sok végzett biológust és biológia szakost vesz fel az Általános Orvostudományi Kar. Egy részük laborokban dolgozik, de meglepően sokan oktatnak és kutatnak is a különböző intézetekben (Élettan, Anatómia, Orvos-biológiai, Biokémiai Intézet. A szegedi biológusok regionális felvevő piacát képezi még a Gabonatermesztési Kutató Kht., a Vízügyi Igazgatóság és az ÁNTSZ. Régión túlmutatóan elhelyezkedhetnek tanítványaink nemzeti parkokban, botanikus kertekben, a környezetvédelemmel kapcsolatos intézményekben és a termelő szférában, minőségbiztosítási, analitikai laboratóriumokban (konzervipar, borászat, tejipar, kertészetek, vetőmag előállítással foglalkozó társaságok). Gazdaságunk fellendülése esetén ezek a kis magáncégek szakemberigénnyel léphetnek fel.

Bár a biológia tanárszakos hallgatók elhelyezkedési lehetőségei nem a legjobbak, a főiskolákon, az általános- vagy középiskolákban tanító pedagógusok között az SZTE és a JGYTFK végzett hallgatói az intézmények hírének megfelelően országosan még mindig az átlagon felül reprezentáltak.

A társadalmi változásokkal együtt a munkaerőpiac is változik. Lassan telítődnek azok az álláshelyek, melyek olyan szakembereket kívánnak, akiket 5 éven át, széles területen képeztek, és mély tudást szereztek.

Számos olyan igény merül fel a régióban is, és országosan is, ahová a korábbinál mobilisabb, bizonyos alaptudással, majd egy szűkebb, speciálisabb ismeretekkel rendelkező szakemberek sokkal inkább kívánatosak. A fentebb említett nagy intézmények mellett számos apróbb cég létesült és működik a régióban (pl. Solvo, PharmaHung, Rhytmion, Kation, CreativeLabs, Kromat, Diagn., Qualicont) melyek kifejezetten biológiai, orvosi, gyógyszerkutatási jellegű alkalmazott kutatást és fejlesztést végeznek. Ezek a feladatok kifejezetten az új képzési rendszerben végzett fiatal szakembereket kívánják. Olyanokat, akik az alkalmazott kutatatás területén tökéletesen megállják a helyüket, anélkül, hogy 5 évig ülnének az iskolapadban, és a biológia minden területén mély ismeretekkel rendelkeznének. Ez a munkaerő sokkal mobilisabb is, ui. egy másik (új) szakképzéssel, rövidebb tanfolyammal, továbbképzéssel konvertálhatóbb ismeretekre tesz szert.

Itt említendő meg, hogy a 2004-ben a Szegedi Tudományegyetem nyerte el az egyik legnagyobb értékű (1,7 milliárd Ft) Regionális Tudásközpont pályázatot a Neurobiológia területén. Napjainkban kezdődik, a fent említett kis cégekkel közösen tervezett alkalmazott kutatómunka szervezése, új laboratóriumok létrehozása. A régióban ez különösképpen indokolja az új típusú képzés beindítását.

Ez csak egy konkrét példa, de számos más terület is kívánja az új típusú képzés bevezetését (biotechnológiai cégek, szennyvíztisztítók, egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos új beruházások stb.). Külön említendő az az igény, ami a közigazgatás területén jelentkezik. Különösen az EU csatlakozás után ugrásszerűen megnőtt azon szakemberek iránt az igény, akiknek valamilyen természettudományos alapképzettségük van, de szükségtelen, hogy hosszú és drága (kutatatói pályára való) felkészítésben részesüljenek, mert a biológiai alapismeretek mellett kommunikációs, közigazgatási ismeretekkel is kell rendelkezniük. Jellemzően mutatja ez is a B szintű képzés bevezetésének szükségességét. Ezt a mobilisabb szakemberigényt szeretnénk kielégíteni az akadémiai szakirányokba épülő gyakorlati modulokkal, amelyek közvetlenül a gyakorlatban hasznosítható ismeretek és készségek elsajátítását teszik lehetővé, és adnak végzettséget azon hallgatók számára, akik nem folytatják tanulmányaikat az M szinten.

Ugyanakkor lehetőséget biztosítunk a B szintet el nem végző hallgatók ismereteinek az ún. felsőfokú szakképzésben való hasznosulására. Az itt szerzett krediteket speciális ismeretekkel kiegészítve a hallgatók szakmát szerezhetnek. Anyagunkban ezt a lehetőséget mutatjuk be a farmakológus szakasszisztens képzés példájával, amely a hazai hagyományosan erős neurobiológiai kutatások speciálisan képzett laborasszisztens igényét elégíti ki.

3. Az indító alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzés (MSc) lehetőségének a felvázolása, a saját intézményben való indíthatóság körülményeinek a bemutatása.
Szeged a biológiai kutatások és a biológiai oktatás egyik központja. Kiemelt helyzetét az az egyedi körülmény adja, hogy ebben a városban van az SZBK, a közép-európai biológiai kutatások legjelentősebb intézménye. Az SZBK és a Szegedi Tudományegyetem nagyon szorosan együttműködik a biológusképzés terén. Mindezt a sajátosan kedvező helyzetet tovább erősíti az Orvostudományi Kar, Gyógyszerésztudományi Kar (köztudottan erős kutatási bázisaival), a Gabonatermesztési Kutató Kht. jelenléte, az hogy az egyetem részét képezi a Mezőgazdasági Főiskolai Kar és az Élelmiszeripari Főiskolai Kar is. Ezen intézmények az oktatás és a kutatás számos területén már évek óta szorosan együttműködnek.

Ezzel az erős oktatási és tudományos bázissal és háttérrel a Biológus Tanszékcsoport öt területen kíván mesterképzést indítani, mivel 1) mind az öt területen szükség van magasan kvalifikált szakemberekre, 2) mind az öt területen biztosítottak a színvonalas képzés feltételei (mind szakemberek, mind pedig az infrastruktúra vonatkozásában).

A tervezett M szintű képzések az alábbiak:
Tanár (MSc –vel végződő képzés)
A hagyományos duális tanárképzés megszűnése után az egyetlen tanári diplomával, MSc-vel rendelkező szaktanárok nemcsak a 12-14 éves korosztályt, de az érettségi előtt álló 17-18 éves korosztályt is fogják tanítani. Ettől a ponttól nem kell bizonygatni a megalapozott, magas színvonalú szakmai képzés szükségességét a tanárképzésben. Egy nemzet számára öngyilkossággal ér fel, ha a tanárképzés szakmai oldalát nem tartja magas szinten. Alkotó, gondolkodó, a kihívásokra aktívan, megoldást keresően reagáló embereket csak megalapozott szakmai tudással, jó pedagógiai érzékkel rendelkező tanárok nevelhetnek, akiknek saját tevékenysége egyben példaként is szolgál a tanítványok számára. Szegeden a hagyományosan kiemelkedő biológia szakos tanárképzés színvonalát az új képzési rendszerben is meg kívánjuk őrizni. Ehhez minden feltétel adott. Úgy dolgoztuk ki a B szintű képzés struktúráját, hogy a klasszikus biológia-kémia szakos tanárképzés mellett, bármely szakról (X) el tudjon indulni a tanárnak készülő hallgató, és vagy a biológia vagy az X szakos BSc megszerzése után, az M szinten meg tudja szerezni a biológia –X szakos tanári diplomát (MSc-t). Az egységes tanárképzés kialakítása azonban új igényeket is generál. Az általános iskolák 5., 6. osztályában bevezetett Természetismeret tantárgy olyan, a természettudományok alapismereteivel rendelkező, ugyanakkor a legfontosabb természeti törvények szintézisére is képes pedagógusok képzését kívánja meg, akik birtokában vannak általános alapismereteknek, de nem szükséges számukra a természettudományos alapszakok tárgyainak részletes tanulmányozása. Ezért kívánjuk szakirányként indítani a Biológia vagy más természettudományi, de bölcsész alapszakhoz is kapcsolható Természetismeret tanári felkészítő szakirányt.
Molekuláris biológia (MSc-vel végződő képzés)
A Szegedi Tudományegyetem TT Karán közel harminc éve magas színvonalú és igen eredményes a molekuláris szemléletű biológusképzés folyik. A Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszék elődje, a Genetikai Tanszék az ország második, e tárgyat önállóan oktató egységeként jött létre a ’70-es évek elején. Megalakulásától kezdve a Tanszék Orosz László, Maróy Péter és Boros Imre professzorok vezetése alatt folyamatosan igen szoros együttműködést alakított ki és tart fenn a Szegedi Biológiai Központ intézeteivel és annak nemzetközi hírű munkatársait sokrétűen bekapcsolja az oktatási tevékenységébe. A két intézmény együttműködését e téren a jövőben is tervezzük és továbbfejleszteni kívánjuk.

A Tanszék nemzetközileg is elismert és támogatott, sikeres kutatási programokkal, magasan képzett szakember gárdával és jól kifejlesztett infrastruktúrával rendelkezik, melyek együttesen magas szintű molekuláris irányultságú képzést tesznek lehetővé. A képzés hatékonyságát és eredményességét bizonyítja a hasonló irányultságú specializációt és posztgraduális képzést választó és sikeresen teljesítő hallgatók évről évre magas száma.

A Molekuláris Biológia szakirányú képzés teljességéhez természetesen az említett tanszéken kívül a Biológus Tanszékcsoport további egységei is (Biokémiai, Biotechnológiai, Mikrobiológiai, Élettani, Növényélettani Tanszék) részt vesznek majd, mint azt jelenleg is teszik. Mindezek alapján meggyőződésünk, hogy a Molekuláris biológia M szintű képzésének bevezetése szükséges, és ennek feltételei mind oktatói, mind pedig infrastrukturális vonatkozásban egyetemünkön messzemenően biztosítottak.
Neurobiológia (MSc-vel végződő képzés)
A szegedi neurobiológia hagyományainál elég csak Apáthy István, Ábrahám Ambrus nevét említeni, de említhetnénk Fehér Ottó professzorét is, aki Magyarországon elsőként vezetett el idegsejt-aktivitást élő állatból –mindez több mint 30 évvel ezelőtt történt Szegeden, az akkori JATE-n. Napjainkban a neurobiológia egyik jelentős hazai intézménye a Szegedi Tudományegyetem. Ezt jól jelzi az a RET 2004-es elnyert pályázat is, amiről fentebb már említés történt: a tudásközpont 2004-es pályázaton a szegedi NEUROBIOLÓGIA nyert. Az Összehasonlító Élettani Tanszéken működik a régió pillanatnyilag legkorszerűbb elektronmikroszkópja, a legtöbb mérőhellyel rendelkező mikroelektrofiziológiai (patch clamp) laboratórium, az országban a legkorszerűbb felszereltségű élettani hallgatói laboratórium. A neurobiológia M szintű oktatásában részt fog venni több akadémikus és akadémiai doktor is. Ma is jellemző, hogy nemcsak a kutatás területén van szoros együttműködés a TTK Biológus Tanszékcsoportja, az SZBK és az ÁOK között, de az oktatásban is. Ez a fajta együttműködés az M szintű képzésben még inkább ki fog teljesedni, amire az elnyert RET 2004-es pályázat kifejezetten épít is. Meg kell azt is említeni, hogy a neurobiológia specializáció ma is a legnépszerűbbek közé tartozik. Az évenkénti tanszékcsoporti felmérések szerint, az Összehasonlító Élettani Tanszékre szakosodik (váltakozva) a legtöbb vagy a második legtöbb diákkörös, diplomadolgozatát készítő hallgató. Mindez jól mutatja, hogy a Neurobiológia M szintű képzésének bevezetése indokolt, és azt is, hogy ennek feltételei mind oktatói, mind pedig infrastrukturális vonatkozásban messzemenően biztosítottak.
Növénybiológia (MSc-vel végződő képzés)
Szeged kifejezetten mezőgazdasági környezetben található, agrártudományi egyetem nincs a közelben, ugyanakkor az egyetemen hagyományosan magas színvonalú képzés folyik a botanika, növenybiológia területén is. Az SZBK és benne a Növénybiológiai Intézet létrejötte új, modern területekkel gazdagította a növénybiológiai kutatásokat és az oktatást is. Később, Erdei László professzor vezetésével olyan növényélettani iskola alakult, amely modern metodikákat (patch clamp, fluoreszcencia mikroszkópia) vezetett be a növényélettani kutatásokba. A Stresszfiziológia tananyaggá tételével pedig valóban a legmodernebb szemléletű, magas színvonalú növénybiológiai kutatás és oktatás folyik. Mindez az SZBK Növénybiológiai Intézetének csoportjaival és a Gabonatermesztési Kutató Kht.-val együttműködésben történik. Az említett intézetek vezető kutatói részt vesznek az egyetemi képzés specializációs szakaszában, diplomamunkások és doktoranduszok munkájának az irányításában. A gyakorlati irányultságú Növénybiológiai oktatás szükségességének a felismerése nyomán indult el az alkalmazott növénybiológus képzés egyetemünkön. A gyakorlati irányultság másik lehetősége a környezet állapotának felmérésével és javításával foglalkozó diszciplínák bevezetése. A SZTE-n a Növénytani és Növényélettani Tanszékek ez irányban is jelentős aktivitást fejtenek ki. A Növénytani Tanszéken elsősorban a biodiverzitás monitorozással és ökofiziológiai témákkal foglalkoznak, míg a Növényélettan bekapcsolódott a növényeket környezetszennyező anyagok eltávolítására használó, ún. fitoremediációs európai programokba (COST Action 837 “Plant biotechnology for the removal of organic pollutants and toxic metals from wastewaters and contaminated sites” (1998-2003); és a Cost action 859, „Phytotechnologies to promote sustainable land use and improve food safety”, 2004).

A PHARE támogatásával ezek a programok regionálissá szélesültek. Szoros kapcsolat alakult ki a Temesvári Bánát Agrártudományi Egyetem és az SZTE Növényélettani Tanszéke között, amely a közös kutatómunkán túl a doktoranduszképzésben rejlő regionális lehetőségeket is kihasználja az oktatók cseréjével és a doktoranduszok magyarországi gyakorlati részképzésével. Mindez jól mutatja, hogy Növénybiológia M szintű képzésének bevezetése szükséges, és azt is, hogy ennek feltételei mind oktatói, mind pedig infrastrukturális vonatkozásban messzemenően biztosítottak.

Ökológia (MSc-vel végződő képzés)
A szupraindividuális biológia dinamikusan fejlődő élettudomány, melynek területén egyre több szakemberre lesz szükség, A sajnálatos módon szaporodó természet- és környezetvédelmi gondok megoldásához és megelőzéséhez olyan ismeretek szükségesek, melyek ökológiai,-szünbiológiai elméleti és alkalmazott, pl. konzervációbiológiai problémákat hordoznak. Szegeden elsősorban az SZTE Ökológiai Tanszéke látja el a szupraindividulis biológia szakemberei képzésének zömét, természetesen támaszkodva a Biológus Tanszékcsoport, az SZBK, valamint más intézmények szakemberei közreműködésére is. A tanszéken folyó munka magas színvonalát jelzi munkatársainak hazai és nemzetközi tekintélye, a sikeres természetvédelmi ökológiai PhD program (jelenleg a Környezettudományi Doktori Iskola része), melynek keretében az elmúlt öt évben összesen 13 sikeres doktori védésre került sor. A tanszék reputációját indikálja, hogy önálló akadémiai kutatócsoportot (MTA-SZTE Tiszakutató Csoport) hozhattak létre. A most bevezetésre kerülő lineáris képzésbe az ökológia területén különösen jól illeszkedik a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Biológia Tanszéke, ahol szintén elismert oktató- és kutatómunka folyik elsősorban az alkalmazott, főleg természet- és környezetvédelmi szupraindividuális biológia több területén. Mind a B szintű képzésben, mind pedig a tervezett M szinten számos ponton be fognak kapcsolódni a főiskolai karon oktató kollégák is. A fejlődés irányát jól mutatja az is, hogy két évvel ezelőtt létrejött az SZBK és az Ökológiai Tanszék közös, molekuláris biodiverzitási laboratóriuma, mely a molekuláris módszerek ökológiai és taxonómiai alkalmazását szolgálja. Mindez jól mutatja, hogy az Ökológia M szintű képzésének bevezetése szükséges, és azt is, hogy ennek feltételei mind oktatói, mind pedig infrastrukturális vonatkozásban messzemenően biztosítottak.

A biológus mesterképzés illetve annak különböző kimenetei (Molekuláris biológus, Ökológus stb.) a jelenlegi biológus és alkalmazott növénybiológus képzés megfelelőjei a kétciklusú képzési rendszerben. A képzés a szegedi természettudományos egyetemi oktatás egyik legnagyobb hagyománnyal rendelkező területét jelenti. Akkreditálása a kétciklusú képzési szerkezetbe történő beillesztését szolgálja.

A szak, ill. annak valamilyen megfelelője a világ minden természettudományos képzést folytató egyetemén létezik. Az új szak létrehozásakor az országos és európai szintű konvertibilitást kell elsősorban szem előtt tartani. Erre a biológus képzés színvonalának megőrzése esetén biztosan számíthatunk.

A biológus mesterszakok képzési kereteit a Nemzeti Bologna Bizottság ajánlásának megfelelően 120 kreditben (4 félév) kívánjuk rögzíteni. A következő felosztásban:

A képzési idő, megszerzendő kreditek:

- félévek száma: 4

- a tanórák (minimálisan szükséges kontaktórák) száma: 1350

- az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120

Törzsanyag (kötelező ismeretkörök): 20-60 kredit

Haladó szintű kurzusok

a modern biológia különböző fejezeteiből 10–30 kredit

Haladó szintű laboratórium 10–35 kredit

Kötelezően választható szakirányú modulok: 20-40 kredit

A szakirányú modulok az intézményben magas színvonalon művelt kutatási irányokhoz csatlakozó szakmai tárgyakból épülnek fel

Szabadon választható szakmai tárgyak: 10-25 kredit

Diplomamunka: 30 kredit

Elvárt szakmai kompetenciák:

A mesterképzésben diplomát szerzett biológusok tudományos igényű ismereteket szereznek a biológia és alkalmazásai területén. Rendelkeznek a nemzetközi kapcsolattartáshoz és a szakirodalom feldolgozásához szükséges informatikai és nyelvismerettel. Ennek alapján az M szinten diplomát szerzett okleveles biológusok (Molekuláris biológusok, Neurobiológusok, stb.):

- alkalmasak az alapvető természeti jelenségekben megnyilvánuló biológiai törvényszerűségek felismerésére, tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére, illetve modellezésére;

- képesek bekapcsolódni alap-, ill. alkalmazott kutatást végző kutatócsoportok munkájába;

- magas színvonalon képesek üzemeltetni a csúcstechnológiai módszerekre alapozott mérési rendszereket;

- rendszeres szakmai önképzéssel képesek az új tudományos eredményeket feldolgozni és munkájuk során alkotó módon alkalmazni;

- a legkiválóbbak képesek tanulmányaikat az egyetemek doktori képzésében folytatni, és ott tudományos fokozatot (PhD) szerezni;

- szakmai ismereteik, általános műveltségük és korszerű természettudományos szemléletmódjuk segítségével képesek a biológiához és rokon területeihez kapcsolódó tudományos problémákat a nem szakemberek számára érthetően megfogalmazni és a társadalom nyilvánossága előtt képviselni;

- képesek a tanulmányaik során szerzett ismereteik és problémamegoldó készségük segítségével önálló és irányító munkaköröket betölteni a biológia tudományos eredményeit vagy módszereit felhasználó egyéb területeken (szakigazgatás, környezetvédelem stb.).
4. Az indítandó alapszak hallgatóinak a ráépülő valamely (tervezett) mesterképzésre való felkészítésének bemutatása, a kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. (A természettudomány területén az elméleti alapokat szélesítő, „akadémiai” szakirány bemutatása, amennyiben az intézmény mesterszakot kíván indítani az adott képzési ágban.
A B szintű oktatás struktúráját úgy alakítottuk ki, hogy a fenti követelményeknek maximálisan megfeleljen a képzés, azaz, kellő felkészítést nyújtson a mesterképzés irányában továbbtanulni kívánó hallgatóknak. A B képzés 5. és 6. szemeszterében olyan differenciált modulok vannak, melyek lehetőséget biztosítanak a -fentebb ismertetett- választott mesterképzésben való részvételre. A struktúra biztosítja a hallgatók előmenetelét figyelő, tehetséggondozó tevékenységet is.

Mindennek lényege a következő: az előírt Természettudományos és számítástudományi alapismeretek után a Biológiai alapozó tárgyak majd a Biológiai törzsanyag következik. Ezeket a tárgyakat minden Biológia B szintű képzésben résztvevő hallgató tanulja. A Biológiai törzsanyagban az elméleti előadások mellett minimális számban gyakorlatok, laboratóriumi foglalkozások is vannak, ahol az oktatóknak először nyílik lehetősége a hallgatókkal való közvetlen ismerkedésre. A hallgatók mielőbbi jobb megismerését célzóan, már az 1. szemeszterben beiktattunk a Biológia alapjai c. előadás mellé egy ugyan ilyen nevű gyakorlatot is, aminek elsődleges célja a biológiai laboratórium alapvető eszközeinek, módszereinek megismerésén túl, a hallgatók megismerése, a tehetségek „kiszúrása”. Ezen tárgyak előadói a biológus tanszékcsoport nagy empatikus készségű, hallgatókkal közismerten könnyen kapcsolatot teremteni tudó vezető oktatói közül kerülnek ki (éppen a fenti célok érdekében). A 4. szemeszter végére a hallgatók eljutnak a Biológiai törzsanyag végéhez. Ekkorra kialakul, hogy kit mi érdekel. (Akik tanárnak készülnek, azoknak lehetőségük van a biológia mellett a másik, választott szakjukon is tárgyakat felvenni és krediteket gyűjteni). Az 5. és 6. szemeszterben főleg már a választott mesterképzés szerint differenciált szakmai anyagot tanulják a hallgatók, valamint a gazdasági/társadalmi és humán ismereteket.

Egyetlen példán (a Neurobiológia mesterképzés útvonalán) mutatjuk be egy elképzelt tehetséges hallgató tanulmányi pályáját a rendszerben. Bekerülve az egyetemre, már esetleg az első szemeszterben a Biológia alapjai c. előadáson vagy gyakorlaton feltűnik az oktatónak a tehetséges, és valamilyen anatómiai-élettani érdeklődést mutató hallgató. Ha valóban ilyen irányú az érdeklődése, ez a két szemeszteren végighúzódó Állatszervezettani, Összehasonlító élettani előadásokon vagy rövidebb, de kiscsoportos gyakorlatokon mindenképpen kiderül. Az oktatónak eközben módjában áll a hallgató speciális érdeklődését kielégíteni, a hallgatót irányítani. Fejlődése teljesen nyomon követhető, ui. az 5. szemeszterben egy olyan differenciált szakmai anyagot vehet föl, mely egy bővített laboratóriumi gyakorlat keretében további ismereteket ad Állatszervezettanból és Összahasonlító Élettanból, ugyanakkor, ez idő alatt ezek a hallgatók már nem tanulnak növénytani, ökológiai jellegű tárgyakat. A fentihez hasonló módon végigvezethető a más irányú érdeklődést mutató hallgatók tanulmányi pályája is.

Struktúránkban a B képzés 2 nagy „akadémiai” és két tanár szakirányt foglal magában:

1) Sejt és Molekuláris biológus, 2) Szupraindividuális biológus és 3) Biológia-X szakos tanári felkészítő és 4) Biológia (X szakos)-Természetismeret tanári felkészítő szakirányt. A Sejt- és Molekuláris biológiai szakirányon belül, meglehetősen nagy tárgyi átfedéssel egy finomabb differenciáció figyelhető meg: a Neurobiológia, Molekuláris biológia és Növénybiológia modul.

A rendszer különös értéke éppen abban van, hogy felkészít, és tökéletes csatlakozást mutat a ráépülő mesterképzések felé, ugyanakkor a molekuláris biológiai egységen belüli nagy átfedés miatt, nem eredményez „csőszerű képzést”, minden nehézség nélkül biztosítja az esetleges szakirányváltást. Mindkét akadémiai szakirányon belül gyakorlati kimeneti modulokat alakítottunk ki az M szintre tovább nem lépő hallgatók számára.

5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, ill. szakon. A tervezett hallgatói létszám (képzési formánként bemutatva).
A Természettudományi Karnak 515 dolgozójából a docensek száma 103, az egyetemi tanárok száma 51. Karunk minden professzora rendelkezik a „tudomány doktora” (DSc) fokozattal és közülük kilencen az MTA (rendes vagy levelező) tagjai. A Kar erősségei a jelentős oktatási-kutatási hagyomány, a széles spektrumú természettudományos oktatás, a nemzetközi viszonylatban is jelentős tudományos teljesítmény, mely kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel párosul. A következő évek stratégiai iránya olyan, amely fenntartja ezen erősségeket, és a TTK magas színvonalú, minőségileg garantált oktatást, nemzetközileg elismert kutatást nyújtó egységként jelenik meg, ahol a hallgatók az EU piacán is sikerrel tudják diplomájukat használni. Jelenleg a karon mintegy 4000 hallgató graduális és 200 hallgató posztgraduális képzésben vesz részt, 32 szakon és több mint 50 szakirányon. A következő időszak egyik legfontosabb kari feladata a BSc-MSc szakokkal kapcsolatos tananyag-fejlesztési munkák elvégzése.

A Szegedi Tudományegyetemen az elmúlt években 230-250 I. éves hallgató kezdte meg biológiai jellegű tanulmányait. Ebből 145 fő biológus, 25 fő biológus laboratóriumi operátor, a többi biológia-X vagy egyszakos biológia tanár szakon. A JGYTFK-n ez a szám 70-80 fő. Mivel az új rendszerben a JGYTFK-ral közösen végezzük a B szintű képzést, (terveink szerint az M szintű képzést is), könnyen belátható, hogy a most rendelkezésre álló oktatói kar és az infrastruktúra, amely most is magas színvonalon biztosítja az évente 300-350 főnyi biológiai tanulmányait megkezdő I. éves képzését, majd a fogyatkozó létszámú felsőévesét, megfelel az új rendszer kihívásainak. Ennek megfelelően a képzés színvonalát tükröző korábbi hallgatói létszámainkat, vagyis az alapszakon a 320-350 fő/év induló létszámot meg kívánjuk őrizni. Ennek a hallgatói létszámnak a képzését 10 TTK-s biológus tanszék (kb. 50 fős oktatói létszámmal) és egy Főiskolai Biológia Tanszék (10 fős oktatói létszámmal) látja el. Az egyetemi tanszékek a következők: Állattani és Sejtbiológiai Tanszék, Ökológiai Tanszék, Növényélettani Tanszék, Növénytani Tanszék, Embertani Tanszék, Biotechnológiai Tanszék, Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszék, Biokémiai Tanszék, Mikrobiológiai Tanszék és Összehasonlító Élettani Tanszék, melyhez szervezetileg a Szakmódszertani csoport is tartozik. A 10 tanszék 51 fős minősített oktatói karából 10 oktató a tudomány doktora (MTA doktora), 14 fő a tudomány kandidátusa, a fiatalabbak, 27-en, PhD fokozattal rendelkeznek. A Főiskolai Kar Biológia Tanszékén 3 PhD fokozattal rendelkező oktató tevékenykedik. Részletesebb statisztikát lásd a táblázatokban!

Infrastruktúra tekintetében a korszerű képzés feltételei műszerek vonatkozásában biztosítottak. Komolyabb nehézségeink elsősorban a tantermek és laboratóriumok kis befogadóképességéből adódnak. A jelenlegi kubatúra a nagy hallgatói létszámnövekedést megelőző időszakra méretezett. Természetesen maradéktalanul elvégezzük az oktatási feladatainkat, de mindez jóval több oktatói munkát, „idő-ráfordítást” igényel, hiszen esetenként többször kell ugyanazt elmondani.

Terveink és reményeink szerint ez a helyzet az új Biológiai épület megépítésével, két éven belül gyökeresen javulni fog.