Tomsits rudolf alapfokú MŰVÉszeti iskola om: 201417 pedagógiai programja 2016 vasmegyer

ALAPFOK

3. évfolyam

Minimumkövetelmény:

Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenység iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat, szerezzen jártasságoz legalább egy technika alkalmazásában.

4. évfolyam
Minimumkövetelmény :
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a tartalom és forma kapcsolatáról.

Szerezzen jártasságot a szövés- fonás alapvető technikáiban, az anyag egyszerű formázási lehetőségeiben.

5. évfolyam

Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a népi kultúra tárgyalt területeiről: népmesék világáról, a fontosabb téli és tavaszi népszokásokról, az emberélet fordulóinak nagyobb ünnepeiről.

Legyen jártas egyszerűbb varrási technikák alkalmazásiban, a madzagszövésben, a gyöngyfűzésben és a bábkészítésben.

6. évfolyam

Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a felhasznált anyagok tulajdonságairól, alkalmazási lehetőségeiről, a népi gyermekjátékok szerepeiről, a népi építkezés néhány jellemző vonásáról.

Legyen jártas a tanult kézműves tevékenységek alapvető munkafolyamatainak alkalmazásában.

7. évfolyam

Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a fa, a vessző a háncs- gyékény, a kerámia és a bőr alkalmazási területeiről, az anyagok fontosabb munka tulajdonságairól, a tárgyak jelző értékéről.

Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában

8. évfolyam

Minimumkövetelmények

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi szőttes és hímzés jellemzőiről, az ékszerek és a viselet jelentéstartalmáról, a népművészet továbbélési lehetőségeiről.

Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában.

Legyen képes az önálló alkotómunkára, esztétikus, igényes tárgyalkotásra.

ÉRTÉKELÉSI MÓD
A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felkészültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számon kérése történhet írásbeli és szóbeli megnyilatkozáson keresztül (adott téma bemutatása, összefüggések feltárása).

A tantárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékenység értékelését. A helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik saját és társaik munkáját, ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve vagy cáfolva állapja meg az osztályzatot.

A tanulók teljesítményét félévkor az ellenőrzőbe, év végén a bizonyítványban az 1-5 osztályzatok valamelyikével szükséges értékelni. Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet.

MŰVÉSZETTÖRTÉNET TANTÁRGY

A tantárgy tanításának feladata:

• 
  nyújtson művészettörténeti, művészetelméleti és műfaji ismereteket az őskortól napjainkig,
  
• 
  foglalkozzék a világkép és a képzőművészet viszonyával,
  
• 
  mutassa be a művészet folytonosságát és korról korra változó jellegét,
  
• 
  mutassa be a művészeti ágak kapcsolatát,
  
• 
  ismertesse a művészettörténet nagy alkotóit és jellemző alkotásait az őskortól napjainkig,
  
• 
  végezze el az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek összehasonlítását,
  
• 
  értelmezze a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát,
  
• 
  foglalkozzék a tárgy- és környezetkultúra történetével,
  
• 
  ismertesse a tárgy- és környezetkultúra alkotásait a művészettörténeti korokban, a népi kultúrákban és a városi folklórban.
  

A tanulóval ismertesse meg:

• 
  a művészetek formanyelvének alapvető elemeit,
  
• 
  a művészet ábrázolás- és kifejezésbeli sajátosságait,
  
• 
  a legjellemzőbb kifejező eszközöket és komponálásmódokat
  
• 
  a tárgyi környezet elemeit és az esztétikai minőségek kifejeződését a látványokban.
  

Alakítsa ki a tanulóban az önálló tájékozódás, ismeretszerzés igényét, képességét jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával.

Értelmezze a művészet helyét a kultúrában és a társadalomban.

Fejlessze a képi-plasztikai önkifejezés képességét a megismert alkotó eljárások igénybevételével.

Használja a legkülönbözőbb és legkorszerűbb művészeti médiumokat.

Érzékeltesse a műfajhatárok elmosódását.

Ismertesse meg a műfajok közötti közlekedés lehetőségeit.
KÖVETELMÉNYEK
Az alapfok végén a tanuló ismerje:

• 
  az elemi kifejezési eljárásokat és ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban,
  
• 
  a művészettörténeti korok (korszakok), irányzatok főbb stílusjegyeit és legkiemelkedőbb alkotóit, alkotásait.
  

Tudjon:

• 
  műalkotásokat olvasni a témák é stíluselemek szempontjából,
  
• 
  eligazodni és szelektálni a tárgy- és környezetkultúra világában,
  
• 
  megismert stílusjegyeket az egyéni alkotó munkában felhasználni, az egyes művészettörténeti korokra jellemző kifejezésmódok, utánzások alkalmazásával.
  

Legyen képes:

• 
  az egyes művészettörténeti korokra jellemző stílusjegyek felismerésére,
  
• 
  művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban,
  
• 
  a megismert művészettörténeti korok időrendi áttekintésére,
  
• 
  a művészettörténeti ágak kapcsolatainak, kölcsönhatásainak felismerésére,
  
• 
  a környezet és a mindennapok vizuális hatásainak feldolgozására,
  
• 
  műalkotások értelmezésére, elemzésére egyéni véleményalkotással,
  
• 
  a tanult kifejezési formák és ábrázolásmódok alkotó alkalmazására.
  

ALAPFOK

3. évfolyam

Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje a művészettörténet fogalmát, a képzőművészeti ágakat és műfajokat.

Legyen képes a vizuális nyelv alapelemeinek használatára, néhány tanult műalkotás felismerésére.

4. évfolyam
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje az építészet, a festészet, a szobrászat és a grafika műfaji sajátosságait.

Legyen képes a műalkotásokról vélemény formálására és megfogalmazására, a látott műalkotások egy részének felismerésére, megnevezésére.
5. évfolyam
Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje az alkotás létrejöttének folyamatát a látható világtól a művészi tükrözésig.

Legyen képes stílusjegyek felismerésére műalkotások és tárgyak alapján, a tanult művészeti technikák felismerésére, megkülönböztetésére műalkotásokon.

6. évfolyam

Minimumkövetelmény
A tanuló ismerje a nagy művészettörténeti korok stílusjegyeit, legfontosabb alkotóit és alkotásait.

Legyen képes műalkotások önálló elemzésére, néhány alkotás összehasonlítására formai jegyek alapján.

ÉRTÉKELÉSI MÓD
A tanuló minősítése osztályzattal történik félévkor és év végén ( jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen).

Az értékelés magában foglalja:

• 
  az órai teljesítményt, a tananyag feldolgozásában való részvételt, aktivitást,
  
• 
  az egyéni szóbeli beszámolókat, kiselőadásokat (előre megadott témára, vagy szabad választás alapján, illetve beszámolók, kiállítás és múzeum látogatásról)
  
• 
  írásos anyagokat – füzetek, szöveges műelemzések
  

NÉPMŰVÉSZET TANTÁRGY

A népművészet tantárgy tanításának feladatai:

• 
  a tárgy iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos világszemlélet, a másként gondolkodás elfogadtatása,
  
• 
  a népi kultúra komplex rendszerének, az élet minden területét átfogó összhangjának példaként állítása a tanuló elé,
  
• 
  a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a régi és a mai szemlélet egymás mellé állításával,
  
• 
  az ember és a természet, az ember és a társadalom kapcsolatának elemzése, az egyén helyének, szerepének tudatosítása,
  
• 
  a hagyományos kultúra és értékrendszer bemutatásával a közösségi érzés mélyítése, a humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése,
  
• 
  az általános néprajzi ismeretek átadása mellett saját környezetük, lakóhelyük hagyományainak vizsgálata, tanulmányozása, ezáltal a hovatartozás-tudat, a szülőföldhöz való kötődés erősítése,
  
• 
  élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl: gyűjtés személyektől, szakirodalomból, múzeum- illetve tájházlátogatások),
  
• 
  értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai etikai élmény- és ítélőképesség mélyítése.
  

KÖVETELMÉNYEK
A tanuló a program végén ismerje:

• 
  a néprajz fogalmát, területeit,
  
• 
  az egyén és a közösség viszonyát, a hagyomány fogalmát,
  
• 
  a tárgyi és a szellemi kultúra kapcsolatát,
  
• 
  a népművészet mibenlétét, ágait, a népi tárgyalkotás területeit,
  
• 
  a magyar népművészet táji, történeti tagolódását,
  
• 
  a díszítőművészet eszközrendszerét,
  
• 
  az alapvető néprajzi szakirodalmat,
  

legyen képes:

• 
  a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére adott szempontok szerint,
  
• 
  az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népéletben meghatározni,
  
• 
  megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára,
  
• 
  az empátiára, a sajátjától eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására.
  

Alapfok

1. évfolyam

Minimumkövetelmény
A tanulóban alakuljon ki a téma iránti nyitottság. Rendelkezzen ismeretekkel a népköltészeti alkotásokról, a népi hitvilágról, világképről.

Ismerje a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepkör alapjait, fontosabb jeles napjait, az emberélet fordulóinak néhány szokását.

2. évfolyam

Minimumkövetelmény
A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a hagyományos gazdálkodás formáiról, a népi építészet jellemzőiről, a hagyományos tárgyalkotás szempontjairól, területeiről. Ismerjen a gazdálkodáshoz, építészethez, tárgykészítéshez fűződő hagyományokat. Legyen jártas az összefüggések felismerésében, saját környezetének tananyaggal kapcsolatos megfigyelésében.

3. 
   évfolyam
   

Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népművészet mibenlétéről, motívumrendszeréről, korszakairól, a famunkák és a népi kerámia jellemzőiről, alkalmazási területeiről. Ismerjen a bemutatott tárgyalkotási körökhöz kapcsolódó hagyományokat. Legyen jártas a tárgyelemzésben, a népi tárgykultúra és a saját tárgyi környezetének megfigyelésében.

4. 
   évfolyam
   

Összegzés, a népművészetről tanultak áttekintése.
Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi textíliák és a népviselet jellemzőiről, a magyar nyelvterület fontosabb tájegységeiről, valamint szerezzen alapvető ismereteket saját tájegysége népművészetéről. Legyen jártas a tárgyelemzésben és az irányított gyűjtőmunkák végzésében, váljon árnyaltabbá esztétikai ítélőképessége. Rendszerezze a népi kultúráról szerzett ismereteit, fedezze fel a múlt örökségének jelentőségét saját életében.

ÉRTÉKELÉSI MÓD

A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése:

• 
  témazáró dolgozatok (minden téma után)
  
• 
  írásbeli feleletek (egy-egy jelenség értelmezése, összefüggések feltárása),
  
• 
  kiselőadások, beszámolók (önálló szóbeli szereplés),
  
• 
  tanórán kívüli írásos feladatok – előre kiadott témák feldolgozása
  
  • 
    könyvtári gyűjtések
    
  • 
    néprajzi gyűjtések
    
  • 
    tárgyelemzések készítése
    
• 
  a tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása.
  

A tanulók tudását félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban osztályzattal minősítjük.
V/3. SZÍNMŰVÉSZETI ÁG

Az alapfokú színművészeti képzés célrendszere és funkciói

1. Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait.

2. A képzés lehetővé teszi a színművészet területén

- minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt;

- a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését;

- differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását;

- az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését;

- a színjáték kulturális tradícióinak megismerését;

- a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését;

- azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják;

- minél több élő és felvett színházi előadás - köztük társaik által készített produkciók - megtekintését;

- a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását,

- azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka örömteli együttlétét;

- az önkifejezést;

- az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják.

3. A képzés lehetővé teszi a bábművészet területén

- minél változatosabb bábos tevékenységformákban való részvételt;

- a bábos és maszkos játékok kulturális tradícióinak megismerését;

- a bábszínpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését (pl. tér, idő, kép, ritmus, tempó stb.);

- az alapvető bábszínpadi technikák megismerését;

- a bábjátékos technikákkal való kísérletezést, továbbá a bábjáték mint művészi kommunikációs forma megtapasztalását,

- a tanulók bábjátékkal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését;

- a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatását;

- az önkifejezést;

- az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat bábos tanulmányaik során hasznosítani is tudják;

- a tanulók másutt szerzett ismereteinek (pl. tánc- és mozgásművészet, dráma, történelem, irodalom, vizuális kultúra stb.) alkalmazását, esetenként integrálását;

- azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák;

- minél több élő és felvett bábelőadás - köztük társaik által készített produkciók - megtekintését.

Általános fejlesztési Követelmények

A színművészet területén

Készítse fel a tanulókat

- drámai szövegek értő - színészi szempontokat figyelembe vevő - olvasására,

- különböző színészi technikák tudatos alkalmazására,

- színházi improvizációra,

- karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel,

- egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra,

- különféle szerepek megformálására,

- a rendezői instrukciók mentén végzett munkára,

- a más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazására a szerepalkotás során,

- színházi előadások elemzésére, értékelésére.

Ismertesse meg a tanulókkal

- a színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket,

- a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását,

- a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat,

- a színházi műfajokat,

- a szöveg- és előadás elemzés szempontjait,

- a színészi játék alapvető iskoláit,

- a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit,

- a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét,

- napjaink színházi struktúráját.

A képzés struktúrája

A képzés ideje: 2 + 6 év

Évfolyamok száma:

Előképző – 2 évfolyam

Alapfok – 6 évfolyam

Csoportlétszám: 15 fő

Órák időtartama: 45 perc

Heti óraszám:

Előképző: 4x 45 perc (optimum) 2 x 45 perc (minimum)

Alapfok: 5x45 perc (optimum) 4 x 45 perc (minimum)

A képzés fő tárgya:

Drámajáték

Kötelező tárgyak:
Beszédgyakorlat

Mozgásgyakorlat

Kötelezően választható tárgyak:
Vers és prózamondás ( 1.évfolyamtól választható )

Kreatív zenei gyakorlat ( az 1. évolyamtól választható