Uccelli [née Pazzini], Carolina Uccellini, Marco

Uilleann [union] pipes.

A type of bellows-blown bagpipe known in Ireland from the early 18th century and now widely played. In the 19th century they were known as ‘union pipes’; the present term was only coined at the turn of the 20th century and comes from the Irish word uille (‘elbow’). (see Bagpipe, §4, and Ireland, §II, 6 and fig.2.

Uissel, Gui d'.

See Gui d'Ussel.

Ujfalussy, József

(b Debrecen, 13 Feb 1920). Hungarian musicologist. He studied the piano and composition at the Debrecen Music School and took a degree in classics at the university, where he also took his doctorate (1944) with a dissertation on the structure of Homer’s epics; concurrently he worked as a university assistant and taught at a secondary school (1943–6). At the Budapest Academy he studied composition with Veress, conducting with Ferencsik, musicology with Szabolcsi and Bartha and folk music with Kodály (1946–9). He was a member (1948) and then head (1951–5) of the music department of the Ministry of Culture before returning to the academy as professor of music aesthetics and theory (1955). In 1961 he joined the staff of the Bartók Archives (from 1969 the Institute of Musicology) of the Hungarian Academy of Sciences. He became a corresponding member of the Hungarian Academy of Sciences in 1973, having succeeded Szabolcsi as president of the musicological commission and director of the Institute of Musicology in 1973.

In 1985 he became a regular member of the Hungarian Academy of Sciences, and from 1985 until 1993 was its vice-president. Between 1980 and 1988 he was rector of the Music Academy. He is president of the Hungarian Aesthetics Society and a member of the Académie Européenne des Sciences, des Arts et des Lettres (Paris), and the executive committee of the International Association for Aesthetics. He was awarded the Erkel Prize in 1961, the Kossuth Prize in 1966, the Apáczai Csere János Prize in 1985, and the Herder Prize in 1987.

József Ujfalussy is one of the leading personalities of Hungarian musicology. His research has focussed mainly on the works of Mozart, Debussy, Bartók and Kodály; his scholarly temperament, however, is best characterized by an approach to genre and semantics that encompasses the whole of music literature and concentrates on the meaning within the music.

WRITINGS

‘A “Hunyadi László” és irodalmí előzményei’ [Erkel’s opera Hunyadi László and its literary antecedents], ZT, ii (1954), 219–30 [with Eng. summary]

ed.: Bartók-breviárium: levelek, írások, dokumentumok [Bartók breviary: letters, writings, documents] (Budapest, 1958, 3/1980)

Achille-Claude Debussy (Budapest, 1959)

‘Egy különös formacsoport Haydn zongoraműveiben’ [A curious form-group in Haydn’s piano works], ZT, viii (1960), 283–93 [with Ger. summary]

‘Einige inhaltliche Fragen der Brückensymmetrie in Bartóks Werken’, Liszt-Bartók: Budapest 1961, 541–7

‘Erkel Ferenc és szövegkönyvei’ [Erkel and his librettos], ZT, ix (1961), 37–43 [with Ger. summary]

‘Intonation, Charakterbildung und Typengestaltung in Mozarts Werken’, SMH, i (1961), 93–145

A valóság zenei képe [The musical image of reality] (Budapest, 1962); abridged Ger. version as ‘Entstehungsprozess der musikalischen Logik’, Studia philosophica Academia scientiarum hungaricae, xi (1966), 163–223

‘A zenei jelentés logikájának vázlata’ [Outlines of the logic of musical meaning], Magyar tudomány, 4th ser., lxix (1962), 673–82

‘Zoltán Kodály et la naissance du Psalmus Hungaricus’, SM, iii (1962), 357–66

‘Die Logik der musikalischen Bedeutung’, SMH, iv (1963), 3–20

Bartók Béla (Budapest, 1965, 3/1976; Eng. trans., 1971)

‘Ästhetisch-philosophische Probleme der Musik des 20. Jahrhunderts’, SMH, viii/1–4 (1966), 71–100

‘Ein Vorwort zum zeitgenössischen ungarischen Musikschaffen’, ÖMz, xxi (1966), 615–19 [Music in Ungarn issue]

‘Hangmontázs vagy zene?’ [Sound-montage or music?], in I. Fábián: A huszadik század zenéje (Budapest, 1966), 215–20

Az esztétika alapjai és a zene [The basis of aesthetics and music] (Budapest, 1968, 2/1984)

‘Bartók Béla: Kontrasztok, hegedűre, klarinétra és zongorára (1938)’ [Bartók: Contrasts for violin, clarinet and piano], Magyar zene, ix (1968), 342–53

‘Az Allegro barbaro harmóniai alapgondolata és Bartók hangsorai’ [The basic idea of harmony in Allegro barbaro, and Bartók’s scales], Szabolcsi Bence 70. Születésnapjára, ed. F. Bónis (1969), 323–32

‘Dramatischer Bau und Philosophie in Beethovens VI. Symphonie’, SMH, xi (1969), 439–47

‘Eksztázis és katarzis’ [Ecstasy and catharsis], Nagyvilág, xiv (1969), 1379–85

Farkas Ferenc (Budapest, 1969)

‘Kodály és Debussy’ [Kodály and Debussy], Muzsika, xv/12 (1972), 37–9

‘A műfaj kategória sorsa és jelentősége a zeneesztétikában’ [Method and significance of genre classification in music aesthetics], Magyar zene, xvi (1975), 12–24

‘Anmerkungen zur Frage des Vokalen in der Musik’, Vztah hudby a slova z teoretického a historického hlediska: Brno XI 1976, 35–40

‘Funkció: terminológia és logika’, Zeneelmélet, stiluselemzés: a Bárdos Lajos 75. szuletésnapja alkalmából tartott zenetudományi konferencia anyaga [Music theory, stylistic analysis] (Budapest, 1977), 7–18

ed.: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve [100 years of the Liszt Academy of Music] (Budapest, 1977)

‘1907–8 in Bartóks Entwicklung’, SMH, xxiv (1980), 519–25

Zenéről, esztétikáról: cikkek, tanulmányok [On music, on aesthetics: articles, studies] (Budapest, 1980)

‘Béla Bartóks Entwicklung vor dem Ersten Streichquartett’, GfMKB: Bayreuth 1981, 167–9

‘Béla Bartók: Werk und Biographie’, SMH, xxiii (1981), 5–16

‘Die Synthese Béla Bartóks: zum 100. Geburtstag des Komponisten’, ÖMz, xxxvi (1981), 129–33

‘Premisszák a Bartók zene megértéséhez’ [Premises for the understanding of Bartók’s music], Magyar zene, xxii (1981), 335–45

‘Bartha Dénes, a magyar zenetörténet kutatója’ [Dénes Bartha, scholar of Hungarian music history], Magyar zene, xxv (1984), 195–207

‘Zenetudomány és pszichológia’ [Musicology and psychology], Pszichológia, no.4 (1984), 129–37

Tamino a válaszúton: drámai párbeszéd és zenei cselekmény [Tamino at the crossroads: dramatic dialogue and musical action] (Budapest, 1986)

‘Debussy és Liszt’, Magyar zene, xxviii (1987), 115–18

‘Debussy et Bartók’, Silences, no.4 (1987), 165–70

‘Zur Dialektik der Kategorie der Gattung in der Musik’, Festschrift für Ernst Hermann Meyer zum sechzigsten Geburtstag (Berlin, 1988), 557–78

‘Prélude a l'après-midi d'un faune: zu Mallarmés Gedicht und Debussys Musik’, Verbalisierung und Sinngehalt: über semantische Tendenzen im Denken in und über Musik heute, ed. O. Kolleritsch (Vienna, 1989), 184–8

‘Zur Deutung der 5. und 6. Symphonie Beethovens’, 1789–1989: musique, histoire, démocratie: Paris 1989, 101–6

Haláltánc: variácó, építkezés, modális transzformáció Liszt Ferenc zenéjében [Dance of death: variation, construction and modal transformation in the music of Franz Liszt] (Budapest, 1990)

‘Kodály and Debussy’, Bulletin of the International Kodály Society (1991), no.1, pp.19–23

‘Az ifjú Kodály életprogramja’ [The young Kodály’s life programme], Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence emlékezete, ed. F. Bónis [Remembrance of Zoltán Kodály and Bence Szabolcsi] (Kecskemét, 1992), 7–9

‘Béla Bartók: Widmung, ein autobiographises Dokument’, Zwischen Aufklärung und Kulturindustrie: Festschrift für Georg Knepler zum 85. Geburtstag, i (Hamburg, 1993), 153–6

‘Über Musik und Programm in Bartóks Schaffen’, SMH, xxxv (1993–4), 243–7

‘A képek kora Debussy alkotásaiban’ [Pictures in Debussy’s early creations], Muzsika, xxxviii (1995), no.2, pp.6–9; no.3, pp.15–18

‘Bartók Béla “romantikus korszaka”’ [Bartók’s ‘romantic period’], Muzsika, xxxviii/9 (1995), 15–18

BIBLIOGRAPHY

D. Zoltai: ‘Egy gondolatgazdag zeneesztétikai müröl’ [On a significant work of music aesthetics], Magyar zene, iv (1963), 50–61 [on Ujfalussy: A valóság zenei képe]

J. Ujfalussy: Magyar tudomány, new ser., xviii (1973), 817 [autobiography]

ISTVÁN KECSKEMÉTI/ZSUZSANNA DOMOKOS