DEMETER DEÁK (DEMETRIUS LITERATUS), székelyudvarhelyi főbíró, esküdt polgár, prókátor. 1589-ben hosszadalmas pereskedés kezdődött abból, hogy Istvánfy Kelemen a város közgyűlésén azzal vádolta a főbírót és az esküdteket, hogy különféle visszaéléseket követnek el: a piac körüli fő “korcsomárosok” számára a város nagyobb adó fizetését szavazta meg, de azt nem hajtotta be, az elöljárók még annyi adót sem fizettek mint a szegénység, a városhoz csatolt falvak határában a szegényföldeket maguk között felosztották, a malomgát újrakötésére tiltott erdőt saját hasznukra termelték ki. A városi esküdtek a főbíróval az élen becsületsértésért beperelték Istvánfy Kelement. 1590-ben a szék fej és jószágvesztésre ítéli az alperest, mint hamishitűt. A több évig elhúzódó per a “kapitány széke”, majd a fejedelmi biztosok széke előtt folytatódott. Nem tudjuk miképpen végződött, mindenesetre Demeter Deák tisztségében maradt 1595-ben bekövetkezett haláláig. 1595-ben neve még előfordul egy érdekes perben. Nagy Sófalvi Ferenc felperes feljelentést tesz Orbán Ferenc és Orbán István lengyelfalviak ellen: “1595 Úrnap után való hétfőn valahonnan való indulatból Zekel-Udvarhelj városban az bíró, Demeter Deák háza előtt létünkben engemet az egyik alperes Orbán Ferenc (Követem a széket, kegyelmetek személyét) beste áruló, kurvafiának zida, zabliát vonván hozzám, hozzám vága úgy mintha halálomra akarta. Istennek akaratjából ezembe vevém zabliámat vettem ellene, úgy maradhaték meg haláltól. Ergo miért ott az zabad városban chelekedék mindenikének eggik-eggik kezén zollok kylen-kylen. Az zitokért pedig meg holt dijomon zollok.” (SzOkl. Ús. I.)
