Dobrițoiu: Bulgáriával versengünk a használt f-16-osokért
Fagyban és napsütésben: IV. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál
Yüklə 187,07 Kb.
|
- Bu səhifədəki naviqasiya:
- Krónika: http://www.kronika.ro/index.php
Fagyban és napsütésben: IV. Udvarhelyszéki GyümölcsfesztiválA pénteki hideg idő után naposra fordult a hétvégén negyedik alkalommal megszervezett Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál sorsa: a szervezők becslése szerint több mint tízezren fordultak meg szeptember 21–23. között a rendezvényen. A fesztiválon immár tizennyolc település képviseltette magát. A versenyre benevezett falvak standjai, a kiállító és kézműves sátrak között sétálva a tavalyi rendezvényhez képest hatalmas fejlődés volt tapasztalható: a különféle gyümölcsízek, finomabbnál finomabb szörpök mellett több helyen is megjelentek a zöldséglekvárok, valamint a különleges esszenciákkal, fűszerekkel ízesített és ritka gyümölcsökből főzött készítmények. A lekvárfőző asszonyok bevallották, egész évben készültek a rendezvényre: a kénosi asszonyságok Aranyüst-, azaz fődíjas művei például igazi csapatmunka eredményei. „Együtt szedtük a gyümölcsöket, mindannyian hoztuk, ami a kertünkben termett, és sorra mindegyikünk konyhájában főztünk már” – avatott be a részletekbe Mózes Enikő, a hattagú csapat szószólója. Hozzátette, már megvan a lekvárötletük a következő versenyre is, amelyen reményeik szerint szintén dobogós helyezést érnek majd el. A csapat tagjai a rendezvényen egyforma népművészeti ruhában jelentek meg, amelyet – mint elmondták – az első gyümölcsfesztiválon szerzett bevételükből készíttettek, azóta minden évben azt veszik fel a jeles alkalomra. Ám nemcsak a versenyzők, a szervezők is rengeteg újítást vezettek be idén: a Székelygyümölcs-tudakozó, a Gyümölcsfurfang Játszóház és a Teatanácsadó mellett két kiállítást is megcsodálhattak a fesztiválra látogatók: a Régi idők gyümölcstára nevű sátorba hagyományos gyümölcsfeldolgozó és -tároló eszközök kerültek, a Gyümölcsöző értékeink című kiállítás pedig az e témában indított fotópályázat legjobban sikerült alkotásait mutatta be a nagyközönségnek. A tizenöt kiállított fénykép közül a zsűri hármat díjazott, ám egy közönségdíj is gazdára talált, amelyet a fesztivál résztvevőinek leginkább tetsző alkotás kapott. A színpadi produkciók száma is nőtt: 323 fiatal huszonhárom fellépés során mutatta be települése kultúráját, viseletét néptánc, népzene és színielőadások által. Idén ezen kívül egy Cserebere placc elnevezésű kezdeményezés is indult, amelynek lényege a konvencionális fizetőeszköz, a pénz mellőzése a különböző anyagi és szellemi termékek adás-vétele során. Erről Szűcs-Olcsváry Gellért színész, a tevékenység vezetője mesélt: „Több mint száz csereberélés folyt itt a három nap alatt. Bárki jöhetett és hozhatott valamit, ami bármely módon kapcsolódik a rendezvény tematikájához, és becserélhette arra, amire szerette volna. Gyümölcsök, befőttek, lekvárok, szörpök és könyvek is cseréltek gazdát, de olyan is volt, hogy egy üveg borért két éjszakás üdülést kapott valaki. A csereberélés során nagy mértékben folyt az alkudozás, amiben a gyerekek meglepően jók voltak” – árulta el a színész. Szabadidős programokból sem volt hiány a fesztiválon: a falvak népművészeti produkcióin kívül minden napra jutott valamely más jellegű látnivaló. Tófalvi Mihály székely anekdotákkal színesítette a fesztivál kínálatát, ám sokakat megmozgatott a szabadtéri táncház is, amelyet hivatásos táncosok vezettek, igyekezve minél több látogatót bevonni a szombat esti mókába. A háromnapos rendezvényt György László gitáros-énekes könnyűzenei produkciója zárta. A szervezők elégedetten nyilatkoztak az idei fesztiválról: „Bár pénteken megijesztett a rossz idő, azért a hétvége további része úgy alakult, ahogy vártuk. Pontos számot nem tudunk mondani – ebben az évben nem adtunk ingyen tombolát a bejáratnál, így nem tudtuk lemérni a részvételt – de az előző évekhez hasonló jelenlétet tapasztaltunk az idén is. Békés, családias ünnep volt ez a gyümölcsfesztivál is, amely nem az alkoholról szólt, sokkal inkább a vidék és a város közti kapcsolatot volt hivatott megerősíteni. A mi régiónk Európa ízvilág-szigetének számít, hiszen ki mondhatja még el magáról, hogy egy rendezvényre több mint háromszázféle gyümölcskészítményt tud felsorakoztatni? Éppen ezért van szükség e rendezvényre: ha mi elismerjük saját értékeinket, mások is így tesznek majd” – fejtette ki Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány regionális igazgatója, aki köszönetét fejezte ki a résztvevő csapatoknak, a látogatóknak, illetve a rendezvényt támogatóknak, hogy idén is megvalósulhatott „a vidék ünnepe a városban”.  A csekefalvi Moldován-Szeredai Noémi kapta kiadónk díját
A IV. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztiválon lapunk is jelen volt standjával, amelynél webáruházunk kiadványait, magyar lapokat és a lapcsalád hétvégi számait lehetett beszerezni. Ezen kívül lapunk nevében munkatársunk, Molnár Melinda Ínycsiklandozó rovatának legszebb történetéért három hónapos előfizetéssel díjazta a csekefalvi csapat tagját, Moldován-Szeredai Noémit. Krónika: http://www.kronika.ro/index.phpNövelnék a válságkezelési alapot Az eurózóna tagországai arra készülnek, hogy tőkeáttétel révén megnövelik az állandó válságkezelési alap, az ESM kapacitását, amely így meghaladhatná a kétezer milliárd eurót. A tervről a Der Spiegel német hetilap számolt be, eszerint az ideiglenes válságkezelő alapnál, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) esetében használt tőkeáttételes eljáráshoz hasonlóan, az állandó mechanizmusnál is négyszeresére, a jelenlegi 500 milliárd euróról 2 billió euróra növelnék az eszköz kapacitásait. Az eljárás szerint az ESM forrásaiból csak a tagállamok legkockázatosabb állampapírjait vásárolnák, így a magánbefektetők pótlólagos összegekkel járulnának hozzá a kötvényvásárlásokhoz. Az EFSF esetében az euróövezeti vezetők abban reménykedtek, hogy úgynevezett különleges célú gazdasági egységeken (SPV) keresztül minden mentőalapos euróhoz 4-5 másik eurót tesznek hozzá a magánbefektetők. Piaci érdeklődés hiányában azonban az áttételes eljárás akkor kudarcot vallott, és az euróövezeti vezetők végül az ESM egy évvel korábbi bevezetése mellett döntöttek. A lap által idézett euróövezeti források szerint a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble támogatna egy ilyen bővítést, de egyes tagállamok, különösen Finnország, egyelőre ellenzik a terveket. A német pénzügyminisztérium szóvivője a Spiegelnek elismerte, hogy a német alkotmánybíróság kedvező határozatát követően azon dolgoznak, hogy átalakítsák a mentőmechanizmus kereteit. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Németország kötelezettségvállalásai 190 milliárd euróban korlátozódnának. Az EB szóvivője nem kívánt nyilatkozni. Dan Diaconescu nem írja alá az Oltchim privatizációs szerződését Nem írja alá az Oltchim privatizációs szerződését Dan Diaconescu. Az OTV tulajdonosa azzal indokolja a 203 millió lejes szerződés aláírásának elutasítását, hogy a Gazdasági Minisztérium által elkészített dokumentumból több paragrafus, valamint mellékletek is hiányoznak. Diaconescunak hétfőn kellett volna kifizetnie a vételárat is az Oltchim vegyipari vállalatért. 
A bulvártévé-tulajdonos nyilatkozatai szerint az Oltchim már az övé, mivel ő kínálta a legnagyobb árat a versenytárgyaláson. Tájékoztatása szerint a szerződés aláírásának elhalasztásával még nem futott ki a versenytárgyalás eredményének kihirdetésétől számolt tíz napos határidőből. Mint mondta: a legfontosabb kifizetni az alkalmazottak elmaradt bérét, a vállalat részvényeit pedig a tőzsdén értékesíti. Az OTV tulajdonosa ismételten leszögezte, hogy megvan a pénze, s egyúttal arra szólította fel Victor Ponta miniszterelnököt, hogy adja át a kombinát részvényeit. Diaconescu ugyanakkor azzal vádolta meg a kormányt, hogy nem teljesítette a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az Oltchim magánosításának ügyében támasztott feltételeit, amelyek szerint az adósságokat át kellett volna konvertálni részvényekké. „Ilyen körülmények között a kormánynak üdvözölnie kellene ezt a sikeres privatizációt, s örülniük kellene annak, hogy 41 millióval többet kaptak, mint amennyit a lengyel ajánlott. Továbbá az államnak biztosítania kellene számunkra mindazokat a kedvezményeket, amelyeket mindig is biztosított a külföldi befektetők romániai beruházásaikor. Mi vagyunk az egyetlenek, akiket a kormány börtönnel vádol meg azok után, hogy megengedtük magunknak, hogy tönkretegyük a játékukat, s többet ígértünk mint a lengyel” – fogalmazott Diaconescu, leszögezve, a termelés újraindítását tervezi, miközben az ellenjelöltek bezárták volna a kombinátot, s az alkalmazottak utcára kerültek volna. Az állami tulajdonrészekért és az ipari privatizációért felelős hivatal (OPSPI) a pénteken rendezett versenytárgyalás nyomán jelentette be, hogy Dan Diaconescu üzletember-politikus, az OTV bulvártévé tulajdonosa vásárolja meg 203 millió lejért (45 millió euró) a vegyipari óriás állami tulajdonban lévő 54,8 százalékos részvénycsomagját. A tetemes veszteséget és összesen 700 millió euróra rúgó adósságot felhalmozó, a termelést néhány hete leállító vállalat többségi pakettjéért kiírt liciten négy pályázó vett részt. Remus Vulpescu, a privatizációs hivatal elnöke arra figyelmeztette a potenciális vásárlókat, hogy csak megfelelő anyagi fedezet esetében licitáljanak az Oltchimre, ha ugyanis kiderül, hogy a győztes nem rendelkezik a beígért összeggel, a privatizációs hatóság a bűnüldöző szerveknél tesz feljelentést. Az elnök utólag azt is beismerte, hogy a többségi tulajdonosnak kihirdetett üzletember-politikus semmiféle garanciát nem tudott felmutatni arról, valóban rendelkezik-e a vételárral. A szerződés-aláírás elhalasztásával párhuzamosan politikai nyilatkozatháború alakult ki a jelenlegi és korábbi kormányerők között. Hétfőn a déli órákban Daniel Chiţoiu nemzeti liberális párti gazdasági miniszter még arról beszélt, hogy a privatizációs versenytárgyalás szabályos volt, törvényes volt, ezért a kormányt nem fogja terhelni annak a felelőssége, ha a médiamágnás a következő tíz napban nem írja alá a dokumentumot. A tárcavezető ugyanakkor abbeli reményének adott hangot, hogy Diaconescu eleget fog tenni a vételi ajánlatban vállaltaknak, s kifizeti az ígért összeget. Később viszont Victor Ponta szociáldemokrata párti miniszterelnök már arról beszélt, hogy jövőre újra meghirdetik az Oltchim privatizációját, mivel Dan Diaconescunak nincs meg a vételhez szükséges pénzösszege. A kormányfő egyúttal azzal vádolta meg az előző kormány húzóerejét alkotó demokrata-liberálisokat, hogy összejátszottak a médiamágnással a vegyipari kombinát magánosításának ügyében, „így próbálva leplezni a kormányzásuk idején elkövetett lopásokat”. Adriean Videanu korábbi PDL-s gazdasági miniszter viszont cáfolta Ponta vádjait, leszögezve, hogy semmilyen takargatnivalója nincs az Oltchimnél lebonyolított üzletek ügyében. Videanu ugyanakkor tegnapi sajtótájékoztatóján a kormány mielőbbi lemondását követelte, azzal vádolva meg a Ponta-kabinetet, hogy az a hibás a magánosítás kudarcában, a kormányfőt pedig az ország gazdaságának aláaknázásáért tette felelőssé. Daniel Chiţoiu egyébként a hétvégén azt nyilatkozta: a kormánynak van B terve arra az esetre, ha az eddigi privatizációs folyamat kudarcot vall, mivel hónapokkal ezelőtt az orosz Tise társaság is érdeklődést mutatott a vâlceai gyár iránt. Victor Ponta kormányfő sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az Oltchim nem egy potenciális orosz befektető kezére került, egyúttal azt üzente Dan Diaconescunak, hogy a büntető törvénykönyv hatálya alá esik, ha legtöbb tíz napon belül nem utalja át az államnak a vételárat, és kiderül, hogy gúnyt űzött a vállalat alkalmazottaiból. Egészségturizmus: plasztikai műtétekre és fogászati kezelésekre érkeznek a külföldi turisták A romániai egészség- és gyógyturizmus hatékonyabb kiaknázását szorgalmazta egy orvosi konferencián tegnap Vasile Cepoi egészségügyi miniszter. Mint rámutatott, a külföldiek elsősorban fogászati kezelésekre, valamint szív- és plasztikai sebészeti beavatkozásokra érkeznek Romániába, a több turista bevonzásához azonban a mostaninál szélesebb körű népszerűsítésre lenne szükség. „Nagyon sok nemzetközileg is elismert szakember tevékenykedik országszerte, ugyanakkor több mint 80 gyógyfürdőhellyel rendelkezünk, ezek kihasználtsága azonban közel sem maximális. Igaz, sok esetben a létesítmények állapotát is javítani kell, így a közeljövőben az egészségügyi tárca ellenőrizni fogja ezeket” – fejtette ki a tárcavezető. Hasonlóan vélekedett a konferencián jelen lévő Eduard Hellvig turisztikai és fejlesztési miniszter, aki hangsúlyozta, az általa vezetett tárca a jövőben mindenképpen nagyobb hangsúlyt fektet az egészségturizmus külföldi népszerűsítésére. „A Romániában nyújtott szolgáltatások minősége önmagában nem elég, ha több turistát látnánk vendégül, mindenképpen szükség van a gyógyászati infrastruktúra fejlesztésére is” – magyarázta Hellvig. Ellustultak a vállalkozók? A romániai kis- és középvállalkozásokat (kkv) kritizálta hétfői sajtótájékoztatóján Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója (képünkön), aki úgy vélte, az utóbbi időben ezek többsége korántsem működött maximálisan. „ 
A kis- és középvállalkozások egy jó ideje csak ímmel-ámmal hajlandóak tevékenykedni. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy Románia az Európai Unióban csak a 26. helyen áll a kkv-k tekintetében, hiszen az országnak nincs alternatívája, erre a szegmensre kellene fektetni a legnagyobb hangsúlyt” – fogalmazott Vasilescu. Rámutatott, a vállalkozóknak minél előbb ki kell javítaniuk a hibákat, a veszteségeket pedig vissza kell tornázniuk, hogy Románia ismételten versenybe szállhasson más országokkal. A BNR illetékese ugyanakkor hangsúlyozta, a kis- és középvállalkozásoknak ugyanúgy kell működniük, mint a nagy multinacionális cégeknek, akkor is, ha mindössze 5 személyt foglalkoztatnak. Radu Gheţea, a CEC Bank, valamint a Romániai Bankok Szövetségének (ARB) elnöke ugyanakkor tegnap, a kkv-k finanszírozásáról szóló nemzetközi konferencián úgy nyilatkozott, a romániai kis- és középvállalkozásoknak alig 21 százaléka igényelt az elmúlt időszakban bankkölcsönt, a többi cég saját forrásaiból vagy más támogatásokból boldogul. Hozzátette, reményei szerint az Európai Unió Basel 3. elnevezésű, magasabb tőkemegfelelési kritériumokat előíró szabályozását nem a jelenlegi formájában léptetik majd hatályba, ez ugyanis megnehezítené a kkv-k banki hitelezését. „A megállapodás alapján a kis- és középvállalkozások csak a legnagyobb pénzintézetektől vehetnének fel kölcsönt, holott a kkv-kat rendszerint a helyi kisebb bankok finanszírozzák. A kkv-k tulajdonképpen ugyanabba a helyzetbe kerülnének, mint a magánszemélyek, akik csak abban az esetben igényelhetnek valutaalapú hitelt, ha jövedelmüket is valutában kapják. Nemrég egyébként Románia mellett más tagállam illetékesei is a szabályozás módosítását kérték az EU-s pénzügyi vezetőktől” – mutatott rá Radu Gheţea. Hozzátette, egyelőre a BNR javaslatára várnak a Basel 3. megállapodással kapcsolatban, az ARB álláspontja szerint azonban mindenképpen rugalmas szabályzatot kellene kidolgozni. A bankszövetség elnöke a konferencián arra is rámutatott, hogy az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett a nem teljesítő hitelek száma. Mint mondta, a kkv-k által felvett kölcsönök közel 20 százaléka tartozik a nem teljesítő kategóriába, míg a nagy cégek esetében ez az arány mindössze 4 százalék. „Ennek elsődleges oka, hogy a kis- és középvállalkozók pénzügyi tapasztalata nem kielégítő” – fogalmazott a szakember, aki ugyanakkor optimistán vélekedett Románia gazdasági fejlődésével kapcsolatban.
Románia Bulgáriával verseng Portugália használt F-16-os harci repülőgépeiért, ezért beszerzésükről sürgős döntést kell hoznia – közölte Corneliu Dobritoiu védelmi miniszter a B1 hírtelevíziónak adott interjújában. A román hírportálok által hétfőn átvett nyilatkozat szerint Románia 12 használt harci repülőgépet vásárolna Portugáliától 600 millió dollárért, amit részletekben fizetne ki. Az F-16-osokat 2016-tól kezdődően venné át, amikorra befejeződne a pilóták kiképzése. A gépek eddig összesen 3500 órát repültek és további 4000-4500 órányi használatra alkalmasak. Dobritoiu rámutatott: ez 200 órányi repülési időt jelent gépenként, ami a következő 20 évre fedezné a román légierő szükségleteit. A román védelmi miniszter kifejtette: azért lenne előnyös a használt, negyedik generációs amerikai gépek beszerzése, mert megkönnyítené az áttérést az ötödik generációs F-35-ösökre. „Az F-16-osoknak ugyanaz a gyártója, ugyanolyan fegyverzetet használ, ugyanolyan repülőtéri infrastruktúrára, generátorokra, lépcsőkre van szüksége, mint az F-35-ösöknek. Ezzel szemben a svéd Gripenek egyedi darabok. Ha az átmenetet Gripenekkel oldanánk meg, a számukra kiépített infrastruktúrát utána le kéne cserélni" – érvelt Dobritoiu. Hozzátette: a NATO csak Európában négyezer F-16-ossal rendelkezik, így a cserealkatrészek sokkal olcsóbban beszerezhetők, mint más típusú repülőkhöz, amelyeknek a száma nem haladja meg a hatszázat. A román légierő jelenleg izraeli segítséggel felújított orosz gyártmányú MIG-21 LanceR típusú vadászgépeket használ. A korábbi 110 vadászgéppel rendelkező flottából mára körülbelül 30-40 harcképes gép maradt, amelyek tervezett szolgálati ideje 2013-ban lejár. Az elavult MIG-ekkel tucatnyi halálos baleset történt az utóbbi két évtizedben. Lecserélésükről évekkel ezelőtt megszületett az elvi döntés, de még nem dőlt el, hogy Románia milyen gépeket állít rendszerbe NATO-kötelezettségei teljesítésére. Dobritoiu rámutatott, miután a holland használt F-16-osokat lekéste, Románia most Bulgáriával verseng a portugál gépekért, amelyek jelen pillanatban az utolsók a piacon. „A bolgárok novemberben döntenek az ügyben. A bolgár légierő viszont MIG-29-esekkel van felszerelve, amelyek 2025-ig repülhetnek, így a jövő évi választások előtt talán nem szánják rá magukat egy ekkora kiadásra" – mondta a román védelmi miniszter. A portugál F-16-osokra nem írnak ki versenytárgyalást, hanem az ajánlatot elsőként elfogadó ország vásárolhatja meg őket. A beszerzésükhöz azonban Romániának ratifikálnia kell még egy uniós irányelvet, amit ilyen rövid idő alatt legfeljebb sürgősségi rendelettel tehet meg – mutatott rá Corneliu Dobritoiu román védelmi miniszter.
Herman van Rompuy a honlapján közzétett videóüzenetében azt mondta: úgy érzi, hogy az európai vezetők mintha kezdenék elfelejteni, mennyire égető kérdés a helyzet megoldása. "Amíg 25 millióan hiába keresnek állást, és amíg nem stabilizáltuk az eurót, addig nem szabad hátradőlni, és garantálom, hogy nem is dőlünk hátra" – jelentette ki Herman van Rompuy. Az Európai Tanács elnöke a következő, október közepi uniós csúcsot „létfontosságúnak" nevezte. Az ET október 18-án és 19-én tartandó üléséről az elnök azt mondta, alkalmat teremt arra, hogy „nagyon konkrét terveket" vitassanak meg az eurózóna gazdasági kormányzásának megerősítése érdekében, aminek szerinte már régen meg kellett volna történnie, mert úgy véli, a válság megmutatta, hogy az euróövezet struktúrájából hiányoznak bizonyos elemek. „Európa kifelé tart a válságból, de bőven akad még tennivaló" – fogalmazta meg Van Rompuy, majd hozzátette: „Erőfeszítéseink kezdenek beérni, de nem ülhetünk karba tett kézzel." Az elmúlt hetekben markáns különbségeket lehetett megfigyelni az európai uniós tagországok, főleg Franciaország és Németország vezetőinek nyilatkozataiban. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter például többször is kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e a tervezett ütemben, ez év végéig létrehozni az Európai Központi Bank (EKB) által irányított egységes bankfelügyeleti mechanizmust. Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter viszont azt mondta: „Hiba nem gyorsan haladni, vesztegetni az időt."
Victor Ponta kormányfő hétfőn a PSD székházában kijelentette: „Miután megállapítják, hogy az úgynevezett nyertesnek nincs pénze, sem szándékában nem áll az Oltchim többségi részvényeseként tevékenykedni, a kormány jóváhagyja a vállalat megmaradását célzó intézkedéscsomagot, és különleges procedúra kezdődik a munkahelyek megőrzése végett, míg találunk egy komoly befektetőt” – magyarázta Ponta, hozzátéve: az állam nem maradhat többségi részvényes a vállalatnál, erős stratégiai partnerre van szükség. Az Oltchim privatizációs szerződését hétfőn nem írták alá, Dan Diaconescu azt állította: a megállapodásból hiányoznak bizonyos előírások, cikkelyek és mellékletek, és szerinte az állam ipari részesedéseit kezelő hivatal (OPSPI) által bemutatott dokumentum különbözik attól a szerződésformától, amely a tenderfüzetben szerepelt. Diaconescu nyerte meg a licitet az Oltchim többségi, 54,8%-os részvénycsomagjának megvásárlásáért, miután a legnagyobb összeget, 203 millió lejt ajánlott a részvényekért. 
2000 milliárd euróra duzzadhat az európai mentőalap 
Az eurózóna tagországai arra készülnek, hogy tőkeáttétel révén megnövelik az állandó válságkezelési alap, az ESM kapacitását, amely így meghaladhatná a kétezer milliárd eurót - jelentette vasárnap a Der Spiegel című német hetilap. Az eljárás szerint az ESM forrásaiból csak a tagállamok legkockázatosabb állampapírjait vásárolnák, így a magánbefektetők - az alacsonyabb kockázat miatt - pótlólagos összegekkel járulnának hozzá a kötvényvásárlásokhoz. Az EFSF esetében az euróövezeti vezetők abban reménykedtek, hogy úgynevezett különleges célú gazdasági egységeken (SPV) keresztül minden mentőalapos euróhoz 4-5 másik eurót tesznek hozzá a magánbefektetők. Piaci érdeklődés hiányában azonban az áttételes eljárás akkor kudarcot vallott és az euróövezeti vezetők végül az ESM egy évvel korábbi bevezetése mellett döntöttek. A lap által idézett euróövezeti források szerint a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble támogatna egy ilyen bővítést, de egyes tagállamok, különösen Finnország, egyelőre ellenzik a terveket. A német pénzügyminisztérium szóvivője a Spiegelnek elismerte, hogy a német alkotmánybíróság kedvező határozatát követően azon dolgoznak, hogy átalakítsák a mentőmechanizmus kereteit. Mint mondta, az ESM hasonló eszközökkel rendelkezne, mint az ESFS. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Németország kötelezettségvállalásai 190 milliárd euróban ko korlátozódnának, ahogyan az az alkotmánybírósági határozatban is szerepel. Az év végéig folytatódik az Első Lakás program A bankok 600 millió euróra tudnak még jelzáloghitelt adni az Első Lakás program keretében: ez az összeg várhatóan elég lesz ahhoz, hogy a program az év végéig folytatódjon. Májusban még úgy tűnt, augusztusig kifogyhat a program pénzalapja. Az országos garanciabiztosító alap közlése szerint a maradék összegből még 15 ezer hitelt tudnak idén nyújtani az intézetek. Sok bank már kimerítette, vagy lassan kimeríti garanciakeretét. A BCR, a BRD és a Cec Bank már kapott pótlólagos forrást az alap részéről, a Raiffeisen és a UniCredit Ţiriac pedig már kérvényezte a többlet-keretet. A hazai kereskedelmi bankok az elmúlt három évben 72 500 Első Lakás hitelt nyújtottak, 2,8 milliárd eurót meghaladó értékben. A hitelek átlagos összege 40 ezer euró volt.
Öt év elteltével egyértelmű, hogy Románia európai uniós csatlakozásának legnegatívabb tapasztalata az uniós alapok felhasználásához fűződik – fogalmazott Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a Kolozsvári Televízió hétfő délutáni magyar nyelvű műsorában. Az EP-képviselő szerint az Európai Bizottság részéről végzett ellenőrzések nem meglepőek, a pénzalapok felhasználását az EU minden országban nyomon követi, és ahol rendellenességeket tapasztalnak, ott a nem megfelelően felhasznált pénzeket vissza kell fizetni, illetve le lehet állítani a kifizetéseket. "Sajnos, Romániában minden területen voltak visszásságok, ezért nem lehet halogatni az adminisztratív képesség és a szakértelem növelését. A 9,69%-os felhasználási arány – amellyel Románia sereghajtó az EU-ban – nem ad okot optimizmusra" – hangsúlyozta Winkler Gyula. Az EP-képviselő úgy véli: a kormánynak két irányba kell stratégiát kidolgoznia és döntéseket hoznia. Egyrészt kármentést kell végezni, hogy a meglévő lehetőségeket Románia az adott körülmények között a lehető legjobban kihasználja, 50-60%-ra növelve a pénzfelhasználási arányt, másrészt meg kell kezdeni a felkészülést a következő költségvetési időszakra. Winkler Gyula úgy véli, a jelenlegi intézményi struktúrában 2014-2020 között sem lesz jobb a kohéziós és strukturális alapok felhasználása, ezért a teljes rendszert át kellene szervezni. "A szakminisztériumokban lévő irányító hatóságok káros központosítást jelentenek. Politikai szinten az európai ügyeket egy erős tárcának kellene koordinálnia, amelynek vezetője miniszter vagy miniszterelnök-helyettes és hatáskörébe tartozik valamennyi irányító hatóság. Területi szinten a regionális összetevőt kell erősíteni, valós szerepet szánni a regionális fejlesztési ügynökségeknek" - összegzett az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Az RMDSZ megkezdte a felkészülést az EU következő költségvetési időszakára, hiszen idén januárban indította útjára az Erdély 2020 fejlesztési terv kidolgozását. Kelemen Hunor szövetségi elnök megbízásából Winkler Gyula koordinálja a Gazdasági Tanács fejlesztési munkacsoportját, amely széles körű koordináció alapján a közeljövőben véglegesíti az Erdély 2020 projektet.
A Vodafone és a Cosmote még semmilyen információt nem közölt arra vonatkozóan, hogy mikortól lesz elérhető az Apple új mobiltelefonja az üzleteikben, de piaci források a HotNews hírportálnak azt nyilatkozták: a Cosmote is októberben jöhet ki az iPhone 5-el. Egyes online vásárlásra szakosodott romániai portálokon már meg lehet rendelni a mobilt kártyafüggetlen változatban, az Okazii oldalán 900-1300 euróba kerül az új iPhone.
Gensler azt monda, az általa vezetett intézmény által összegyűjtött adatok arra utalnak, hogy a LIBOR továbbra is sérülékeny, és vagy radikális reformra van szükség, vagy teljesen el kell törölni. Az amerikai Fed és a pénzügyminisztérium eközben azzal érvel, hogy nehéz megtalálni a LIBOR alternatíváját anélkül, hogy ne okoznának zavart a pénzügyi piacokon, hiszen meglévő pénzügyi szerződések és hitelek követik folyamatosan a bankközi kamatláb alakulását. A CFTC konkrét adatokon szemléltette, hogy a LIBOR jelenlegi használata is aggályos. Az idei évből 182 nap adatait bemutatva elmondta: a Société Générale mindössze 10 alkalommal, a Bank of America 14 alkalommal változtatta az általa jelentett bankközi kamatlábat, ami nem életszerű. Előbbi csaknem 6 hónapon keresztül minden egyes nap ugyanazt az adatot jelentette. „Ha a piacok olyan volatilisek, miért olyan stabil a LIBOR?” - tette fel a költői kérdést Gensler.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra készül, hogy októberben visszafogja a globális gazdaságnövekedéssel kapcsolatos előrejelzését - jelentette be a nemzetközi pénzügyi szervezet vezetője hétfőn. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója azt mondta, hogy továbbra is fokozatos növekedést várnak, de a globális GDP-bővülés várhatóan szerényebb lesz a legutóbbi, júliusi előrejelzésnél. Akkor az IMF a 2013. évi globális gazdaságnövekedési várakozását az áprilisi előrejelzésben szereplő 4,1%-ról 3,9%-ra csökkentette, az idei évit 3,5%-on tartotta. A világgazdaságra nézve a legnagyobb kockázat jelenleg az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos bizonytalanság a valutaalap vezetője szerint, aki jelentős kockázatnak nevezte, hogy az Egyesült Államokban jövőre kifutnak az adócsökkentések, miközben a kormány visszafogja kiadásait. Az IMF vezérigazgatója úgy látja: kézzel fogható a feltörekvő országok gazdaságnövekedésének lassulása, miközben komoly aggodalmat kelt a szegény államokban az élelmiszerárak emelkedése és a nyersanyagárak kilengése. Christine Lagarde azt mondta, hogy a pénzpiacokat lelkesítették az európai vezetőknek az euróövezeti válság megoldása céljából az utóbbi időszakban hozott döntései, most azonban azt várják, hogy az intézkedéseket koordináltan végre is hajtsák. Korlátoznák a kisvállalkozások valuta alapú hitelfelvételét
A kis- és középvállalkozások csak akkor vehessenek fel valuta alapú hiteleket, ha a jövedelmük egy részét is külföldi pénznemben kapják – ez az intézkedés körvonalazódik Radu Gheţea, a Romániai Bankszövetség (ARB) elnöke szerint. Hasonló korlátozás érvényes a magánszemélyekre is, ezt a lépést még tavaly októberben fogadta el a nemzeti bank. A kisvállalkozók hajlamosak kockázatos valuta alapú kölcsönökért folyamodni, mivel ezek esetében alacsonyabbak a kamatráták. Azért módosítanák a hitelezési feltételeket, hogy megvédjék őket az árfolyamkockázatoktól. Jelenleg az országban felvett hitelek kétharmada valuta alapú, és a rosszul fizető hitelek többségét is valutában vették fel. ZF NEWSRSS Fără încasări în valută, IMM-urile nu vor mai lua credite în valută astăzi, 00:07 Întreprinderile mici şi mijlocii (IMM) ar putea să ajungă în aceeaşi situaţie ca persoanele fizice în ceea ce priveşte posibilitatea... pe larg
Marius Filip, CNAS: Este nevoie de 3 milioane de reţete electronice ca să spunem că sistemul funcţionează astăzi, 10:20 Este nevoie de emiterea a trei milioane de reţete electronice pentru a putea spune că sistemul de prescriere electronică funcţionează, a... pe larg
În loc de soluţii pentru cel mai mare combinat chimic cu 3.300 de angajaţi, privatizarea Oltchim a adus teatru absurd şi circ politic astăzi, 00:07 Dan Diaconescu nu are bani pentru preluarea Oltchim, iar privatizarea va fi reluată, afirma ieri premierul Victor Ponta. Diaconescu spune însă... pe larg
Noua lege a sănătăţii mai are nevoie de dezbateri pentru că ridică multe întrebări astăzi, 00:08 Legea sănătăţii intră pentru dezbateri în Parlament în prima săptămână din decembrie, prilej cu care se vor publica şi rezultatele... pe larg
Cum ameninta datoriile zonei europene, stabilitatea locala? Salariile în mediul privat au crescut în medie cu 5% în 2012, pentru 2013 este estimat un avans de 6% astăzi, 10:45 Salariile angajaţilor din companiile private au crescut în acest an în medie cu 5,1%, dinamică similară cu cea din 2011, cea mai mare... pe larg
 ZF CorporateCity of London se ascunde în spatele RBS la Fondul Proprietatea
ieri, 19:08 Doar pentru abonatii ZFCorporate Banca britanică Royal Bank of Scotland (RBS) a fost raportată pe bursă cu un pachet de acţiuni ale Fondului Proprietatea (FP) de 5,2% după ce... pe larg
astăzi, 00:07 Licenţele de comunicaţii mobile câştigate de Cosmote, Orange, RCS&RDS, Vodafone şi 2K Telecom vor duce la o creştere a concurenţei de pe... pe larg
ieri, 19:15 Doar pentru abonatii ZFCorporate Cererea de credite din partea populaţiei a scăzut anul acesta, în condiţiile în care numai împrumuturile imobiliare şi cardurile de credit... pe larg
 Mihai Marcu, MedLife: Vom deschide un spital de urgenţă în primăvara anului viitor
astăzi, 12:07 MedLife urmează să deschidă un spital de urgenţă în primăvara anului viitor, a declarat Mihai Marcu, preşedintele grupului, în cadrul... pe larg
astăzi, 00:07 Proiectul legii sănătăţii a fost lansat în dezbatere publică la începutul lunii iulie şi este a doua încercare din acest an a... pe larg
 Doi traderi agricoli discută preluarea Pambac Bacău
astăzi, 00:07 Traderii agricoli Comfert şi Popasul Trebeş din Bacău, cu afaceri cumulate de 150 mil. euro, sunt în discuţii pentru preluarea... pe larg
astăzi, 10:43 Soldul creditului neguvernamental a scăzut în august cu 1,6% faţă de luna iulie, la 227,932 miliarde lei, evoluţie influenţată de reducerea... pe larg
ieri, 19:11 Doar pentru abonatii ZFCorporate Preturile alimentelor vor atinge în primul trimestru al anului viitor cel mai mare nivel din istorie şi vor continua să crească alimentând... pe larg
astăzi, 00:06 Sorin Ovidiu Vîntu a fost trimis în judecată în dosarul privind devalizarea Fondului Naţional de Investiţii (FNI), fiind acuzat de spălare... pe larg
ieri, 19:19 Doar pentru abonatii ZFCorporate UniCredit Leasing, cea mai mare companie din domeniu, a rămas pe profit în prima jumătate a anului, în condiţiile în care a acordat... pe larg
astăzi, 00:05 Bursa de la Bucureşti a scăzut cu 1,87% într-o piaţă în care corecţiile de pe bursele externe i-au determinat pe cumpărători să fie mai... pe larg
astăzi, 00:08 Cei implicaţi în scandalul privatizării Oltchim şi-au aruncat ieri acuzaţii grave, iar banii promişi de Dan Diaconescu nu au venit. pe larg
astăzi, 00:05 Exporturile României ar putea depăşi în acest an pragul de 50 mld. euro, dar atingerea acestei ţinte depinde de clarificarea situaţiei... pe larg
astăzi, 00:05 De ce nu au existat condiţii de calificare pentru privatizarea Oltchim? Asta este poate cea mai importantă întrebare la care încă nu s-a... pe larg
astăzi, 00:04 Compania aeriană de stat Tarom, cu afaceri de 210 milioane de euro anul trecut, vrea să implementeze un plan de relansare e-commerce, în vederea... pe larg
astăzi, 00:03 Boardul Fondului Monetar Internaţional va lua în discuţie vineri noaptea, pe 28 septembrie, situaţia îndeplinirii condiţiilor din acordul cu... pe larg
ieri, 19:40 Privatizarea Oltchim nu a făcut obiectul niciunei analize în CSAT şi nu a fost inclusă pe ordinea de şedinţă a viitoarei reuniuni a... pe larg
ieri, 17:51 Dan Diaconescu a părăsit România, în jurul orei 17.00, cu o cursă aeriană spre München (Germania). pe larg
ieri, 16:03 Apple a vândut un număr record de peste 5 milioane de uPhone-uri în trei zile de la lansarea, vineri, în magazine, în timp ce analiştii... pe larg
 Cea mai mare licitaţie telecom a adus statului 682 mil. euro, sub estimări. Cea mai mare suma, platita de Vodafone - 228,5 mil. euro
ieri, 14:31 Statul român va încasa o sumă totală de 682,136 mil. euro din cea mai mare licitaţie de spectru radio organizată până în prezent, a... pe larg
Yüklə 187,07 Kb. Dostları ilə paylaş:
|
Hatalmas üstökben fortyogtak a főzőversenyre készült lekvárok
Marinescu, ANCOM: Competiţia din telecom va fi şi mai mare
ZF CorporateBancherii au găsit mai puţini clienţi la creditele de consum, dar au compensat prin ipotecare şi carduri
Noua lege a sănătăţii mai are nevoie de multe dezbateri până la implementare
Creditul pentru firme şi populaţie a scăzut în august cu 1,6%, la 227,93 miliarde lei
ZF CorporatePreţul alimentelor va creşte în mai puţin de o jumătate de an la un nivel record
Vîntu a fost trimis în judecată pentru devalizarea FNI după 12 ani de la prăbuşirea lui
ZF CorporateUniCredit Leasing: Semestrul II este sub aşteptări, starul anului rămâne energia regenerabilă
Bursa de la Bucureşti, prinsă din nou în hora corecţiilor externe
Privatizarea Oltchim: de la salvarea 
ANEIR: Exporturile pot depăşi 50 mld. euro în acest an, dar ţinta depinde de Oltchim şi Ford
Cine este consultantul? Premierul Ponta a declarat că procedurile de privatizare a Oltchim au fost stabilite de consultant
Tarom anunţă un plan de relansare e-commerce, în timp ce ministerul trebuie să aleagă un manager privat
Guvernul Ponta a îndeplinit condiţiile 
Preşedinţia: Privatizarea Oltchim nu e inclusă pe agenda CSAT, neexistând solicitare a Guvernului
Dan Diaconescu a plecat din ţară
Câte iPhone 5 a vândut Apple în trei zile de la lansarea în magazine