Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára

1. Hány telek, azok között hány curia vagyon? Kik a birtokosok, helyt lakók, assessorok, bébírók?

2. Hány lege immunis gazda? Hány armalista, szabad székely, libertinus, colonus?

3. A terüh hozdozók közül hány az exemptus? Kik, melyik, mi okból? A curialista név alatt való exemptusok micsoda conditiójúak? Azok prébendások-e valósággal, vagy csak prae­textualis cselédek?

4. Nemzetek szerént külön-külön minden nemzetből hány gazda?

5. Hány és micsoda vallásokhoz tartozó templomok, papok?

6. Vallásokra nézve melyik valláshoz hány gazda tartozik?

7. Oskolaház vagyon-e? Melyik valláshoz tartozik?

8–9. kérdés törölve.

10. Határ milyen? nagy, középszerű, szűk? gabona, széna, bor, gyümölcs termő-e? Erdős micsoda mértékben? Ehez képest a lakósok keresetek módja mi nagyobb részben: szántás, vetés, marhatartás, szőlőművelés, fahordás?

11. Mesterember hány, micsodaféle?

12. Mi volt a falu contributiója 1830-ban?

13. Mi volt a falu költsége 1830-ban?

14. A falu közönséges jövedelmei miből állanak? Azoknak kútfejek mik és mennyit tészen öszvességgel?

15. Melyik micsoda naturát és mennyit administrál?

16. A morbus venerus melyik faluban vagyon inkább elterjedve?

17. A hólyagos himlő mostanság uralkodott-e és hol?

18. Az oculatió foly-e a felsőbb rendszabások szerént?

19. Tűzoltó szerszámok vagynak-e, s micsoda állapotban?

20. Az éjjeli vigyázásra micsoda rendszabás vagyon?

21. A felsőbbség által a krumplimívelést parancsoló decretumnak hol, mi részben tesznek eleget?

22. Mennyi termése volt a búzának, törökbúzának, s hány szűkes ember vagyon?

Amint a kérdésekből kitűnik, az összeírás célja a szék általános helyzetének a hatóság tájékozódását szolgáló számbavétele volt. A feltett kérdések az igazgatás hatáskörének legégetőbb és leggyakrabban előforduló ügyeihez kötődnek. Mindenekelőtt számba veszik a székben található telkek és a gazdák számát rendi megoszlás szerint. Következnek az adó alól mentes közadózók, mentességük okának a feltüntetésével. Ide tartoznak a pénzben és termé­szetben fizetett adó, a határ termékenységének a felbecsülése, a termés felértékelése, valamint a burgonyatermesztés helyzete. Számba veszik a falu igazgatásához kapcsolódó kérdéseket, a falu költségvetését és bevételeit, a tűzoltószerszámok létét, az éjjeliőrködés megszervezését is. De kitér a felmérés, ha röviden is, a nemzetiségi megoszlásra, ami először jelenik meg a székben eddig végzett összeírások során, és a vallási, oktatási és egészségügyi helyzetre is.

A felmérés végrehajtói a járási dúlóbiztosok és adóíró komisszáriusok voltak, akik nem részesültek egy statisztikai összeírás egységességét biztosító előzetes felkészítésben. Jártasok voltak ellenben a közigazgatás és az adókivetés kérdéseiben, általában a felmérés által célba vett ügyekben. Mégis jelentéseik sok esetben eltérőek, hol részletesebbek, hol igen szűk­szavúak voltak. Míg a gálfalvi és a bándi járások adatai részletesebbek, a szovátai és jobbágyfalvi járásoké felületesek. Az összeírók a falvak esküdtjeitől és a lelkészektől kapott adatokat rögzítették anélkül, hogy összevetették és kiigazították volna. Következésként sok esetben a falvak lakosságának társadalmi megoszlására, vallási és nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok összege eltérő. Ezért történhetett meg az pl. Ákosfalva esetében, hogy a társadalmi megoszlásnál 119 családot tüntettek fel, a nemzetiséginél 106-ot és a vallásinál 109-et. Több esetben a „lege immunis” nemeseket, mivel létszámuk külön kérdést képezett, a társadalmi megoszlásnál feltüntették, a többieknél pedig nem, pl. Fintaházán, Lőrincfalván. Máskor (Vadasd esetében) a faluban udvarházzal bíró nemeseket is ottlakóknak tüntették fel, pedig máshol laktak, ahol ugyancsak felírták őket. A nemzetiségi megoszlásnál is megtörtént, hogy csak a fő csoportok adatait rögzítették (a magyar és a román lakosságot), a többi felsorolásától eltekintettek. Erre a kérdésre Abod, Bede, Geges és Havad a „székely eredetű gazdák” számát tüntette fel. Ilencfalva társadalmi megoszlásánál 71 családot találunk, a nemzetiségre vonatkozó kérdésnél pedig 57 „székely eredetű gazdát”, a többiről nem tesznek említést. Az ilyen és ehhez hasonló kihagyásokat, ahol lehetett (ha volt valamilyen utalás rá), kiigazítottuk. Ahol erre nem volt lehetőség, változatlanul hagytuk. A kiigazításokat a mellékelt táblázatokban dőlt számokkal jeleztük.

Az összeírás anyaga¹²⁷⁹ eléggé terjedelmes. Feldolgozása túllépi egyetlen tanulmány keretét. Az alábbiakban ezért csak a népességre vonatkozó adatokat (társadalmi, nemzetiségi és vallási megoszlás) ismertetjük, kiegészítve az egyházakra és az iskolákra utaló megjegy­zésekkel.

Nem képezte az összeírás tárgyát a szék központja, Marosvásárhely, mivel az szabad királyi városként nem tartozott annak joghatósága alá. Emiatt a szék területén fekvő város népességi adatainak ismertetésétől eltekintettünk.

A széket alkotó 127 faluban a lakosság összlétszáma 10 522 család, vagy­­is 52 610 személy volt, akik 10 400 telken és 126 cigányházban laktak. Mivel az összeírás a lakosság létszámát családokban rögzítette, a lélekszám megállapítása érdekében a családok számát beszoroztuk öttel (ez a számítási kulcs helyesnek tűnik, ha tekintetbe vesszük a II. József-kori népszámlálás – 1786 – ide vonatkozó adatait. Ekkor Marosszéken átlagban egy családra 5,00 személy jutott). Az 1831. évi széki átlagot összehasonlítva az 1786. és az 1850. évi népszámlálások adataival¹²⁸⁰, a következő eredményt kaptuk: