József Attila Poezii alese / Válogatott versek Traduse şi selectate de Kocsis Francisko
Yüklə 0,72 Mb.
|
| Uneori insule
(Néha szigetek) Se ivesc uneori insule în capetele noastre, pe deasupra lor zboară păsări, scapă peste ele seminţele unei vegetaţii noi, minunate Şi pe faţa maşinii curge transpiraţia şiroaie, din ochii mamelor lacrimi, de pe noi picurii de ulei ai muncii Încet, aşa se rostogoleşte lumea Ieri am crezut că sunt păr şi încă şi azi vin la mine copilaşi Mă sărută şi scutură în mine perii încovoiaţi de rod Prima iubire am pus-o în spirt şi o privesc uneori, ce animal mic şi straniu Servus servus, cum eşti, mulţumesc, trăiesc, şi tu, ei, încet-încet, ne lipseşte şi dorinţa-n astfel de clipe Dar clănţănind din dinţi ne căţărăm pe vârfurile Mont Blanc-urilor şi ne rugăm, tu, Doamne, tu, Dumnezeule De ce nu creezi şi munţi Mă dăruiesc vouă cum îşi oferă mama iarna sânul cald micului ei prunc înfometat Tufişurile dorm deja, mă culc şi eu înlăuntrul vostru, ca dimineaţă să fie la-ndemână uneltele preferate, cu frunte de oţel
Néha szigetek buknak föl fejünkben, madarak szállnak el fölöttük, új, csodálatos növényzet magvait hullajtják rájuk A gép arcából is csurog verejték, anyák szeméből könny, rólunk a munka olajcsöppjei Lassan így fordul tovább a világ Tegnap azt hittem, körtefa vagyok s még ma is jönnek hozzám kisgyerekek Csókolnak és megrázzák bennem a roskadó körtefákat Első szerelmem spirituszba raktam s most néha elnézem, milyen furcsa kis állat Szervusz, szervusz, hogy vagy, köszönöm megvagyok és te, hát csak lassan, ilyenkor mintha vágyunk se volna De vacogva mászkálunk Mont Blancok tetején s imádkozunk, te Isten, te Isten Mért nem teremtesz hegyeket is Nektek úgy adom oda magam, mint az anya meleg teli mellét az ő éhes kicsikéjének A bokrok már alszanak, én is lefekszem tibennetek, hogy reggel kéznél legyenek majd kedvelt, acélhomlokú szerszámaim. 1924 ősze Yüklə 0,72 Mb. Dostları ilə paylaş:
|