„12. a kerettanterv neve: a magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve a kerettanterv benyújtója: Magyar Waldorf Szövetség ”


A fenntartók: Jogilag és gazdaságilag törvényesen, valamint az alapítói céloknak megfelelően működjön az intézmény



Yüklə 3,32 Mb.
səhifə38/39
tarix26.08.2018
ölçüsü3,32 Mb.
#75136
1   ...   31   32   33   34   35   36   37   38   39

A fenntartók: Jogilag és gazdaságilag törvényesen, valamint az alapítói céloknak megfelelően működjön az intézmény.


A pedagógusok és egyéb munkatársak: Aktív szereplői lehessenek az iskola életének, a döntési folyamatoknak, valamint visszajelzést adhassanak és kaphassanak a pedagógiai munkáról. Különösen fontos elvárásuk a Waldorf-pedagógusoknak, hogy munkájukat teljes szabadságban tudják kibontakoztatni.

Az iskolából kilépők következő élethelyszínei: A Waldorf-iskolák számára igazán az fontos, hogy tanítványai hogyan állják meg helyüket életük következő lépéseiben. (Hogyan tanulnak tovább? Megtalálják-e a helyüket? Mennyire képesek alakítói lenni környezetüknek? Milyen emberi kapcsolatokat tudnak kialakítani? Elégedettek-e életükkel? Egészséges családban élnek-e? stb.) Vagyis az életben való „beválás” fontos számunkra.


A Magyar Waldorf Szövetség: Felelős együttműködést


A fenti igények összehangolásakor kiinduló pontunk a steineri Waldorf-pedagógia. Ehhez mérjük, és ehhez viszonyítjuk a felmerülő igényeket, mikor azok kielégítéséről gondolkodunk.
      1. MILYEN MÓDON, ÉS MILYEN ESZKÖZÖKKEL „MÉRJÜK” A FENNÁLLÓ IGÉNYEKET?

A gyerekek jóérzése pedagógiai felelősség. A gyermekek igényeit folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mégpedig elsősorban indirekt módon. A Waldorf-iskolákban, a hetente tartott tanári konferenciákon, a gyermekmegbeszélések során erre rendszeresen sor kerül.


ESZKÖZ: Gyermek- és osztálymegbeszélések. Ezek tartalmát a tanári konferencia jegyzőkönyvében, egyes iskolákban külön gyermek-megbeszélési naplóban (mely az előzőnél bizalmasabban kezelendő) rögzítik.
A szülők vélemény-nyilvánítására a szülők részvételét az iskola életében biztosító (iskolaszék vagy egyéb) szervezeten keresztül, valamint a pedagógusokkal való személyes találkozások során van lehetőség. A fent említett szervezetnek élő organizációnak kell lennie, hiszen ez a pedagógia nem tud működni a szülők támogató figyelme és együttműködése nélkül.

ESZKÖZ:



  • A pedagógussal folytatott személyes beszélgetések a fogadóórákon, szülői esteken, családlátogatások alkalmával.

  • Szülőtárssal, osztályképviselővel folytatott személyes beszélgetések, melyek tapasztalatai a szülői szervezeten keresztül jutnak el a konferenciához, ahol választ, megoldást keresnek rá.

  • Egyes iskolákban van ún. „konfliktus-szabályzat”, mely arra az esetre ad útmutatást, hogy mi a teendő, ha valakinek problémája támad. (pl. Kihez lehet a kéréssel, kérdéssel fordulni, ha az gazdasági, vagy ha pedagógiai jellegű?)

  • A személyes, vagy bizalmas problémák orvoslására a nagyobb iskolák egyfajta ombudsman-szervet hoznak létre, melynek tagjai olyan bizalmi emberek, akik mind a szülők-, mind a pedagógusok körében elismertek. Az ombudsman-szervhez fordulások-, valamint a „konfliktus-szabályzat” használatának száma, és a problémák tartalma jól megmutatja a szülői igényeket.

  • Egy átfogó igényfelmérés esetén: kérdőívek, interjúk.

A fenntartó elvárásait az intézmény Alapító okiratában rögzítette.

ESZKÖZ:


  • Ellenőrzések

  • Beszámolók, előterjesztések elfogadásának arányszáma.

  • Egy átfogó igényfelmérés esetén: kérdőívek, interjúk.

A pedagógusok igényei, mint az iskola pedagógiai életét érintő összes kérdés a heti konferencián kerülnek megbeszélésre.

ESZKÖZ:


  • Önértékelés

  • Intervízió, azaz minden pedagógus személyes beszélgetést folytat egy általa kiválasztott személlyel önmagáról (évente 21,5 óra), amikor is 4 témát érintenek:

1. Hogy van?

2. Van olyan érzése, hogy ebben az iskolában fejlődik?

3. Mi a véleménye a tényleges pedagógiai munkájáról? Jól megy?

4. Mit tegyünk, ha az első három pont valamelyike megkívánja?

Az intervízióról rövid jegyzőkönyv készül.


  • Mentori rendszer: az új kollégák segítésére

Az óvodából és az iskolából kilépők következő élethelyszínei felől érkező visszajelzésekkel szintén a heti konferencia foglalkozik. Bizonyos esetekben az óvodapedagógusok is részt vesznek a konferencián, vannak olyan iskolák, ahol az óvónők is tagjai a tanári kollégiumnak, így a konferencián való részvételük állandó. Az iskolákból kilépő fiatalok életútkövetése fontos tapasztalatokkal szolgálhat az iskola pedagógiai munkájának belső értékeléséhez. Ezzel foglalkozni, pedagógaiai következményei lévén, szintén a konferencia dolga.

ESZKÖZ: Nyomon-követéses vizsgálatok, felmérések, mélyinterjúk.
A Szövetség elvárásai elsősorban a Waldorf-pedagógia magyarországi megvalósulásának értékvédelméből fakadnak. Ez egyrészt jelenti a folyamatos jelzést a magyar iskolák felé a minőségi működés szempontjainak érvényesítése érdekében, másrészt annak a felelősségnek az érzékelését és érzékeltetését, hogy az egyes Waldorf-iskolák munkája szervesen illeszkedik a Waldorf-iskolák nemzetközi családjának tevékenységébe, eredményei és kudarcai hatással vannak a többi iskolára, amiként azok eredményei és kudarcai visszahatnak rá. A Szövetség szoros kapcsolatot ápol az egyes iskolák képviselőivel, akik az iskolák elvárásait továbbítják a Szövetség felé, másrészt gondoskodnak a közös feladatok sorsáról az iskola megfelelő szervezeteiben (tanári kollégiumok, szülői és fenntartói szervezetek).

ESZKÖZ: Tantervi kutatómunka gondozása, útmutatások, irányelvek kidolgozása az iskolák működésének minőségi megoldásaihoz, élő kapcsolatok kialakítása és gondozása a nemzetközi szervezetekkel és a mozgalom külföldi intézményeivel, szakirodalom és szakmai tanácsadás biztosítása, szakmai találkozók szervezése, képzési és továbbképzési lehetőségek megteremtése.


Mint látható az iskolával szemben támasztott igények előbb vagy utóbb, de mindenképpen a tanári konferenciára érkeznek. Ott kell rájuk választ, megoldást találni.

4. A MINŐSÉGGONDOZÁS JÖVŐKÉPE


4.1 INTÉZMÉNYI SZINTEN

A saját minőségfogalom meghatározása után s ahhoz mérten az intézmények képesek lesznek (rendszeres önértékeléssel, esetleg külső értékeléssel, valamint elégedettség-vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével) megtalálni a javítandó, fejlesztendő területeiket. S tudatosan meghatározzák a javítás szándékából adódó feladataikat (a PDCA-SDCA logika szerint). Az önértékelések ciklikusságát és formáját az intézmények maguk határozzák meg (mindaddig, amíg az iskolák közös döntésén alapulva létre nem jön egy egységes Waldorf-minőséggondozási rendszer.)


4.2 A MAGYAR WALDORF SZÖVETSÉG SZEREPE

4.2.1 Az iskolák képviseleti fóruma

A Magyar Waldorf Szövetség 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy a magyarországi Waldorf-mozgalom országos hatáskörű értékvédelmi és érdekképviseleti szervezete legyen, továbbá hogy fórumot biztosítson az intézmények közötti együttműködéshez. A Szövetség egyesületi formában jött létre, tagjai óvodák és iskolák, azokat fenntartó alapítványok és egyesületek, Waldorf-tanárképzések és magánszemélyek voltak. Az intézmények és szervezetek képviselőik útján vesznek részt a munkában.

A Szövetség 1998-tól közhasznú szervezet, döntéshozó szerve a közgyűlés, mely évente háromszor ül össze. Képviseletét és irányítását egy háromtagú képviselőtestület látja el, mely megbízását a közgyűléstől kapja, s feladatait társadalmi munkában végzi. Ez a testület gondoskodik a Szövetség jogi képviseletéről, a közgyűlések összehívásáról, a döntések előkészítéséről, a tagok tájékoztatásáról és a két közgyűlés közötti időben az ügyek viteléről.

A Szövetségen belül, az alapszabály értelmében, a közös munkálkodás fórumaiként tagozatok, azokon belül pedig munkacsoportok jönnek létre.

Minőségbiztosítási munkacsoport, a közoktatási törvény módosításából adódó minőségbiztosítási feladatok végzésére.

4.2.2 Tanterv

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 1999. évi LXVIII. tv általi módosítása, rendelkezik a kerettantervek 2001. szeptember 1-i bevezetéséről. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet gondoskodik. Az államilag kiadott kerettantervektől eltérő tanterveket e rendelet 4. számú mellékletében szabályozott engedélyeztetési eljárás lefolytatása után lehet alkalmazni.

Mivel a Waldorf-pedagógia tanterve a minőséggondozási folyamat egyik alapdokumentuma, fontos, hogy szerves felépítése ne sérüljön, valóban az iskolák pedagógiai munkájának alapvető segédeszköze lehessen. A Magyar Waldorf Szövetség, a kerettantervi rendelet megismerése után még intenzívebben folytatta tárgyalásait az Oktatási Minisztériummal a Waldorf-tanterv engedélyezése érdekében. 2001. augusztus 6-án megszületett az a határozat mely engedélyezi, hogy a Waldorf-iskolák alapításánál és működtetésénél a Waldorf-pedagógia sajátos követelményeit figyelembe vegyék.

Ennek a Határozatnak értelmében készítette el a Waldorf Szövetség 'A magyar Waldorf-iskolák kerettantervét', mely rögzíti a pedagógia nemzetközi gyakorlatát, de gyökereket ereszt a magyar kultúra talajába. A tanterv valamennyi Waldorf-iskola aktív közreműködésével és elfogadásával jött létre.

4.2.3 Tanácsadói rendszer működtetése

A Szövetségen belül működik egy Tanácsadói kör, mely az induló és kiépülés alatt álló iskolákat segítő tanácsadó tanárok munkáját fogja össze.

A pedagógiai munkát segítő tanácsadókon túl szükséges egy olyan tanácsadói, szakértői háttér kiépítése is, mely a minőséggondozási feladatokat segítheti a Waldorf-iskolákban. Ehhez olyan szakemberekre van szükség, akik mind a Waldorf-pedagógiában, mind a minőségbiztosítás területén járatosak. Ezen szakemberek az iskolák kérésére segítik majd a helyi minőséggondozási rendszerek kiépítését.

4.2.4 Képzések, tréningek szervezése iskolák, közösségek és tanárok részére

Amikor elkezdődik az iskolákon belül a minőséggondozási munka, tapasztalni fogjuk, hogy bizony néha a tudásunk és gyakran a képességeink hiányoznak ahhoz, hogy ezzel a feladattal megbirkózzunk. Például kevés az ismeretünk az intézményeink sajátos vezetési, strukturálódási módjáról. Képességbeli hiányosságokat pedig a szociális együttműködés területén fogunk – nagy valószínűséggel - tapasztalni.

Ezért előbb-utóbb szükségessé válik képzések, tréningek szervezése, ahol e képességeket és ismereteket lehet megszerezni a következő két témakörben:

1. Csoportfejlődés, csoportépítés. Avagy szociális készségek fejlesztése

2. Az iskola szerkezeti felépítése és vezetése, döntéshozatal a közösségben

4.2.5 A névvédelemmel kapcsolatos feladatok



A minőséggondozás egy folyamat-szabályozási rendszer, a névvédelem pedig egy kritérium- rendszer. Ennek a kritériumrendszernek a kidolgozása a Magyar Waldorf Szövetség keretein belül történik, a Waldorf-iskolák konszenzuson nyugvó közös alapvetéseit rögzítve. Ennek alapján érvényesíthető a 'Waldorf' név - mint pedagógiai védjegy - jogi úton történő védelme.

4.2.6 A minőséggondozással kapcsolatos nemzetközi feladatok

A minőséggondozás igénye a Waldorf-iskolák körében nemcsak kor szellemének egy kívülről érkező kihívása, hanem belülről megteremtődő szükséglet is volt. Már az elmúlt évtizedekben megkezdődött az egyes országok nemzeti szövetségeiben a Waldorf-pedagógia minőséggondozási feladatainak, szempontrendszerének, modelljeinek és eszközrendszerének kidolgozása. Ezen munkák tapasztalatainak összevetésére jött létre két nemzetközi konferencia, 1999-ben Rotterdamban és 2001-ben Zürichben. Az itt közreadott modellek és gyakorlati tapasztalatok rendelkezésre állnak a hazai minőséggondozási rendszer további kidolgozásához is. A Szövetség feladata a kétirányú kapcsolatok gondozása a hazai és a nemzetközi fejlesztő csoportok munkája között. Mivel ez a tevékenység nem lezárható, mindig megújulást és megújítást kíván, ezért a továbbiakban is rendszeres egyeztető konferenciák sora várható a nemzetközi együttműködésben, melyeken már a hazai tapasztalatok is ismertethetőek lesznek.

5. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK
Ahol egy iskola elkezd a minőséggondozás kérdésével foglalkozni, és kiépíti a saját minőséggondozási rendszerét, ott várhatóan:

  • Élni fog a fejlődés igénye a intézményen belül, s ez lesz a fejlődés igazi biztosítéka.

  • Sok figyelem fog fordulni a iskola-közösségen belüli szociális viszonyokra. Ugyanis csak akkor várható, hogy a munka eredményes lesz, ha nem húzódnak a mélyben személyes ellentétek, rejtett konfliktusok.

Mivel a Waldorf-pedagógia egyik fontos célja a szociális megújhodás elősegítése, ezért nagyon fontos, hogy a Waldorf-pedagógia az élet minden területén, így a minőséggondozásban is megtalálja azt az utat, mely egy új szociális hozzáállást tud megvalósítani.

Ahhoz, hogy ezt elérjük, nagyon sokat kell tanulnunk egyéni, és csoportszinten egyaránt. El kell sajátítsunk egy sor olyan szociális képességet, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy egy szabad egyénekből álló közösség egy önmaga által választott cél elérése érdekében jól tudjon működni, és ezen keresztül minőségi munkát tudjon végezni.

Ha ezt a célt sikerül elérni az intézményeinken belül, akkor jó példaként állíthatjuk őket azon emberek elé, akik az új utakat keresnek az emberi viszonyok, szociális kapcsolatok alakításában.
A WALDORF-ISKOLÁK NEVELŐ MUNKÁJÁHOZ SZÜKSÉGES HELYISÉGEK, BERENDEZÉSEK ÉS ESZKÖZÖK JEGYZÉKE

I. HELYISÉGEK



Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés







tanterem

osztályonként 1









szaktanterem

a helyi tantervben foglaltaknak megfelelően

a szaktantermet igénylő tárgy belépésének évfolyamától







egyéni fejlesztő szoba

iskolánként 1









tornaterem

iskolánként 1

a 3. évfolyamtól, kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel







tornaszoba

iskolánként 1



ha az iskolának nincs saját tornaterme







sportudvar

iskolánként 1

helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel







ügyviteli helyiség

iskolánként 1









nevelőtestületi szoba

iskolánként 1

a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi







könyvtár

iskolánként 1

kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el







könyvtárszoba

iskolánként 1

ha az iskolában nincs könyvtár vagy a székhelyen, telephelyen nem működik könyvtár; amennyiben nem működik az iskolában legalább négy osztály, a könyvtárszoba tanteremben is kialakítható







orvosi szoba

iskolánként 1









Kiszolgálóhelyiségek:











sportszertár

iskolánként 1









aula (előtér, közösségi tér)

iskolánként 1

attól az évfolyamtól kezdve, melyben a tanulók létszáma eléri a 120 főt







ebédlő

iskolánként 1

kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg







főzőkonyha

iskolánként 1

ha helyben főznek







melegítőkonyha

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

ha helyben étkeznek







tálaló-mosogató, ezen belül felnőttétkező

iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1

ha helyben étkeznek







öltöző

iskolánként és nemenként 1









hideg-meleg vizes zuhanyozó

iskolánként és nemenként 1









személyzeti WC

épületenként, nemenként 1



tanulói WC

épületenként, szintenként, nemenként 1









mosléktároló

iskolánként 1

ha helyben étkeznek







éléskamra

iskolánként 1

ha helyben főznek







szárazáru raktár

iskolánként 1

ha helyben főznek







földesáru raktár

iskolánként 1

ha helyben főznek







egyéb raktár

iskolánként 1









szertár

épületenként 1



II. A HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés







1. Tanterem











tanulói asztalok, székek

tanulók létszámának figyelembevételével

életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál - szükség szerint - egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval







nevelői asztal, szék

tantermenként 1









eszköztároló szekrény

tantermenként 1









tábla

tantermenként 1









ruhatároló (fogas)

tanulók létszámának figyelembevételével









szeméttároló

helyiségenként 1









sötétítő függöny

ablakonként

az ablak lefedésére alkalmas méretben, csak a funkciót igénylő termekben







2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények)











a) számítástechnikai terem











tábla vagy flipchart

1









számítógépasztal

kettő tanulónként 1









számítógépek és tartozékai

kettő tanulónként 1 felszerelés









nyomtató

1









programok

szükség szerint

a pedagógiai program előírásai szerint







lemeztároló doboz

2









b) idegen nyelvi szaktanterem



nem kötelező, csak ha a helyi pedagógiai program előírja







nyelvi labor berendezés

tíz-tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására

számítógépes nyelvi oktatással kiváltható







magnetofon

1









írásvetítő

1









c) természettudományi szaktanterem



Önálló szakterem nem kötelező, de az alábbi felszerelések szükségesek







vegyszerálló asztal

1

a tanári demonstrációs kísérletekhez







elszívóberendezés

1

a tanári demonstrációs kísérletekhez







vegyszerálló mosogató

1









fali mosogató

1









poroltó

1









mentőláda

1









eszköz- és vegyszerszekrény

2









méregszekrény (zárható)

1









eszközszállító tolókocsi

1









d) művészeti nevelés szaktanterem



nem kötelező, a foglalkozások az osztálytermekben szervezhetők







rajzasztal (rajzpad, rajzbak)

tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely









tárgyasztal (állítható)

tantermenként 1









mobil lámpa

2









vízcsap (falikút)

1









pianínó

iskolánként 1









tábla

tantermenként 1










CD vagy lemezjátszó, magnetofon

tantermenként 1









tárolópolcok

tantermenként 1









e) mesterségek szaktanterem

csoportbontásos foglalkoztatásra

berendezése a helyi tantervben szabályozottak szerint, a tantárgy megjelenésének évfolyamától szükséges







3. Egyéni fejlesztő szoba (berendezése a pedagógiai program szerint)







4. Tornaszoba











kislabda

5









labda

5









tornaszőnyeg

2









tornapad

2









zsámoly

2









bordásfal

2









mászókötél

2









gumikötél

5









ugrókötél

5









medicinlabda

5









stopper

1









kiegészítő tornakészlet

1









egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések



a pedagógiai programban foglaltak szerint







5. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá)







kosárlabda palánk

2









gyűrű

1









mászórúd

2









6. Sportudvar











szabadtéri labdajáték felszerelése

1

bármelyik játék kiválasztható







magasugró állvány, léc

1









távol-, magasugró gödör

1

homokkal vagy szivaccsal







futópálya

1

lehetőség szerint kialakítva







egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint













8. Nevelőtestületi szoba











asztal

pedagóguslétszám szerint 1









szék

pedagóguslétszám szerint 1









napló és folyóirattartó

1









könyvszekrény

1









ruhásszekrény vagy fogasok

pedagóguslétszám figyelembevételével









9. Ügyviteli helyiség







asztal

felnőtt létszám figyelembevételével









szék

felnőtt létszám figyelembevételével









iratszekrény

1









lemezszekrény

1









számítógép

1









telefon

1

közös vonallal is működtethető







fax

1















10. Könyvtár





tanulói asztal, szék

egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben

életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval







egyedi világítás

olvasóhelyenként 1









könyvtárosi asztal, szék

1-1

asztal egyedi világítással







szekrény (tároló)

háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére









tárolók, polcok, szabadpolcok

2









létra (polcokhoz)

1









telefon

1

közös vonallal is működtethető







fénymásoló

1









számítógép, nyomtató

1-1









video (lejátszó, felvevő) televízióval

1









CD vagy lemezjátszó

1









írásvetítő

1









11. Könyvtárszoba











asztal,
szék
könyvtári dokumentum
(tanári, tanulói felkészüléshez)

3
6
ötszáz

legalább hat tanuló egyidejű foglalkoztatásának feltételeiről, illetve az iskolai könyvek, tankönyvek, segédkönyvek elhelyezéséről gondoskodni kell

könyvespolc vagy szekrény

ötszáz könyvtári dokumentum elhelyezésére



III. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

ÁLTALÁNOSAN SZÜKSÉGES ALAPFELSZERELÉSEK:

  • fehér és színes táblakréták

  • sima, nagyalakú füzetek

  • méhviasz kréták

  • méhviasz gyurma

  • akvarell festék, akvarell papír, vastag ecset

  • filc, gyapjú, fonalak

  • színes papírok (selyem, transzparens stb.), olló

  • vastag és vékony színes ceruzák, grafit, vonalzók

  • agyag (edények a használatához)

  • babzsákok

  • furulyák

  • ütőhangszerek

  • gyertyák, csengők

  • rajzgyűjtő dossziék

Technikai eszközök:

  • diavetítő,

  • magnetofon,

  • CD-lejátszó,

  • televízió,

  • videomagnó,

  • személyi számítógép (konfiguráció)

1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM



  • méhviasz kréták (tégla és ceruza formájú)

  • méhviasz gyurma, agyag

  • fonalak

  • színes selyempapír, olló

  • lúdtoll, tollszem, tollszár, tinta, nádtoll, itatóspapír, töltőtoll

  • golyóstoll

  • vékony színes ceruzák, grafitceruzák,

  • vonalas füzetek,

  • osztálykönyvtár, szakkönyvtár

  • saját készítésű szemléltető eszközök

  • akvarellfesték, ecset

  • akvarellpapír

  • rajztábla

  • filc, gyapjú

  • színes selyempapír

2. SZÁMTAN ÉS MATEMATIKA



  • szemléltető eszközök (termények, termések, kövek, hétköznapi tárgyak stb.)

  • méterrúd, térfogatméréshez eszközök, mérleg + súlyok

  • táblai vonalzók, körzők, szögmérő

  • négyzethálós füzetek

  • saját készítésű szemléltető eszközök

  • fonalak, kartonpapír, műszaki rajzlap

  • abacus, zsebszámológép

  • függvénytáblázat, feladatgyűjtemények

3. TÖRTÉNELEM

  • falitérképek, atlaszok

  • saját készítésű és speciális szemléltető eszközök

  • jelmezek, tárgyi kiegészítők

4. HONISMERET ÉS FÖLDRAJZ



  • a tervezett ház építéséhez szükséges építő és kötőanyagok

  • a választott mesterségek alapanyagai és szerszámai

  • a földműveléshez szükséges vetőmagok és kézi szerszámok

  • iránytű, létra, homok, agyag, papír

  • atlaszok, térképek, földgömb, éggömb, távcső

  • saját készítésű és speciális szemléltető eszközök

  • tárgyi kiegészítők

  • földmérő eszközök (kölcsönzéssel is megoldható)

  • ásványok, kőzetek

5. TERMÉSZETRAJZ ÉS BIOLÓGIA



  • ásványok, kőzetek

  • saját készítésű és speciális szemléltető eszközök, tárgyi kiegészítők

  • koponya, csontváz

  • anatómiai atlaszok

  • mikroszkóp

  • bonceszközök

6. FIZIKA



  • a fizikai kísérletekhez szükséges szemléltető- és mérőeszközök, anyagok

  • saját készítésű és speciális szemléltető eszközök, tárgyi kiegészítők

7. KÉMIA


  • a kémiai kísérletekhez szükséges szemléltető- és mérőeszközök, laboratóriumi felszerelések, alapanyagok

  • védőfelszerelések

8. IDEGEN NYELVEK



  • bábok és speciális szemléltető eszközök

  • szótárak, hangzó- és képanyagok

9. MOZGÁS ÉS TESTNEVELÉS



  • zsonglőr és akrobatikai eszközök

  • szalagok, fonalak, kötelek, botok, kislabdák, frizbik, nagyméretű szivacslabdák

  • saját készítésű és speciális eszközök, tárgyi kiegészítők

  • gerelyek, diszkoszok, súlyzók

  • sportági felszerelések, labdák

10. KERTMŰVELÉS



  • kerti (kézi)szerszámok

  • vetőmagok, hagymák

  • kertészeti felszerelések

11. INFORMATIKA



  • számítógépek és azok perifériái

  • internet kapcsolódások

  • kapcsolások alkatrészei (diódák, vezetékek, tranzisztorok, kapcsolók stb.)

  • szoftverek

12. TECHNOLÓGIA



  • saját készítésű és speciális szemléltető eszközök, tárgyi kiegészítők

13. MŰVÉSZETI NEVELÉS


Kézimunka: filc, gyapjú, kötőtűk (faanyag az elkészítésükhöz és kész tűk), fonalak, papír, ragasztó, cérna, olló, tű, vastag fonal, kongré, hímzőfonal, nagylyukú himzőtű, gyöngyök, textíliák, szövőkeret, varrógép és minden olyan (segéd)eszköz, amely a tantervben megadott oktatási témákhoz kapcsolódik

Kézművesség: a különböző mesterségek – a fa-, a fém-, a bőrmegmunkálás – eszközei, speciális kézi-, (amennyiben az iskola kiépített műhellyel rendelkezik) gépi szerszámai, a plasztikához és a szobrászathoz szükséges anyagok és kéziszerszámok

Művészettörténet: diavetítő ( vagy más szemléltető eszközök), diák, művészeti albumok, reprodukciók, filmek

Rajz-festés, formarajz: rajz- és festő papírok, különböző festékek és kréták, ecsetek, tinta, rajzszén, különböző minőségű ceruzák, saját készítésű és speciális szemléltető eszközök, művészeti albumok

Yüklə 3,32 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   31   32   33   34   35   36   37   38   39




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©muhaz.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin