1. a számviteli információs rendszer

IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21)

B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)

C. Szokásos vállalkozási eredmény (+A+B)

X. Rendkívüli bevételek

XI. Rendkívüli ráfordítások

D. Rendkívüli eredmény (X-XI)

E. Adózás előtti eredmény (+C+D)

XII. Adófizetési kötelezettség

F. Adózott eredmény (+E-XII)

22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

23. Jóváhagyott osztalék, részesedés

G. Mérleg szerinti eredmény (+F+22-23)

A fedezet (az értékesítési eredmény)

A termelési-értékesítési eredmény alakulását a közvetlen, illetve a közvetett költségek változó, illetve a fix költségként értelmezésével is bemutatjuk:

Értékesítés nettó árbevétele

– Értékesítés közvetlen önköltsége

Értékesítés bruttó eredménye (Termelés-értékesítés fedezete)

– Közvetett költségek

Termelés - értékesítés eredménye

A sémaszerű eredménykimutatás szemlélteti, hogy az értékesítési árbevétel és az értékesített termékek közvetlen önköltsége közötti különbség a fedezet (aránya az értékesített mennyiségtől független). A fedezet szemléltető kifejezés, ez az összeg nyújt fedezetet az értékesítés közvetett költségeire (az egyéb bevételekkel és ráfordításokkal) az üzemi eredményre.

A fedezet nemzetgazdasági ágankénti, ágazatonkénti alakulása a szervezeti rendszerektől függő. A vertikális működésű vállalkozások üzemágaiban a továbbfeldolgozásra beszerzett ugyanazon alapanyag beszerzési áron, a vállalkozásnál előállított félkész-, késztermék pedig közvetlen önköltségen szerepel a feldolgozó (végtermék kibocsátó) ágazat közvetlen anyagköltségében.

(A fedezetek gazdaságtani értelmezésekor különös gondosságot kell tanúsítani.)

Az értékesítési eredmény (és így a mérleg szerinti eredmény is) az időszak gazdálkodását - nem csupán és tisztán a termelést (a termékek értékesítési egységárának és önköltségének a különbözetével) - minősíti. Az eredményre a készletértékelés módja és a termeléshez viszonyított értékesítési forgalom gyakorol kitüntetett hatást.

A számviteli előírások a saját előállítású termékek közvetlen önköltségen való értékelését tartalmazzák. Ennek következtében az értékesítési mennyiség jelentős változása a fedezet változásán keresztül nagy hatással van az értékesítési eredmény alakulására: az értékesítési eredmény mindenkor a kiesett vagy a többletként elért eladásra jutó fedezet teljes összegével csökken vagy növekszik. Amennyivel alacsonyabban értékeljük a zárókészletet ugyanolyan összeggel csökken a kimutatott értékesítési eredmény is.

Az arányos értékesítési forgalom ill. annak felborulása a vállalat pénzgazdálkodását, likviditását mindenképpen érinti. A készletek, így a készáruk felhalmozása is megbontja az eszközök átalakításának normális rendjét, harmóniáját; amelyet jelez, hogy a vállalkozás csökkenő bevételeiből nem képes fizetni változatlan termelési kiadásait, a termelés folytatásához fokozott mértékben többlet költséggel járó kölcsönt (hitelt) igényel.

Az értékesítési forgalom tehát mind a vállalkozás pénzgazdálkodásában, mind a vállalkozás mérleg szerinti eredményében tükröződik, mivel a készletek (eszközök) növekedésében csak a közvetlenül elszámolható költségek (eszközfelhasználások) kompenzálódnak. A gazdálkodás és a termelés minősítése együttesen és nagyvonalúan nem végezhető el.
Az eredménykimutatás (és az eredménylevezetés)

Az eredménynek és összetevőinek számszerű részletezése az eredménykimutatáson történik meg, amely lépcsőzetes szerkezetű, de a mérleghez hasonlóan kétoldalú kimutatásként is értelmezhető - bal oldalára a ráfordítások, jobb oldalán a hozamok állnak: