1. a számviteli információs rendszer

ESZKÖZ	Nyitómérleg, 2004. január 1.
FORRÁS
A. I.	Immateriális javak		10 000	D.I.	Jegyzett tőke	200 000
A.II.	Tárgyi eszközök		150 000	D.IV.	Eredménytartalék	20 000
A.III.	Bef. Pénzügyi eszk		40 000	D.VII	Mérleg sz. eredmény	25 000
A.	Befektetett eszközök		200 000	D.	Saját tőke	245 000
B.I.	Készletek		60 000	E.	Céltartalékok	15 000
B.II.	Követelések		130 000	F.I.	Hátrasorolt kötelezett.	5 000
B.III.	Értékpapírok		15 000	F.II.	Hosszú lej. köt.	125 000
B.IV.	Pénzeszközök		25 000	F.III.	Rövid lej. köt.	50 000
B.	Forgóeszközök		230 000	F.	Kötelezettségek	180 000
C.	Aktív időbeli elhatárolás		20 000	G.	Passziv id. elhatárolás	10 000
	Eszközök összesen		450 000		Források összesen	450 000

Gazdasági események:

1. 
   Anyagbeszerzés készpénzért 1 000 eFt.
   

Hatása: Anyagkészlet növekedés 1 000 eFt összegben, (B.I. + 1 000 eFt)

Pénzeszköz csökkenés 1 000 eFt összegben, (B.IV. – 1 000 eFt)

2. 
   Mérleg szerinti eredmény átvezetése az eredménytartalékba.
   

Hatása: Eredménytartalék növekedés 25 000 eFt összegben, (D.IV. + 25 000 eFt)

Mérlegszerinti eredmény csökkenés 25 000 eFt összegben, (D.VII. – 25 000 eFt)

3. 
   Rövid lejáratú hitel felvétel pénzintézettől 4 000 eFt összegben.
   

Hatása: Pénzeszköz növekedés 4 000 eFt összegben, (B.IV. + 4 000 eFt)

Rövid lej. kötelezettség növekedés 4 000 eFt összegben, (F.III. + 4 000 eFt)

4. 
   Hosszú lejáratú hitel törlesztés 6 000 eFt összegben a betétszámláról.
   

Hatása: Pénzeszköz csökkenés 6 000 eFt összegben, (B.IV. – 6 000 eFt)

Hosszú lej. kötelezettség csökkenés 6 000 eFt összegben, (F.II. – 6 000 eFt)

A bekövetkezett gazdasági események hatása a mérlegre (adatok e Ft-ban):

ESZKÖZ		Mérleg a gazdasági esemény után				FORRÁS
A.I.			10 000	D.I.		200 000
A.II.			150 000	D.IV.	+25 000	45 000
A.III.			40 000	D.VII.	–25 000	–
A.			200 000	D.		245 000
B.I.	+ 1 000		61 000	E.		5 000
B.II.			130 000	F.I.		5 000
B.III.			15 000	F.II.	– 6 000	119 000
B.IV.	–1 000, +4 000, –6 000		22 000	F.III.	+ 4 000	54 000
B.			228 000	F.		178 000
C.			20 000	G.		10 000
	Eszközök összesen		448 000		Források összesen	448 000

2.b) Összetett gazdasági események: azok, amelyek hatása a vállalkozásnak mind a vagyoni, mind a jövedelmi helyzetét érinti. Azaz változást idéz elő a mérlegben és az eredménykimutatásban is. Típusai:

2.b.1) Vállalkozási tevékenységhez való kapcsolata szerint:

2.b.1.a) vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó események

2.b.1.b) vállalkozási tevékenységhez közvetetten kapcsolódó események

2.b.2) Eredményre gyakorolt hatása szerint:

2.b.2.a) Eredmény javító gazdasági események: = árbevétel elszámolása

Pl. Tárgy időszakban értékesített termékek számla szerinti értéke áfa nélkül 100 000 eFt.

Hatása: Mérleg: B.II. Követelések (Vevők) +100 000 eFt

Eredménykimutatás (Öszköltség eljárással A. változat): I.01. (Belföldi értékesítés nettó árbevétele) + 100 000 eFt.

2.b.2.b) Eredmény rontó gazdasági események: = Termelési költségek elszámolása

Pl. Időszak során felmerül anyagköltség 200 000 eFt. (Anyagfelhasználás a termeléshez.)

Hatása: Mérleg: B.I. Készletek (Anyag készlet) - 200 000 eFt

Eredménykimutatás: (Összköltség eljárással A változat) IV.05. (Anyagköltség) + 200 000 eFt.

2.b.3) Bevételre és ráfordításra gyakorolt hatása szerint:

2.b.3.a) Bevételt növelő gazdasági események = értékesített tárgyi eszközért járó ellenérték

Pl. Tárgy időszakban értékesített tárgyi eszköz ellenértéke 15.000 eFt.

Hatása: Mérleg: B.II. Követelések (Vevők) + 15 000 eFt.

Eredménykimutatás (Összköltség eljárással A változat): III. Egyéb bevételek + 15 000 eFt.

2.b.3.b) Ráfordítást növelő gazdasági események

= Fizetett kamatok

Pl. Hitelek után fizetett kamat összege 500 eFt. (Pénzügyi teljesítés a bankszámláról megtörtént.)

Hatása: Mérleg: B.IV. Pénzeszközök - 500 eFt.

Eredménykimutatás (Összköltség eljárással A változat) IX. 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások + 500 eFt.

Feladat az összetett gazdasági események hatásának bemutatására:

A mérleg induló adatai megegyeznek az alapvető gazdasági események nyitómérlegének adataival.

Összetett gazdasági események:

1. 
   Export értékesítés számla szerinti ellenértéke 2 000 eFt.
   

Hatása: Mérleg: B.II. Követelés + 2 000 eFt.

Eredm. kim.: A.I.02. Exportértékesítés nettó árbevétele + 2 000 eFt.

2. 
   Beérkező számla alapján bankszámláról kifizetett bérleti díj áfa nélküli összege 500 eFt.
   

Hatása: Mérleg: B.IV. Pénzeszközök - 500 eFt.

Eredm.kim.: A.IV.06. Igénybe vett szolgáltatások értéke + 500 eFt.

3. 
   Más vállalkozástól kapott késedelmi kamat 200 eFt összegben a betétszámlára befolyt.
   

Hatása: Mérleg: B.IV. Pénzeszköz + 200 eFt.

Eredm.kim.: A.III. Egyéb bevételek + 200 eFt.

4. 
   Más vállalkozásnak fizetett kamat 300 eFt bankszámláról teljesítve.
   

Hatása: Mérleg: B.IV. Pénzeszközök –300 eFt.

Eredm.kim.: A.IX.19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások + 300 eFt.

A fenti gazdasági események hatásának megjelenése a mérlegben és az eredmény-kimutatásban (adatok e Ft-ban):

ESZKÖZÖK		Mérleg a gazdasági események után				FORRÁSOK
A.			200 000	D.	+1 400		246 400
B.I.			60 000	E.			15 000
B.II.	+2000		132 000	F.I.			5 000
B.III.			15 000	F.II.			125 000
B.IV.	-500, +200, -300		24 400	F.III.			50 000
B.			231 400	F.			180 000
C.			20 000	G.			10 000
	Eszközök összesen		451 400		Források összesen		451 400

Eredménykimutatás (Összköltség eljárással A változat)

A) Üzleti (üzemi) tevékenység eredménye

1. esemény + 2000

2. esemény – 500

3. esemény + 200

Együttes hatásuk: +1 700

B) Pénzügyi műveletek eredménye

4. esemény – 300 – 300

C) Szokásos vállalkozási eredmény (+/- A +/- B) + 1 400

D) Rendkívüli eredmény –

E) Adózás előtti eredmény + 1 400

F) Adózott eredmény + 1 400

G) Mérleg szerinti eredmény + 1 400

2.5. Könyvelés főkönyvi számlákon

Főkönyvi számlával kapcsolatos fogalmak

Főkönyvi számla fogalma: olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál.

Előnye: egyszerűbbé, áttekinthetőbbé, felidézhetőbbé teszi a gazdasági események mérlegre, eredménykimutatásra gyakorolt hatását.

Főkönyvi könyvelés: az a tevékenység, amely során a bekövetkezett gazdasági eseményeket a főkönyvi számlán feljegyzik.

Számlakijelölés (kontírozás): az a tevékenység, amely során a gazdasági események által érintett számlákat kijelölik, megnevezik.

Főkönyvi számla ábrája:

T	Számla megnevezése		K
T betű: Tartozik oldal jele		K betű: Követel oldal jele

Főkönyvi számla adatai:

1. 
   Nyitó érték: a számlának csak az egyik vagy a másik oldalán, csak a mérleg sorait helyettesítő számláknak lehet. Az eszköz sorokat helyettesítő számláknak általában T. oldalra, a forrás sorokat helyettesítő számláknak általában K. oldalra vezetik fel.
   

Jelölése: Ny

2. 
   Forgalom: az időszak során a gazdasági események együttes hatásának forint összege.
   

Megkülönböztetünk:

• 
  tartozik forgalmat, jele: Tf. követel forgalmat, jele: Kf.
  

3. 
   Főösszeg: a nyitó érték és a forgalom összege.
   

Beszélhetünk:

• 
  tartozik főösszegről, jele: Tfő, követel főösszegről, jele: Kfő.
  

4. 
   Egyenleg: a tartozik főösszeg és a követel főösszeg különbsége.
   

Lehet:

• 
  tartozik egyenleg, ha a tartozik főösszeg > követel főösszeg, jele: Te,
  
• 
  követel egyenleg, ha a tartozik főösszeg < követel főösszeg, jele: Ke.
  

Főkönyvi számlák csoportosítása:

Évközben a főkönyvi számlák a mérleg és az eredménykimutatás sorait helyettesítik.

Így tartalmuk alapján az alábbi főkönyvi számlákat különböztetjük meg:

1. 
   Mérlegszámlák:
   

• 
  Eszköz számlák Forrás számlák
  

2. 
   Eredményszámlák:
   

• 
  Költség, ráfordítás számlák Bevétel számlák
  

A könyvelés technikája vagy más ok miatt használnak olyan főkönyvi számlákat is, amelyeknek:

1. 
   nincs gazdasági tartalmuk. Ezeket a számlákat technikai jellegű számláknak nevezzük.
   
2. 
   más számlák adatállományát helyesbítik, korrigálják. Ezeket a számlákat helyesbítő számláknak nevezzük.
   

Számlatípusok jellemzői:

1. 
   Eszköz számla főbb jellemzői:
   

• 
  a vállalkozás vagyoni változásait rögzíti,
  
• 
  nyitó egyenlege a T. oldalra kerül,
  
• 
  a növekedést a számla T. oldalára kell rögzíteni,
  
• 
  a csökkenés a számla K. oldalára kerül feljegyzésre,
  
• 
  záró egyenlegét a számla K. oldalára könyveljük,
  
• 
  általában T. egyenlege van.
  

T	Eszköz számla		K
Nyitó egyenleg		Csökkenés
Növekedés		Záró egyenleg

2. 
   Forrás számlák főbb jellemzői:
   

• 
  a vállalkozás vagyoni változásait rögzíti,
  
• 
  nyitó egyenlegük a számla K. oldalára kerül,
  
• 
  a csökkenést a T. oldalára kell könyvelni,
  
• 
  a növekedés a K. oldalon kerül rögzítésre,
  
• 
  általában K. egyenlegük van..
  

T	Forrás számla		K
Csökkenés		Nyitó egyenleg
Záró egyenleg		Növekedés

3. 
   Költség, ráfordítás számlák:
   

• 
  a vállalkozás jövedelmét befolyásoló gazdasági események rögzítik,
  
• 
  nyitó egyenlege nem lehet, hanem akkor vezetjük elő, amikor az első eredményt befolyásoló gazdasági esemény megtörténik,
  
• 
  költség, ráfordítás növekedés a T. oldalára kerül,
  
• 
  költség, ráfordítás csökkenés a K. oldalára kerül,
  
• 
  év végén egyenlegét az eredménykimutatásba vezetjük át,
  
• 
  általában T. egyenlegük van.
  

T	Költség, ráfordítás számla		K
Növekedés		Csökkenés
		Egyenleg átvezetés

5. 
   Árbevétel, bevétel számlák:
   

• 
  a vállalkozás eredményét befolyásoló gazdasági eseményeket rögzítik,
  
• 
  nyitó egyenlege nem lehet, elővezetése az első olyan gazdasági esemény előfordulásakor történik, amelynek eredményt módosító hatása van,
  
• 
  növekedéseket a számla K. oldalára könyveljük,
  
• 
  csökkenés a számla T. oldalára kerül,
  
• 
  év végén egyenlegét az eredménykimutatásba vezetjük át,
  
• 
  általában K. egyenlegük van.
  

T	Árbevétel, bevétel számla		K
Csökkenés		Növekedés
Egyenleg átvezetés

Könyvelés főkönyvi számlákon

A vállalkozásnál bekövetkezett gazdasági eseményeket folyamatosan, időrendben, legkésőbb a beszámoló elkészítéséig le kell könyvelni.

Fontos szabály: egy gazdasági esemény bekövetkezésekor ugyanakkora összeget kell feljegyezni a számla vagy számlák T. oldalára, mint más számla vagy számlák K. oldalára.

Könyvelési tétel szerkesztésének menete ( lépések ):

• 
  bekövetkezett gazdasági esemény értelmezése,
  
• 
  mely főkönyvi számlákat érinti,
  
• 
  milyen irányú változást okoz,
  
• 
  mely számla T. oldalára, mely számla K. oldalára
  

Könyvelési tételek lehetnek:

• 
  egy főkönyvi számlával szemben egy főkönyvi számla áll,
  
• 
  egy főkönyvi számlával szemben több főkönyvi számla áll,
  
• 
  több főkönyvi számlával szemben egy főkönyvi számla áll,
  
• 
  több főkönyvi számlával szemben több főkönyvi számla áll
  

Nyitás:

Tartalma: a nyitómérleg sorainak kivezetése a mérleg sorainak megfelelő főkönyvi számlákra.

Célszerű két lépésben elvégezni. A könyvelés során technikai jellegű számlát használunk.

1. 
   Eszköz számlák nyitása:
   

T Eszköz számlák K Nyitómérleg számla

2. 
   Forrás számlák nyitása:
   

T Nyitómérleg számla K Forrás számlák
Feladat a nyitás szemléltetésére (adatok e Ft-ban):

ESZKÖZ		Nyitómérleg, 2001. január 1.				FORRÁS
B.I.	Készletek		2 000	D.I.	Jegyzett tőke	8 000
B.II.	Követelések		8 000	F.II.	Hosszú lej. köt.	4 000
B.IV.	Pénzeszközök		4 000	F.III.	Rövid lej. köt.	2 000
	Eszközök összesen		14 000		Források összesen	14 000

Nyitás számlakijelölése (kontírozása):

Sorsz.	Gazdasági esemény megnevezése	Főkönyvi számlák		Összeg
		T	K	T	K
1.	Eszköz számlák nyitása	Anyagok		2 000 000
		Vevők		8 000 000
		Bankbetét		4 000 000
			Ny. mérleg sz.		14 000 000
2.	Forrás számlák nyitása	Ny. mérleg szla.		14 000 000
			Jegyzett tőke		8 000 000
			Beruh. hitel		4 000 000
			Szállítók		2 000 000

Könyvelés a számlákon:

T

Anyagok

K

T

Nyitómérleg sz

K

T

Jegyzett tőke

K

2 000 000

14 000 000

14 000 000

8 000 000

T

Vevők

K

T

Beruh. hitel

K

8 000 000

4 000 000

T

Bankbetét

K

T

Szállítók

K

4 000 000

2 000 000

Évközi folyamatos könyvelés

A bekövetkezett gazdasági események rögzítése a főkönyvi számlákon.

Főkönyvi számlák rendezése, zárási teendők

Zárlati munka: kiterjed a könyvelés helyességének ellenőrzésére, a számlák adatállományának összesítésére, a beszámoló összeállításához szükséges adatok biztosítása.

A kettős könyvvezetésre kötelezett vállalkozásoknak évente legalább egy alkalommal kell a zárlati munkákat elvégezni.

Zárlati teendők:

• 
  analitikus és főkönyvi nyilvántartások egyeztetése,
  
• 
  leltározási feladatok,
  
• 
  főkönyvi kivonat összeállítása,
  
• 
  a Sztv-ből eredő feladatok elvégzése .
  

Menete:

1) Főkönyvi számlák rendezése: valamennyi eredmény számla egyenlegének átvezetése az Adózott eredmény elszámolási számlára.

• 
  Költség, ráfordítás számlák rendezése:
  

T Adózott eredmény elszámolási számla K Költség, ráfordítás számlák

• 
  Árbevétel, bevétel számlák rendezése:
  

T Árbevétel, bevétel számlák K Adózott eredmény elszámolási számla

• 
  Tárgy évi eredmény átvezetése
  

Ha nyereség:

T Adózott eredmény elszámolási számla K Mérleg szerinti eredmény számla

Ha veszteség:

T Mérleg szerinti eredmény számla K Adózott eredmény elszámolási számla

2) Főkönyvi számlák zárása: a mérleg számlák zárását jelenti. A zárást mérleg fordulónappal végezzük (általában december 31.). A zárás könyvelésénél technikai jellegű számlát használunk, melyet Zárómérleg számlának nevezünk.

1. 
   Eszköz számlák zárása:
   

T Zárómérleg számla K Eszköz számlák

2. 
   Forrás számlák zárása:
   

T Forrás számlák K Zárómérleg számla