„12. a kerettanterv neve: a magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve a kerettanterv benyújtója: Magyar Waldorf Szövetség ”
Yüklə 3,32 Mb.
|
A Waldorf-iskolákban az egyes tantárgyi tantervek egységes folyamatot képeznek az 1-12. évfolyamon. A 13. évfolyam feladata a különböző tanítási tartalmakból fakadó eltérések korrigálása, az érettségire való felkészítés, illetve a felvételi előkészítés.MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Célok és feladatok az 1-12. évfolyamig
A szóbeliségre jellemző, hogy a mögötte álló tudat mitikus jellegű, konkrét képekben gondolkodik és erősen él a helyzethez és rítushoz kapcsolódó közösségi emlékekben. Az írásbeli tudat racionális és a történelmi érzékenység jellemzi, törekszik az elvont összefüggések feltárására, alapja a meghatározás és a logikus, kategóriákban történő gondolkodás. Természetesen mindkét tudatforma megjelenhet szóban és írásban is. Az eposz, a mítosz, a vers és a dráma olvasható ugyan, de elsősorban a szóbeliség hagyományából táplálkozó kifejezési formák; a tudomány, a történelem és a próza inkább az írásos hagyományhoz tartoznak. Az iskola több évezredes intézménye elsősorban az írásos hagyományt képviseli, háttérbe szorítva a szóbeliségben megőrzött értékeket. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításában arra kell törekedni, hogy a szóbeliség kultúrája megmaradjon és úgy fejlődjön, hogy erre erős írásos kultúra épülhessen. A gyermeki fejlődés első szakaszában a járás tanulásában, a beszéd és a gondolkodás elsajátításában a nyelvnek közvetítő szerepe van. Tulajdonképpen a nyelv és a beszéd segítségével a gyermekben az elsajátított mozgás új minőségben tükröződik. A megtanult mozgások, az ügyesség így hat a gondolkodás képességére. Kezdetben maga a beszéd alakítja a beszédhez és halláshoz használt szerveket, amelyek a szavakat és mondatszerkezeteket észlelik, rendszerezik és megértik. Ez az anyanyelv tanulása közben történik. Ezt követően a nyelv válik a gyermek lelki életének egyik közvetítőjévé. Egyfelől a nyelv lehetővé teszi, hogy a gyermek kifejezze magát és kapcsolatot hozzon létre a világgal, másfelől segít rendezni és rendszerezni a gondolkodást, hogy a gyermek tapasztalatai jelentést kapjanak. A nyelv az elsődleges megjelenítési módunk és az elsődleges közegünk, aminek segítségével a világról és különösen a benne lévő viszonyokról képet alkotunk. A nyelv egyetemes jellege képessé teszi az embert, hogy hozzáférjen bárki által bármilyen nyelven gondolt gondolatokhoz. A nyelv elősegíti, hogy a földrajzi és kulturális környezetből, ahová a gyermek született, tovább lehessen lépni oda, ahol az egyén saját gondolatait képes kifejezni saját hangjának megtalálásával. A szoros köteléket, amely a beszélt nyelv valamint a kulturális és földrajzi közeg között létezik, szintén különös figyelemmel kell ápolni. A gyermekdalok és versek, kiszámoló játékok, az egész köznyelvi hagyomány fontos a gyermek számára. Ezt a beszélt elemet a helységnevek, legendák, mondák, és a néphagyomány gazdag szókincse egészíti ki. A pubertással a gyermekben lezajló testi folyamatok ellensúlyozására a nyelvnek a köznyelvi szinten túl kell terjednie, egyetemesebb minőségeket kell kutatnia az eszmék világában. Ebben az időszakban veszti el a fiatal ember természetes kapcsolatát a nyelv szellemével és immár tudatos munkával kell visszaszereznie azt. Az alábbi tanterv az 1-től a 8. évfolyamig a ’Javasolt témakörök’ cím alatt a következő alcímeket viseli: a Beszéd és figyelem, Nyelvtan, Írás és olvasás, Elbeszélő tartalom, Dráma, A tanítás során felhasználható szépirodalom (ez alatt az alcím alatt példaként szerepelnek olyan könyvek, amelyeket a gyerekek olvashatnak, és olyanok, amelyeket a tanár forrásként használhat). 1. évfolyam BESZÉD ÉS FIGYELEM A Waldorf-iskolákban ugyanolyan fontos a verbális nyelvi készség művelése és jelentőségének hangsúlyozása, mint az írástudás művelése. A szóbeliség közvetlensége felébreszti a gyermek figyelmét, érdeklődését és képzeletét. Ez alakít ki fogékonyságot a későbbiekben az irodalom olvasásához és értékeléséhez, ami attól függ, hogy az olvasók mennyire képesek a szöveg tartalmát saját képzeletükben folyékonyan és gátak nélkül újraalkotni. Ez a megközelítés folytatódik a további években a korosztályoknak megfelelő változtatásokkal.
Az első osztályban nyelvtant még nem tanulnak a gyerekek. ÍRÁS ÉS OLVASÁS Az írás fejlődése összhangban van az emberiség fejlődésével és a gyermek egyéni fejlődésével is. A képírás kialakulásával megszületnek az első absztrakt jelek, de a kapcsolat a fogalom és az eredeti kép között megmarad. A gyerekeknél is fontos, hogy a jeleket tudják kötni a külvilághoz, legyen belső élményük róla, ne csupán az intellektus útján kelljen felfogniuk, amit tanulnak. Az írás tanításakor minden bevezetésre kerülő hanghoz egy mese, és a mesén keresztül egy kép társul. Ennek a képnek tisztának, egyértelműnek és egyszerűnek kell lennie. A gyerekek olvasni az általuk vagy a tanár által a táblára írott szövegek olvasásával tanulnak.
Ajánlott szépirodalom: Grimm legszebb meséi, Benedek Elek meséi, Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese, Fésüs Éva: Ezüsthegedű, más népek meséi, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Kányádi Sándor, Zelk Zoltán, Tarbay Ede, Szilágyi Domonkos versei, Török Sándor: Falatka királysága
Írás és olvasás:
A gyakorlás során képessé válnak hosszabb összefüggő szöveg másolás utáni leírására. 2. évfolyam BESZÉD ÉS FIGYELEM A 2. osztályban tovább folytatódik a mondókák, körjátékok, nyelvtörők gyakorlása, amelybe bekapcsolódik a helyes ejtés tanítása is: „a hanggyakorlatokon, a kiejtésgyakorlatokon (a magánhangzók, mássalhangzók helyes ejtésén), a hangsúlygyakorlatokon és a ritmusgyakorlatokon” (Montágh Imre: A beszéd művészete) keresztül. A különböző nyelvi nehézségekkel küzdő gyermekek esetében elkezdődik a gyógyító munka, melyre a szakirányú (pl. logopédiai) segítség mellett, az euritmia bizonyos ága (ún. gyógyeuritmia) is alkalmas. A második osztály irodalmi meseanyaga: a szentek élete, a fabulák és a természeti mesék. Az állatmesékben az egyoldalú emberi tulajdonságok és érzések (pl. kapzsiság, ravaszság, irigység…) jelennek meg, míg a legendák világa a tiszta érzéseket és emberi értékeket hordozzák (pl. Szent Erzsébet, Szent Kristóf története). Hangsúlyos helyet kapnak a memoriterek (Weöres Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Zelk Zoltán, Kányádi Sándor versei), és a dramatikus játékok, melyek szituatív jellegüknél fogva több irányból is ápolják és fejlesztik a gyermekek nyelvi készségeit, képességeit: a nem-verbális kommunikációs eszközöket (gesztus, tekintet, szövegfonetikai, mondatfonetikai eszközök alkalmazása, testünkkel való kommunikálás lehetőségeit), a produktív és a reproduktív beszédet stb., a szókincs bővítését. ÍRÁS ÉS OLVASÁS Szervesen kapcsolódva az első évben már elkezdett munkához a nagy nyomtatott betűk után megismerkednek a nyomtatott kisbetűkkel. Megtanulják olvasni a nyomtatott kis- és nagybetűkkel írott rövidebb szövegeket. Megszülethet az első olvasókönyv is, amely a tanár által kiválasztott szövegek (mesék, versek, természeti történetek) gyűjteménye, s melyhez a gyermekek aktív részvételükkel erőteljesen kötődnek. Az év második felében bevezetésre kerülhet a folyóírás, de ez a harmadik osztály elejére is tehető. Először az általuk leírt verseket, mondókákat olvassák, a nyomtatott szöveg olvasása csak ezután következhet. Kisebb versek és mondókák csak akkor kerülnek a füzetbe, ha azokat a gyermekek már ismerték és többszöri mondás után elsajátították (interiorizálták). NYELVTAN A hosszú magán- és mássalhangzók helyes ejtésével tudatosabb munka folyik a nyelvhasználat terén, mely lassan megalapozza a nyelvtan és helyesírás alapjait. A verseken és a ritmusokon keresztül képet kaphatnak a szó és a mondat egységéről. Javasolt témakörök: BESZÉD ÉS FIGYELEM
ÍRÁS
|