Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára
Yüklə 5,19 Mb.
|
A művelt földek (kert, szántó, rét, szőlő) megoszlása egyenetlen, lényegében csak együtt tette ki a telket vagy telekrészt, amelyet a jobbágy megművelt. A parasztcsaládok által megművelt föld többnyire negyed- vagy nyolcadtelek, kismértékben ennél több is, attól függően, hogy a család mennyi igavonó jószággal rendelkezik, illetve mennyit vállal magára. A fél- vagy ennél nagyobb telekkel rendelkező családok száma kevés, egyes mezővárosokban van több. Nyilvánvaló, hogy Ugocsa megye az ország déli megyéihez viszonyítva rendkívül szegény és elmaradott. A határt a kettős vagy hármas nyomáskényszer szerint művelik. Kettős nyomáskényszer szerint gazdálkodnak a következő falvakban: Akli, Batarcs, Bocskó, Csépe, Kiscsongova, Dabolc, Fancsika, Kisgérce, Gödényháza, Hetény, Karácsfalva, Alsó- és Felsőkaraszló, Komlós, Ölyves, Péterfalva, Rakasz, Rákóc, Sárvár, Szárazpatak, Alsósárád, Nagytarna, Tiszakeresztúr, Tiszaújhely, Tivadar, Turc, Veresmart. Háromfordulós határa van Bábonynak, Feketeardónak, Halminak, Királyházának, Salánknak, Tamásváraljának, Kökényesnek, Nagyszőllősnek, Szászfalunak, Tekeházának és Verécének. A szántást többnyire hat ökörrel végzik, négyökrös igát Kiscsongován, Karácsfalván, Alsó- és Felsőkaraszlón, Rákócon, Mátyfalván, Sárváron, Alsósárádon, Királyházán használnak. Sarjúkaszálást mindössze három faluban említenek: Bocskón, Fancsikán és Tiszaújhelyen. A faizás, nádlás, makkoltatás a földrajzi adottságoktól függött. Fát vagy nádat általában ingyen biztosított a földesúr, a makkoltatást azonban megfizettette. Bábonyban például sertésenként 6, Nagygércén és Turcon 4, Batarcson 2 garast szedtek sertésenként. Felsőalmáson egy évre 3 máriást hajtottak be. A bor- és pálinkaárulást, ahol erre alkalom adódott, Szent Mihály napjától Szent György-napig, egyes helyeken csak karácsonyig engedélyezték. Halmiban az uraságtól bérelték egész esztendőre. Jóllehet sok a panasz a kevés föld miatt, mégis számos pusztatelekről is nyilatkoznak, mégpedig Bábonyban 12, Batarcson 2, Nagycsongován 3, Egresen 13, Fancsikán 3, Farkasfalván 8, Feketeardón 4, Halmiban 14, Hetényben 1, Ilonokújfaluban 13, Karácsfalván 3, Felsőkaraszlón 8, Királyházán 8, Nagygércén 11, Nagyszőllősön 8, Ölyvesen 1, Sósújfaluban 2, Rakaszon 6, Rákócon 23, Salánkon 25, Sárváron 10, Felsősárádon 2, Tiszakeresztúron 2, Tiszaújhelyen 2, Verécén 9, Szőllősvégardón 9 pusztatelekről. A jobbágyság egyéb panaszai között főleg a föld rossz minősége és a vadvizek okozta károk szerepelnek garmadával. A szolgáltatások terén teljes a kuszaság. Egyazon faluban is, ahol több földesúrnak vannak jobbágyai, a legkülönbözőbb módon adóznak. A legsúlyosabb teher kétséget kizáróan a robot, melyben semmi rendtartás nincsen. A jobbágyság tipikus válasza: „ahogy kérik”, hol heti 3 napon át, hol egész héten, Túrterebesen évi 12 napot, Bábonyban heti két napot, de ha kell, tovább is robotolnak. Batarcson egy hetet az uraságnak, másik hetet a maguk gazdaságában. A jövetelt, menetelt sehol sem számítják be. Teljesen zavaros a helyzet a dézsmáltatás terén is. Kilencedet számos faluban nem adnak, mint például Egresen, Fancsikán, Kis- és Nagygércén, Halmiban, Karácsfalván, Kökényesen, Péterfalván, Felsősárádon, Szárazpatakon, Sárváron, Nagytarnán, Tiszakeresztúron, Tiszaújhelyen, Tivadaron, Túrterebesen, Verbőcön, Verőcén és Veresmarton. Salánkon, Feketeardón, Bocskón, Királyházán, Szászfaluban, Tekeházán viszont minden termény kilenced alá esik, Bábonyban, Batarcson kilenced helyett robotolnak. Nagy- és Kiscsongován, Rakaszon, Rákócon, Alsósárádon, Sósújfaluban, Tamásváralján, Komlóson, Turcon csak a bárány és sertés után adnak dézsmát. Akliban és Nagyszőllősön csak borkilencedet adnak. A legváltozatosabb helyzet általában a kisdézsma terén figyelhető meg. Zabot, zsákot, kenderfonatot és vásznat, tyúkot, csirkét, tojást, mézet, gombát, mogyorót vagy mindezek megváltásáért pénzt követelnek. Ennek változatosságára hadd idézzünk Komlós jobbágyainak válaszából: „Méltóságos báró Perényi Ferenc Jakab úr őméltósága jobbágyi készpénzzel, négy márjással váltják fel az marhateleltetést. Télben két hetet az uraság, egy hetet magunkra, mint parancsoltatik, négy ökörrel vagy gyalogszerrel szolgálunk. Tavaszi és nyári munkában szüntelenül, míg el nem végződik, maradunk az úrdolgában. Ökrösök ökörrel, gyalogszeresek gyalogszerrel. Taxások a robotot pedig contractus szerint sub. nr. 1-mo váltják fel, az kinek taxa levele nincsen, az orális végzés szerint két márjást fizet. Méltóságos báró Perényi idős Imre úr őméltósága jobbágyi marhateleltetésért kétökrös két szekér szénát adunk, az úrdolgát pediglen voltaképpen úgy tesszük, mint az fent írt uraság jobbágyi, akik ökrös gazdák, gyalogszeres pedig az úrdolgát száz hárs háromöles pányvakötéllel váltja fel, amellett két-két garast. Gróf Széki Telekiek részéről a marhateleltetésért három márjást fizetnek, hasonlóképpen úgy szolgálunk, mint báró Perényi Ferenc Jakab úr őméltósága jobbágyi. Naposok pedig 12 napot úrdolgáznak esztendőnként, a marhateleltetésért és egyéb adózásokat, mint más jobbágyok, úgy adjuk. Ezen jobbágyi kötelességek mivolta feljebb mód szerint minden uraság részéről régtől fogva szokásban vagyon.”817 Másutt is hasonló a helyzet. Általában nem veszik figyelembe a telekállományt, a terheket családonként róják ki. Íme a kisdézsma helyzete azokból a községekből, ahonnan megmaradtak a kilencpontos válaszok: – Akliban karácsonykor adnak egy tyúkot és egy fonat kendert, – Kiscsongován családonként egy zsákot, egy fonat kendert, egy köböl vagy két véka zabot, két tyúkot és egy icce mézet, – Egresen minden családtól két tyúkot, egy köböl vagy két véka zabot, egy zsákot és egy fonat kendert követelnek, – Hetényben hat krajcárt, s minden telek után egy zsákot és egy tyúkot kérnek, – Ilonokújfaluban földesuranként változik. Perényi Imre jobbágyai két véka zabot és egy zsákot, Perényi Elek jobbágyai pedig két tyúkot, egy zsákot vagy helyette egy máriást, valamint sertésenként öt garast fizetnek, – Alsókaraszló kisdézsmája jobbágyonként egy zsák és két tyúk, – Kiskuppányon két véka zabot, negyed véka mogyorót vagy helyette négy garast, ugyancsak negyed véka gombát, továbbá minden sertés után öt garast fizetnek, – Mátyfalva kisdézsmája egy öl fa, egy zsák és egy tyúk; Nagygércén egy zsákot, egy máriást, két tyúkot, egy füzér gombát és egy fonat kendert adnak családonként, – Nagyszőllősön a kisdézsma egy zsák, két csirke, egy fonat kender vagy helyette 12 krajcár; Ölyvesen földesuranként változik a helyzet. A Telekiek egy tyúkot, egy zsákot, egy tál mogyorót, egy tál gombát és sertésenként három garast követelnek. A Perényiek öt máriást, két tyúkot, tíz tojást, fonás helyett négy garast, sertésenként ugyancsak négy garast, továbbá egy zsákot és gomba helyett négy garast követelnek. – Rakasz kisdézsmája egy tyúk, egy zsák és egy fonat kender, – Rákócon egy tyúk, egy zsák, egy köpéce mogyoró, egy sódar minden sertés után, továbbá két tyúk a kisdézsma. Perényi Imre jobbágyai három máriást, tíz tojást, fonás helyett négy garast, egy köpéce gombát és ugyancsak egy köpéce mogyorót adnak. Újhelyi József jobbágyaitól három és fél máriást követelnek a mogyoró s a bomba megváltásáért. – Veresmarton negyed véka mogyorót, ugyanannyi gombát, két véka zabot, két tyúkot, egy zsákot és sertésenként négy garast követelnek minden jobbágytól.818 Súlyos teherként nehezedett a jobbágyságra a földesúr jószágainak teleltetése vagy az annak megváltásáért követelt telelőpénz. Ez Egresen egy öl széna, két zsák vagy egy máriás családonként, Feketeardón egy forint, Ilonokújfaluban vagy két marha vagy 3–8 máriás, Alsókaraszlón, Kiskuppányban, Mátyfalván, Nagyszőllősön, Rakaszon, Rákócon, Alsó- és Felsősárádon, Sósújfaluban, Szászfaluban, Tekeházán, Tiszakeresztúron, Turcon, Verbőcön 2–5 máriás, Sárváron egy marha vagy helyette három máriás. Egyik-másik faluban, mint például Hetényben, Rakaszon, Szirmán, Szőllősvégardón, Verbőcön úgynevezett kereszténypénzt szednek a jobbágyoktól.819 A kilencpontos kérdőívekre adott válaszok tehát egy rendezetlen, falvanként és földesuranként változó helyzetet tárnak elénk. Országosan ebben kívánt rendet teremteni az úrbértörvény, amennyiben az évi robotterhet egész telek után 52 nap igás vagy 104 gyalogrobotban határozta meg. A kilenced kiterjedt minden őszi és tavaszi vetés terményére, de nem vonatkozott a másodvetésre és a kerti terményekre. Kilenceddel tartoztak a len és kender, valamint a bárány és sertés után. A kisdézsma egy egész telekre egy öl fa, egy icce vaj, két tyúk, két csirke és 12 tojás. Mindezt a telekrészek arányában osztották. A füstpénz, más szóval árenda házanként egy forint. Teljes egészében Ugocsa megye úrbéreseinek terhei tehát a következők: – 27 644 2/8 nap igás robot vagy – 70 976 4/8 gyalogrobot (beleszámítva a zsellérek robotját is; 18 nap a házas, 12 nap a házatlan zsellérektől) – 2284 forint füstpénz – 607 4/8 öl fa – 3243 2/8 fonat kender – 652 6/8 icce vaj – 1305 4/8 kakas vagy tyúk – 1305 4/8 csirke – 7833 5/8 tojás – a contributio 14 528 forint 66 4/8 krajcár. – Kilenced helyett Batáron 203 2/22 igás vagy 4212 nap gyalogrobottal tartoznak, Gödényházán 5 6/22 nap gyalogrobottal. – Dézsmamentes közföld az egész megyében mindössze 8 hold rét. Az úrbérrendezéskor készített adatfelvételek egy pillanatnyilag adott, de állandóan változó helyzetet rögzítettek. Nem végleges a jobbágyföldek helyzete sem, különösen az irtások esetében, melyeket később hol betudtak, hol nem az úrbéres földek közé. Másfelől attól függően, hogy a zsellér művelte föld meghaladta-e a nyolcadtelket, aszerint lett jobbágy vagy visszaminősült zsellérnek. Ugocsa megyében azonban, más megyéktől eltérően, az úrbérrendezést követő évtizedekben csökken a jobbágyság aránya, s nő a zselléreké. Mindez az 1828-as általános összeírás adataiból is kitűnik:
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||