Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára

II.

A város fejlődésének további nyomon követése már messze túlmutat a történeti demográfián, ezért csupán néhány, a város fejlődésére számottevő hatást gyakorolt esemény megemlítésére szorítkozom.

1938-ban a Szent István-jubileum során – az itt tartott 48. országgyűlés keretében is – az egykori kiemelt szerepkörére emlékeztető nagy figyelem irányult a városra. A jubileum együtt járt a város tér-, utca-, épületszerkeze­té­nek a felújításával és új létesítmények létrehozásával is.

A második világháború során a város és lakói sokat szenvedtek. Tízezer ember pusztult vagy tűnt el. Épületeinek harmadát pusztították el a harcok során. A károkat a város pár év alatt helyrehozta. Korábbi agrárszerkezete átalakult, az ipar sok ezer embernek adott munkát. Más kérdés, hogy a létrehozott gyáróriások – köztük a Könnyűfémmű, a Videoton és az Ikarus – a KGST-piac felbomlása következtében a rendszerváltás után leépültek.

Állíthatjuk, hogy az 1989-től kezdődő időszak a város harmadik – és most már sikeres – újrakezdésének a kora. A város erőteljesen iparosodik, nagynevű nemzetközi cégek települtek meg itt. Így a Ford, a Philips, a Shell és a Stollwerk. Újraszerveződött a Videoton is, amely Panasonic márkájú termékeinek egy részét itt állítja elő. A város kulturális intézményei (két főiskolai kara van és egy önálló főiskolája) és önkormányzata révén sokat tett és tesz a régészeti emlékek megőrzéséért, az irodalom és a művészetek támogatásáért, az Árpád-házi és az itt eltemetett vegyes-házi királyok sírhelyén Nemzeti Emlékhely kialakításáért. A Nemzeti Emlékhely kialakításának előkészítéseként a város restauráltatta a Szent István Mauzóleum falát ékesítő Aba Novák Vilmos-seccókat, s megvásárolta a romkert szomszédságában a jövendő bazilika történeti helyét adó épületet is, mindezzel igazolva: tudja, érzi a különleges történelmi örökség megőrzésének felelősségét.