„12. a kerettanterv neve: a magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve a kerettanterv benyújtója: Magyar Waldorf Szövetség ”


Célok és feladatok a 9–12. évfolyamon



Yüklə 3,32 Mb.
səhifə14/39
tarix26.08.2018
ölçüsü3,32 Mb.
#75136
1   ...   10   11   12   13   14   15   16   17   ...   39

Célok és feladatok a 9–12. évfolyamon



A felső tagozatba való átmenet együtt jár a tanár tevékenységének megváltozásával. Míg az osztálytanítói időszakban a gyermek lelke igényelte a legtöbb odafigyelést, felső tagozaton a gondolkodó szellemet kell felébreszteni benne. A tanuló olyan eszméket keres ebben az időszakban, melyek saját tevékenységén keresztül az ideálok megtalálásához vezeti őt. A felső tagozatos tanuló nemcsak azt várja el tanáraitól, hogy szakember, hanem azt is, hogy hiteles személyiség legyen, akinek ideálja munkájában, sőt, saját életében gyökerezik. A nevelés központi feladata mindazonáltal, hogy megerősítse az ’Én’-t, minden egyes tanuló szellemi magját. Az oktatás során azt próbáljuk elősegíteni, hogy az ’Én’ integrálódjék a test organizmusaiba, hogy önnön ritmusára találjon, és hogy olyan képességeket alakítson ki, melyek segítségével kifejezheti önmagát, illetve szociálisan érzékeny viszonyt alakíthat ki a világgal és a többi emberrel.

A felső tagozatban a földrajztanítás feladata, mint minden más tantárgyé is, hogy figyelemmel kísérje a tanuló fizikai, lelki és szellemi fejlődését. Ebben az időszakban egységes egésznek tekinti a Földet. Kezdve a kőzetek fizikai sűrűségével, valamint a Föld életfolyamataival (vegetációs zónák; a Föld belsejében, illetve víz- és levegőburkában lejátszódó ritmikus folyamatok), befejezésül az emberi beavatkozás hatása a Földre (humán földrajz). Kerülni kell a teljesen absztrakt ismeretek átadását és a fizikai-matematikai oksági láncolatok túlhangsúlyozását. Nem a körülmények, hanem a folyamatok leírása a fontos, melyek a különböző régiók népességének kulturális helyzetére vonatkoznak.

A felső tagozatban a földrajztanításnak öko-földrajzzá kell továbbfejlődnie. Példákkal kell bemutatni az emberi tevékenységnek a különböző életfeltételekre gyakorolt ökológiai hatásait (esős és száraz évszakok, sztyeppék, esőerdők, monszun, és Golf-áramlat klímahatásai stb.), valamint a különféle társadalmak nagymértékben adaptált életstílusait és ipari gyakorlatát (a gyarmatosítás és újragyarmatosítás hatásai az ökoszisztémákban, a társadalmi és kulturális rendszerekben). A felső tagozat vége felé a földrajz ’a Föld fejlődésének tanává’ változik át. Ha tanulunk az őshonos lakosság képességeiből, azzal a ’partneri viszony a természettel’ szemlélet első magjait vetjük el. Egy emberléptékű társadalmi rend szempontjai a jövő perspektíváját tárják a diákok elé.

9. évfolyam



Célok és feladatok:


Steiner kifejezésével élve, elérik a „Földi érettséget”, és testileg jobban hat rájuk a gravitáció. A biológiában például ebben a korukban az emberi test „legföldiesebb” részeiről, a csontvázról és az érzékszervekről tanulnak. A földrajzban ennek a „Föld vázszerkezete”, vagyis a kőzetek világa, valamint a kontinensek és kialakulásuk (a Föld szilárd kérge) felel meg. A döntő tényező itt az az elevenség, amellyel a teleologikus erők magyarázhatók.

A kontinentális mozgásoknak, a hegyek kialakulásának, a vulkáni tevékenységnek, a vetődéseknek és földrengéseknek a makrociklusait dinamikus folyamatokként kell felfogni, nem szabad redukálni absztrakt és emiatt megfoghatatlan diagramokká, grafikonokká. A tanuló legyen képes átérezni például a vetődési árok kialakulásának háromdimenziós erőit, amit egész testükkel ragadnak meg, nem pedig pusztán értelmükkel fognak fel.

Ezt nevezzük életteli, résztvevő tanításnak, amely finomítja a természet erőiről alkotott élő és plasztikus elképzelést. Bár nélkülözhetetlen a képanyag használata, a tanulónak először ki kell alakítania a szóban forgó folyamatról a saját belső képét.
Javasolt témakörök:


  • A kontinensek és az óceánok formája, elhelyezkedése és felosztása.

  • A Föld mozgásai és annak következményei.

  • A gyűrthegységek képződésének folyamata.

  • A Föld „hegységkeresztjei”.

  • A kontinensek mozgásai a lemeztektonika elméletének alapján.

  • A kémiai elemek szerepe az ásványok keletkezésében, főbb kristály típusok.

  • A vulkanikus, üledékes, átalakult kőzetek főbb jellemzői, kőzetek körforgása.

  • A vulkánok keletkezései, formakincsei, a mélységi magmás ércképződés.

  • A Földtörténeti korok áttekintése.

  • A geológiai rétegek, mint a Föld története.

  • A külső és belső erők harca a felszínformálásban.

Várható eredmények:



  • A diák legyen képes megérteni a Naprendszer kialakulását, és a Föld, sajátosságait a bolygók rendszerében.

  • Ismerje meg a lemeztektonika alapjait, valamint a kőzetlemezek mozgásainak típusait.

  • Tudja bemutatni a hegység-képződés folyamatát, és szerepét a Föld domborzati viszonyainak kialakításában.

  • Tudja értelmezni a kőzetek körforgásának folyamatát.

  • Tanuló ismerje meg vulkáni tevékenység főbb típusait és szerepét

10. évfolyam


Célok és feladatok:

A 9. osztályos tanuló viszonylag homogénnek látja a Földet. A 10. osztályban megkezdődik ennek a széthullása, néha egymásnak ellentmondó képekké. A tanuló elveszthet valamennyit a magabiztosságából, és elkezd kételkedni dolgokban. Egyidejűleg elkezdi felfedezni saját belső lelki világát, és fokozódó éleselméjűséggel közeledik a világ jelenségeihez.

A biológiában ekkor a legélettelibb szerveket (a mellkasi és a hasi szerveket) és azok működési folyamatait tanulja, melyek a lelki világra is hatnak. A földrajzepochában a Földet magát élő szervezetnek tekinti, melynek folyamatai a Föld mélyében, a szilárd kéregben, a víz- és levegőburokban, sőt a világűrben mennek végbe, melyek közül a legritmikusabbakat érdemes tanulmányozni.
Javasolt témakörök:


  • A Föld burkai.

  • A Föld belső felépítése.

  • A Föld mágneses erőtere és hatásai.

  • A földön található víz főbb típusai: felszíni vizek, óceánok.

  • Az tengervíz kémiai és fizikai tulajdonságai.

  • A tengeri hullám keletkezése.

  • A hajózás fejlődése a kezdetektől napjainkig.

  • Az óceáni áramlások és a klíma közötti összefüggések, a felszíni és a mélytengeri áramlások: pl. a Golf-áramlat, az El Niño, La Nina stb.

  • A légkör összetétele, kémiai és fizikai tulajdonságai.

  • A ciklonok, anticiklonok keletkezése és hatása az időjárásra.

  • A Föld szélrendszereinek éghajlat módosító hatása.

  • A klíma és a vegetáció kölcsön-hatása: a Föld ökoszisztémájában.

Várható eredmények:



  • A diák ismerje meg a légkör összetételét, és szerepét a miden napi életünkben.

  • Tudja alkalmazni az időjárási fogalmakat.

  • Ismerje fel a vízburok fontosságát, és hatásait a víz körforgásában.

  • Rendelkezzen ismertekkel a globális felmelegedést kiváltó okokról, és annak várható következményeiről.

  • Tudja bemutatni, hogyan működik a Föld, mint élő organizmus.

Yüklə 3,32 Mb.

Dostları ilə paylaş:
1   ...   10   11   12   13   14   15   16   17   ...   39




Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©muhaz.org 2024
rəhbərliyinə müraciət

gir | qeydiyyatdan keç
    Ana səhifə


yükləyin