VIII
Az első Bákói Püspökségről
Moldva katolikus lakossága a moldvai állam kezdeti időszakaiban két különböző csoportra oszlott. Az első, kevésbé népes csoport magában foglalta a szeretvásári németeket és lengyeleket, a szücsi, moldvabányai, herlói, kotnári és németvásári szászokat és magyarokat. A második, sokkal számosabb csoportot a Szeret és a Tatros melléki magyar bojárok és parasztok meg a tatrosvásári és bákói szász és magyar polgárok alkották. A XIV. század második felében a katolikus misszionáriusok propagandája igen aktív volt országainkban. Schmidt120 idézi IX. Bonifác „Exultat cor nostrum” kezdetű, 1389. január 6-i bulláját, amellyel a pápa megerősíti a Zarándoktestvérek Társaságának adott kiváltságokat, és említést tesz benne a moldvai katolikusok nagy számáról. A baj csak ott van, hogy a Wadding Minorita Évkönyvek című munkájában található bulla keltezése kétségkívül hibás, mert IX. Bonifác 1389. november 9-én lépett a pápai trónra,121 következésképpen nem adhatott ki bullát ugyanazon év január 6-án, azaz tíz hónappal megválasztása előtt. Nem tudjuk, Schmidt vagy Wadding szövegében van-e a hiba, mivel Akadémiai Könyvtárunkban nincsenek meg a Minorita Évkönyvek.
Ha csak Wadding vagy Schmidt egyszerű hibájával van dolgunk, s a bulla voltaképpen IX. Bonifác pápasága első évének januári kalendáiban keletkezett, akkor ez nyomatékos bizonyítéka mind a misszionáriusok azon moldvarészi tevékenységét illetően, ahol a katolikusok nagy számban éltek, azaz Szeret és Tatros melléki munkájukra, mind pedig amaz érdeklődésre, amellyel a pápa a moldvai katolikus hitterjesztést kísérte. A hiteles bulla nyomós előzetesként szólna amellett, miért ugyanazon pápa alapított két év múltán püspökséget e nagy katolikus csoport központjában, Bákóban. A bulla hitelessége arra is lehetőséget nyújtana számunkra, hogy nagy valószínűséggel ugyanazon korba helyezzük a bákói minorita monostor kezdeteit.
Az első Bákói Katolikus Püspökség közvetlen említését csak IV. Jenő pápa egy 1439. évi bullájának másolatában találjuk. Ezt az akkor még jó állapotban levő eredetiről készült másolatot, amelyet a bodoni püspök 1520-ban hitelesített és amelyet a csiksomlyói ferences kolostor levéltárában őriztek, először Kemény József gróf tette közzé.122 Íme röviden a tartalma:
A pápa azt írja Benedek szörényi püspöknek: IX. Bonifác, pápaságának harmadik évében, az ország kiterjedtsége és a katolikus hívek kedvezőtlen szétszórtsága miatt, a régebbi Szeretvásári Püspökség mellett, amely a század eleje óta, a hívek nagy kárára, üresedésben és pillanatnyilag helyreállíthatatlan volt, megalapította Bákó szent érsekségét, amelyet XXIII. János, pápaságának negyedik évében, rendkívüli kiváltságokkal és jogokkal ruházott fel. De most ez a püspöki szék is üresen áll, sok kárt okozván a lelkek megváltásában, nemcsak Moldvában, ahol úgy hírlik, hogy a görög tévelygések mindennap híveket szereznek, hanem az egyházi személyzet teljes hiánya miatt a Székelyföldön és az erdélyi részeken is [Vö. er: partesque Transalpinae = a havaselvi részeken is]. A pápa közli, hogy tanácskozni fog Ulászló lengyel királlyal és vazallusával, Illés moldvai vajdával, hadd lássa, melyik püspökséget kell előbb helyreállítani, a szeretvásárit vagy a bákóit. Addig azonban Benedek szörényi püspökre bízza ezen országok lelki gondozását, és megparancsolja neki, hogy késedelem nélkül kezdje meg a pasztorációt a boszniai rendtartomány minorita testvérei révén.
Kemény gróf123 a Bákói Püspökségről írott tanulmányában a fentebb összefoglalt közlése után arra a következtetésre jut, hogy IX. Bonifác 1401-ben alapított Bákóban katolikus püspökséget. Ámde a bulla azt mondja: IX. Bonifác pápaságának harmadik évében alapították ezt a püspökséget, IX. Bonifácot pedig 1389. november 2-án választották és ugyanazon év november 9-én koronázták meg.124 Így hát pápasága harmadik éve 1391. november 9-én kezdődik és 1392 ugyanazon napján végződik. Ez időközben – 1391. november 9. - 1392. november 9. – keletkezett az a bulla, amelyről Jenő pápa beszél. Kemény gróf tíz évet tévedett, és különös, hogy senki sem igazította ki ezt a hibát. Schmidt az időpont kiigazítása helyett Bonifác pápaságának évét módosítja és azt írja: a Szereti Püspökséget IX. Bonifác pápaságának tizenharmadik évében helyezték át Bákóba. Aztán még hozzáfűz egy jegyzetet, s ebben azt magyarázza: IX. Bonifác uralkodásának 13. éve, mivelhogy 1389-ben választották pápává, 1401-re esik.125
Azt a körülményt, hogy a Bákói Püspökséget a Szeretvásári Püspökség fennállásának idején alapították, bőségesen magyarázza és igazolja a katolikus lakosság kedvezőtlen szétszórtsága. Bákó kétségkívül a legmegfelelőbb püspöki székhely volt a moldvai katolikusok második és jelentősebb települési gócpontjában. Méltán mondhatjuk: ha a pápa nem alapított volna katolikus püspökséget Bákóban, meg kellett volna alapítania később. Iorga – a katolikus vallás moldvai történetére vonatkozó iratokhoz írott előszavában126 – úgy véli: Benedek szörényi püspök találta ki a Bákói Püspökség IX. Bonifác általi alapítását, mert fennhatósága alá akarta vonni a moldvai katolikusokat is. Mindezt azért tette, hogy a rászedett IV. Jenő, „az Egyház egyik buzgó helyreállítója” rábízza ezen egyházmegye gondozását is, s ezt sikerült is elérnie. Vajon nem olyan ármánykodást tulajdonítanak itt Benedek püspöknek, amilyenre ő nem is gondolt? Mert vajon miért kellett volna kitalálnia Bákói Püspökség 1391-1392-beli alapítását? Hogy elnyerje az illető egyházmegye kormányzását? De hiszen a szóban forgó bullával Jenő pápa nemcsak a Bákói Egyházmegye, hanem a Szeretvásári Egyházmegye gondviselését is ráruházza, sőt világosan megmondja, hogy az összes említett országot (curam pastoralem terris in supra memoratis) [= Eredeti szerint] – azaz Moldvát, a Székelyföldet és Havaselve részeit is – gondjaira bízza. A Szeretvásári Püspökség alapító bullái szerint viszont egész Moldva e püspökség egyházmegyéjéhez tartozott.127 Következésképpen: mi szüksége lehetett Benedek püspöknek Bákói Püspökség kitalálására? Vele vagy nélküle, úgyis megkapta egész Moldva lelki kormányzását.
Ha Jenő pápa 1439-ben azt mondja, hogy a Szeretvásári Püspökség a század kezdete óta betöltetlen, ez hiba is meg nem is, mert bár azt láttuk, hogy 1400 után több püspököt is kineveztek abba a székbe, semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy bármelyikük is ott tartózkodott volna. De meg aztán ha elfogadjuk is, hogy valami tévedés lehet Jenő pápa 1439. évi bullájában – mert ez, amint láttuk, megeshetett a pápai kancellárián –, egy püspöki szék üresedésben léte vagy nem üresedésben léte kapcsán előálló tévedés vajon mennyiben teheti gyanússág a fél évszázaddal korábbi történések említését olyan dologban, amely teljesen idegen a szeretvásári püspöki szék 1400 utáni betöltött vagy betöltetlen állapotáról?
Az a tény viszont, hogy IV. Jenő pápa bullájában nem esik szó Moldva másik püspökségéről, holott a Moldvabányai Püspökség 1439-ben kétségtelenül fennállt, könnyen magyarázható azzal, hogy XXIII. János pápa ezt a püspökséget – amint a következő fejezetben látni fogjuk – már alapító bullájával az ilyvói érsek hatalmába adja, márpedig a Szeretvásári Püspökség, amint láttuk, közvetlenül a pápától függött.128 Eléggé természetes, hogy sem Benedek püspök, akitől a javaslat kétségkívül származott, sem IV. Jenő pápa nem beszélt a bullában az ország egy kis részét magában foglaló egyházmegyéről, amelynek élén lengyel érsektől függő püspök állt; szándékos hallgatásuk könnyen érthető.
Habár a Bákói Püspökség IX. Bonifác általi 1391-1392-beli megalapítása kevéssé vitathatónak tűnik is számomra, be kell vallanom: nincs nyoma olyan bákói püspöknek, aki az Aranyos-Beszterce partján gyakorolta volna hivatását. Azt hiszem, ez az alapítás pusztán elméleti szinten maradt. A Kemény és Schmidt által felsorolt bákói püspökök talán a szereti és a moldvabányai püspökök összezavarásából adódtak.
Ugyanolyan elméleti lehetett a püspökség új jogokkal való felruházása is XXIII. János pápaságának negyedik évében, amelyről Jenő pápa bullája beszél. Ha itt nem valamiféle újabb félreértéssel van dolgunk, akkor XXIII. János bullája könnyen lehet a Moldvabányai Püspökség alapító bullája, mert ez dátuma – 1412. augusztus 7. – szerint éppen XXIII. János pápaságának negyedik esztendejéből való.
Nagyon valószínű, hogy a bákói minorita monostort is a XIV. század végén alapították, az alapításra azonban semmi bizonyítékunk nincsen, ez csak hagyományban él.129
Dostları ilə paylaş: |
