Ritkúl és derűl az éjszaka

34 Werner Heisenberg: Physik und Philosophie, 1959, Ullstein Buch NR. 249., West-Berlin, 1961. 16─17.; magyarul: Werner Heisenberg: Fizika és filozófia. In: Uő.: Válogatott tanulmányok. Gondolat, Bp. 1967. Ford.: Kis István, 75.

35Ezra Pound: Hugh Selwyn Mauberley (Life and Contacts). In: Collected Shorter Poems. 201.; Kappanyos András fordításában: Hugh Selwyn Mauberley (élete és működése). In: Ezra Pound versei. 36–37. gyhát, ha a nő szine / Úgy jött a szeme elébe, / Mintha remekül kimért / Mázon keresztül nézne, // Nem alkalmazta rögtön az egyén / és állam viszonyára ezt, / De mérsékeltebb lett a hónap, / Amért e szépség létezett.

36 T. S. Eliot: The Love Song of J. Alfred Prufrock. In: T. S. E.: Collected poems 1909-1962, Faber and Faber, London, Boston, 1974. 16.); Vas István fordításában (J. Alfred Prufrock szerelmes éneke. In: V. I.: Hét tenger éneke , Versfordítások, huszadik század. V. I. Összegyűjtött munkái 8. Szépirodalmi, Bp., 1982. 251.): Azért még próféta nem vagyok no de sebaj; / Láttam nagyságom lobogó pillanatát / És láttam az örök lakájt, ki kabátomat tartotta s vihogva állt / Elég hát annyi: féltem.

37 Ezra Pound, i. m. 187.; Kappanyos András fordításában (Ezra Pound versei. i. m. 25.): Épp három évig küzdött kora ellen: / A holt poézis újra éljen, és / a fennkölt-et (a régi értelemben) / Őrizze meg. Kezdettől tévedés // Nem látta be, hogy hol jött a világra: / Egy félvad ország megkésett fia; / Ki makkból egyre liliomot várna; / Kapaneusz; jó fogás csalira;

38 Vas István fordítása a Kavafisz versei című idézett kötetből, 10.

39Kassák Lajos fordításában a cím: A transzszibériai expressz és a franciaországi kis Johanna prózája. (In: Összegyűjtött műfordítások. Válogatta és szerkesztette Parancs János, Magvető, Bp., 1986.)

40 Blaise Cendrars: La Prose du Transsibérien et la Petite Jehanne de France. In: Uő: Une étude par Louis Parrot, un choix de poèmes et de textes, une bibliographie établie par J.-H. Levesques des inédits, des manuscrits, des dessins, des portraits. Poètes daujourdhui 11, editions Pierre Seghers, második kiadás, 1953. 101.; Kassák Lajos fordításában (in: K. L.: i. m. 25.): Mi a tér nyomorékjai vagyunk.

41 Blaise Cendrars: i. m. 101.; Kassák Lajos fordításában (i. m. 25.): A távolságok túlságosan messziek / És az utazás végén rettenetes dolog férfinak lenni egy nővel...

42 Gottfried Benn: Mann und Frau gehn durch die Krebsbaracke. In: Uő: Gedichte, Gesammelte Werke in vier Bnden, herausgegeben Dieter Wellershoff. Dritte Band, Klett-Cotta, Achte Auflage, 1992. 14-15. A jegyzet szerint a vers dátumozása: 1. 5. 1913; Szabó Lőrinc fordításában (in: Szabó L.: Örök barátaink. A költő kisebb lírai versfordításai, a szöveggondozást Horányi Károly és Kabdebó Lóránt végezte, Osiris Kiadó, Bp., 2002. 671. Férj és feleség átmegy a rákbarakkon: A férj: / - - - - - / Hajtsd fel nyugodtan ezt a takarót. / Látod: e kupac zsír és rothadó nedv / egykor nagy volt egy férfinak / s úgy is hívták, hogy mámor és haza. / - - - - - / Itt már a sír ring minden ágy körűl. / A hús sárrá terűl. A hő tünik. / Nedvek csörgedeznek szét. Hív a föld.

43 Blaise Cendrars: i. m. 98.; Kassák Lajos fordításában (i. m. 23.): A vonat veszedelmesen megugrik és visszaesik kerekeire.

44 Blaise Cendrars: i. m. 98.; Kassák Lajos fordításában (i. m. 23.): a vonat mindig visszaesik kerekeire.

45 Ady Endre: Hunn, új legenda. i. m. 666.

46 Ady Endre: Margita élni akar. i. m. 542.

47 Ady Endre: Margita élni akar. i. m. 544.

48 Ady Endre: Ha visszajönne Margita. i. m. 560.

49 T. S. Eliot: i. m. 14., 17.; Vas István fordításában (i. m. 250., 252.): Mert lesz majd még idő / Tűnődni: Merhetem? Hát merhetem? / Meggondolni magam, már az emeleten, / S lejönni tar folttal a fejemen, / (Azt mondják majd: Kopaszodik nagyon!) / Zsaketban, friss, kemény gallérral nyakamon, / Nyakkendőm finom és szerény, egyszerű tűcske tartja / (Azt mondják majd: De vézna a lába meg a karja!) / - - - - - - - Öregszem már... öregszem már nagyon...

50 Blaise Cendrars: i. m. 104–105.; Kassák Lajos fordításában (in: K. L.: i. mk, 17–33.): Megannyi képasszociáció amelyeket nem tudok életrekelteni / verseimben / Mert még igen rossz költő vagyok / Mert a mindenség túlnő rajtam / Mert elmulasztom biztosítani magam vasúti balesetek ellen / Mert nem tudok a dolgok végére járni / És félek // Félek / Nem tudok a dolgok végére járni

51 T. S. Eliot: i. m. 14.; Vas István fordításában (i. m. 250.): Hát merhetem / Zavarni a világ­egyetemet? / Egy perc s rá még egy perc elég idő, hogy / Döntések s ellenérvek szülessenek s megsemmisüljenek.

52 Az idézetek Ady Endre Hunn, új legenda című verséből, i. m. 665–667.

53 Ady Endre: Margita élni akar, i. m. 544.

54 G. S. Fraser: Ezra Pound, i. m. 55.

55 T. S. Eliot: i. m. 17. Vas István fordításában (i. m. 252.): Hamlet királyfi, én? Nem, erre senki se gondolt, / Csak a kíséretből egy úr, ki épp annyit tehet: / Egy csoportot növel, elindít egy-két jelenetet, / Tanácsot ad a hercegnek: no, nem éppen kolonc; / Alázatos, örül, ha kell valahova, / Politikus, eszélyes, vigyázat a szava, / Nagyon szentenciózus, de egy kissé mulya, / Olykor szinte komikus figura / És szinte olykor a bolond.

56 Ady Endre: Mikor Margita visszajött. i. m. 566.

57 Blais Cendrars: i. m. 104.; Kassák Lajos fordításában (i. m. 29.): mert még igen rossz költő vagyok.

58 Ady Endre: Csoda volt a számunkra [...] De csoda volt ő önmaga számára is, s ami valami szomorúan keveset megmagyarázhat nekünk Petőfiből, az megint egy utunkba hárult, kemény csoda. Ez az ember csodát látott mindenben s nagy szerencsénkre a próféták őrületével vallotta, hogy minden csoda s hogy a csodák e légióját csak ő tudja megfejteni. Bámult és látott, nem írhatnám le elégszer ezt, bámult és látott, bámult és látott ő, akiben minden csak akként és akkor létezett, ha belsejében élt. [...] A titkok-titka itt biborlik s valahol itt kellene keresni a megfejtést, ha az Univerzum megengedné, hogy valamit is megfejtsünk az ő még kisebb titkaiból is. Petőfi nem alkuszik. In: Ady Endre összes prózai művei, újságcikkek, tanulmányok X. kötetében. (Sajtó alá rendezte Láng József és Vezér Erzsébet. Akadémiai, Bp., 1973. 92-93.) Először Földessy Gyula veszi észre, éppen a Hunn, új legenda című verssel kapcsolatban ezt a textust: Mérsékelt csoda: nehezen értettem meg. Egyszer csak eszembe villant, amit Ady mondott Petőfiről a Petőfi nem alkuszikjában: Petőfi az Univerzum kisebb csodái közé tartozik: e két kijelentés pontosan összevág. Ezt már megírtam legelső Ady-könyvemben (1919. június). Ős állandóság, mert ezek a mérsékelt csodák ősidők óta tartanak a magyar kultúrában, (Földessy: i. m. 211.). Földessy itt megemlegetett legelső Ady-könyvéhez kapcsolódik ismertetőleg, de a gondolat továbbszövéseként Babits: Ha például a Hunn, új legendában (Ki látott engem?) olvassuk a sort: Életük ez a mérsékelt csodáknak és nem értjük tisztán mindaddig, míg az évekkel ezelőtt írt Petőfi-tanulmány kezünkbe nem akad, ahol Ady az Univerzum kisebb titkairól beszél: akkor lehetetlen, hogy ez a visszatérő és következetesen egyjelentésű szimbólumnyelv, ez az éveken át való pontosság, ez a költőben vasszilárdsággal megőrzött és meg nem hajló szimbólumvilág a Dante-ismerőnek a firenzei látnok szimbolikus univerzumát ne juttassa eszébe. (Tanulmány Adyról. Nyugat, 1920. I. 128–147. kötetben: Babits Mihály művei, Esszék, tanulmányok 1–2. Összegyűjtötte, a szöveget gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Belia György, Szépirodalmi, Bp., 1978. 1. k. 674.).

59 Vesd össze: A. David Moody: Tracing T. S. Eliots spirit. Essays on his poetry and thought. Cambridge University Press, 1996. 3–84.

60 T. S. Eliot: i. m. 13., 14.

61 Ady Endre: Ha visszajönne Margita. i. m. 562.

62 The exact dating of Pounds individual poems is a task for somebody with gifts for bibliographical scholarship which I do not possess.. [Pound egyes verseinek a pontos keltezését megtalálni olyan embernek való feladat, akinek van tehetsége a bibliografikus tudományhoz – nekem nincs.] G. S. Fraser: Ezra Pound. 47.

63 The Great War is a central datum of the poem., G. S. Fraser: Ezra Pound. 53.

64 G. S. Fraser: Ezra Pound. 55. oldaláról fentebb idézett szövegből éppen a szerző által is zárójelbe tett fínom megkülönböztetést hagytam el, hogy itt hangsúlyozhassam a filológiai adatolástól való elkülönböződésének okát: the war is not the subject of his poem, but brought in as a kind of touchstone, to raise the question what is worth dying for. [“a háború nem a vers témája, hanem egyfajta próbakőként szerepel, hogy feltehessük a kérdést: »miért éri meg meghalni?«”]

65 Ezra Pound: i. m. 190. Kappanyos András fordításában (i. m. 27., 28.): Meghalt kissé, pro patria, sem dulce, sem et decor... / - - - - - - - / Bátran, mint soha még, haltak, mint soha még. / Ifjú vér és dicső vér, / kedves arcok és remek testek;

66 Ady Endre: Ember az embertelenségben. i. m. 762.

67 Ady Endre: A Margita fia. i. m. 571.; a jegyzet az utalásban Ferenc Ferdinándot mutatja fel (1404.).

68 T. S. Eliot: Hamlet (1919.). Fordította Takács Ferenc. In: T. S. Eliot: Káosz a rendben. i. m. 79.

69 Lásd Hegedüs Nándor: Ady és Ada. ItK 1964. 1. sz. 82–88.; Sára Péter: Margita élni akar, Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve, 1965–66., 81–96.; Dénes Zsófia: Ady Margita époszának hősnője. Alföld, 1971. május, 15–22.; Király István; i. m.; Vezér Erzsébet: A feltámadt Margita. i. m..; Szilágyi Péter: i. m.; Varga József: Ady Endre. Pályakép vázlat. Magvető, Bp., 1966.; valamint Ady és kora. Kossuth, Bp., 1977.; Imre László: i. m.; Vezér Erzsébet: Ady Endre élete és pályája. Seneca, Bp., 1997. 272–277.

70 Vezér Erzsébet: Ady Endre élete és pályája. i. m. 229.

71 Lásd a tanulmányt, történetét és visszhangját az Ady Endre összes prózai művei, újságcikkek, tanulmányok X. kötetében (sajtó alá rendezte Láng József és Vezér Erzsébet. Akadémiai, Bp., 1973. 75–95., ill. 333–353.

72 Vezér Erzsébet: i. m. 229.

73 An Irish Airman foresees his Death. In: W. B. Yeats: Selected Poetry. i. m. 69., Szabó Lőrinc fordításában (Sz. L.: Örök barátaink. II. k. 725.): Mérlegeltem, mi volt s mi lesz, / És ugy láttam, mindegy, mi vár: / Egyensúlyban tartja üres / Életem az üres halál.

74 Ady Endre: Petőfi nem alkuszik. i. m. 93–94.

75 T. S. Eliot: Collected poems. i. m. 16.; Vas István fordításában (i. m. 251.): És láttam az örök lakájt, ki kabátom tartotta s vihogva állt / Elég hát annyi: féltem.

76 Ady Endre: Petőfi nem alkuszik. i. m. 94.

77 Földessy Gyula: Ady minden titkai. Második kiadás. Magvető, Bp., 1962. 207. kk.

78 Lásd: Ronald Tamplin: A Preface to T. S. Eliot. Longman, Preface Books, London, New York, második kiadás, 1989. 70–72. The Oxford Anthology of English Literature. Oxford University Press. 1973. Volume II., Modern British Literature (Frank Kermode, University College London, John Hollander, Hunter College). The Love Song of J. Alfred Prufrock. 1971–1976.; B. C. Southam: A Students Guide to the Selected Poems of T. S. Eliot. Faber and Faber, London, fifth edition, 1990., 35–44.

79 Lásd a vers gépiratát a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában (V. 4850/2): Dienes Pálnak, Budapest, 1919. július.

80A világirodalmi összevetésekben lásd Ferenczi László A Babits–Kassák-vita, Literatura, 1991. 3. 285–302.; és Kosztolányi és a Modern költők, Literatura, 1993. 2. 164–180. tanulmányait.

81 A vers a Nyugatban a Margita-ciklus berekesztetése után jelenik meg dedikáció nélkül, kötetbeli dedikációja azonban: Bizonyos Margitának küldöm.

82 Ady Endre: Krúdy Gyula könyve. i. m. 34.; idézi Király István is, i. m. 65.

83 És Németh G. Béla a konferencián fel is tette.

84 Megjelent: Egy remekmű poétikai pozíciója. – Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek – címmel Literatura, 1999. 4. szám, 381–395.; kötetben: Újraolvasó. Tanulmányok Kassák Lajosról. a Miskolci Egyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének 1999. április 22–23-i konferenciája alapján szerkesztette Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna, Anonymus Kiadó, Bp.–Miskolc, 2000. 78–91.

85 A mű először a Németh Andorral közösen Bécsben szerkesztett – egyetlen számot megért – 22 című folyóiratban, majd a Tisztaság könyve című Bécsben, majd 1926 májusában Budapesten is megjelent Kassák-kötetben szerepel.

86 Monográfusa, Ferenczi László írja: “1922-ben megjelenik a 22 című folyóiratban A ló meghal a madarak kirepülnek. Semmiféle visszhangot nem kelt. 1926-ban Kassák újraközli a Tisztaság könyvében. Néhány jelentéktelen szót szólnak róla. Negyedszázadnak kell eltelnie, míg 1947-ben a pályakezdő Nemes Nagy Ágnes a Hatvan év összes versei című kötetet elemezve jelzi értékeit. És újabb húsz év szükségeltetik, hogy 1967-ben, nyilván születésnapi ajándékul, önálló kötetként megjelenjék. Azóta a 20. századi magyar költészet egyik fő művének tartják.” (Ferenczi László: Én Kassák Lajos vagyok. Kozmosz könyvek, Budapest, 1989. 140.)

87 “Talán meghökkentő az izmusok atyját klasszikusnak nevezni, pedig az: ő a klasszikus forradalom [...] Ady önálló, utánozhatatlan szimbólumrendszert teremtett, Babits a bonyolult értelem vonásait véste a magyar költészet arcára, Kassák pedig egy nagyméretűen egységes formába egy mindmáig egységes magatartást öntött belé – maradandóan.” (n. n. á.): Kassák Lajos: Hatvan év. (Új Idők Irodalmi Intézet R.-T. kiadása. 1947.), Köznevelés, 1947. 222.

88 (n. n. á.): i. m. 222. Az idézet második része vonatkoztatható magára a felidézett műre is, de a szerző szándéka inkább az egész életmű továbbalakulására utalhat.

89 Formateremtő elvek a költői alkotásban. A verselemzés új módszerei és lehetőségei. (Babits: Ősz és tavasz között, Kassák: A ló meghal a madarak kirepülnek). MTA Stilisztikai és Verstani Munkabizottságának kiadványai. Szerk. Hankiss Elemér, Bp., Akadémiai, 1971. Az MTA Stilisz­tikai és Verstani Munkabizottság verselemző vitaülésén elhangzott előadások és hozzászólások anyaga 1968. november 14–15.

90 Az idézett Újraolvasó konferencia előkészítő levele kiemelte és majd mindegyik előadása érintette a művet.

91 Kassák Lajos: Tisztaság könyve. Idézve az 1926-os budapesti kiadás hasonmásából, Bp., Helikon, 1987. 12.

92 Megjelent a háború zárultával, Új Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner) kiadása, Budapest 1945.

93 Ferenczi László: Kassák és Cendrars. In: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára. Szerk. Csaplár Ferenc, Petőfi Irodalmi Múzeum és Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp., 1987. 44.

94 Szegedy-Maszák Mihály: Szintakszis, metafora és zeneiség Kassák költeményében. In: Formateremtő elvek..., i. k. 419.

95 Csuri Károly: A Kassák-vers embléma-szerkezete. In: Formateremtő elvek..., i. k. 469–500; Bernáth Árpád: A motívum-struktúra és az embléma-struktúra kérdéséről. Két vers vizsgálata azonos módszerrel. Babits Mihály: Ősz és tavasz között, Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek. In: B. Á.: Építőkövek a lehetséges világok poétikájához, Ictus Kiadó és JATE Irodalomelméleti Csoport, deKON-KÖNYVek 12. Szeged, 1998. 79–106.

96 Formateremtő elvek..., i. k. 127. Megjegyzésemben az 1964. évi miskolci költészetnapi műsor utáni beszélgetés alapján összeállított, és a Napjaink 1967. szeptemberi számában Miskolci beszélgetés Kassák Lajossal címmel közölt interjút idéztem, eszerint a zárósor utalás a vers közepén leírt “orosz gyűlésre”, a “szőke tovaris” beszédére, és mintegy a forradalmat szimbolizálja.

97 Bernáth Árpád: Szemelvények az 1968 előtti Kassák-irodalomból. In: Építőkövek... i. k. 375–378.

98 Rába György: A föllázított valóság poézise (A ló meghal a madarak kirepülnek). In: Uő: Csönd-herceg és a nikkel szamovár, Bp., Szépirodalmi, 1986. 202–211.

99 Sík Csaba: Kassák két évtizede. In: Kassák Lajos: Tisztaság könyve, reprint kiadásának önálló függeléke, 3–29.

100 Ferenczi László akadémiai doktori értekezésének kéziratát lásd az OSzK-ban és az MTA Könyvtára Kézirattárában; részletei a Literaturában: Ferenczi László: A Babits–Kassák-vita, Literatura, 1991. 3. 285–302.; és Kosztolányi és a Modern költők, Literatura, 1993. 2. 164–180.; illetőleg a bevezetőben idézett Kassák-konferencián elhangzott előadásban.

101 “nem ezt az ismeretlen arcú, új verset fürkésztük, – költők dolga életbe hívni.” Halász Gábor: A líra halála, 1929., in: H. G.: Tiltakozó nemzedék, Bp., Magvető, 1981. 966.

102 Lásd Ferenczi László: Kassák és Cendrars, i. m.

103 Rónay György: A Kassák-vers ihletének francia forrásai. In: Formateremtő elvek... i. k. 15.

104 Gyergyai Albert: Blaise Cendrars magyarul, 1964. In: Gy. A.: Védelem az esszé ügyében, Szépirodalmi, Bp., 1984. 260.

105 Rába György: i. h. 208–209.

106 Erre hívtam fel a figyelmet az 1998. február 27–28-i Ady-Újraolvasó konferencián, A Margita európai rokonai című előadásomban. Megjelent: A Margita európai rokonai, Literatura, 1998. 2. szám, 147–172. A tanulmány jelen kötetünk előző tanulmánya.

107 Blaise Cendrars: A transzszibériai expressz és a franciaországi kis Johanna prózája. Fordította Kassák Lajos. In: Blaise Cendrars: Húsvét New Yorkban. Fordította Kassák Lajos. Európa, Bp., 1963. 43., 41.; A francia eredetit közlöm: Blaise Cendrars: La Prose du Transsibérien et la Petite Jehanne de France. In: Blaise Cendrars. Une étude par Louis Parrot, un choix de poèmes et de textes, une bibliographie établie par J.-H. Levesques des inédits, des manuscrits, des dessins, des portraits. Poètes daujourdhui 11, editions Pierre Seghers, második kiadás, 1953. 101, ill. 99.: “Nous sommes les culs-de-jatte de lespace”; “Nous sommes un orage sous le crne d’un sourd”.

108 Blaise Cendrars: A transzszibériai expressz... i. k. 46.; Blaise Cendrars: La Prose du Transsibérien... i. k. 104–105.: Car l’univers me déborde / Car j’ai négligé de m’'assurer contre les accidents de chemin de fer / Car je ne sais pas aller jusqu’au bout / Et j’ai peur

109 Blaise Cendrars: A transzszibériai expressz... i. k. 38–39.; Blaise Cendrars: La Prose du Transsibérien... i. k. 96.: Je suis couché dans un plaid / Bariolé / Comme ma vie / Et ma vie ne me tient pas plus chaud que ce châle / Ecossais / Et l’Europe tout entière aperçue coupe-vent d’un express à toute vapeur / N’est pas plus riche que ma vie/ Ma pauvre vie / Ce châle / Effiloché sur des coffres remplis d’or / Avec lesquels je roule / Que je rêve / Que je fumeet la seule flamme de l’universest une pauvre pensée...

110 Szegedy-Maszák Mihály: i. m. 424.

111 Széles Klára A Kassák-vers szerkezeti vezérelve (In: Formateremtő elvek... i. k. 75.) című tanulmányában egyértelműen azonosítja a kifejezést; magam inkább csak valószínűsítem, hiszen a csak magyarul értő Kassák szerzett műveltsége meglepő tájékozottságról tesz tanúbizonyságot; és akkor mellette van a 22 társszerkesztője, a nagyműveltségű Németh Andor is. Még azt sem zárhatom ki, hogy a hallomásból ismert és beírt szót utólag tudatosíthatta valamelyik barátja a költővel.

112 Széles Klára: A Kassák-vers szerkezeti vezérelve, i. m. 75–76.

113 Blaise Cendrars: A transzszibériai expressz... i. k. 39.; Blaise Cendrars: La Prose du Transsibérien... i. k. 96.: "Et la seule flamme de l'univers / Est une pauvre pensée..."

114 Lásd Ferenczi László összehasonlító leírását idézett tanulmányában, 44.

115 Bárha látszólag ennek ellene mondhatna a Deréky Pál könyvében kétszer megismételt tény, hogy Kassák épp ekkoriban, az új irodalmat éppen a Dante-Dosztojevszkij jelezte hagyománytól akarja elszármaztatni (Deréky Pál: latabagomár ó talatta latabagomár és finfi, Kossuth Egyetemi Kiadó, Csokonai Könyvtár, Debrecen, 1998., 93., 136.). Ugyanakkor ő hangsúlyozza, hogy ez a megbecsülés szavát is hallhatóvá teszi. Hozzáteszem, az irodalomban, amitől meg akarunk szabadulni, az ellenmérték is egyben, amellyel mérekezni akar az adott alkotó (lásd irodalmunkban egy nemzedékkel korábban Ady birkózását az Arany-hagyománnyal). Lehet, hogy éppen a nagyon is figyelt Babits műhelytanulmányának emléke ingerelte éppen Dantéval szembeni vitatkozásra Kassákot: Babits 1912-es Nyugat-beli fordítói jegyzetei ugyanis kiemelten a terzinák rímeit teszi meg a fordíthatás és idegen nyelven való életrekeltés kritériumának (Dante fordítása, Nyugat, 1912. április 16. 659–670.); a műhelytanulmányt követő fordítás-mutatványok ugyanakkor mégis elgondolkoztathatták Kassákot, a költőt, poétikája alakulásában is befolyásolhatva később. Ugyanakkor Szász Károly kommentárjaiból és fordításából is idézek a továbbiakban (ott, ahol Babits mutatványa a XXXIII. ének 87. sorától megszakad): talán a műhelytanulmány lekicsinylő minősítése kihívta az olvasó és tájékozódó Kassák érdeklődését, kiváltva az összehasonlítás igényét.