III. Qo’shma otlarning ko’pligi ot+ot yoki ot+sifatlardan yasalgan qo’shma otlar ko’plikda har ikki komponent ham ko’plik qo’shimchasini oladi.
birlik ko’plik
le chou - fleur les choux – fleurs
la basse – cour les basses – cours
Agar ikki ot bir-biri bilan predlog yordamida tuzilgan bo’lsa, faqat birinchi ot ko’plik qo’shimchasini oladi.
birlik ko’plik
une pomme de terre des pommes de terre
un chemin de fer des chemins de fer
agar qo’shma ot fe’l, predlog yoki ravishdan tuzilgan bo’lsa, ko’plik qo’shimchasini faqat ot oladi.
birlik ko’plik
un porte – plume des porte – plumes un avant – poste des avant - postes une garde – robe des garde – robes ayrim otlar faqat birlik sonda qo’llanadi
la paix, le courage, le bonheur etc.
ayrim otlar esa faqat ko’plik sonda qo’llanadi
les mathématiques, les moeurs, les pourparlers etc.
ayrim otlar ko’plik sonda o’z ma’nosini o’zgartiradi
le papier – qog’oz les papiers – hujjatlar
la lettre – xat les lettres – adabiyot etc.
IV Otlarning gapdagi vazifasi ega: - La leçon commence
kesim: - Mon père est professeur to’ldiruvchi: - La mère donne des pommes à ses enfants hol: - Nous sommes à l’institut aniqlovchi:- Je vois le livre du professeur
Article - artikl Artikl ot oldida ko’llanib, shu otning rodini, sonini, aniq va noaniqligini anglatadi. Artiklning bir necha turi bor:
article défini – aniq artikl
article indéfini – noaniq artikl
article partitif – partitif (qism bildiruvchi) artikl
